Kisalföld, 1961. január (6. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-01 / 1. szám
2 KISALFÖLD 1961. január 1. vasárnapa. Az 1901 évi népgazdasági terv A Minisztertanács december 29-én — a Népköztársaság Elnöki Tanácsának felhatalmazása alapján — jóváhagyta az 1961. évi népgazdasági tervet. A Minisztertanács megállapította, hogy az 1958— 1960-as hároméves terv éveiben sikeresen haladtunk előre, s befejezéshez közeledik hazánkban a szocializmus alapjainak lerakása A hároméves terv teljesítése során a fejlődés a népgazdaság minden területen a tervezettnél gyorsabb volt. A szocialista ipar termelése 1957-hez viszonyítva 1960-ban a tervezett 22 százalék helyett inen végleges adatok szerint - mintegy 40 százalékkal növekedett. A Magyar Szocialista Munkáspárt 1958. decemberi határozata nyomán örvendetesen meggyorsult a mezőgazdaság szocialista átalakulása. Ma már a szántóterület mintegy négyötöd része tartozik a szocialista szektorhoz. A szocialista átszervezéssel egyidőben a mezőgazdasági termelés a tervezettnek megfelelően, az 1955—57. évek átlagához viszonyítva 12 százalékkal emelkedett. A nemzeti jövedelem emelkedése 3 év alatt az előirányzott 13 százalék helyett 20—22 százalék. Három év alatt a népgazdaság fejlesztését szolgáló beruházásokra az előirányzottnál mintegy 45 százalékkal többet fordítottunk. A munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó reálbére a tervezett 6 százalék helyett kb. 9,5 százalékkal, az egy főre jutó reáljövedelem pedig 8 százalék helyett 17 százalékkal nőtt. A parasztság egy főre jutó reáljövedelme 4 százalék helyett 6,7 százalékkal emelkedett. Mindezek bizonyítják a párt és a kormány gazdaságpolitikájának eredményességét, a munkásosztály, a parasztság és az értelmiség alkotó munkakészségét. Az 1961-es népgazdasági terv ,— amely második ötéves tervünk első évének terve — támaszkodva a hároméves tervben elért eredményekre, a Magyar Szocialista Munkáspárt VII. kongresszusa által meghatározott gazdaságpolitikai irányelveknek megfelelően további jelentős fejlődést irányoz elő a népgazdaságban. Az 1961. évi népgazdasági terv legfontosabb előirányzatai a következők: ipar 1961-ben tovább folytatódik az ipari termelés gyors ütemű növekedése. A terv szerint az ipari termelés az 1960. évi várhatóhoz képest 1961-ben 8 százalékkal lesz magasabb. Az átlagosnál gyorsabban emelkedik a termelés a gépiparban (10 százalék), ezen belül is elsősorban a híradástechnikai iparban (17,7 százalék) és a műszeriparban (15,8 százalék). Az építőanyagipar 8,5 százalékkal, a vegyipar 13 százalékkal növeli termelését. A vegyiparon belül a legnagyobb fejlődést a gyógyszeripar (20 százalék), továbbá a gumi és műanyagipar (19 százalék) éri el. A terv az alapanyagipari ágak kapacitásának jobb kihasználását irányozza elő. Ennek megfelelően a villamos energia termelése 9,3 százalékkal, a melegen hengerelt acél termelése 16,5 százalékkal, a kőolaj ter-melése 15 százalékkal, a nitrogénműtrágya termelése 20 százalékkal, a cement termelése pedig 10 százalékkal emelkedik. A terv nagy feladatokat ró a gépiparra. Népgazdaságunk technikai fejlesztése és a külkereskedelem igényei egyaránt megkövetelik a gépipari gyártmányok minőségének további javítását, korszerűségük fokozását. El kell érni, hogy a gépipari üzemek kapacitását a jelenleginél jobban használják ki. Nagy figyelmet kell fordítani a vas, az acél és a színesfém öntödék termelési