Kisalföld, 1971. október (16. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-03 / 233. szám
Lehet-e úgy elhordani 330 liter bort, hogy ne vegye észre a gazda? Miért juthatnak egyesek fondorlattal magas jövedelemhez, közvetve a tisztességesen dolgozó munkás, tsz-paraszt rovására? Lehet-e találni megoldást az egészségügyileg is kifogásolható „házi kocsmák” felszámolására. ADORZÓ KERESKEDŐK Zsing Samunak és a többinek is megéri Hirdetést tett közzé Wendelin Józsefné, Sopron, Kalász utca 28. szám alatti lakos a Kisalföld szeptember 29-i számában: „Június 17-től augusztus 14-ig a pincémből eltűnt 330 liter vörösbor és augusztus 30-án reggelre 25 csibé. A nyomravezető 2000 forint jutalmat kap.” A Halász utcában nehéz járású, idős asszony nyitja a kaput, tereli a dühösen vicsorgó kutyát. „Mióta a lopás volt, kutyát is szereztünk.” És kiírták a kapura: Vigyázz, harapós kutya! ! Wendelin Józsefné őstermelő, van 800 öl szőlője, 800 öl földje és az ura fuvaroz is. Ők a több lakásos ház elején laknak, pincéjük a ház végében, a Balfi út felé vezet. — Hogyan történt a lopás? Sírós, bánatos hangon. — Leadtam június 17-én 423 liter bort, meg 25 mázsát cefrébe, itt van róla a papír. Az ellopott bort világosnak találta az átvevő, keveset kínált érte, gondoltam, inkább kimérem. Tudom, hogy nem szabad, de hát más is ezt csinálja... Átfejtettük, aztán oda se néztünk neki. Csak augusztus 14-én mondom az uramnak, fogytán van már a pénz, fejtsük át kisebb hordóba azt a bort... — Júniustól augusztusig meg se nézték?! — Nem bizony! Megyünk a pincéhez, ledugja az uram a slagot, nem jön semmi. Kopogtatja a hordót, mondja, ez üres. Jaj! kiáltom, és ki- rohanok az udvar közepére, ne mondj ilyet, mindjárt megzavarodok. Hát, üres volt a hordó. Két lakattal zárom a pincét. — Leverték a lakatot? — Dehogy. Hozzá se nyúltak. Úgy volt az, ahogy hagytuk. Majd később azt mondja az asszony: „Megfeszegették egy kicsit.” — És a csibék? — Az meg úgy volt, hogy augusztus 30-ára virradó éjjel, mintha éreztem volna, mondom az uramnak, úgy járunk a csibével is, mint a borral. Reggel megy az uram a lóhoz, az ajtó zárva, kint a kacsa, a tyúkok, kiált, hogy a csibék sehol. Én meg viszsza, te, ha bolonddá teszel, fejbe váglak! Bizony, nem voltak meg a szép rántanivaló csibék. — Egy éjjel elvitték mind a huszonötöt? — Egy éjjel. — A rendőrségnek szóltak? — Bizony, a borért is. Nem találják a tolvajt. De beszélnek rám olyant is az utcán, hogy biztosan elmértem. Mert engem mindig piszkálnak, feljelentenek, pedig még egy poharat sem merek előhagyni. — A hirdetést miért tette az újságba, hiszen hallotta azt a szólást: dobbal nem lehet verebet fogni? — Még a hangos híradóval is bemondatom csütörtökön, pénteken, szombaton, vasárnap Sopronban, hátha meglesz a tolvaj. Wendelin Józsefné volt már büntetve szabálysértésért, boradókedvezményt is vontak már el tőle, és máskor is „loptak” már tőle bort. Azt mondták nekem, ha Sopronban jó bort akarok inni, bárkit leszólíthatok, mondanak címeket. Van, ahol cigarettát is vásárolhatok a bor mellé, van, ahol kávét is ihatok, van, ahol kolbászt is sütnek a deci mellé. ★ Kérdem a csomaghordó postást: — Mér itt valaki bort? — Menjen a Zang Samuhoz, a Csengery utcába. — Melyik házhoz? — Ott áll a kocsija a ház előtt, egész kis presszója van. Csengery utca, magasföldszintes ház, előtte új típusú Volkswagen. Megszólítom a zöldségest és a levélhordót. — Itt mérnek bort? Súgják. — Huszonnégyért, jó kis vöröset. Tárva az udvarra a kapu, zárva a garázsajtó, meglep a tiltott üzletelés szemérmetlen nyíltsága. Padok, asztal, demizsonok, poharazgatók. — Kávé nincs? — Nálunk csak bort lehet inni — mondja a felszolgáló kislány. Ebben az utcában nincs vendéglátó egység, a jó forgalom biztosított. ★ A lakosság borforgalmi