Kisalföld, 1970. július (15. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-01 / 152. szám
1970. július 1., szerda Hédié, tv, mozi GYŐRI RÁDIÓ 18.00—19.00: Nyugat-Dunánnúl életéből. Hírek, riportok, tudósítások. — Táncritmusban. — Nők tíz perce. — Operettmelódiák. KOSSUTH RÁDIÓ 8.20: Don Pasquale. Részi. — 9.00: A harmadik évezred felé. X. rész. (ism.). — 9.10: Musicalekből. — 9.47: őserdőben, sivatogtóan, T rész. — 10.05: Isten háta mögött. Elbeszélés. — 10.25: Zenekari muzsika. — 11.30: A Szabó-család, (ism.). — 12.30: Tánczenei koktél. — 13.15: Népi zene. — 13.45: Nőkről — nőknek. — 14.15: Felhívás keringőre. — 15.10: Kórus pódium. — 15.20:Könnyűzene. Berki Géza szerzeményeiből. — 15.40: Ácstörténetek. Vaszilij Belov kisregénye folytatásokban, V. rész. — 10.05: Dietrich Fischer-Diesskau énekel. — 16.20: Már építenek... — 16.40: Kanadai népdalok. — 17.20: Mi újság az Operában? — 18.00: A mírhelyben beszélik... — 18.13: Lemezmizeum. — 18.23: Az elmúlt hónap slágerei. — 19.30: Kórodi András vezényel. — 20.43: A muzsika hangja. Részi. — 21.03: Adottságok, lehetőségek. — 21.33: Népi zene. — 22.20: A jazz világa. — 20.20: Magyarországon először. — 23.50: Liszt: XIX. magyar rapszódia. — 0.10: Az MRT Esztrádzenekara játszik. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Verbunkosok, nóták. — 8.45: A rövidlátó főnix-madár. (ism.). — 9.00: Bécsi klassz'' muzsika. — 10.00: Zenés műsor üdülőknek. — 12.00: Olasz operarészletek. — 12.40: Házunk tája. — 13.03: Id.imfónikus zene. — 14.00: Kettőtől hatig... — 18.10: Kis magyar néprajz. — 18.15: Munkásmozgalmi dokumentumműsor. — 19.00: Muzsikáról — fiataloknak (ism.). — 19.35: Népi zene. — 19.49: Új könyvek. (ism.). 20.25: Barbara énekel. — 20.35: Visszhang. — 21.05: Hangverseny a IV. nemzetközi Bartók Béla kórusverseny alkalmából. — Közben: Kb. 22.10: Aranyháló. Verses összeállítás (ism.). — Kb. 23.13: Operettrészletek. URH 18.10: Tánczenei koktél, (ism.). — 18.55: Századunk kamarazenéjéből. — 19.23: Vers és sanzon Párizsiból, (ism.). — 19.55: László Margit és Réti József énekel. — 20.29: Muzsikáló könyvek, I. rész. — 21.25: A jazz kedvelőinek. — 21.42: Zenekari muzsika- BUDAPESTI TV 9.30: Műsorismertetés. — 9.31: Kisfilmek. — 10.05: Sanzonról sanzonra . . . (ism.). — 10.25: A Hanákné-ügy. Tévéfilm (ism.). — 11.25: Delta (ism.). — 17.36: Műsorismertetés. — 18.00: Hírek. — 18.05: Csak gyerekeknek! (ism.). — 18.35: Írók, könyvek, kritikusok. — 18.45: Reklám. — 18.50: Kertbarátok. — 19.25: Esti mese. — 19.33: Az én dal lámáim .. . — 20.00: Tv-híradó. — 20.20: Szabálytalan nyelvtanóra. — 20.25: Parabola. — 21.45: Trencsényi-Waldapfel Imre akadémikus. — 22.10: Tv-híradó, 2. BRATISLAVA! TV 17.40: Hírek. — 17.45: Középiskolai műsor. — 18.25: Júliusi évforduló. — 19.00: Tv-híradó. — 19.30: Tv-híradó melléklete. — 19.50: Doktor Schlüter: A sziget. NDK tv-filmsorozat. — 21.35: Motorosok magazinja. — 21.55: Tvhíradó. 