lehetőségének teljes kihasználására, munkájuk jobb megszervezésére, termelésük korszerűsítésére. A híradástechnika és a műszeripar termelési feladatainak teljesítése szükségessé teszi, hogy az új gyártmányok szerkesztési munkálatait meggyorsítsák, üzemszerű termelésüket programszerűen megvalósítsák. A terv szerint a könnyűipar termelése 1960-hoz képest az idén 6.4 százalékkal emelkedik. Ezen belül gyorsabban fejlődik a cipőipar (11.8 százalékkal), a bútoripar (9.9 százalékkal) és a papíripar (8.2 százalékkal). Az élelmiszeripar termelése 4,5 százalékkal növekedik. Az átlagosnál magasabb a termelés előirányzata a konzerviparban (12,5 százalék), a baromfifeldolgozó iparban (12,3 százalék), az édesiparban (5,9 százalék) és a söriparban (5,1 százalék). Termelékenység és önköltség 1961-ben a munkások és az alkalmazottak száma 85 ezer fővel (2,9 százalékkal) nő. A termelés emelkedésének mintegy kétharmad részét már 1961-ben a munka termelékenységének növelésével kell biztosítani. Ennek megfelelően az iparban a munka termelékenységének 5,6 százalékkal kell emelkednie. Ez megköveteli a létszám, a munkanorma, a bér és a munkafegyelem megszilárdítását, a műszaki fejlesztés gyorsítását és az elmúlt években megvalósított gépi beruházások jóval hatékonyabb hasznosítását. A munka termelékenysége emelkedésének és a fajlagos anyagfelhasználás javulásának, a takarékossági intézkedések megvalósításának eredményeként a termelési költségeket az iparban 1961-ben legalább 2 százalékkal kell csökkenteni. szerződési kötelezettségek teljesítését mindkét szerződő fél részéről. Az 1961. évi terv az állami gazdaságok és a gépállomások munkájának további javulásán túlmenően számol a termelőszövetkezetekben a nagyüzemi szervezet megszilárdulásával, a munkafegyelem erősödésével, a korszerű agrotechnikai és tudományos eredmények szélesebb körű elterjedésével. Közlekedés A népgazdaság termelőágazataiban végbemenő növekedés a külkereskedelmi forgalom és a lakosság ellátásának megnövekedett szükségletei az 1960. évi színvonalhoz képest a szállításra kerülő áruk mennyiségét 9 százalékkal növelik. Az utasok száma a terv szerint 8,6 százalékkal nő. A megnövekedett szállítási feladatok ellátása a járművek kihasználásának további javítását teszi szükségessé. Külkereskedelem A külkereskedelem összforgalma 1961-ben mintegy tizenhárom százalékkal lesz nagyobb, mint tavaly. Az ipar szerkezeti változásának megfelelően összkivitelünk 44,4 százalékét gépek és finommechanikai termékek teszik ki. Öszszes behozatalunk hatvankét százaléka pedig az erősen növekvő ipari termelés, a mezőgazdaság anyagellátását biztosítja. Külkereskedelmi terveink letesítéséhez fontos népgazdasági érdek fűződik. Ezért minden minisztérium és vállalat munkájának előterébe kell állítani, hogy belföldi szállítási kötelezettségeinek teljesítése mellett minél több, gazdaságosan exportálható terméket bocsásson a külkereskedelem rendelkezésére. Beruházás Beruházásra a terv 30,7 milliárd forintot irányoz elő. A beruházási terv legfőbb célja, hogy a rendelkezésre álló eszközök leghatékonyabb felhasználásával biztosítsuk mindenekelőtt a folyamatban lévő beruházások minél gyorsabb ütemű folytatását, illetve befejezését. Ipari beruházásokra a terv mintegy 15 milliárd forintot irányoz elő. Ennek huszonhárom százaléka szolgál az energiahordozó anyagok termelésének fejlesztésére, negyvennégy százaléka a nyersanyagot termelő iparágak és harminchárom százaléka a feldolgozó ipar fejlesztésére. .A mezőgazdaság fejlesztésére a terv 5.1 milliárd forint beruházást biztosít, ebből 2.4 milliárd forint beruházás a termelőszövetkezetekben valósul meg. A közlekedés fejlesztésére 2.5 milliárd forintot fordítunk. 