Kis Ujság, 1949. december (3. évfolyam, 279-304. szám)
1949-12-11 / 288. szám
A marshallizált Marschalkó Aszmerik*! Imperialista érdekkörökben, ■■erikái földön befogadott hitlerista goldstovők névsora egyrél névvel lett ülyesebb. A dollár-imperialisták legújabb dédelgetettje: MsrarhatkA Lejos, « magyaromig! hitlerista sajtó egyik leghírhedtebb főérsomnok*, „aki — amint ezt az amerikai „Szabadság" című lap írja —, az amerikai hatóságok tinéséséből vízumot kapott és ■est Eltis Islandon várja további sorsát". A magyar nagyközönségnek nem kell bemutatni Marschalkó Lajost. Eléggé bemutatta önmagát öt évvel ezelőtt, Magyarország történelmének leggyalázatosabb időszakában, amikor lépten-nyomon hallatta a hangját a hitlerista rádióban és a legförtelmesebb orgánumokban. Forma szerint — akárcsak Mitotay, Imrédy vagy Oláh György nem volt nyilas párttag, de lényegében ■ nyilas rémuralom legelvetemültebb hatalomraszgitől és fenntartói kösé tartozott. Kéve sokkal előbb tűnt fel, mint Száladé. 1919-ben, a magyar forradalmat vérbefojtén dolgozó parasztjainkat, munkásainkat és haladó értelmiségeinket ezerszámra gyilkoló fehér terrorista különítmények soraiban bukkant fel először olyan cégéres uniteként, akinek vérszomját a Prónay-féle és Francia Kiss Mihály-féle csoportok tömeges gyilkosságai sem tudták kielégíteni. Amenynyire nem ismeri hatért munkásellenes és parasztellenes gyűlölete, ugyanolyan hévvel tombolt benne az antiszemitizmus is. S es utóbbi annál érdekesebb, mert anyai nagyanyját kellett megtagadnia. Azt az asszonyt, aki betegségében és elaggottságában a debreceni ortodox hitközség eltartottja volt, miközben jól élő unokái, ugyancsak Debrecenben, Kolzevári-Borcsa Mihály hírhedt »Fehér Újság" és „Hajolúzöld" ríme ellenforradalmi szornjasságaiban a legvéresebb antiszemita uszítást folytatta. Marschalkó, még fiatal kezdő újságíróként Debrecenben túltett mesterén, Kolozsvári Borcsa Mihályon, akinek mindvégig elsőszámú hadsegéde volt. Marschalkó nemcsak „totlnokként" tnt ki Debrecenben, de az Egyesült Keresztény Nemzeti Liga, a Kellőskereszt Vérszövetség és egy csomó más nyílt és titkos fehér terrorista társaság főszervezője ia volt. Ahogy Miskolcon Felső-Magyarországra nézve Hubay Kálmán, a későbbi nyilasvezér lett az első magyar hillerista sajtó-gauleiter, ugyanúgy Debrecenben a Tiszántúlra nézve Marschalkó töltötte be ezt a szerepet. Az ocsmány szerepjátszás azonban csak Gömbös Gyula kormányalakításával kínált először nagyobb karrierlehetőséget Mariettáiké számára, amikor la Vas Lessie báró lett debreceni főispán. Vay László - a későbbi MEP-elnök — nem egyedül jött fel Budapestre hitlerista államférfinak. Magával hozta Debrecenből a fővárosba Kolozsvári-Borcsa Mihályt és Marsebalkó Lajost. Mikor Hubay Kálmán a „Függetlenség“-tól is átnyilasodott ,.Magyarságához ment főszerkesztőnek, Kolosvári-Boresa vette át a „Fggetlenség" főszerkesztői stallumát s mellette Marschalkó Lajos lett a koadjutor. Mikor pedig Kolosavári-Boress a hírhedt Sajtókamara élére került, a valóságban szinte kizárólagos jelleggel Marschalkó Lajos lett a „Filgyellenség" diktátora. Az ő szerkesztése oda vezetett, hogy a „Függetlenség" semmiben sem maradt le uszító hangnemben Mitotay, Rarniss, Oláh György „Új Magyarság"-a vagy Hubay Kálmán és Wlrisologt Rupprecht nyilas „Magyarság"-a mögött. A hitleri háború idején azonban nem elégedett meg Marschalkó csak egyetlen orgánum vezetőjével. Újabb hitlerista újságok elindulásához és fentartásához adott segédkezet, így nagyrészt az ő segítségével indult el a „Magyar Futár" és a „Harc" című két uszító orgánum, amely kettő közül az egyiknek — a „Harc‘‘-nak — rendszeres