Kis Ujság, 1949. október (3. évfolyam, 228-253. szám)
1949-10-07 / 233. szám
el hetedik Ragen éráról érára fokozódik a tervkölcsönjegyzés lendülete Hatalmas lelkesedéssel folyik országszerte a tervkölcsön jegyzése. A jó munkából alaposan kiveszik részüket városokban és falvakban egyaránt a népnevelők. Dunapentele községben Herkovics Gyula 24 óra alatt 46.000 forint jegyzést ért el. Szolnokon Magyar Jolán egy nap alatt 35 000 forintos, Kórodi Józsefné pedig 14 dolgozó parasztnál tett látogatás eredményeként 10.000 forintos külcsönjegyzést gyűjtött. Egyre fokozódó iramban folyik a járások, községek és falvak versenye. A soproni járás községeinek versenyében Nemeskér tört az élre. Egyetlen önálló keresettel rendelkező felnőtt dolgozó nincs ebben a községben, aki ne jegyzett volna tervkölcsönt. Itt is igen jó eredménnyel dolgoztak a népnevelők. Tóth Ernő népnevelő például 24 családot látogatott végig és 17.000 forint tervkölcsönt jegyeztetett. Zemplén vármegyében Bodrogkeresztúr jár az élen. Sárospatakon Bányácski János 12 gyermekes malmi munkás 800 forintot jegyzett Fodor Lajos sátoraljaújhelyi gépész, akinek 400 forint a fizetése, 1000 forintot jegyzett. Két újgazda Körmendi István Ricsén és Mocsárdi Bertálán Erdőbényén 500, illetve 700 forintos jegyzéssel járult hozzá az ötéves tervkölcsön sikeréhez. Lelkes hangulatban folyik a járások versenye. Első helyen az esztergomi járás áll 5.700.000 forintos eredménnyel. Második a bácsalmási, harmadik ózdi járás. A magyar munkásosztály élenjár a tervkölcsön nagy sikerével aratott győzelemben is. Ezt a legkiemelkedőbben mutatják talán vidéki üzemeink eredményei. A Diósgyőri Vasgyár jegyzése 7.900.000 forint, az Ózdi Vasgyárban jegyzett összeg meghaladja a 3.700.000 forintot. A Győri Vagongyár dolgozói 3 300.000 forintot, a pécskörnyéki MESZNART bányák dolgozói 2.300 000 forintot, a Salgótarjáni Acél- és Szénbányák dolgozói 3.460.000 forintot, a sajómelléki bányamunkások 2.400.000 forintot, a tatabányai szénbányászok pedig 2.900.000 forintot jegyeztek. A tervkölcsönt jegyzés hatalmas sikere igazolja, hogy a falu népe is megértette az Ötéves Tervkölcsön fontosságát. A vármegyék versenyében Zala megye került az élre, mert a falvak dolgozóinak jegyzése ebben a megyében emelkedett a legmagasabbra. Zala mögött a sorrend a következő: Hajdú, Zemplén, Bácsbodrog, Szalmár és Nógrád vármegye. A magyar ifjúság, elsősorban a nagyüzemek ifjúmunkásai alaposan kiveszik részüket a tervkölcsönjegyzésből. Keserű József iparostanuló, akinek heti fizetése 65 forint, 1200 forintot ajánlott fel. Keserű Józsefnek a népi demokrácia tette lehetővé, hogy régi vágya megvalósuljon. A dolgozók gimnáziumába jár és most áll érettségi előtt. — Sohasem tudom eléggé meghálálni — mondotta — azt a sok jót, amit velemtett a népi demokrácia. Nagy gyárakban, üzemekben az iparostanulók egymással versenyeznek a kölcsönjegyzésben. Az Emag-gyárban Potyák Sándor vezet a versenyben, aki 1000 forintot jegyzett. Az Egyesült Izzóban a SzIT-ifjak virágcsokorral ajándékozták meg azokat a munkásokat, akik a kölcsönjegyzés élén állottak s kedves ajándékokkal köszönték meg nekik, hogy kölcsönjegyzésükkel segítik az ötéves terv megvalósítását. A Shell-gyár fiatal dolgozói 4900 forintot jegyeztek. Két éve gyűjtötte már a forintokat, filléreket két Szajna-utcai kisdiák, hogy kerékpárt vegyen. Összegyűjtött pénzükön most tervkölcsönt jegyeztek és kijelentették, hogy az ötéves terv során készülő egymillió kerékpárból jut majd nekik is. A külföldi ifjúság részéről is igen nagy ragaszkodás és érdeklődés mutatkozik ötéves tervkölcsönünk felé. Azok az argentínai, brazíliai, paraguayi és bolíviai