317 nagyobb létesítmény üzembe helyezése van a tervben. 1961-ben egyebek között befejeződik a Dunai Vasmű kokszolója és salakhabosítója. Az erősáramú iparban befejeződik az akkumulátorgyár, a Transzvill és a Csepeli Trafógyár, a műszeriparban pedig a kórházi berendezések gyárának, az elektromos készülékek gyárának, valamint az elektronikus készülékek gyárának a bővítése. A textilipar kapacitása 46 000 orsó üzembe állításával bővül, befejeződik a Kispesti Textilgyár automatizálása. A népgazdaság egész területén, de különösképpen az ipari beruházásoknál, fokozottabban érvényt kell szerezni a beruházások koncentrálására vonatkozó korábbi határozatoknak. Biztosítani kell az építési idők és az építési költségek gyorsbb csökkentését. Életszínvonal, lakásépítés, áruellátás A nemzeti jövedelem 1961-ben az 1960. évihez képest hét százalékka növekszik. A nemzeti jövedelemből a lakosság fogyasztási alapja 4,1 százalékkal nő. A hároméves terv folyamán a tervezettet jelentősen meghaladó mértékben megnövekedett átlagjövedelem biztosítása mellett a munkások és alkalmazottak reáljövedelme 1,8 százalékkal magasabb lesz, mint 1960-ban volt. Az állami kiskereskedelem áruforgalma 4,6 százalékkal nő. Állati termékekből azonban — bár ez évben a tavalyinál több hús, tej, tojás, vaj kerül forgalomba — a lakosság növekvő igényeit nem tudjuk teljesen kielégíteni. A belkereskedelmi forgalomban a bolti élelmiszerek eladása 3.8 százalékkal, a ruházati cikkeké 3.6 százalékkal, a vegyes iparcikkeké 6.8 százalékkal, a vendéglátóüzemek forgalma pedig 3.6 százalékkal növekszik. Lényegesen több televíziót, hűtőszekrényt, porszívót, bútort biztosít a terv a lakosságnak. 1961-ben az állam csaknem két és fél milliárd forintot fordít lakásépítésre. Állami kivitelezésben és mgánerőből összesen több mint 46 ezer lakás építése fejeződik be. Az egészségügyi ellátás fejlesztésében a legjelentősebb 1200 kórházi ágy létesítése. A kulturális beruházások közül a legfontosabb mintegy kilencszáz általános iskolai és középiskolai tanterem megépítése. Az 1961. évi terv sikeres végrehajtása céljából a kormány kötelezte a minisztériumok és más irányító szervek vezetőit, hogy — a tervek vállalati kiadásán túlmenően — intézkedéseket dolgozzanak ki az előirányzatok valamennyi részletének tervszerű megvalósítására. Gazdasági életünk minden területén biztosítani kell a szigorú tervfegyelmet. A takarékosság és a fegyelmezett munka jegyében meg kell akadályozni a pazarlást, a népvagyon herdálását. Az 1961. évi népgazdasági terv megvalósítása fokozott feladatot tűz dolgozó népünk elé. Ez feltétlenül megkívánja, hogy a termelés minden területén az év első napjától kezdve lendületes és jól szervezett munka folyjék. Az 1961. évi terv második ötéves tervének első esztendejének terve. Megvalósításával tovább erősödik és gazdagodik hazánk, a Magyar Népköztársaság, növekszenek dolgozó népünk jólétének anyagi alapjai. Mezőgazdaság A terv a mezőgazdasági termelés 7,9 százalékos növelését irányozza elő. A terv számol azzal, hogy 1961. elején a termelőszövetkezetek tömeges szervezése befejeződik. A növénytermelés 10,6 százalékkal emelkedik. A