Kisalföld, 1968. február (13. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-01 / 26. szám

1964. február 1., csütörtök Erősödő nemzetközi kapcsolatok Az elmúlt négy évben to­vább erősödtek a Hazafias Népfront és az Országos Bé­ketanács nemzetközi kapcso­latai — bizonyítják a nép­front IV. kongresszusát meg­előző számvetés adatai. A statisztikák tanúsága szerint jelenleg 18 ország testvér­mozgalmához, illetve szerve­zetéhez fűzik szorosabb vagy lazább szálak a népfrontot, amely 1964 óta összesen tíz ország delegációit látta ven­dégül. A kapcsolatok programjá­ban előtérbe került a gya­korlati munkát szolgáló vé­lemény- és tapasztalatcsere. A Hazafias Népfront kép­viselői — összesen 52-en — nyolc országot kerestek fel 1964—1968 között. Az Országos Béketanács meghívására a világ minden tájáról összesen 41 országból látogattak hazánkba a béke­szerető emberek millióinak képviselői. Ezenkívül 1966- ban, amikor Budapesten ta­nácskozott a Béke-világta­­nács elnöksége, s a magyar fővárosban tartották a nem­zeti békemozgalmak titká­rainak értekezletét, több mint 60 ország delegátusai érkeztek Magyarországra. A látogatók, akik között össze­sen 18 nemzetközi Lenin­­békedíjas is volt, őszinte ér­deklődéssel ismerkedtek a magyar békemozgalom tevé­kenységével, népünk életé­­vel Az Országos Béketanács küldöttei négy év alatt 19 or­szágot kerestek fel. (MTI.) KISALFÖLD Munkában a földhivatal Mint ismeretes, az új föld­törvény szerint a termelőszö­vetkezeteken kívülálló föd­­tulajdonosok földjei (kivéve a meghatározott belterülete­ket) megváltás útján 1969. január 1-ével a gazdaságok tulajdonába kerülnek. Egy év van a törvény végrehaj­tására, a vitás ügyek elinté­zésére. A munka java része a földhivatalokra vár. A győri járási földhivatal máris főhadiszállás képét mutatja: a nagy munka megkezdő­dött, naponta érkeznek ide a községekből a hivatal munkatársai útján statiszti­kai jelentések, kimutatások A terv jól megfontolt, napra meghatározott, hogy minden tennivalót időben befejezze­nek. Egyelőre az előkészítő munkálatok folynak. Most állapítják meg a földhivatal dolgozói, hogy a termelőszö­vetkezetek használatában lé­vő földingatlanok kinek a tulajdonában vannak. A tu­lajdonos az állam-e, tsz-tag, illetve termelőszövetkezeten kívüli? Bel-, illetve külterü­­ten van-e a föld? Körülte­kintő munkát kíván ez a sta­tisztikai adatgyűjtés, hiszen ennek alapján állapítják meg: mely földek kerülnek megváltásra, milyen arany­korona értékben, és mennyi pénzösszeget tesz ki egy-egy gazdaságban a megváltási ár. Az adatszerzés kint a ter­melőszövetkezetekben törté­nik, oda utaznak ki naponta a hivatal dolgozói, és a szer­zett adatokat közlik a hiva­tallal, s ott azonnal feldol­gozzák. A győri járásban 43 falu és Győr határát kell a járási földhivatalnak vizsgá­lat alá venni. A munka fe­lelősségteljes, nagy körülte­kintést kíván. Hogy csak egy példát említsünk: elég sok faluban használ belterületen is földet a termelőszövetke­zet Mint ismeretes, a belte­rületek csak 1600 négyszögöl felett kerülnek megváltásra. Tehát a tévedés sok bonyo­dalomra adhat okot. A bel­területek viszont egy-egy fa­luban sok holdat tesznek ki. Ménfőcsanaknak például 1500 hold, Nyúlnak 1400 hold belterülete van. Térké­pen, telektől telekig vizsgál­ják a földhivatal dolgozói: kié a telek, tsz-tag-e a tu­lajdonos vagy sem, és hány négyszögölet tesz ki. Ami a munkát hátráltatja: a földhivatalnak mindössze két kicsi irodája van a győri járási tanácsháza épületében. S ezekben az irodákban hu­szonhatan dolgoznak. Számí­tásba kell venni,­hogy szinte minden percben kellhet egy­­egy térkép, helyszínrajz. A térképekért viszont a megyei tanács épületébe kell átjár­ni, mert a hivatalban nincs mód elhelyezésükre. Előfor­dul, hogy négy-, ötperces munkát csak egy óra alatt tudnak elvégezni, hiszen a térképek utáni járás sok időt vesz