Kisalföld, 1963. március (8. évfolyam, 50-76. szám)
1963-03-01 / 50. szám
. A varsói szerződés tagállamai honvédelmi minisztereinek értekezlete Varsóban 1963. február 28-án a Varsói Szerződés tagállamainak honvédelmi miniszterei értekezletet tartottak. Az értekezlet megvizsgálta a tagállamok hadseregeinek helyzetével és az 1963. évi harckiképzési tervekkel kapcsolatos időszerű kérdéseiket. A tárgyalások teljes egyetértés szellemében folytak. (MTI.) Bertradel és Nyikita Hruscsov levélváltása Február 2-án Bertrad Russel, az ismert angol filozófus levelet intézett Nyikita Hruscsov szovjet miniszterelnökhöz. Russel levelében azt írta, hogy mélységesen aggasztják azok a halálos ítéletek, amelyeket szovjet bíróságok hoztak zsidó származású állampolgárok ellen. Hangoztatta, hogy üzenetét magánlevélnek szánja. Nyikita Hruscsov válaszában megállapítja, hogy a nyugati polgári sajtó az utóbbi időben nagy zajt csapott az úgynevezett antiszemitizmus körül. Teljes felelősséggel ki kell jelentenem — hangzik a levél —, hogy ez durva koholmány és dühödt rágalom a szovjet emberek, országunk ellen. A reakciós propagandának azok a kísérletei, hogy államunknak antiszemita politikát vagy ilyen politika ösztönzését tulajdonítsák, nem új jelenségek. Az antiszemitizmus politikája nem létezett és ma sem létezik a Szovjetunióban. A bibliai parancs hamburgi értelmezése Kirándulni ment a havas bajor hegyekbe a nürnbergi Martin Luther középiskola VII. osztálya. Schöndorf falucska mellett defektet kapott az autóbusz, a diákok kiszálltak s beszélgetni kezdtek a helybeli autójavító segédjével, aki a kereket javította. Rövidesen megjelent a műhely tulajdonosa is: fehér hajú öregember, félkarú, sebhelyes arcú, sánta. Elmondta a diákoknak, hogy háborús rokkant, hogy „oroszlánként küzdött a Führer fegyvereinek dicsőségéért, sok sebet kapott, de szívesen újrakezdené, vállalna minden sebet, sőt a halált is, csakhogy győzzön a nemzeti szocializmus”. • • A tizenhétéves fiúk többsége közömbösen hallgatta a vén „hadfi” gyalázatos dicsekvését. Egy Albert Krigler nevű diák azonban felháborodott hangon utasította rendre, és tiltakozott a náci múlt ilyen dicsőítése ellen. Az autóbuszt megjavították, elindultak. Beszállás után az osztályfőnök csendet kért s így szólt: „Fiúk. Az előbbi jelenet példátlanul felháborító volt. Krigler kollégátok ahelyett, hogy tisztelettel adózott volna az idős katonának, aki értetek hullatta a vérét, tiszteletlenül kioktatta. Az osztály nyilvánossága előtt rendreutasítom és feddésben részesítem őt”. Az eset valóban példátlan, — már ami a tanár magatartását illeti. S a hamburgi Soldaten Zeitung, amely ezt a történetet megírta, jellemző módon így fejezte be a cikket: „Fájdalom, nem minden német nevelő szerez érvényt ilyen határozottsággal a bibliai parancsnak, amely az aggok tiszteletére int”. — s. — n. A Szovjetunió Legfelső Tanácsának válasza a mexikói parlament üzenetére A Szovjetunió Legfelső Tanácsa válaszolt arra az üzenetre, amelyet a mexikói parlament intézett valamennyi ország parlamentjéhez. Válaszában a Legfelső Tanács maradéktalanul osztja a mexikói parlamentnek azt a nézetét, hogy ma a legfontosabb: megőrizni a békét, megvalósítani az államok békés együttélésének politikáját és megakadályozni a termonukleáris világháború kirobbantását. A Szovjetunió Legfelső Tanácsa újra megerősíti azt a megingathatatlan elhatározását, mindent elkövet annak érdekében, hogy földünkön győzedelmeskedjék a béke és a népek barátsága, hogy az emberiség a békés fejlődés és felvirágzás útján haladjon, hogy örökre véget vessen a halált és rombolást hozó eszközök