Kisalföld, 1958. február (3. évfolyam, 27-50. szám)
1958-02-01 / 27. szám
* (Folytatás az első oldalról) mert a ma fennálló kettősség, amely szerint az iparban a termelés szocialista alapon folyik, ugyanakkor a mezőgazdaságban még ma is a szétaprózott egyéni gazdaságok vannak túlsúlyban, sokáig nem tartható fenn. Ez az állapot már évek óta akadályozza a népgazdaság egészséges fejlődését. Ennek ellenére, a mezőgazdaság szocialista átszervezése érdekében nem folyt megfelelő felvilágosító munka. Sajnos, nem kevés a száma azoknak a párt- és állami funkcionáriusoknak, akik ebben a rendkívül fontos kérdésben mean látnak világo, tan, elhallgatják a mezőgazdaság szocialista átszervezéseinek fontosságát, mert úgy vélik, ha ezekről a kérdésekről beszélnek, zavarják az egyéni parasztok ter emelési biztonságát és elveszeét népszerűségüket. Azok, akik így gondolkoznak, mélységesen tévednek." A termelési biztonságinak rendkívül fontos jelentősége van a termelés fejlesztése szempontjából. Olyan illúziót kelteni a dolgozóparasztoknak, hogy egyéni parcellák örök időkig fennmaradhatnak, nem más, mint a dolgozó parasztság becsapása, ami semmiképpen sem egyeztethető össze a párt politikájával Az a párt-, vagy állami funkcionárius, aki erről nem beszél nyáran és őszintén a dolgozó parasztoknak, és nem tesz meg mindent, ami elősegíti a termelőszövetkezetek fejlődését, a mezőgazdaság szocialista átszervezését, nem szereti igazán a dolgozó parasztságot , a termelőszövetkezetek fejlesztését, a mezőgazdaság szocialista átszervezését azonban nem kapkodva, hanem nyugodtan, megfontoltan, s nem a dolgozó parasztság akarata ellenére, hanem a vele való megegyezés alapján, vele együtt kell megvalósítani. Fel kell számolni minden bürokratikus módszert, amely ellentétben áll a lenini önkéntességgel. Ugyanakkor látni kell azt is, hogy a termelőszövetkezeti mozgalmat ■lem bízhatjuk a spontaneitásra, mint ahogy azt a revizionisták mondják. A szocializmus építése nem történhet spontán módon, csak a párt és az államtervszerű befolyásolása és irányítása útján. Ezért olyan gazdaságpolitikát kell folytatni, amely segíti a termelőszövetkezeti gazdaságokat a termelési fölény kialakításában , és amelynek alapján a parasztság jövőjét a termelőszövetkezeti gazdálkodásban látja biztosítottnak. Termelőszövetkezeti mozgalmunk gyorsabb ütemű fejlődésének egyik legfontosabb feltétele, hogy a jelenleg működő mezőgazdasági termelőszövetkezetek minél előbb korszerűen felszerelt, sok árut termelő és állandóan növekvő jövedelmezőségű nagyüzemek legyenek. Azt a célt, kell kitűznünk, hogy a termelőszövetkezetitagok jövedelme a közeljövőben — néhány éven belül — mintegy 25—30 százalékkal meghaladja a jól gazdálkodó középparasztok jövedelmét. Ennek érdekében biztosítani kell, hogy atermelőszövetkezetek mind a növénytermesztésiben, mind az állattenyésztésben sokkal jobban használják rá a nagyüzem lehetőségeit, s nagyüzemi keretek között tényleg nagyüzemi módszerekkel is dolgozzanak. Sokkal tervszerűbbé kell tenni a termelőszövetkezetek beruházását. Fokozott figyelmet kell fordítani a saját erőből történő beruházások növelésére, s ezeknél nagy gondosságnak, takarékosságnak kell érvényesülni. Rendet kell teremteni minden termelőszövetkezetben a munkaszervezés és a jövedelemelosztás terén is. Következetesen kell érvényesíteni a munkaegység szerinti elosztás elvét és kedvezőbbé kell tenni az arányt a pénzbeni és a természetbeni jövedelem között. Ebben az évben a 40—60 százalékos arány kialakítására kell törekedni. A termelőszövetkezetek a jó termésű években képezzenek tartalékokat a gyengébb termésűévekre. Külön kell beszélni a termelőcsoportokról, emelyeknek száma mintegy 900 területük 250 000 hold. Ezeknek fejlődését a múltban nemcsak az akadályozta, hogy elhanyagoljuk őket, hanem az is, hogy a számukra biztosított kedvezmények nem a közös gazdálkodást, hanem egyéni gazdaságaikat erősítették. Ebből tanultunk és a feltételeket úgy szabtuk meg, hogy a termelőcsoportok olyanok legyenek, hogy