munkatársa volt a Szálasi-időkben. Emlékezetes, hogy ez a sajtókalandor 1914 április 13-án a „Függetlenségiben ezeket írta az «»erikát és angol repülök harciról: „Még a chikágói gengszterek, a Lindbergh-gyerek elrablói, az alkoholosok, pénzek és útonásók társaságéról sem lehet feltételezni, hogy helyeselni tudják az ifjanságnak ezt a háborúját". Amikor a szövetséges csapatok elfoglalták Rómát, Marschalkó Lajos a „Függetlenség" 1944 június 1-i számában ,,Az Igazi győztes" címmel cikket írt , ebben azt hangoztatta, hogy Hitler az igazi győztes, mert ő az Örök Várost harc nélkül adta fel. Az úgynevezett zsidókérdésben pedig Hitlerrel egyetértve ezt hangoztatta: „A békekötés nem fog zsidót találni Európában". Egy másik: „Kivárjuk ..." című vezércikkében pedig azt hangoztatja, hogy „a zsidók számára nincs menekvés. Nincs még idegen szuronyok segítségével sem!" „Invázió vagy lázadás a kultúra allenheimű cikkében azt írja mai barátairól és pártfogóiról, hogy „Európa ebben a háborúban az amerikanizmus ellen harcol, amely csupán egyik válfaja a civilizáció elemai lázadásnak, a lelki bealjasodásnak". Nem vitás, hogy milyen következményekkel járt 1944 áprilisában az a tény, hogy Marschalkó Lajos a gengszterekkel hasonlította össze az amerikai repülő katonákat. Hogy félrevezetett emberek agyonvertek embertelen kínzások közepette Magyarország földjén kényszerleszállást végző amerikai és általában szövetséges repülő katonákat, ebben nem utolsó sorban Marscchalkó Lajos a főbőnös az idézett cikkek tanúsága szerint. Marschalkó persze most igyekszik elfeledtenn ezt a múltját. Ha az amerikai imperialisták elfelejtik ii Marschalkó bűneit, az amerikai imperialistáknál nemesebb érzésűek nem felejtenek, mert még egy kevésbbé haladószellemő magyar sajtóorgánum • Igen fontosnak tartja, hogy tiltakozzék Marschalkó Lajos amerikai letelepedése ellen. „Nem tagadjuk — írja az amerikai „Szabadság" —, hogy az illetékes amerikai hatóságokat is felelősnek tartjuk, amiért ez az ember bebocsátást kapott ebbe az országba. Marschalkó Lajosnak nem Amerikában van a helye, hanem a háborús bűnösök bírósága előtt. Ha Marschalkó Lajos, akinek uszító véres múltja Magyarországon, sőt bizonyos mértékig annak határain túl is közismert , az amerikai demokrácia szárnyai alá menekülhet, sőt annak lovagjává szegődhet, saját demokráciánkat csúfoljuk meg. Reméljük, hogy az illetékes amerikai hatóságok a fentiek figyelembevételével Intézkednek Marschalkó Lajos további sorsáról" Nos, bármilyen jó reménységgel is van eltelve az amerikai hatóságok iránt az amerikai „Szabadság", mi mégis azt hisszük, hogy Marschalkó Lajos Amerikában marad. Amerikának valamikor Kossuth Lajos volt a befogadottja a menekülő magyarok sorából. Most nemcsak az élő legjobbakat tagadja meg Marshall Amerikája, de az amerikai nép olyan nagy halottait is, mint Jeffer Coo, Lincoln, Roosevelt és mások. Helyettük és az ő szabadságeszményeik helyett a dollár- imperialista érdekeltségek lakájai lettek a megbízható, hű amerikaiak. S e lakájok névsorának legújabb benevraestje Marschalkó Lajos, aki hovala csatlakozna hitlerista háborús uszításai után, mint Marshall éa Truman Amerikájából. NAGY TIBOR A VIII. kerületi elöljáróság népjóléti osztálya munkaalkalmakat teremt a munkaképtelenek és csökkent munkaképességűek számára. Az állandó munkára képtelenek részére kesztyű- és zoknikötési munkát indítottak. Az érdeklődők száma állandóan nő s az öregek érzik, hogy hasznos tagjai lehetnek a társadalomnak. Emellett ez a foglalkoztatás keresetet is hoz nekik. Három gimnazista kislány dolgozata Sztálin születésnapjáról Sztálin generalisszimusz születésnapja alkalmából