10.00: Iskola tévé. — 11.00: Randevú az állatokkal. — 11.50: Telesport. — 17.00: A kincsesláda. — 17.40: Nemzetközi ifjúsági magazin. — 17.50: Itt jön Petter (2.). — 18.20: Esti mese. — 18.25: Osztrák körkép. — 18.59: A kedves Bill bácsi. — 19.30: Világhíradó. — 20.06: Sport. — 20.15: Bécsi történetek. — 21.00: Elveszett illúziók Cl.). — 22.25: Világhíradó, 2. n. 18.30: Iskolatévé. — 10.00: A biológiaúj világa (13.). — 19.30: Világhíradó. — 20.06: Sport. — 20.10: Csak röviden. — 20.15: Menekül az idegen. Vadnyugati film. — 21.55: Világhíradó. — 22.25: Osztrák körkép. — 22.45: A hegyek állatai. HOL SZÓRAKOZZUNK? Győr, Rába: Szent Péter hadművelet (olasz—francia), fél 4. háromnegyed 6, 8. Győr, Vörös Csillag, de., du.: A kis lovag, I. II. (lengyel), 9, 3, fél 7. Dupla belyár. Győrszabadhegy: Egymillió karátos ötlet (amerikai), 7. Mosonmagyaróvár, Kossuth: Történelmi magánügyek (magyar), 4, 6, 3. Mosonmagyaróvár, Dózsa: Hétszer hét (olasz), fél 6, fél 8. Sopron, Szabadság: Vágta a völgyben (szovjet), 3, negyed 6, fél 8. Csorna: A nagy kék jelzés (magyar), 6, 8. Gönyü: A kis lovag, I. II. (lengyel), 5. Dupla helyár. Hegyeshalom: Krebsz, az isten (magyar), fél 8. Mosonszentjános: Helga (NSZK), fél 8. 16 éven felülieknek. Rajka: Nemsokára itt a tavasz (szovjet), 8. Sopronbánfalva: Nem születünk katonának (szovjet), 7. Ásványráró: Bolondok hajója (amerikai), 7. Bősárkány: A nyolcadik (bolgár), 7. Fertőszentmiklós: A bűntény majdnem sikerült (plász), fél 8. Pannonhalma: ítélet (magyar), 7. Kópháza: Fehér farkasok (NDK), 8. Halászi: A halott gyanús (NDK), fél 8. Levél: „Z” avagy egy politikai gyilkosság anatómiája (francia), 7. Farád: A crossbow akció (amerikai), 8. OSZTRÁK TV 1. ORVOSI ÜGYELET GYŐRÖTT: Este 7-től reggel 7-ig a Köztelek utca 4. sz. alatti körzeti orvosi rendelőben. Telefon: 12—197. SOPRONBAN: Du. 6-tól reggel 6-ig a Kiss János u. 4. alatti rendelőben. Telefon: 11—011 MOSONMAGYARÓVÁROTT: Este 7-től reggel 7-ig a Szt. László tér 2. szám alatti orvosi rendelőben. Telefon: 16—661. Ha az ügyeletes orvos nincs ott, a 16—434-es telefonon kell a bejelentést megtenni, vagy a rendelő ajtajára kifüggesztett ládába a pontos címet bedobni. CSORNÁN és KAPUVÁRON a körzeti orvosok saját körzetükben személyesen vagy telefonon elérhetők. — Budapestről... Épp a hadügy-Q. miniszter úr parancsára utazok _____ haza... Holnap reggel jelentkezni fogok... — Ajánlom is — jegyezte meg halkan Piriti József. Eközben anyás szeretettel nézte a kamaszt a bronzbarna lány. Semmi megilletődöttség nem látszott rajta, amikor Piriti József faggatni kezdte: — Hogy hívják a kisasszonyt? — Köteles Lenke. — Szóval Köteles Lenke. Aztán honnan tetszik utazni a kisasszony? — Szintén Budapestről. — Na ne tessék izélni velem. Láttam, amikor Komáromban jegyet váltott. Köteles Lenke játékos fejmozdulattal ringatta meg gyönyörű haját. — Akkor is Budapestről utazom. Komáromig Hegymegi László vezérkari százados úr jóvoltából katonai személygépkocsin tettem meg az utat. A szép nő feltűnési vágyat keltett a kucséberben, büszkén kapaszkodott a nyakában lógó géppisztolyba. — És