gyártásának és felhasználásának. A béke megőrzéséért folytatott harcban fontos tényező a más országok bülügyeibe való be nem avatkozás elvének, a népek önálló fejlődésére való jogának szigorú tiszteletben tartása. A Legfelső Tanács örömmel állapítja meg, hogy üzenetében a mexikói parlament is ezekből az elvekből indul ki. A szovjet üzenet a továbbiakban rámutat: a Legfelső Tanács már több ízben fordult felhívással a világ országainak kormányaihoz és minden jóakaratot emberhez, hogy erélyesen harcoljon az imperialista agresszió politikája ellen, az általános leszerelésért, a nukleáris kísérletek valamennyi fajtájának betiltásáért. Ezek a kérdések a szovjet kormány külpolitikai tevékenységének középpontjában állnak. Azok az erőfeszítések azonban, amelyeket a szovjet kormány a kölcsönösen elfogadható megoldások érdekében kifejt, sajnos nem találnak méltó fogadtatásra a nyugati hatalmaknál — fejeződik be az üzenet. A ködös Albionban afacsillag. — Gyanús ez a pari nekem, azt hiszem a tárcámra pályázik”! KISALFÖLD Az NDK főállamügyésze bejelentette: Az NDK hajlandó kiszolgáltatni a volt náci vérbírákat terhelő eredeti aktákat Újabb tényeket hozott nyilvánosságra a bajorországi Würzburg városkában működő fasiszta jogászok múltjáról az a nemzetközi sajtókonferencia, amelyet az NDK főállamügyészsége rendezett csütörtökön délután Berlinben. A sajtókoferencián dr. Josef Streit, az NDK főállamügyésze beszámolt róla, már 1962. szeptember 19-én Goppel akkori bajor belügyminiszterhez, jelenlegi miniszterelnökhöz írt levelében felajánlotta, hogy az NDK kiszolgáltatja az eredeti aktákat a Bajorországban ismét működő náci és háborús bűnös jogászok ügyeiről. Goppel azonban ezt durván visszautasította. Éppen ezért az NDK főállamügyésze most február 16-án közvetlenül Bucher bonni igazsága'' 'miniszterhez fordult az egész nyugatnémet igazságügyi apparátusra vonatkozó hasonló ajánlattal, de Bucher még nem válaszolt levelére. Azokon az adatokon kívül, amelyeket dr. Elmar Herterich würzburgi ideggyógyász immár háromnegyed éve nyilvánosságra hozott két würzburgi jogász, dr. Schiedermair alkotmánybírósági elnök és dr. Kolb főállamügyész fasiszta múltjáról, dr. Streit, az NDK főállamügyésze a sajtókonferencián elmondta, tárgyi bizonyítékai vannak rá, hogy e egy harmadik würzburgi jogász, dr. Georg Eisert jelenlegi tartományi bírósági igazgató is mint vérbíró tevékenykedett. Mint birodalmi főállamügyész, a volt lengyel főkormányzóság területén működött és a hazaárulási ügyeknek volt a szakértője. A sajtóértekezlet végén a jelenlévő újságíróknak számos fotókópiát nyújtottak át azokról az aktákról, amelyek a három würzburgi jogász fasiszta múltját bizonyítják. Az eredeti aktákat az NDK főállamügyésze e héten szerdán két beosztottjával átküldte a nyugat-németországi Bambergbe, mivel dr. Hererich bejelentései alapján az ottani főállamügyészség foglalkozik a würzburgi jogászok dolgával. (MTI.) NYUGAT-BERLINBEN — Sajnos, kancellár úr, önnel a nyakunkban versenyképtelenek vagyunk!!! (Endrődi István raja!) Milyen gazdasági előnyekkel jár a KGST kizsi vagonparkja ? A KGST legutóbbi, Nivn. ülésszaka magyar kezdeményezés alapján elhatározta, hogy létrehozza az európai , népi demokratikus országok (az itteni vasútvonalak nyomtávolsága egységesen 1435 mm) közös tehervagonparkját. Az érdekelt országok ez év július 1-ig megkötik a szerződést, s 1964. január 1-től már több tízezer fedett és nyitott teherkocsi, oldalán a közösség jelzésével vesz részt a forgalomba. A kérdés jogos: vajon milyen előny származik ebből az intézkedésből? Aki figyelmesen szemügyre veszi