a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium pályázatot hirdetett a tanulóifjúság számára. Három pályamunka fekszik előttünk a sok ezer közül, mindhárom a Bárkit Lea leánygimnáziumban íródott, de ez a három dolgozat is a maga gyermekien okos tudatosságában, amely feltűnő politikai érettséget és tisztánlátást árul el, szinte jelképe az egész mai fiatalságnak, amely példának a Komszomolt éktolta maga elé, a bátor, hősi szovjet ifjúságot. Ezek a fiatal, kis „írók* most vértezik fel magukat a szocializmus fegyverzetével, szemlélődésükben, a világ dolgainak tisztánlátásában nagy segítségükre van a marxizmus-kininizmus világformáló vezérfonala. Ezek a gyermekek a legsötétebb embertelen hitlerista elnyomás alatt tették meg első lépéseiket az életben, bombázó repülőgépek berregése mellett tanulták az ABC-t, tanulásukat, fejlődésüket, játékaikat és örömeiket megakasztotta a háború és az ostrom. Sápadtan, véznán jöttek elő a sötét pincék mélyéből, átélték az inváció mindent fejtetőre állító kavalkádját, ültek romos tantermekben, ahová beesett az eső befújt a szél, dideregve, éhezve, ők, ezek a fiatal fejlődő lelkek, akikben talán sokkal mélyebb benyomásokat hagyott a szenvedés és nélkülözés, mint a felnőttekben, ők most az igazi zászlóvivők. Tudják, mit köszönhet népünk a Szovjetúniónak és bölcs vezérének, Sztálin generaliszszimusznak s mit köszönhet az ifjúság. Ezt az érzést tudatosítják a gondosan megírt dolgozatok, amelyeknek minden során átsugárzik a forró, hálás szeretet a Szovjetúnió is Sztálin generalisszimusz iránt. „Sztálin... ex a név zászló“ Az egyik gimnazista leány rímes sorokban verselte meg „Köszönet Sztálinnak“ címen az elmúlt öt év történetét Egy kiszakított részlete így hangzik: „Harcba indultunk mi ma azok ellett, kik profitért élnek csupán, s mert Sztálin vezetett, győztünk a burzsujok hadán. Ma miénk már a föld, a nyár, a bánya, s fehér kenyér van mindünk asztalán. S a munkások felállva, Sztálint éltetik munkájuk után. Majd Ördögh Erzsébet így fejezi be versét: „Sztálin... ez a név egekig száll fel, s föld mélyére hat. Sztálin... ez a név zászló, mely győzelemre vezet milliós hadat.“ Spatz Éva, a Ráskai Lea-leánygimnázium I/b. osztálú tanulója dramatizálva írta meg dolgozatát. Pergő dialógusokban beszélget a magyar, az angol, az osztrák, francia, amerikai, görög, jugoszláv és a világ egyéb felszabadult és elnyomott munkája. Másfél oldalon igen ügyesen és lelkesen foglalta össze a fejlődést, a békefront kiszélesedését, a titói árulást, a magyar újjáépítés és a hároméves terv eredményeit párhuzamba hozva a marshallizált országok munkásainak egyre rosszabbodó helyzetével. „Példaképünk a Komszomol" A harmadik dolgozat Elsner Márta IV. gimnazista tollából származik. Azért említjük utolsónak, mert ő a legidősebb és ennek következtében a legérettebb a három dolgozatíró között. Felteszi a kérdést, hogyan vált tehetségessé, hogy a nemrég még feudál-kapitalista Magyarország, a hitleri fasizmus utolsó csatlósa, az urak országa — a dolgozók hazájává vált, amely irányt vehet a szocializmus építésére? Ezt a kérdést veti fel és meg is felel rá okosan, művelten, határozottan. Azt írja: A Szovjetunió nemcsak felszabadított bennünket, hanem igaz barát módjára, elő is segítette számunkra a fejlődést. Már puszta létével, tekintélyével, megakadályozta az imperialistákat abban a törekvésükben, hogy belső ügyeinkbe beleszólhassanak. A Szovjetunió tapasztalataiból, a Bolsevik Párt történetéből megtanulhatjuk, hogy — saját viszonyainkra alkalmazva — hogyan szervezzük meg népgazdaságunkat, hogyan teljesítse a magyar népi demokrácia a proletárdiktatúra funkcióit, hogyan tegyük a