adójáról szóló 36/1970. számú (IX. 27.) kormányrendelet, valamint a pénzügyminiszter 49/1970. számú (XII. 29.) rendelete szerint 1971. január 1-étől tanácsi hatáskörbe utalja az őstermelők ellenőrzését. Tehát Sopronban sem egyenruhás pénzügyőrök ellenőrzik már az őstermelők borkészletét és a fogyasztás mennyiségét. A termelő bejelenti a termését, az óbort is (természetesen ellenőrzik a készletet) és literenként 5 forint adót vetnek ki a termelőre. Amennyiben nem követ el szabálysértést az adófizető, 250 literig — a családtagok száma szerint — adófizetési kedvezményt kap. A Sopron városi Tanács kereskedelm csoportjának tájékoztatása szerint: mérési engedélyt senkinek nem adtak, tehát a háznál lévő illegális kiskocsmák forgalma után nem is fizetnek a termelők jövedelmi adót. De büntetést igen, ha netán valaki írásban feljelentést tesz, vagy az ellenőr tetten éri. A Sopron városi Tanács igazgatási osztályán dr. Horváth Lajos osztályvezető egész névhalmazt rak elém. Pénzbüntetés 400 forinttól 3000 forintig. Nézzünk csak néhány nevet! Fridi Károly májusban 500 forint bírságot fizetett. Wendelin Teofilné összesen négyszeri szabálysértésért 3000 forintot. Tascher Istvánná 1500 forintot. Holczmann Sámuelné 800 forintot, és még sorolhatnánk... Viszont a jelek szerint megéri újabb és újabb szabálysértéseket elkövetni, sőt. nyíltan, engedély nélkül ..házi kocsmát” nyitni. Bőven futja az adózás nélküli jövedelemből a ’bírszfeltségfizetésére. .-it*. .* . A megyei tanács . pénzügyi osztályának Vezetője, dr. Németh Mihály véleménye szerint. ..Talán megérné a Sopron városi Tanácsnak is, hogy gondosabban körülnézzen eme kiskocsmák” tájékán, hiszen a város költségvetésébe igazán elkelne az a pénz, amivel az őstermelők „tartoznak.” Egészségi ügyüen is nagyon kifogásolhatnak ezek a soproni házi kimérések. Nem tudni, hogy egészséges, vagy beteg ember méri-e a bort, tiszta, vagy piszkos pohárban-e, mosott, vagy mosatlan edényből-e... Ők engedély nélkül, teszik, és így mentesülnek nemcsak a jövedelmi adótól, hanem a KÖJÁLL ellenőrzéseitől is. Meddig tehetik? Ameddig elnézik nekik! gszm ! 8-10 éves gyakorlattal munkaügyi csoportvezetőt alkalmaznánk Jelentkezéseket „Iparvállalat” jeligére a Kiadóba kérünk, Győr, Tanácsköztársaság u. 3. A Szabadság-híd születésnapja Magyar elme és szorgalom alkotta A múlt század kilencvenes éveinek elején Budapesten nagyszabású városrendezési terv készült, akkor jelölték ki a pesti Vámház és a budai Gellért tér között felépítendő dunai híd helyét. Addig csak három híd ívelte át a folyót: az 1849-ben felavatott Lánchíd (az angol Clark-fivérek alkotása), az 1875-ben elkészült Margit-híd (a párizsi Gouincég építette) és az egy évvel ezután befejezett déli Összekötő Vasúti-híd (Feketeházy János főmérnök tervezte, a Cail és társa párizsi cég építette). A Vámház téri híd — később Ferenc Józsefhídnak nevezték el — építése 1094-ben kezdődött és jó két év múltán fejeződött be. A tervezésre kiírt pályázaton — mint húsz évvel korábban — ismét Feketeházi János elképzelését fogadták el. A megvalósításban Czekélius Aurél és Nagy Virgil építészek működtel közre. Ez a híd volt az első, amely teljesen a hazai tudományos munka együttműködésével jött létre. Az akkori tudományos írások különös jelentőséget tulajdonítottak annak, hogy míg korábban a látványos városi hidakon a hegesztett vasszerkezetet a tervezők igyekeztek elrejteni különböző fém- és kőburkolatok alá, az új híd büszkén, viselte vashíd jellegét. A híd ívei és a kapuzatok formáiban egységbe ötvöződött a konstrukció, és az esztétikum. Az új híd 365 méter hosszú lett, 20 méter 10 centi széles és 6102 tonna vasat foglalt magába. A főtartók mindkét végén 600—600 torma nyersvasat helyeztek el. Ez, mint a mérleg két serpenyője, egyensúlyban tartja