igénybe. Jó lenne, ha a Győri Járási Tanács még április előtt megszüntetné a helyszűkét, valami módot ta­lálna a­ hivatal bővítésére, a térképek elhelyezésére. Azért április előtt, mert akkor kez­dődik a „finis”, amely de­cember 31-ig tart. Valójában április 1-ével kezdődik a földtörvény vég­rehajtása. Ekkor alakulnak meg községenként a törvényt végrehajtó bizottságok, ame­lyeknek feladata lesz­ a föld­hivatal által készített meg­váltási tervek megvalósítása. Ezekben a bizottságokban képviselteti magát a községi tanács, a termelőszövetkezet és a földhivatal. A bizottsá­gok elnökeit a járási tanács nevezi ki. — pék — A legmagasabb a nők aránya a megye kereskedelmében Összesen 72 ezer nő dolgo­zott 1966-ban Győr-Sopron megyében, vagyis a keresők számának 37,3 százaléka. Ez A nők aránya a dolgozók Győr-Sopron megyében Országosan Ezek a számok is azt tanú­sítják, hogy erősen megnö­vekedett a nődolgozók száma. 1949 és 1966 között a dolgozói létszám összes szaporulatá­nak (beleértve a mezőgazda­ságot is) országosan a 78 szá­zaléka, a megyében pedig a az arányszám alacsonyabb valamivel, mint az országos arányszám, mint ahogyan alacsonyabb volt 1949-ben is. összlétszámában: 1949-ben 1966-ban 90 százaléka volt nő. 1966- ban csak 3 százalékkal több férfi, de 60 százalékkal több nő dolgozott a megyében, mint 1949-ben. 1966 ban a megye munka­képes korban lévő asszonyai­nak és leányainak már több mint a fele — 57 százaléka — dolgozott a népgazdaság­ban míg 1949-ben még csak eg­yharmada. Ezek az arány­­számok nagyjában egyeznek az egész országra vonatkozó adatokkal. 1949-ben a megyében dol­gozó nőknek csaknem a 60 százaléka a mezőgazdaság­ban tevékenyekedett. Ma vi­szont az egyharmada sem, annak ellenére, hogy a mező­­gazdaságban is magasabb ma a nődolgozók aránya, mint volt a múltban. A legmaga­sabb a nők aránya a kereske­delemben — az összlétszám 57 százaléka —, valamint a netv­ termelő ágazatokban, mint amilyen az oktatás, az egészségügy vagy a közigaz­gatás. A legalacsonyabb a nők aránya az építőiparban, mindössze az ott dolgozók 10 százaléka. Az iparban a nők aránya 36 százalék , szám szerint három és félszer any­­nyi, mint 1949-ben volt. A. L. százalék 28 37 29 39 Pénzzel és jogszabállyal A gazdaságirányítás re­formjával összhangban nagy jelentőségű intézkedést tet­tek a vidék iparfejlesztésé­nek gyorsítására: az Országos Tervhivatal elnöke és a pénzügyminiszter — az épí­tésügyi és városfejlesztési miniszterrel egyetértésben — együttes rendeletet adott ki az ipar arányos fejlesztése és a kitelepítési feladatok fokozott megvalósítására. A rendelet alapvetően fon­tos intézkedése, hogy korlá­tozza az iparfejlesztést a fő­városban és környékén. A kormány határozata nélkül Budapesten és környékén új ipari üzem létesítéséhez nem biztosítanak területet. Ezen túlmenően a fővárosban és környékén már meglévő üze­mek építkezéssel nem fej­leszthetők, ha a város és köz­ségrendezési tervekkel nem állnak összhangban, ha a beruházást vidéken önállóan és gazdaságosan megvalósít­hatják és végül abban az esetben, ha a vállalatnak már van vidéken a termék gyártáséra alkalmas telepe. A tiltó rendelkezések ter­mészetesen nem vonatkoznak a lakosság napi ellátását szolgáló élelmiszeripari, ja­vító és szolgáltató üzemekre, valamint az életvédelmi célú és a munkásellátás javítását szolgáló beruházásokra. Az együttes rendelet a vi­dék iparosításának pénzügyi támogatására iparfejlesztési alap felállítását is előírja, amellyel a megyei tanács vb. rendelkezik. A fejlődést te­hát nemcsak jogszabállyal, hanem pénzzel is támogatja a kormányzat. A rendelet megjelöli azokat a városokat, településeket, amelyek az iparfejlesztés szempontjából nagy fontosságúak. Me­gyénkben Sopront, Kapuvárt és Csornát jelölte meg a hitelkedvezménnyel fejleszt­hető helységek jegyzékében. Az itt felépítendő új üzemek költségeihez az