azok a dolgozó parasztok egy részét fokozatosanelvezessék a szövetkezeti gazdálkodás legfejlettebb formájához. Sem a mezőgazdasági termelőszövetkezetek, sem a termelőszövetkezeti csoportok esetében nem engedjük meg az elmúlt években megtűrt lazaságot. Áttérve a gépállomások munkájára hangsúlyozta a miniszter, hogy a mezőgazdasági termelés fejlesztésének, a termelőszövetkezetek megerősítésének és a mezőgazdaság szocialista átszervezésének fontos feltétele a gépállomások rendszerének erősítése, munkájuk állandó javítása. A párt és a kormány világosan tisztázta, hogy a mezőgazdasági termelés gépesítésének fő formája a gépállomások rendszere. Az eredmények mellett a legfőbb hiba abban mutatkozik, hogy a gépállomások nem nyújtanak kellő szakmai és politikai segítséget a termelőszövetkezeteknek és nem éreznek kellő felelősséget a termelőszövetkezetekben végzett munkáért. A gépállomásoknak időben és jó minőségben végzett gépi munkán túlmenőleg szakmailag és politikailag is segíteniök kell a termelőszövetkezeteket. A gépállomások és termelőszövetkezetek együttműködésének fontos feltétele a szerződéskötések és a szerződések betartása. Ehhez nagy segítséget nyújt a termelőszövetkezetek gazdálkodásáról szóló kormányhatározat. Ennek végrehajtása érdekében a szerződésben a múlt évinél részletesebben előírjuk a gépállomások és a termelőszövetkezetek jogait és kötelezettségeit. Progresszív kedvezményt biztosítunk azoknak a termelőszövetkezeteknek, amelyek időben minél nagyobb gépi munkára szerződést kötnek. Szorosabbá kell tenni a termelőszövetkezetek és a gépállomások dolgozóinak kapcsolatát. Elő kell segíteni, hogy a termelőszövetkezetekben dolgozó traktorosok mielőbb belépjenek a termelőszövetkezetekbe, de az ilyen traktorosok továbbra is a gépállomás teljes jogú dolgozói maradjanak. Az állami gazdaságokról szólva megállapította a miniszter, hogy ezek 1957-ben fennállásuk óta a legjobb eredményt érték el. A gazdaságok mintegy húsz százaléka abszolút nyereséggel zárta az évet. Az 1957. évben a növénytermelési és állattenyésztési hozamok együttes értéke mintegy ötszáz-hatszázmillió forinttal lesz több, mint az előző évben volt. Az elért eredmények mellett azonban még sok a javítani való az állami gazdaságok gazdálkodásában, elsősorban a költségek csökkentése, a jövedelmezőség terén. A legfőbb feladat a gazdálkodás korszerűsítésével a helyes üzemi arányok és üzemágtársítások kialakítása, valamint a komplex gépesítés megteremtésével a kézi munka ráfordítás csökkentése. Az állami gazdaságok korszerű gazdálkodásukkal mutassanak utat a termelőszövetkezeteknek és tegyék szorosabbá a kapcsolatokat a környező termelőszövetkezetekkel. Ebben az évben — mondotta befejezésül — a mezőgazdasági termelés össztermelési értékét az 1957. évihez mérten 4,7 százalékkal kell növelni. A növénytermesztésben biztosítani kell legalább az 1957. évi színvonal tartását, az állattenyésztésben pedig az elmúlt évivel szemben 11,4 százalékos termésnövekedést kell elérni. Nagy gondot kell fordítani az állami gazdaságok korszerű fejlesztésére, a termelőszövetkezetek gazdasági megerősítésére,a termelőszövetkezeti mozgalom számszerű fejlesztésére és a gépállomások munkájának megjavítására. KISALFÖLD Incze Jenő külkereskedelmi miniszter nyilatkozata a magyar-szovjet gazdasági tárgyalásokról Incze Jenő külkereskedelmi miniszter a magyar-szovjet gazdasági kapcsolatok további fejlődéséről a következőket mondotta a Magyar Távirati Iroda munkatár-SZLTKlk. Nemzetközi egyezményeink közül — volumenét és jelentőségét is tekintve — legfontosabbak a Szovjetunióval kötött megállapodásaink. E megállapodások kötelező erővel bírnak és úgy mindkét ország tervezésének szilárd alapját adják. Az 1957. november végétől 1958. január 13-ig — mindvégig igen baráti légkörben folyt magyarszovjet kormány tárgyalások célja — éppen az volt, hogy a kormányok közötti egyezményekkel is biztosítsuk a terveink megvalósításához szükséges előfeltételeket. — Mit tartalmaz a hároméves árucsereforgalmi