növénytermelésben a fő figyelmet a kenyérgabona, a kukorica, a napraforgó, a cukorrépa, valamint a korai és késői zöldségfélések termelésére kell fordítani. A terv az állattenyésztés termelési értékének 4,5 százalékos növelését írja elő. Ehhez a többi között szükséges a tehénállomány 1,2 százalékos fejlesztése, a tejhozamnak az 1959. évi 2160 literről 2370 literre való emelése, a kiselejtezett tehenek megfelelő pótlása, a borjúszaporulat növelése. Fontos feladat a sertés és baromfiállomány gyorsabb és nagyobb arányú növelése. A mezőgazdasági termelés fejlesztését segíti, hogy a műtrágyaellátást 30 százalékkal növeljük, 120 ezer kát. holdon — a tavalyinál 20 százalékkal nagyobb területen — végzünk talajjavítást, és az öntözött terület 195 ezer kát. holdra — a tavalyihoz képest 22 százalékkal — növekszik. A tavalyi 25 ezer kh-val szemben az idén 300 ezer kh-on nagyhozamú búzafajtákat, a kukorica vetésterületének 75 százalékán hibridfajtákat termelünk, a magas olajtartalmú napraforgófajták termelését pedig 20 ezer kh-ról 80 ezer kh-ra emeljük. A mezőgazdasági termékek felvásárlását 9,1 százalékkal kell növelni. A termelőszövetkezetek termelési és költségvetési terveit a népgazdasági tervvel összhangban úgy kell elkészíteni, hogy a közös és a háztáji gazdaságok árutermelése együttesen biztosítsa a felvásárlási tervek teljesítését. Fokozott gondot kell fordítani a termelési szerződések kötésére és egyben biztosítani kell a 1956 novemberét írták. Farkasék lakásában Pécsett a Kriszt-telepen négy jó barát ült a nagy Orion rádió mellett. Reggeltől estig hallgatták a híreket. Más dolguk alig, ha lehetett volna ezekben a napokban — a sztrájk miatt nem dolgoztak. A skálamutató a 19-es hullámhosszon állt. A négy jóbarát — akárcsak Münchenben a szerkesztők — nem unták meg a közvetítést: — Halló, itt a Szabad Európa rádiója, a szabad Magyarország hangja .. . Üzeneteket közvetítünk . . . Mucus üzeni •Jocónak a Nefelejcs utcába: szerencsésen megérkeztünk. Jancsi is itt van, rövidesen indulunk tovább New Yorkba. Aki hallja, adja át... A négy fiú arról beszélgetett, hogy menniük kellene. A rádió is folyton azt mondja, hogy mindenkit tárt karokkal várnak odakint. És ők már iskolás koruk óta vágynak a nagyvilágba. Fiatalok mind, szeretnének utazni, országokat, nagyvárosokat látni, megnézni a világot. Falták a kalandos könyveket, izgalmakat kerestek a nyomtatott oldalakon, ha már életük — ellenükre— hétköznapi „szürkeségben” folydogált. Persze arról fogalmuk sem volt, hogy odakint az a másik világ mindenben más világ! A négy jóbarát közül Pista határozta el magát először. Odaállt a szülei elé és közölte velük: — Elmegyek. Nagy meglepetésére azonban a szülei egyáltalán nem voltak elragadtatva ettől a gondolattól. — Elment az eszed? Nekivágsz a bizonytalanságnak? — korholta az apja. — Édes fiam, egyedül mennél a nagyvilágnak? !— szomorkodott az édesanyja. — Mit tudjátok ti, hogy mi kell a mai fiataloknak... Ti még mindig a múlt században éltek... — próbálta meggyőzni szüleit a fiú. A vita sokáig tartott és lassan családi veszekedés lett belőle. Az egyik oldalon állt az alig 18 éves Pista, a másik oldalon a két tapasztalt, gyermekét féltő szülő. A vita már nagyon heves volt, s éppen ekkor érkezett a családhoz látogatóba a nagybácsi. Sietett, éppen csak megnézte, hogy mi van Pistáékkal. Sok elfoglaltsága akadt ebben az időben, mert a leányánál volt párttitkár. Néhány