ifjúsági kiküldöttek, akik a DIVSz kongresszusa óta Budapesten tartózkodnak, levelet intéztek Non Györgyhöz, a MINSz elnökéhez és közölték, hogy részt akarnak venni szerény hozzájárulásukkal a magyar ifjúság kölcsön jegyzésében. A tervkölcsönjegyzés országszerte egyre fokozódó lendületben folyik. A néphadsereg katonái eddig 17,100.900, az államvédelmi hatóság beosztottjai 7,624.000 és a rendőrség tagjai 9,260.000 forint értékű tervkölcsönt jegyeztek. A MÁV dolgozói 27,590.009, a postások pedig 7.644.000 forintot ajánlottak fel a tervkölcsönre. A minisztériumok dolgozói sem maradtak le a tervkölcsön jegyzéséből. A nehéz- és könnyűipari minisztériumban jegyzett kölcsönösszeg meghaladja a 2,337.000 forintot. A belügyminisztérium dolgozói 604.150, a pénzügyminisztérium pedig 1.682.000 forintot jegyzett. Az orvosok és más egészségügyi dolgozók is résztvesznek a tervkölcsönjegyzésben. Allberger Róza debreceni ápolónő, akinek 400 forint a fizetése, 1600 forintot jegyzett. Resell Béla paksi orvos 10.000 forintot, Fábián Ármin szekszárdi OTI orvos 5000 forintot jegyzett és versenyre hívta ki a körzeti OTI orvosokat. A dolgozó parasztság körében is igen lelkes hangulatban folyik a tervkölcsön-jegyzés. A kaposvári járásban lévő Őrei község minden dolgozója jegyzett tervkölcsönt. Ugyanígy Kapocsszentjakab és Gadács község parasztjai is kivétel nélkül csatlakoztak a kölcsönjegyzéshez. Somóvásárhely községben a plébános 2000 forintot jegyzett. A kaposvári cukorgyár 50 munkásai néhány nap előtti jegyzésüket újabb felajánlással egészítették ki. Résztvesznek a kölcsön jegyzésben a községek és falvak kiskereskedői is A pacsai kiskereskedők mozgalmat indítottak a pótjegyzésre és eredeti jegyzéseiket sok esetben 50 százalékkal túljegyezték. Ugyanígy másodszor jegyeztek kölcsönt a berettyóújfalui kiskereskedők is. Pápa 106 kiskereskedője 126.000 forintot jegyzett. Hetedik napja tart az országban a tervkölcsön jegyzése s a lakosság nagy része már eleget tett hazafias kötelességének, de a tervkölcsönjegyzési verseny méretei és lendülete most is szinte óráról órára fokozódik. A kiesi’ nép ellenzi a támadó háborút és támtja a világi békét A Kínai Békevédelmi Konferencia fehívása a világ dogozóihoz A Kínai Békevédelmi Konferencia elhívást intézett a világ dolgozóihoz A kiáltvány többek között megállapítja, hogy a kínai nép ellenzi a támadó háborút és támogatja a világbékét, majd így folytatja: „Hiszünk abban, hogy az új háború veszélyét biztosan le lehet győzni.“ A kiáltvány hangsúlyozza, hogy az 1949-es nemzetközi helyzet nagymértékben különbözik az 1939- vagy az 1914-es évi helyzettől, mert ma a Szovjetúnió vezette demokratikus tábor páratlanul erős hatalma már régen felülmúlja az imperialista táborét. A kínai nép együtt halad hatalmas szövetségesével, a nagy Szovjetunióval, valamint az új demokráciákkal és valamennyi ország népével, hogy harcoljon minden nemzet függetlenségének és szuverenitásának megvédéséért és a tartós világbékéért. A kiáltvány felhívja a világ dolgozóit, hogy szánjanak szembe az angolamerikai imperializmussal, amely új támadó háborút akar, szánjanak szembe az amerikaiak s angolok által feltámasztott japán fasizmussal, amely újra el akarja özönleni Kínát. Végül követeli, hogy Kínai Népköztársaság ús részvételével haladéktalanul kezdjék meg a Japánnal kötendő békeszerződés kidolgozását. MACLOVIA Mexikói film egy gyönyörű indiánlány életéről és szerelméről Rendezte: EMILIO FERNANDEZ Operatőr: GABRIEL FIGUEROA Főszereplők: MARIA FELIX, PEDRO,ARMENDARIZ »cu i&flTi * Az imperialisták veresége Dócosi Mátyás nagy beszédéből a dolgozó magyar nép világosan láthatta a Rajk-per összes tanulságait