elárulná a kisasszony, hogy mit keres errefelé? A költő érthetetlen aggodalommal figyelte a párbeszédet. Meg volt róla győződve, hogy Köteles Lenke, mint ritkaszép és jólnevelt úrilány a gyanúfelettiség irigylendő előnyével rendelkezik, különben nem lenne ennyire határozott, mégis félt miatta. Köteles Lenke könnyed viselkedésétől fölengedett a kupéban szorongó emberek riadtsága. — Az urak talán tudják, hogy itt van Győr megyében Hilbert-puszta — csevegett barátságosan a lány. — Igazán nem akarok dicsekedni vele, de rokonom az uradalom tulajdonosa. Hozzájuk megyek, mert beteg szegény nagynéném, mármint Hilbert Ferencné őnagysága. Nem tudnák véletlenül megmondani, hogy mikor van csatlakozás Enese felé? — Majd megmondom, ha vasutas leszek — mozdult kelletlenül Piriti József Aztán vészjóslón ráterítette tekintetét a költőre. — Na, maga jóképű lurkó. Mutassa gyorsan az újraoltási bizonyítványát. — Parancsoljon — és átnyújtotta katonakönyvét. A kucséber közben kérdezgette: — Hol járt? — Ácson — felelte a költő, de mindjárt kétsége támadt, helyes volt-e megmondani az igazat. — És mit keresett Ácson? Gyorsan, szinte akaratlan vakmerőséggel válaszolt Németh: — A Hungarista Állam, a Kárpát-Duna Nagyháza történelmi létjogosultságáról tartottam előadást a cukorgyári testvéreknek. Piriti ezek után csak a látszat kedvéért lapozgatott a katonakönyvben. Mindent rendben talált. A fiatalember — foglalkozása joghallgató — rendes katonai szolgálatot teljesített civilben, mint a hadiüzemmé nyilvánított vagongyár alkalmazottja. — További jó utazást. Kitartás. — Éljen Szálasi! — köszönt vissza megszokottan a költő, és átvette katonakönyvét a nyilastól, odébbálltak az igazoltatók. Németh László János e pillanatban nem gondolt arra, miért is járt Ácson. Meglepte, hogy Köteles Lenke tűnődve a szemébe mosolyog. — Mit nevet rajtam? — kérdezte sokkal zavartabban, mint ahogy Piritlékkel viselkedett. — Maga a legszelídebb nyilas, akit valaha láttam. És a lány tovább mosolygott, állhatatosan, vissza-visszatérve pillantásával a fiatalember arcára. A költő már egészen megszokta, hogy össze-összemosolyog Köteles Lenkével Semmi nem árulkodott súlyosodó komolyságáról. Képzelete a Lépcső közben járt, újra és újra átélte, hogyan fogja Bogdanov István kezeihez csempészni a sikátorban az Ácsról hozott röplapokat. Mindig akadt friss Koestiii-teasütemény Edmund Volkhardt háztartásában. És mindig akadt ideje bizalmasabb vendégeire a korán sötétedő őszutói délutánokon. Ilyenkor senkit sem engedett be hozzá SS-segédtisztje, s a telefonügyelet sem kapcsolta az elhanyagolható hívásokat. Látszólag csak a magánéletével törődött ilyenkor a városi Gestapo-főnök, valójában ezek a csendes délutánok voltak számára a legfontosabbak. A dolgozószoba társalgósarkában ezúttal William Heinike, a Keffel-gyár igazgatója élvezte a kék szattyánfotel kényelmét. Rosszul szabott, vastag civilruhát viselt, jellegtelen, kövérkés képét a szeplő álarca még érdektelenebbé tette. Mintha hiányoztak volna