kultúrát kevesek monopóliumából közkinccsé Felsorolni lehetetlen — írja továbbá Esner Mária —, mi mindent kap a magyar nép nap mint nap a Szovjetuniótól, Sztálin elvtárstól. A tanulmányi színvonal emelésében, az iskolai munkafegyelem megszilárdításában példaképünk a Komszomol. Majd a béketábor jelentőségét méltatva, így fejezi be: — Amikor mi hazánk jólétén fáradozunk, a béketábor erejét is növeljük. Amikor munkafelajánlással ünnapáljuk Sitálio «Ívtár« születésnapját, internacionalista hazaszeretetre terv befejezésével építünk. Méltóképpen csak úgy ünne- Íme három dolgozat, az Ifjúság (fiépelhetjük Sztálin elvtársat, ahogy azt I friss szocialista szellemmel telített a Vörös Csepel teste, a hároméves I hangján. II Magyar Tudományos Akadémia Népköztársaságunk legfelsőbb tudományos intézménye Megszűnik a Tudományos Tanács Losoncig Géza népművelési államtitkár az országgyűlés pénteki ülésén beterjesztette a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló törvényjavaslatot. A törvényjavaslat értelmében a Magyar Tudományos Akadémia a Magyar Népköztársaság legfelsőbb tudományos intézménye. Az Akadémia feladatai: a) a Magyar Népköztársaság népgazdasági tervének megfelelően az országos érdekű tudományos célok kijelölése és megvalósításuk tervének, az országos tudományos tervnek kidolgozása, valamint az ehhez szükséges előfeltételek biztosítása; b) a tudományos munkát végző személyekre, valamint a tudományos munka tárgyi szükségleteire vonatkozó adatok nyilvántartása; c) tudományos kutatásra alkalmas személyeknek és eszközöknek a tudomány szolgálatába állítása; d) mind a fennhatósága alá rendelt, mind az egyéb tudományos kutatóintézetek munkájának tudományos szempontból való irányítása; e) az egyéni tudományos kutatások támogatása; f) véleménynyilvánítás a hatóságok számára a tudományos vonatkozású kérdésekben; g) véleménynyilvánítás az egyetemi és főiskolai tanári állások, valamint az állami tudományos intézetek vezető állásainak belöpése kérdésében; h) a tudományos utánpótlás biztosítása az egyetemi és főiskolai tanulmányokat követő továbbképzés megszervezésében; a tudományos könyvek és folyóiratok kiadása; f) e tudományos és műszaki egyesületek tevékenységének irányítása. Kimondja a javaslat, hogy a Magyar Tudományos Tanács a jelen törvény hatálybalépésével megszűnik. A fogyasztási szövetkezet sikerei a Szovjetunióban A háború utáni sztálini ötéves terv a jövedelem és fogyasztás háború előtti színvonalának emeléséről is gondoskodik. Az állami és szövetkezet kereskedelem kiskereskedelmi forgalma 1950-re 30 százalékkal lesz nagyobb a háború előttinél. A háború utáni sztálini ötéves terv sikeres teljesítésében nagy szerepe van a falusi fogyasztási szövetkezetnek, amely lebonyolítja a város és falu közti, az állami és a helyi ipar közti áruforgalmat. A Szovjetunió fogyasztási szövetkezete a világ legnagyobb ilyen irányú tömegintézménye. Huszonnyolcezer fogyasztási egyesületet és több mint 32 millió tagot számlál. A Szovjetúnió népgazdaságában a szövetkezet rendkívül fontos szerepet tölt be mert az egész kiskereskedelmi hálózat több mint 60 százalékát alkotja. Felvásárolja az ország egész beszolgáltatott burgonyatermésének 40 százalékát, a véleményeknek több mint egyharmadát, a tojásmennyiség háromnegyed részét, stb. Ez év január elsejéig a kiskereskedelmi hálózatban közel 200 000 áruház, üzlet, árusítóbódé és több mint 24 000 közélelmezési vállalat működött Az ötéves terv végére már 255.000 kereskedelmi vállalat bonyolítja le az áruforgalmat. Az ötéves terv megvalósítása során a Kommunista Párt Központi Bizottsága és a Szovjetúnió Minisztertanácsa számos rendkívül fontos határozatot