és összefüggéseit. A magyar népi demokrácia abban a pillanatban aratott döntő győzelmet az imperializmus és kapitalizmus ügynökei és hadállásai ellen, mikor a nyugati társadalmi és politikai rendszerek a legveszélyesebb és legkellemetlenebb válságokkal küzdenek. A nyugati imperialista és kapitalista országok politikai és gazdasági válságai nem valamely külső behatás eredményei, hanem mindez az ottani állapotok természetéből következik. Az összehasonlításkor érezzük, hogy a mi politikai, társadalmi és gazdasági rendszerünk, amely a milliók igaz ügyének öntudatával biztosan és határozottan verte vissza az imperializmus és a kizsákmányoló, gyarmatosító politika minden nyílt vagy tekervényes támadását, önmaga lényegében, természetében hordozza eleve a fölényt és a győzelem minden lehetőségét A marshallizált országok társadalmi és gazdasági rendszere, e rendszernek szűk és önző osztályjellege és klikkszerűsége már eleve nyilvánvalóvá teszi, hogy a milliók ügyének igazságosságát megvalósító népi demokrácia erősebb, biztosabb és természetesebb rendszer, mint a bomlás és rothadás felé hanyatló kapitalista társadalom. Rákosi Mátyás beszédének egyik különösen fontos része volt a Rajkper diplomáciai és külpolitikai hátterének ismertetése. Szükség volt erre a hatalmas távlatokkal megrajzolt külpolitikai képre, mert a magyar társadalom az elmúlt rendszerben nem szokhatott hozzá, hogy nemzetközi összefüggésekben láthassa a dolgokat és történéseket, a társadalmi és gazdasági erőviszonyok szétbonthatatlan kapcsolatait. Rákosi Mátyás most megtanította a magyar dolgozókat arra, hogy saját biztonságuk és hatalmuk, életük és munkájuk érdekében külpolitikailag is gondolkozzanak. Az 1944 előtti rendszerekben a diplomácia, a külpolitika, a külpolitikai gondolkozás és módszer egy szűk réteg, az osztályuralmi társadalom kiváltsága volt, ahogy nyugaton kiváltsága ma is, — a Rajk-per külpolitikai háttere is arra tanít, hogy a nyugati tőkés és imperialista hatalmak a titkos diplomácia sötét eszközeivel indulnak a kevesek, a kizsákmányolok, a gazdagok veszett ügyének védelmében rohamra, intrikára, árulásra, gyilkolásra, kémkedésre a népi demokráciák rendszerei ellen. A magyar népi demokrácia, akárcsak a többi népi demokráciák a maguk társadalmi alkatával sértik az önzők és kevesek, a kizsákmányolok és kiváltságosak érdekeit; tehát azok mindent megtesznek, hogy titkos diplomáciájukkal bomlaszák azt a társadalmi rendszert, amely a maga egyetemes emberiességével, a milliókra épített biztonságával eleve példát mutat az ő szűkkörű osztályállamukban a Marshall-segély következményei közepette sínylődő és küzdő dolgozóiknak, munkásaiknak, parasztjaiknak. Ennek a nyugateurópai és amerikai *~i tőkés és támadó osztályuralomnak voltak eszközei, barbár rohamcsapatai, láncos kutyái Titóék, lakájai és kémei a fradista Rajkék, a titkos diplomáciához, annak gonosz módszereikhez mindenben méltó szándékaikkal és eszközeikkel. A Rajkper tehát világosan bebizonyította a magyar dolgozóknak azt, amit a maga érdekében olyan sikeresen soká eltitkolt az 1944 előtti magyar osztályuralom a dolgozó nép előtt: a magyar dolgozók élete és ügye egyáltalában nem szűk, határaink között elszigetelten élő probléma, hanem igenis eleven és szerves része az európai kapcsolatoknak, sőt a világ oszthatatlan összefüggéseinek. Ahogy a fasizmus 1944 előtti helyzete visszatükröződött minden rémületével a magyar társadalomban, ahogy a nyugati kapitalizmus minden önzése, majd válsága ott vibrált a Bethlen-korszak gazdaságpolitikájában és társadalmi alkatában, úgy él tovább magyar lehetőségek között az európai dolgozók egyetemes ügye, a világon végbemenő