percig szótlanul hallgatta a vitát, de aztán maga is belekapcsolódott. Józan, okos hangján igyekezett meggyőzni a fiút. De Pistát csak felingerelte a higgadt hang, és a sok egymást követő cáfolhatatlan érv. Amikor már teljesen kifogyott gyenge érveiből, így folytatta: — Azért megyek, mert ebben az országban nincs szólásszabadság! Nálunk rab az ember! Éhbérért kell dolgozni! Én a szabad világban akarok élni! Észre sem vette, hogy már nem a saját hangján, hanem azon a hullámhosszon szólt, amelyen naphosszat állt barátjánál a nagy Orion rádió skálamutatója. A nagybácsi elvesztette a türelmét. Ilyeneket mond ez a taknyos?! Visszavágott: — így már más! Ha ez nem tetszik neked, hát akkor menj! Majd megtudod, hogy mi a valóság! Haraggal váltak el. A fiú gyalog indult el a nagyvilágba. A vonatok nem jártak, s a pécsi autószerelő fiú most először érezte a saját bőrén — pontosabban: a saját lábán —, hogy mégsem fenékig tejfel ez az összkomfortos sztrájk. Kénytelenségből egész a Balatonig gyalogolt, Bogláron aztán vonatot kapott, és Fonyódon átszállt. Hévízre szeretett volna jutni, hogy onnan elinduljon északnyugat felé, de valahogy eltévesztette a szerelvényt. A fülkében hamarosan el is aludt, mert nagyon fáradt, kimerült volt. Arra ébredt, hogy egy takarítónő rázogatja: — Ébredjen, fiatalember! Ez nem szálloda, hanem vasúti kocsi! — Hol vagyunk? — Hát nem tudja? A végállomáson. Kelenföldön. Egy egész napot csavargott Budapesten, majd visszaindult Pécsre. De odahaza már elterjedt, hogy Pista disszidált, és azóta, ki tudja, talán már Amerikában van. Akivel csak találkozott az utcán ismerősei közül, mindenki tett egy-két megjegyzést a póruljárt világjáróra. Nem is maradt otthon, csak egy-két napig. Ezt az időt is a barátaival töltötte — hallgatták tovább a Szabad Európa rádiót. Aztán Farkas Öcsi is közölte az édesapjával, hogy ő is el akar menni. Farkas bácsi — gépkocsivezető ő is, akárcsak a fia — először tartóztatta. De hát ez a gyerek is olyan volt már, mint aki megveszett. Érvelt, vitatkozott, s egy-egy heves veszekedés után kimerülten ült vissza az Orion rádió mellé. Hallgatta: — Halló, itt a Szabad Európa rádiója, a szabad Magyarország hangja . .. Üzeneteket közvetítünk ... A szabad világba érkezett magyarok üzennek . .. Aki hallja, adja át! „Majd tanulsz a saját károdon!“ A rádió érveket adott a Farkas fiúnak a további vitához, sőt olajat öntött a kalandvágy tüzére. Farkas bácsi végül is megunta a fia állandó heveskedését. — Menj hát, most már nem tartóztatlak. Ha nem hiszel nekem, majd tanulsz a saját károdon ... A négy jóbarát együtt kerekedett fel. Pista — most már másodszor Pista, Farkas és a másik kettő — Gáspár Lipót és Rick Pál — Sopron mellett, egy mocsaras részen, négykézláb mászva jutottak át a határon. Amerre csak a szem ellátott, mindenütt emberek mentek a határon túlra. Amikor átértek, bukfencet vetettek, ugráltak jókedvükben. Egymás vállát veregették büszkén, és sírtak az örömtől. Egyikük ünnepélyes hangon megszólalt: — Srácok! Jól jegyezzétek meg ezt a napot! 1956. november huszonkilencedike. Ezen a napon új korszak kezdődik az életünkben! Meglátjátok, a szabad világban mindnyájan nagy karriert csinálunk! S amikor egy kissé már lelohadt a nagy öröm, gyalog nekivágtak az egyik határszéli osztrák falunak. Amint beértek, csendőrök tartóztatták fel őket, és mind a négyüket bekísérték az őrszobára. Ott töltötték az első éjszakát. Folytattunk