tehervonatainkat, annak bizonyára feltűnik, hogy a külföldi jelzéssel ellátott kocsik között feltűnően sok az üres. Átlagos forgalommal számolva, naponta rendszeresen 6-8000 külföldi kocsi tartózkodik hazai vonalainkon. Magyar vasúti szakemberek kiszámították, hogy ebből nem kevesebb, mint 3200 üresein „furikázik”. A baráti országokban sem jobb a helyzet, náluk is körülbelül a külföldi kocsik 40 százaléka üresen fut. Minden ország ugyanis többnyire saját teherkocsijában átrakás, kezelés nélkül szállítja exporttermékeit külföldre, s a vagonokat igen gyakran üresen kapja vissza. Képzeljük csak el: az NDK árut szállít Bulgáriának, s onnan a vagon több országon át üresen tér vissza. Sok veszteség származik ebből, hiszen nem használjuk ki az amúgy is szűkös vagonparkunkat (egy nyitott teherkocsi beruházási költsége 150 000 forint), s az üres kocsik ezrével feleslegesen terhelik a vasúti pályát, lassítják az áruforgalmat. Bármilyen furcsán hangzik is, nem gondatlanságról van szó, sőt a vasúti szervek az ország érdekeit messzemenően képviselik, amikor —a pillanatnyilag is érvényben lesz nemzetközi egyezmény, alapján ,S a külföldi kocsikat kiürítésük után azonnal visszairányítják a tulajdonos országba. Ha ugyanis nem ezt tennék, s nem igyekeznének a legrövidebb úton „megszabadulni” a külföldi kocsiktól, mindennapos késedelem tetemes valutába kerülne. Ennek az áldatlan helyzetnek vet majd véget a közös vasúti vagonpark új rendszere. A tehervagon közösségbe belépő minden ország — nemzetközi forgalmának megfelelő arányban — meghatározott számú tehervonatot bocsát a nemzetközi vasúti szervezet rendelkezésére. Hazánk az elképzelések szerint 12—14 000 kocsit visz a közösségbe. (Minden ország korszerű, kifogástalan és szabványosított kocsit vihet csak a közösségbe, amit külföldön könnyen és biztonságosan lehet üzemben tartani.) Előreláthatólag 1964-től a szervezet tagországai azután annyi közösségi kocsit használhatnak hazai vonalaikon teljesen díjtalanul — és függetlenül attól, hogy mely országból származik a nemzetközi jelzéssel ellátott tehervagon —, amennyit a sajátjukból a közösség rendelkezésére bocsátottak. Vegyünk egy példát.. Mondjuk az NDK-ból Romániába érkezik három tehervagon Wartburg személykocsikkal. Ha az adott időben és helyen nincs kéznél NDK-ba irányuló áru, a jelenlegi rendszer szerint máris küldik üresen vissza a kocsikat Drezdába vagy Rostockba. 1964-től a belső forgalomba tetszés szerint felhasználhatják a három kocsit, sőt nyugati országokba is elküldhetik, ha belefér a közösségi „keretbe”, nem kérik vissza egyedileg sorozat és darabszám szerint a német kocsikat. A román vonalakon tartózkodó közösségi kocsit áruval rakottan akármelyik népi demokráciába továbbíthatják. Ha azonban mégis három üres kocsi jött át hozzánk Lökösházán, más határállomásainknál útban levő három teherkocsi-szállítmányt továbbítünk Csehszlovákiába vagy Romániába. A három üres kocsit pedig megrakhatják Lökösházán gabonával, továbbíthatják az orosházi malomba, ahonnan viszont lisztet küldhetnek fel a fővárosba, és így tovább. A közös kocsipark legfőbb szerve a tagállamok vasúti vezetőiből alakított tanács, mely elvi kérdésekben hoz határozatokat. Végrehajtó szerve pedig a központi iroda, amely Prágában székel majd. Ez lesz tulajdonképpen a nemzetközi vasúti szervezet diszpécserirodája, amelynek munkatársai— a tagországok vasúti szakemberei — naponta nyilvántartják, melyik államban mennyi kocsi tartózkodik, intézkednek a kocsik mozgatásáról, újraelosztásáról, s a kocsihasználati díjak kiegyenlítéséről. A hazai vasúti szakemberek becslése szerint ha a