óriási emberi és társadalmi átalakulás a mi mostani haladásunkban, gazdasági demokráciánk milliókra gondoló és épülő teljességében. A Szovjetuniónak, a népi demokráciáknak az emberi igazságot megvalósító társadalmai tehát eleven kifejezői a Világ nagy társadalmi és gazdasági átalakulásának, annak az óriási igazságos forradalomnak, amely annyira idegesíti és méltó bánatra készteti a kapitalista államok urait. A kapitalizmus természetéhez tartozik, hogy a válságok kiéleződésének pillanataiban lemond a régi liberális és szabadversenyes polgári módszerekről a „jogállam" képzelt és hideg tákolmányáról és bérgyilkosokat, zsoldosokat, fasiszta hordákat fogadott — már 1920 óta, mint az olasz, német, spanyol példa mutatjal —a dolgozó milliók jogai és élete ellen szolgálatába. Ilyen zsoldosok, Mussolini és Hitler fekete és barna hordáinak utódai Titóék is, akik a népi demokrácia és a Szovjetunió keleteurópai diadalai közepette már nem követhettek más eljárást megbízóik utasítására, mint az alakoskodás, árulás, kémkedés, rombolás alattomos módszereit. A Szovjetunió és a népi demokráciák most természetesen felmentve érzik magukat mindama kötelezettségek alól, amelyeket Jugoszláviával akkor kötöttek, amikor ez az összefüggés Titóék és a kapitalisták között még nem volt nyilvánvaló, amikor a jugoszláv nép hősi harcait eláruló és e harcok nemes eredményeit lealjasító Titóék még nem leplezték le nyíltan kapcsolatukat a kapitalista hóditási fenekkel. A Szovjetúnió és a népi demokráciák tehát megszakítottak formailag is minden barátsági szerződést azzal a Jugoszláviával, ahol a gyilkos rendszer ma époly vagy még idegenebb a népmillióktól, mint a kapitalista, a fasiszta osztályállamokban volt. Az a tény, hogy a Szovjetúnió és a ** népi demokráciák az egykor a jugoszláv néppel kötött baráti kapcsolatokat az áruló és gyilkos fasiszta, trockista és titoista rendszer miatt kénytelenek voltak szükségszerűen és határozottan, végleg felbontani, megmutatja a Rajk-per nagy nemzetközi jelentőségét. Ez a tény megmutatja azt is, hogy a népi demokráciák újabb győzelmet arattak a gyarmatosító és tőkés politika behatolásai, rombolásikísérletein, kiküszöbölték soraikból maguk közül a romlasztás és repesztés lehetőségét. A kapitalista és imperialista diplomácia, tudjuk jól, illúzióknak engedte át magát, míg a népi demokráciák mindig a valóság talaján álltak: ez a valóság az embermilliók végtelen tömegének igazságos és jogos ügye volt, szemben az osztályuralom egyre szűkülő nyugati bázisával. Rákosi Mátyás nagy beszédéből nyomon követhetjük a kapitalista államoknak ezt a belső válságát. Truman elnök nyíltan beismerte a hidegháborús és zsaroló imperialista kétkedés csődjét, mikor bánatosan és mélabúval arról kényszerült beszélni, hogy a Szovjetuniónak is birtokában van az atomtitok.,, Holott e titok igenis nyílt titok volt már 1917 óta, amikor Molotov nyíltan közölte, hogy e „titok" egyáltalában nem titok... Épp ilyen romantikus és ábrándos volt az imperialisták gazdasági politikája a dollár megváltó hatalmába vetett hitével, mindenféle legendákkal a Marshall-segélyről: most annál keserűbb a kiábrándulás, hogy a font és a dollár között egyszerre megszakadt a barátságos viszony, a dollárimperializmus kegyetlen és nyílt európai hódítása a legnagyobb gazdasági válságba sodorta a nyugati államokat, a font leértékelése magával rántotta az egész nyugati blokkot, éppen azokban az órákban, mikor a strassburgi gyülekezet titkos diplomáciai találkahelyén (ahogy Zászlavszkij, a Pravda főszerkesztője nevezte Churchill szószátyár tákolmányát) a Szovjetúnió és a népi demokráciák elleni alattomoskodás újabb torz módszereit