állam a min­denkori hitelpolitikai irány­elveknek megfelelően, hitel­­kedvezményt nyújt. Az új gazdasági mechanizmus, a gazdaságirányítás reformja általában a beruházásoknál is arra törekszik, hogy az üzemek, vállalatok saját anyagi eszközeikből valósít­sák meg a fejlesztési terve­ket. A vidék iparosítása nagy fontosságú népgazdasági ér­dek. Ez a magyarázata an­nak, hogy az iparfejlesztési alap létrehozásával jelentős anyagi támogatást biztosíta­nak üzemek vidéki telepíté­sére. Ennek megfelelően a tanácsok a már korábban vállalt iparfejlesztési, beru­házási, hozzájárulási kötele­zettségeiket továbbra is tel­jesíthetik az iparfej­llsztési alapból. Milyen esetekben nyújt­ható hozzájárulás az iparfej­lesztési alapból? Akkor, ha az állami vállalatok új gyá­rat, új telephelyet létesíte­nek, vagy ha a már meglévő telephelyeken a bővítés a lét­számot legalább 20 százalék­kal, vagy legalább 100 fővel emeli, természetesen a kor­szerű technológia alkalma­zása mellett. Valóban új, a vidék ipari fejlődését segítő beruházá­sokról van tehát szó. Éppen ezért az iparfejlesztési alap nem használható fel a kiter­melő iparágak (szén-, érc-, ásvány-, kő-, kavicsbányá­szat, olaj és földgáztermelés stb.) beruházásaira, vagy a kizárólag helyi szükségletet kielégítő ipari üzemek, to­vábbá a villamosenergia- és a gázvezeték-hálózat fejlesz­téséhez. Az ipari beruházá­sokhoz kapcsolódó nem ter­melő létesítmények beruhá­zási költségeit sem lehet az iparfejlesztési alapból fedez­ni. Ugyancsak ebbe a kategó­riába tartozik az építőipar is az ágazaton belül önállóan működő ipari vállalatok ki­vételével. Az egyes megyék, városok, települések hosszú távú nép­gazdaság­, fejlesztési tervek alapján végzik a beruházáso­kat Az iparfejlesztési alap helyes felhasználása segíti a megye vagy település per­spektivikus fejlesztési céljai­nak megvalósítását, a távlati tervekben meghatározott ipari szerkezet kialakítását Ezt a helyes célt, csak úgy lehet megvalósítani, ha az iparfejlesztési alapot úgy használják fel, hogy az új létesítmények, gyárak üze­mek kapcsolódnak a már meglévő ipari bázisokhoz és segítik ezek jó együttműkö­dését. Az anyagi eszközök­­ koncentrálása elősegíti, hogy jelentős üzemeket hozzanak létre vagy nagyobb arányú bővítést valósítsanak meg. Az iparfejlesztés általános érdekeit segíti, hogy a ren­delet nemcsak az állami szektorra, hanem a kisipari és háziipari szövetkezetekre, az általános fogyasztási és értékesítési szövetkezetekre, továbbá a szövetkezeti válla­latok ipari üzemeire is ki­terjed, Így tehát valóban el­mondhatjuk, hogy ez az új intézkedés az iparilag elma­radottabb területek lendüle­tes fejlesztését segíti elő. Több sör lesz, de még mindig nem elég Nyilatkozik a kereskedelmi igazgató L­erch János, a Magyar Országos Söripari Vállalat kereskedelmi igazgatója teg­nap Győrött járt. Megkér­tük, tájékoztassa olvasóinkat az idei ellátásról: " Csaknem ötmillió hek­toliter sört kell gyártaniuk a terv szerint 1968-ban sörgyá­rainknak. Ez csak látszólag nagy mennyiség, mert már most télen őszintén be kell vallanunk, hogy az igénye­ket az idén sem tudjuk tel­jesen kielégíteni.­­ Az idén is hozunk for­galomba importsört. Ez azon­ban kis része lesz csak az évi mennyiségnek: 400 ezer hektoliter. — Az ellátás tökéletes csak akkor lehetne, ha a második és harmadik negyedévben egymillió hektoliterrel több sört tudnának gyártani üze­meink. Ez pedig lehetetlen. — A söripar elkészítette távlati fejlesztési tervét. Bor­sod megyében épül meg a következő sörgyár egymillió hektoliteres évi kapacitással. 