szemhéjából az idegek, vörös pillái hosszú perceken át elfelejtettek rebbenni, ahogy Volkhardtot hallgatta. — Bevallom, a dologról ilyen nyíltan még senki sem mert kérdezősködni — töprengett némi tétovasággal a Gestaposzázados, de aztán nem tagadta meg barátjától a közlékenységet. — Természetesen, a győzelem valószínűségéről nem mondhatunk le, arról a meggyőződésünkről pedig a legkevésbé, hogy fölösleges munkát végeztünk volna ezzel a háborúval. Egy tény: Németországban soha nem lehet bolsevizmus. Erről elsősorban a szovjet szövetségesei gondoskodnának, ha megnyernék a háborút. A háborút csak úgy egyszerűen elveszíteni — ez felfoghatatlan volt William Heirike számára. Semmivé válhat soksok esztendő aprólékos munkával kicsikart eredménye? Amikor Keffel Ede győri szövőgyár-tulajdonos — aki birodalmi állampolgár és a Német Nemzetiszocialista Munkáspárt alapító tagja — megbízta a gyár igazgatásával, joggal remélhette, hogy előbb-utóbb maga is gyártulajdonos lesz. (Folytatjuk.) KISALFÖLD A soproni ünnepi hetek hírei — Négy reflektor és harminc lámpaégő világítja meg az ünnepi hetek alatt a soproni Eggenberg-házat és a Szent György templomot. A próbavilágítás sikeréből ítélve, jó lenne, ha a megvilágított műemlékek számát ez a kettő is véglegesen gyarapítaná. Csak fiataloknak. A soproni ünnepi hetek vasárnapi könnyűzenei rendezvényén majdnem csak fiatalok vettek részt. Az Atlasz együttest és a velük érkezett énekeseket telt ház fogadta, sikeresen szerepeltek. A műsorból: Szerdán 18.00 órakor Lehotka Gábor orgonahangversenye az evangélikus templomban. , Csütörtökön 17 és 20.00 órakor: Az OKISZ-Textillabor divatbemutatója a Liszt Ferenc Művelődési Központban. Kedves-e önnek az egészsége ? Nézesse meg gyógyszerkészletét A Győr-Sopron megyei gyógyszerészek a tavalyihoz hasonlóan az idén is vállalják társadalmi munkában a lakosság házipatikájának felülvizsgálatát. A Gyógyszertári Központ rendelkezése szerint a nagy kampányt júliusban és augusztusban rendezik meg. Minden gyógyszertárban — szerte a megyében — kifüggesztik, hogy a hétnek melyik napján és hány napon át foglalkoznak a házaknál tartott gyógyszerek átnézésével. A cél: az egészség megóvása! A régi, romlott gyógyszerek ugyanis nem gyógyszerek már, hanem a szervezetben sok kárt, néha halált is okozható mérgek. Ezt szeretnék elkerülni, megelőzni a gyógyszerészek, ezért vállalták társadalmi munkában ezt az egészségvédő fáradságot. A lakosság figyelmébe ajánljuk: vegyék igénybe, éljenek a lehetőséggel, vizsgáltassák meg gyógyszerkészleteiket, hogy a gyógyszerek okozta mérgezéseket megelőzhessék! Felhő borító! Tegnap délelőtt ezzel a felkiáltással hívta szerkesztőségünket egy kedves olvasónk, és elmondta, hogy mi történt. Hétfőn délelőtt kilenc óra tájban rosszul lett Győrött a népbüfében egy asszony, Sztojka Andrásné. Erős görcsökre panaszkodott. A körülötte állók azonnal segíteni akartak. A büfé vezetője taxiért telefonált. Aki a taxiállomáson a telefont felvette, a szokástól eltérően nemcsak azt kérdezte