beszélték meg ideges kapkodással. A nyugati valuták válsága itt azt jelenti gyakorlatilag, hogy a kizsákmányolás, az ottani munkaviszonyok és bérrögzítés közepette a munkás, kisparaszt és kisember most már 30 százalékkal drágábban él, mint eddig... Tehát mindennél világosabb, hogy belső tehetetlenségükben a kapitalista államok frontja belülről van összeomlásban és éppen elég teendő akad saját portájukon. A népi demokráciák nyugodtan nézik ezt a fejlődést, hiszen gazdasági életük és munkarendszerük eleve nem ismeri a válság bizonytalanságait. Ugyanekkor a kapitalizmus természetéről folyó válságok sorozata arra ösztökéli egyre jobban a nyugati dolgozókat, hogy mind erőteljebben, mint zártabban küzdjenek jogaikért és igazságukért azzal az államhatalommal és társadalommal szemben, amely minden jogával és minden eltitkolt gazdagságával egyedül csakis a kizsákmányolok és erőszakosak zárkózott magántulajdona. Ire még nagyobb vereség érte a kapitalista és kizsákmányoló hatalmasságokat elbizakodottságukban Kína területén. A kínai nép elemi erővel rázta le magáról a reánehezedő keserves nyugati és kapitalista igát. Ez a döntő stratégiai változás, ahogy Mao-Ce-Tung vezetésével a kínai nép a népköztársasági és szocialista fejlődés útjára lépett, egyben az évszázados zárkózottságban élő merev régi kínai társadalom hatalmas méretű korszerű átalakulását és megváltozását is jelenti. A Szovjetunió, amely a milliók szabadságának és életjogainak teljességét értékeli mindig a népek életében, méltán ismerte el azt a kínai népköztársaságot, amely valóban a 450 milliós kínai nép, tehát a földkerekség egy óriási területének önálló és szabad életre, öntudatra ébredését jelentette. A silány és hitvány Kuomintangrendszer, mely az amerikai kapitalisták alázatos bérence volt és kizsákmányoló, önző klikkuralma érdekében boldogan tűrte a százötvenéves európai és amerikai gyarmati privilégiumokat, területi mentességeket népe területén, nem képviselheti többé Kínát a világ ama része előtt, amely a külpolitikában és diplomáciában is megvalósítja a szabadság, a népjogok és az igazság elveit. A kínai vereség azt is jelenti, hogy az angolszász és nyugati gazdaság elvesztett egy óriási nyersanyagforrást, egy óriási kiviteli lehetőséget és felvevőterületet — mindennek feltétlenül vissza kell tükröződnie igen rövid időn belül az amerikai és nyugati gazdasági élet válságainak újabb megrázkódtatásaiban. Ilyen vereségek, amelyek logikusan következnek a talaját vesztett kapitalista és imperialista rendszer lényéből és természetéből, öt éve, a második világháború óta nem érték meg az imperialistákat. Az egész világpolitika perspektívája megváltozott, a nyugati kapitalizmus alapja még jobban megrendült, távlata és hatóköre még jobban összeszűkült. A haditechnika, a diplomácia területén szerzett vereségeket a kínai vereség, mely napnál világosabban mutatja az ébredő és öntudatos milliók győzelmét, még jobban megfelézte. A Szovjetúnió és a népi demokráciák győzelme viszont politikai és gazdasági rendszerük belső természetének következménye volt. És a kapitalista és imperialista nyugati hatalmak vereségei, amelyek leleplezik rendszerük és társadalmuk összes hibáit, egyben jól mutatják a béketábor, a Szovjetúnió és a népi demokráciák erőfölényét, belső biztonságát és természetes, megdönthetetlen életerejét. H MEGJELENT POLITIKA A FÜGGETLEN KISGAZDAPÁRT POLITIKAI HETILAPJA Szerkesztőbizottság: BOGNÁR JÓZSEF KATONA JENŐ OLTVÁNYI IMRE ORTUTAY GYULA ÁRA FORINT .■'pgwr OMNIA LLOYD Egy igaz tudós erejének forrása a néppel való egybeforrottság Főszereplők: Nikolai Cserkaszov OLEG ZSAKOV DOMASEVA VIHAROS ALKONYAT (Péntek, október 7) 3