az építményt. Akkoriban még a gyalogos átkelők is vámot fizettek minden hídon. A megnyitás idején jelent meg egy képeslapban az aktuális vicc: — Egy krajcár a vám — állták útját az egyik sétálónak. — Micsoda, én fizessek vámot? Nem vagyok ökör! — tiltakozott. — Ha az úr ökör volna — mondta tisztelettudóan a vámos —, akkor többet fizetne. A hidat fél évszázad múltán, a második világháborúban, tüzérségi lövedékek erősen megrongálták — 28 helyen érte találat — később, 1945. január 17-én a Pestről kiszorított náci seregek utóvédei a mintegy 140 méteres középső részt felrobbantották. A főváros felszabadulása után a szovjet hadsereg műszaki alakulatai, magyar munkások segítségével, huszonöt nap alatt uszályokra és faoszlopokra épített átkelőhelyet ácsoltak a híd helyén. Tíz hónapig állt ez az ideiglenes híd, majd a Kossuth-hidat követően a Szabadsághíd újjáépítése volt a felszabadulás után a magyar hídépítők második legnagyobb vállalkozása. Bizonyos átalakításokat, korszerűsítéseket hajtottál végre rajta, de az eredeti forrását megőrizték. Az a sok tízezer ember, aki naponta átkel rajta, talán nem is gondol rá, hogy hídnak is lehet születésnapja. Pedig van: a Szabadság-híd 75 éves. V. F. 75 éves budapesti Szabadság-híd A modern tudomány és technika lexikona fz integrált áramkör Lényegében a TRANZISZTOR fejlettebb, bonyolultabb változata, amely már nem egy áramköri elem, hanem önmagában is bonyolult műveletek elvégzésére alkalmas áramkör. Az integrált áramkör szilárd test, amelynek belső anyagszerkezetét a gyártás folyamán úgy alakítják, hogy különböző részei, rétegei között kialakuló belső rend egész áramkörök funkcióit is el tudja látni. Az alapanyag mindig valamilyen félvezető, amelynek az a tulajdonsága, hogy külső, elektromos hatásra változtatja ellenállását a villamos árammal szemben. A tranzisztor is ezen alapul, hogy egy alkalmasan gyártott félvezető vagy germánium-, vagy pedig szilíciumkristályba vitt különböző szennyező anyagok itatására a kristály egyes részei között elektromos szempontból tulajdonságkülönbségek keletkeznek. Az így előállított inhomogén kristály különböző pontjaira (bázisnak, emitternek és kollektornak nevezik ezeket) a meghatározott feszültséget kapcsolva a félvezető eszköz a rádiócsőhöz hasonlóan működik. Felhasználható kis villamos jelek erősítésére, villamos jelek keltésére (oszcillációra), vagy pedig elektromos kapcsolóként is. Az integrált áramkörben már nem 3, egymással kapcsolatban álló, és különbözően szennyezett réteg van, mint a tranzisztorban, hanem sokkal több. Az egyes rétegekhez (vagy pontosabban szigetekhez) külön-külön elektródok vezetnek. Némileg leegyszerűsítve azt mondhatjuk, hogy már nincs szükség a tranzisztor mellett az egyéb alkatrészekre (kondenzátorra, tekercsre, ellenállásra) sem, mert mindezeket helyettesíti egyetlen integrált áramkör. Csakhogy egyetlen integrált áramköri egység nem egyetlen erősítő kapcsolást „helyettesít”, hanem sokkal többet, vagyis a belőle építhető berendezés helyigénye (részben ezzel is összefüggésben: energiaigénye) jelentősen csökken. Az integrált áramköri technikának egyik igen nagy jelentősége az elektronika fejlődésében éppen az, hogy nagy léptekkel vitte és viszi előre a miniatürizálást. Centrusm hétfő október 4-én a győri Centrum Áruházban 20 %-os engedménnyel kapható női téli kosztüm, nadrágkosztüm, divattáska, férfiing, gyermekpizsama, fiúing, Richards-fonal divatszínekben. Most érdemes vásárolni, pénzt takarít megi PÉNZINTÉZET tárgyalóképes, minden információt kibíró, érettségizett FÉRFI MUNKAERŐT KERES külszolgálatra, SOPRONI telephelyre. MUNKATERÜLET: Sopron, Kapuvár város és a soproni járás. AZ AJÁNLATOKAT részletes önéletrajzzal „Megbízható, 326740” jeligére kérjük beküldeni a Hirdetőbe, Győr, 2., Pf. 20.