hozott a szovjet nép anyagi jólétének további emelésére. Ezt szolgálja a közösségi állattenyésztés fejlesztésének hároméves terve, amely három év leforgása alatt legalább másfélszeresére emeli a hús, zsír, tej, vaj, tojás és egyéb termékek termelését Az élelmiszerek egyre növekvő bősége mellett a szovjet kormány rendszeresen csökkenti az élelmiszerek és iparcikkek kiskereskedelmi árait, növeli a reálbért, a kolhoz-parasztság jólétét. Mindez nagymértékben hat a szövetkezeti kereskedelem fellendülésére. Az árucserét a termelés jellege, módja és a termelési viszonyok határozzák meg. A szovjet országban a szokkratista termelési mód határozza meg a kereskedelmet az iparban és a mezőgazdaságban egyaránt. Amikor a szovjet paraszt eladja a szövetkezetnek termékfeleslegét, vagy a szövetkezetnél iparcikket vásárol, nagyon jól tudja, hogy ezen az ügyleten nem a kapitalista gazdagodik és nem az üzér tollasodik, mert ilyenek a Szovjetúnióban már réges-régóta nincsenek. „A szovjet kereskedelem — mondotta a nagy Sztálin — kis- és nagykanitatistáktól mentes kereskedelem, kis- és nagyüzérektől mentes kereskedelem. O’van, amilyent eddig nem ismert a történelem s amelyet csak mi, bolsevikek, gyakorolunk a szovjet fejlődés feltételei közt." A falusi lakosság zökkenőmentes áruellátása mellett a szövetkezet bonyolultabb cikkekkel is kereskedik, mint: építési, szerelési anyagok, mezőgazdasági gépek és szerszámok. A szovjet szövetkezet nemcsak a kolhozparaszt személyes szükségleteit elégíti ki, hanem az egész kolhoz szükségleteit és ezzel hozzájárul szervezeti és gazdasági megerősödésükhöz. Megszervezi a halászati és vadászati ipari, a falusi közlekedési eszközök termelését, szabó- és cipőszülőhelyeket Tagjai minden igényét figyelembe veszi. A szövetkezet a kötelező választók mellett a kolhozparasztok kívánságára például beszerez anyagot csipkeveréshez vagy méhészeti felszerelést stb. M. Rodionov A Vatikán tőkebefektetései A Nem Statesman and Nation hoszszú cikkben foglalkozik a marshallizált olasz nagyipar helyzetével és részletes adatokkal mutat rá, hogy az egész olasz nagyipar a monopoltőke kezében van. Az olasz ipar fontos ágait, különösen a textilipart, vegyipart, vllamoserő- és cementipari kisszámú csoport tartja kezében és a csoport tagjait szoros részvény-koncentráció fűzi egybe. Az olasz ipari részvényesek 7,63 százaléka az összes részvények 78,8 százalékát tartja kezében Az olaszországi tőkekoncentráció élén a Fiat is a Pirelli csoport van. A Fiat-kartell és elágazó érdekeltségeinek tőkéje elsősorban az Agnelli-család tagjai közt oszlik meg, bár a marshallizálás következtében most máramerikaiak is kerültek a féltékenyen őrzött hatalmas és virágzó családi üzletbe.* Az Agnelli érdekeltség az Instituto Financial Industrialen keresztül 135 vállalatot ellenőriz, amelyek a cementtől Avermouthig mindennel foglalkoznak. A Vatikán — írja a New Statesman — a közelmúltig főként ingatlanokba fektette tőkéjét. A Critike Economics nevű lap adatai szerint azonban a Vatikán most tekintélyes ipari befektetővé vált. Az adatok szerint a Vatikán a többi között a Societa Meridionale di Elettricita tőkéjének 38 százalékát, a Societa Tormese Telefonica tőkéjének 24 százalékát, a Sociale Nazionale Appliecizione Viscosa selormérdekeltség tőkéjének 38 százalékát, a Finsid't acéltársaság tőkéjének 9 százalékát és a Fiat-művek tőkéjének 5 százalékát tartja kezében. A lap befejezésül rámutat, hogy az olasz monopol érdekeltségek a felett pillanatban igen elégedettek a kereszténydemokraták parlamenti diktatúrájával. De mi tesz — veti fel a kérdést —, ha ez a parlamenti diktatúra megbukik? /Vasárnap, december 11. 7