meg, hogy hova menjen a kocsival, hanem azt is, hogy kit kell elvinnie. A telefonáló közölte, mire a taxiállomáson ezt válaszolták: " Cigányt nem szállítok! A büfében tartózkodott Bedecs Ferenc rendőr törzsőrmester is. Ő az utcára sietett, hogy ott szerezzen a beteg asszony számára szállítási alkalmatosságot. Az utcán találkozott egy taxival, de vezetője közölte: — Én szabadságon vagyok. A rendőr tovább várt. Kocsit keresett. Ekkor érkezett a népbüfé elé Major Gyula, a töltéstavas termelőszövetkezet dolgozója, az AB 5400 rendszámú személygépkocsival. Amikor meghallotta, hogy mi történt, szolgálati útja ellenére is készséggel segített a görcsöktől szenvedő asszonyon, és lakására, a Nép utca 1. szám alá szállt tottá. Ennyi a történet. Az, hogy a taxisok italboltokhoz és vendéglőkhöz nem szívesen mennek, bizonyos mértékig érthető. Hiszen gyakran előfordul, hogy a részeg ember zavarja vagy éppen lökdösi a volánnál ülőt vezetés közben. Az is előfordul, hogy a részeg elviteli magát a város egyik részéből a másikba, és amikor célhoz ér, kijelenti: nincs pénzem Ilyenkor vita, veszekedés, dulakodás kezdődik. Csupa kellemetlenség. De a hétfői eset egyszerűen érthetetlen. Dömötör Balázs, a népbüfé vezetője közölte, hogy Sztojkáné beteg, görcsei vannak. A taxiállomáson mit sem törődtek egy ember szenvedésével. Nem az volt az első gondolatuk, hogy segítsenek. Azt kifogásolták, hogy cigány! Ez valóban felháborító! A taxiállomáson akkor öt kocsi állt. (ksa. Az első szavunk az örömé. Olyan kulturális létesítménynyel lettünk gazdagabbak, amellyel egy megye sem dicsekedhet az országban, s amely — okos műsorpolitikával és propagandával — az országhatáron túl is szerezhet híveket nekünk. Létesítményt írtam, mintha bizony az első téglától az utolsó szögig a puszta földre épült volna föl ez a színpad, holott a természetben volt adva a nagyszerű lehetőség. Csak be kellett fejezni, amit az emberi kéz — más célból ugyan, de erre is felhasználható módon — évszázadok óta alkotott. Ez a befejezés az, ami örömünknek a másik oka. A hosszú vajúdást, (hogy tudniillik mi legyen a sorsa ennek a különös remeknek) határozott döntés és gyors megvalósulás követte. Színpadot, nézőteret, ruhatárat, technikai és kiszolgáló helyiségeket építettek a kőoszlopok, kőfalak közé. A természet „vadságának” és az ember tervezte technikai eszközöknek olyan harmóniája jött itt létre, amelyet elragadtatva szemlélhet az is, aki a puszta kövek ismeretében saját fantáziája, esetleg külföldi tapasztalatai alapján képzelt el ide egy nagyvonalú, látványos, s ugyanakkor célszerű, kényelmes színházat. S mindez alig két és fél hónap alatt készült el, a soproni üzemek, vállalatok, intézmények, párt-, állami és társadalmi szervek áldozatkész támogatásával. Erről szólt szombaton este Kocsis József, a Sopron városi Tanács vb elnökhelyettese megnyitó beszédében, mielőtt az első bemutató, Szophoklész „Oidipusz király” című drámájának kórusa megjelent a színpadon. ★ Az Oidipusz király különösen alkalmas erre