egyezmény? Az egyezmény kötelező formában meghatározta a mindkét ország szempontjából fontos kiviteli és behozatali áruk mennyiségét és minőségét.A behozatali cikkek sorában megállapodás, történt a bányászat és vaskohászat, a gép- és finommechanikai ipar, olajipar, textilipar, papíripar, vegyipar, nyomdaipar, gumiipar, a közlekedés, valamint a mezőgazdaság sok alapvető fontosságú nyersanyagának és félkészárujának mennyiségére, így például gyapot, vasérc, nyersvas, hengereltáru, kohókoksz, nyersolaj, faféleségek, rotációs papír, színesfémek, az alumíniumtermelés segédanyagai, stb. Az olajbányászat, az építőipar, a gépipar, az élelmiszeripar és a mezőgazdaság számára gépeket, továbbá személy és tehergépkocsikat is vásárolunk, ezek ellenében is magyar árukat szállítunk. Milyen megállapodás jött létre az ez évi árucsereforgalmat illetően? Az 1958. évi magyar-szovjet árucsereforgalmat szabályozó jegyzőkönyv a hosszúlejáratú megállapodásban biztosított importáruk mennyiségét további mintegy tizenöt százalékkal kibővíti és szabályozza a kevésbé alapvető nyersanyagok, félkészáruk és készáruk — utóbbiba beleértve a lakosság ellátását szolgáló közvetlen fogyasztási cikkek (hűtőszekrény, mosógép, padlókefélő, porszívó, motorkerékpár, órák, stb.) szállítását. Az 1958. évre előirányzott behozatal volumene az 1957. évi be-hozatal volumenét nem számítva a korábbi évekhez viszonyítva erőteljesen megnőtt, mert például 20 százalékkal nagyobb, mint az 1954. évi és mintegy hetven-hetvenöt százalékkal nagyobb, mint akár az 1955., vagy 1956. évi import mennyiség. Természetesen már nem tartalmazza azokat a nagymennyiségű árukat, amelyenket az ellenforradalom okozta termelés-kiesés miatt 1957-ben átmenetileg behoztunk, de tartalmazza mindazokat a Magyarországon nem termelt — vagy nem kellő mennyiségben termelt árukat, — amelyeket tradicionálisan korábban is importáltunk. — Milyen cikkeket szállítunk mi a Szovjetuniónak? Ami a Szovjetuniónak irányuló kivitelünket illeg annak hosszúlejáratú részét az jellemzi, hogy mintegy hetvenöt százalékát a gép- és finommechanikai iparunk gyártmányai teszik ki, a fennmaradó huszonöt százalékban döntően közszükségleti cikkek szerepelnek. A korábbi évekhez képest tehát az exportban jelentősen megnő a gép- és finommechanika részesedési aránya és csökken az anyag- és a mezőgazdasági termékek aránya. Külön sajátossága, hogy a gép- és finommechanikai kategóriáin belül erősen megnő a munkaigényesebb híradástechnikai cikkek, valamint komplett berendezések volumene. Egyébként a megállapodásban egy sor eddig is szállított tradicionális áru szerepel, így igennagy részt foglalnak el a tengeri- és folyami hajók, daruk, felvonóik, szerszámgépek. Új vonása a megállapodásnak, hogy kontingentáltunk eddig nem szólított gépeket és berendezéseket, mint például Diesel-mozdony, konzervgyár, paradicsompüré gyár, hús és baromfi feldolgozó berendezés, valamint egy sor híradástechnikai cikk. Az 1958. évi kivitelben például gázgenerátorok, egyes műszerfajták, malomipari berendezések, nyomdaipari gépek, pneumatikus szerszámok, varrógépek, fénycsövek, stadion-berendezés, garázsberendezés, palackozott bor,konyakfélék, zöldség, gyümölcs, nyomdatermékek, stb- szerepelnek. A magyar áruk mennyisége az 1957. évi kivitellel összehasonlítva lényegesen megnőtt, de még nem éri el a korábbi évek volumenét. — Milyen beruházásokhoz nyújt gazdasági és műszaki segítséget a Szovjetunió? Aláírásra került a Magyar Népköztársaság részére ipari üzemeik építése és rekonstrukciója, valamint a közlekedés fejlesztése céljából nyújtott gazdasági és műszaki segítségről szóló egyezmény is. Ez az egyezmény az 1958- 1963. éveket öleli fel Tervezési munkák elvégzése ésgépi berendezések szállítása útján lehetővé teszi a Dunai Vasmű hengerművének megépítését, a gördülőcsapágy- és Diesel-gyártás, a műszer, a híradástechnikai, az erősáramú, az aluminium, az építőanyag, a textil, a papír és a műtrágyaipar, valamint a mezőgazdaság egyes ágainak (például hibridkukorica) termelés