1980-ig még további egy vagy két sörgyár építésére lesz szükség. A győri söripari kirendelt­ség vezetője, Kertész Béla arról tájékoztatott, hogy pil­lanatnyilag bőven van sör. A hideg miatt a kirendeltség 8 ezer hektoliteres januári értékesítési tervéből csak 7200 hektoliteres tervteljesí­tést ért el. A nyáron azon­ban természetesen Győrben és a környékén is kell sör­hiánnyal számolni. Mindkét szakember egyetértett abban, hogy a szükségleteknek meg­felelő ellátást sörből szinte lehetetlen biztosítani. A sör ugyanis vagy sok, vagy ke­vés, de pontosan annyi soha sincs belőle, amennyi kell. Ez elsősorban romlandóságából fakad. Sörivó olvasóinkat nem akarjuk elkeseríteni, ezért kiszámítottuk vigasztalásuk­ra, hogy az ötmillió hekto­literből valamivel több mint másfél milliárd pohárral le­het kimérni. (est) * Még mindig néhány tíz­ezren várnak Észak- és Nyu­­gat-Dunántúlon lakásra. Ek­kora igényeket a hagyomá­nyos építési technológiával rövid idő alatt kielégíteni nem lehet. Gyorsítani kellett tehát a házépítést. A Győri Házépítő Kombi­nát a panelekből szerelt laká­sokkal Győrt, Mosonmagyar­óvárt, Sopront, Tatabányát, Veszprémet, Várpalotát és Ajkát látja majd el. A GYHK által gyártott la­kóépületek típusai a „D” tervcsaládhoz tartoznak, 4, 9 vagy 10 emeletesek, a laká­sok 3, 4, 5, illetve 6 személy­re tervezettek. Eszerint egy­szobás­ étkezés (az étkező alapterülete szerint félszo­bának is használható), két­szobás, két és fél szobás, il­letve háromszobás lakások épülnek. A kilenc és tízemeletes épületekbe személyfelvonó készül. A fűtés távfűtés-rend­szerű, minden épülettípus­nak készül hőközpontos vál­tozata. A lépcsőházban a főbejá­rat mellett kétoldalt lesz a felcsengető és a levélbedobó A lakószobákban ragasztott mozaikparkett padlóburkolat, esetleg — a beruházó kíván­sága szerint — hőszigetelő rétegre ragasztva szőnyeg­­padló készül. A fürdőszobák és konyhák falát műanyag­csempével burkolják. A konyhákat beépített tí­pus­ konyhaberendezésekkel (konyhaszekrény, beépített mosogató, beépített gáztűz­hely) szerelik fel. A kony­hában, fürdőszobában, WC- ben és a zárható szekrény­ben pvc padlóburkolat ké­szül. A lakások külső nyílászáró szerkezetei — ablakok, abla­kokkal kombinált loggiaaj­tók — egyesített szárnyú szerkezeti megoldással ké­szülnek. A belső nyílászárók ragasztott pallótokos, részben üvegezett vagy tömör szer­kezetű típusajtók. A lakás­­bejárati ajtók tölgyfa furnir­­ral burkoltak. Az ajtók, abla­kok fehér színű mázolással és lakkozással készülnek, az ablakok külső tokjainak szí­nét a beruházó választja meg. Minden­ lakásban a tervek szerinti elrendezésben beépí­tett szekrények lesznek a helyiségek teljes magasságá­ban. A teljes háztartású laká­sok mellékhelyiség-csoport­jában zárható szekrény kap helyet, cipőtárolóval. A lakásokban a szobák, előszobák és közlekedő helyi­ségek lemosható falkárpittal burkoltak, vagy enyves fes­téssel festettek. A rajzok a három legálta­lánosabb lakástípust ábrázol-A GYHK kapacitása évi 4200 lakás. 1968-ban azonban csak 500 lakásnyi elem ké­szül el. Ezeket Győrött, Dél- Nádorvárosban építik fel. Szigligeti Gyula 1: előszoba, 2: szoba, 3: konyha, 4: kamraszekrény, 5: WC, 6: fürdő­szoba, 7: járható szekrény, 8: szo­ba. A lakásokban a Négy személyre tervezett lakás. Milyenek lesznek a házgyári lakások ? 1: előszoba kam­raszekrényekkel, 2: fürdőszoba, 3: konyha, 4: szoba, 5: étkező. A kamraszek­rényben és a für­dőszoba mögött műanyag Schunt­­szellőzők teszik lehetővé a kellő légcserét. konyha és a für­dő, illetve a fürdő és a WC helyisége ún. térelemként, teljesen előre­gyártva készül, összeszerelt álla­potban, dobozok­ként szállítják a helyszínre. Három személy­re tervezett lakás: 1: előszoba, 2: fürdő, 3: kamraszekrény, 4: WC, 5: konyha, 6: szoba, 7: loggia, 8: szoba.­­ A konyhaablak mellvéd­magassága 1,20 méter. Ez a körülmény lehetővé teszi a be­épített konyhabútorral egy szintén 90 cm magas étkezőpult elhelyezését. Alatta a sarokban elfér a hűtőszekrény és a hulladékgyűjtő edény. Az étkezés az átlagosnál magasabb székekről történhet. A lakások gázüzeműek, a konyhákban beépített gáztűzhely. Négy személyre tervezett lakás.

Next