a színpadra. A tragédia, amelynek szele már az első percekben meglegyinti a nézőt és a Babits Mihály fordította súlyos, gyönyörű mondatokban bontakozik ki, teljes harmóniában van a kőfalak komor ünnepélyességével, nyomasztó fenségével. A dráma története — témája két és fél ezer év óta annyi újabb műnek lett alapja — ismert. Théba városában döghalál pusztít, az istenek jóslata szerint azért, mert Oidipusz ~ '■ Laiosznak halálát nem boszszulták meg. Oidipusz elhatározza, hogy leleplezi a gyilkost, bár egyre több adat, emlék arra utal, hogy ő maga az. Minél távolabb mennek vissza az időben, annál bizonyosabb a szörnyű igazság. Laiosznak, apjának halálát ő okozta, s az egykori király feleségével, saját anyjával él házasságban. A győri Kisfaludy Színház Oidipusz-bemutatója érezhetően lazítani igyekezett azokon a már-már sablonná merevült hagyományokon, amelyek a görög drámák előadását széles nagy gesztusokkal, teátrális szavalással akarják emelkedetté tenni. A bensőségesebb hangulat megteremtésében, egy közvetlenebb, a köznapi beszédhez közel álló előadásban a címszereplő Koltai János, a Madách Színház művésze adott legtöbbet. Oidipusza nem látványosan szenvedő, hanem a szenvedést is megfontoltan, eltökélten vállaló férfi. Hasonlóképpen fojtott és nagy indulatokat magában rejtő alakítás Szende Bessyé a királyné, Solti Bertalané a jós szerepében, míg Krafi Mátyás, a Komarnói területi Magyar Színház vendégművésze kissé egysíkú volt Kreon megszemélyesítőjeként. Egy-egy jól megoldott kisebb szerepben Bajka Pált, Patassy Tibort, Perédy Lászlót és S. Tóth Józsefet láttuk. A kórust az Ifjúsági Irodalmi Színpad adta; míg a női kar elsősorban dekorativitásával hatott, a férfi kórus szép szövegmondásával tűnt ki. Az egyszerű stilizált díszletet Csonka István, a jelmezeket (köztük csupán Oidipuszé nem sikerült, hiszen viselőjét nem kiemelte, hanem beolvasztotta a háttérbe) Nagyajtai Teréz tervezte. A maszkok kitűnőek. Az előadást Szilágyi Albert rendezte. ★ A kőfejtő: lehetőség volt egy színházra. A színház: lehetőség egy olyan nevezetes előadássorozatra, amelyért messzi tájról érdemes ide utazni bel- és külföldi turistának egyaránt, s amelyet „lemásolni” sem lehet egykönnyen. Bízunk benne, hogy a soproniak, akik évről évre növekvő erejű szellemi és anyagi kapacitással emelik az ünnepi hetek színvonalát, ezzel az egyedülálló színpaddal és programjával tovább gazdagítják városuk, a megye hírét és nevét. G. B. Színház a kövek közt Szophoklész-bemutató a fertőrákosi kőfejtőben A Baromfiipari Országos Vállalat Győri Gyára női munkaerőt állandóra és július, augusztus hóra diákokat vesz fel, 16 éves kortól. Jelentkezés a gyár munkaügyi osztályán, Győr Kandó K. u. 7. A Vas megyei Állami Építőipari Vállalat ketrőkezeleket vesz fel. Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezni lehet a vállalat munkaügyi osztályán, Szombathely, Rózsa Ferenc krt. 2. A Soproni Sörgyár felvesz kompresszorkezelőket, lakatost, villanyszerelőket, férfi és női segédmunkásokat.