fejlesztését. A Szovjetunió kormánya 300 millió rubel hitelt bocsátott rendelkezésre, évi 2 százalékos kamat mellett, s ennek törlesztése az igénybevételt követő évtől kezdődő tíz év alatt, évi egyenlő részletekben magyar árukkal történik. Megállapodás történt az ipari kooperáció elmélyítésére és új eszközeinek bevezetésére is. A Szovjetunió teljes mértékű műszaki dokumentációkat rendelkezésünkre bocsátja, és az exportképesség növeléséhez szükséges és a modern technikának megfelelő alapok megteremtéséhez segítséget nyújt. A Szovjetunióval kötött megállapodások a tőkés országokkal is tovább fejlesztendő kapcsolatainkkal együtt a külkereskedelmi vonatkozásban megadjáka Magyarország gazdasági fejlődését, szolgáló biztos alapokat, . Ismét elhalasztották az amerikai mesterséges hold kilövését Az AFP jelentése szerint csütörtökön a kora esti órákban még azt mondták, jó kilátások vannak arra, hogy a péntekre virradó éjszaka kilövik az amerikai mesterséges holdat. Emlékezetes, hogy a kísérletet szerdára virradó éjszaka a kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt elhalasztották. Az AFP pénteken hajnali hírében már arról számolt be, hogy a hadsereg mesterséges holdjának kilövését ismét elhalasztották. A hírügynökség szerint nagyon valószínű, hogy a mesterséges holdat hordozó Jupiter-C rakétát a közeljövőben kilövik. Jelenleg a légkör felső rétegében urakodó heves szélvihar gátolja a kísérletet. Jóllehet, a sajtónak semmiféle tájékoztatást nem adtak, feltehető, hogy még néhány napig eltart, amíg a légköri viszonyok annyira megjavulnak, hogy a kísérlet lehetővé válik. (MTI.) Elítélték áss Humanité felelős kiadóját Az Humanité felelős kiadója és egy újságírója, Alain Guerin ellen a független szakszervezetek szövetsége bűnügyi eljárást indított amiatt, hogy a magyarországi események idején a francia kommunista párt székházának felgyújtását követően az Humanité a jobboldali szakszervezetek tagjait vádolta meg a gyújtogatással. A szakszervezeten kívül hat, név szerint megnevezett fasiszta is rágalmazási pert indított az Humanité ellen. A párizsi bíróság elítélte az Humanité kiadóját és a fasisztákat „megrágalmazó” újságírót, egyenkint százezer frankos pénzbüntetéssel sújtva őket, a hat fasisztának pedig ugyancsak fejenkint százezer frank kártérítést ítélt meg. (MTI.) Magyar-mongol kereskedelmi egyezmény Budapesten a teljes egyetértés szellemében megtartott tárgyalások eredményeképpen január 31- én aláírták a Magyar Népköztársaság és a Mongol Népköztársaság közötti 1958—1960. évi árucsereforgalmi és fizetési megállapodást, valamint jegyzőkönyvet az 1958-ra vonatkozó árucsereforgalomról és fizetésről. Az aláírt jegyzőkönyv értelmében 1958-ban a Magyar Népköztársaság különböző fúróberendezéseket és a hozzá szükséges alkatrészeket, kész szőrmeárut, konfekcióárut, szöveteket, gyógyszert és egyéb cikket szállít a Mongol Népköztársaságnak gyapjú, nyersbőr, szőrme és egyéb állati termékek ellenében. (MTI.) Vasárnap: Ünnepségek lesznek Győrött és Téten Kisfaludy Károly születésének 170. évfordulója alkalmából A Hazafias Népfront Győr városi és járási bizottsága Kisfaludy Károly születésének 170. évfordulója alkalmából emlékünnepséget rendez Győrött és a költő szülőfalujában, Téten. A győri ünnepsége vasárnap, február 2-án délelőtt fél 11 órakor veszik kezdetüket. A Kamaraszínházban dr. Bay Ferenc, a Kisfaludy Károly Megyei Könyvtár vezetője tart ünnepi beszédet. A beszéd után ünnepi műsor következik, amelyben részt vesz a Zrínyi Ilona Tanítónőképző és Gimnázium énekkara, Pető Kálmán vezényletével. Kiss Ferenc, a Kisfaludy Színház művésze a költő verseiből ad elő-Téten délután 2 órakor kezdődik az ünnepély a község kultúrházában. Itt is ünnepi műsort rendeznek a költő tiszteletére. Az ünnepség után a résztvevők megkoszorúzzák a Kisfaludy emlékművet, megemlékezést mond Környei Jenő, a Hazafias Népfront helyi elnöke. A téti ünnepségeken résztvesz a Megyei Tanács kórusa is Kőhalmi János vezetésével. 1958. február .. szemitnt.