vagonközösség létrehozásával a jelenlegi 40 százalékos üres futást szerényen számolva csak egynegyedére sikerül leszorítani — a magyar önköltségi tarifákat alapul véve —, a tagállamok évente félmilliárd forintot takaríthatnak meg. Ez az összeg pedig már körülbelül 3000 új nyitott tehervagon beszerzését teszi lehetővé. Ezek után nem nehéz belátni, milyen nagy gazdasági jelentősége van ennek az egyetlen KGST- határozatnak. Tudniillik, hogy a baráti országok között a jövőben a nemzetközi munkamegosztás fejlő-, désével a külkereskedelmi áruforgalom gyorsabban nő majd, mint a termelés. Így a tehervagon-park számottevő megtakarításon túl ahhoz is hozzájárul, hogy az áruk gyorsabban jussanak el rendeltetési helyükre. Kovács József ,j63. március 1, pétitek Bányászsztrájk Franciaországban Az idei kemény tél nagy megpróbáltatást jelentett a hideghez nem szokott franciáiknak is: Párizsban december óta tart a szénhiány, az iskolákat, a központi fűtéses bérházakat alig tudják fűteni. Pedig Franciaország földjének mélyén sok a szén, gazdagok a lelőhelyek, a bányák évszázadok óta ontják a „fekete aranyat”. Csakhogy . . . Az 1950-es évek óta, pontosan a Közös Piac előfutárja, az európai szén- és acélközösség megteremtése óta, a francia szénbányák nagy részét bezárták, a bányászokat szélnek eresztették. Emlékezetes, hogy Deca Zeville milyen hősi sztrájk színhelye volt 1961 végén. 1962 januárjában a decazeville-i bányászok földalatti ülősztrájkjukkal hívták fel a figyelmet a kormány bűnös politikájára. Ám a degaulleisták folytatták a nemzetközi és a francia monopóliumok érdekeit szolgáló gyakorlatot: egyrészt azért, hogy külföldről importálják a szenet, másrészt azért, hogy a szaharai olajtársaságok olaját használják ezután fűtésre... Most minden francia bányász támadásra indul: március 1-én és 2-án sztrájkolni fognak a CGT- hez tartozó bányászok ugyancsak március első napjától kezdve másik két szakszervezet pedig határozatlan ideig tartó sztrájkot hirdetett. A francia dolgozók, jóllehet az elhúzódó télben a szénhiány továbbra is gond, szolidárisak a bányászokkal. Tudják, hogy Decazeville vagy a lotharingiai, a Nord megyei, a Loirevölgyri szénmedencék bányászai is létükért küzdenek. (pálfy) Búcsúfellépés A győri Wilhelm Pieck Vagon- és Gépgyár fúvósnőkarának pár nappal ezelőtti értekezletén Orovitsch János karnagy, aki 14 éven át vezette a vagongyári fúvósokat, korára és betegségére való hivatkozással lemondott tisztségéről. A gyári szakszervezeti bizottság megköszönte a karmester sok éves eredményes tevékenységét, és elfogadta az indokolt lemondást. Ezután elbeszélgetett a zenekar tagjaival. Az utóbbi időben ugyanis visszaesés következett be a zenekar munkájában, főként egyes tagok nemtörődömségének következtében. Voltak, akik sorozatosan hiányoztak a próbákról, hanyagságuk rossz példaként halott. Hozzájárult a zenekar visszaeséséhez az is, hogy központi fűtés átszerelése miatt több mint szét hónapra bezárták a József Attila Művelődési Otthont. A fúvósok elhatározták, hogy megszilárdítják a jegyeimet. Felkérték azokat, akik nem akarnak rendszeresen dolgozni, mondjanak le tagságukról. Kérték, hogy a gyári szakszervezeti bizottság törődjön többet a kultúrmunkásokkal. A zenekar tagjai javasolták, hogy Vincze Emilt, az ÉDÁSZ dolgozóját hívják meg a zenekar élére, kéthónapi próbaidőre. Orovitsch János nem válik meg végleg a zenekartól, a kezdő, fiatal fúvósokkal foglalkozik ezután. Búcsúfellépése a magyar—szovjet baráti, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási egyezmény aláírásának évfordulója alkalmából tartott műsoros esten volt. K. T.