Kisalföld, 1972. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-01 / 206. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLETEKI ARA: 80 PILLÉR AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1972. SZEPTEMBER 1., PÉNTEK * XXVII. ÉVFOLYAM 206. SZÁM AZ ARATÁS TAPASZTALATAI Javaslatok a jövő évekre különbségeket az időjárási tényezők nem okoznak. A gazdaságoknál a gabonatermesztési technológiában, a betakarítás szervezettségében is jelentős eltérések vannak. A gabonatermesztésnek is megvannak a termesztési feltételei. Ilyenek például a talajelőkészítés, a fajta kiválasztása, a talajerő utánpótlása. — Megfelelő-e a műtrágyafelhasználás szintje és menynyisége megyénkben? — Nem mindenütt. A tápanyag-visszapótlásra jó adatokat szolgáltat a talajvizsgálat. Egyes helyeken túlzott a műtrágya és a szerves trágya felhasználása, másutt meg épp ellenkezően ezen akarnak takarékoskodni. — Úgy tudom, hogy komplex műtrágyákból meghatározott mennyiség áll csak rendelkezésre. — Igen. Jelenleg a komplex műtrágyák jelentős hányada még importból származik, de a magyarországi műtrágya- és vegyi üzemek is egyre nagyobb mennyiséget tudnak majd előállítani. — A szakszerű termesztésnél fontos az elővetemények helyes megválasztása is. — Kinőttük már azt a gazdálkodási időszakot, amikor hosszú éveken keresztül csak válogatás nélkül vetették egymás után a különböző növénykultúrákat. Ebben már lényeges haladás tapasztalható. Azt azonban, úgy érzem, nem felesleges elmondani, hogy az előveteményt lehetőleg úgy kell megválasztani, hogy annak időben történő betakarítása után a kellő talajelőkészítés még elvégezhető legyen. (Folytatás a 3. oldalon.) A legjobbnál jobb gabonatermés ígérkezett az idén, a rossz időjárás azonban jelentősen csökkentette a termésátlagot. A szakemberek szerint azonban nem csak az időjárás okozta néhány gazdaságban a vártnál gyengébb termést. Melyek ezek az okok? — kérdeztem Alapfi Géza megyei főagronómust. -- Több ilyen ok van — mondotta Alapfi Géza. — Hiszen nehezen lenne másképp elképzelhető, hogy egy megyén belül legyen nyolc és huszonkét vagy huszonhat mázsás termésátlag. Ekkora Természetvédelem az emberekért Sopron Város Tanácsa csütörtökön délelőtt ülésezett. A tanácsülés két témáról tárgyalt, megvitatta az előterjesztett írásos anyagokat. Egyebek között értékelte a tanácstagok munkáját, elfogadta Sopron Város Tanácsának rendeletét a lakások elosztásáról, az állattartásról, a tanács és a Hazafias Népfront együttműködési megállapodását. Harmadik napirendi pontként a negyedik ötéves tervre elkészített parkerdő-fejlesztési tervet vitatták, illetve fogadták el. Az anyagot a városi tanács építési, közlekedési és vízügyi osztálya készítette, mivel a parkerdők fenntartásának és fejlesztésének a város fejlesztési és rendezési összefüggései így kívánták. Sopronban az erdők közjóléti szerepét már a múlt század közepén felismerték, látták, hogy a zöldövezet a műemlékek mellett a város legnagyobb vonzóereje. A századfordulótól kezdve jelentős erdei létesítményeket hozott létre a tanács. A lakosság gyarapodása és az idegenforgalom növekedése teszi szükségessé, hogy újabb területeket alakítsanak ki üdülő- és parkerdőnek. A városoknak sajátos „városi problémája” alakul ki, és ennek megváltoztatásáért kell tervszerűen fáradozni. Amerikai kutatók szerint a helyi környezet átalakításával nyert tiszta városi levegő három-öt évvel hosszabbítaná meg a ma születendő gyerekek életét. A környezetvédelem fontosságát szem előtt tartva készítette el a Tanulmányi Erdőgazdaság a kezelésében lévő 2395 hektár parkerdő fejlesztésére vonatkozó ötéves tervét. A városi tanács 44 hektárnyi parkerdejének fejlesztési tervével együtt terjesztették a tanácsülés elé. A soproniak és a város évi 312 ezer üdülője, kirándulója hamarosan gyönyörködhet a Tacsi-árok környékén létesítendő mesterséges tóban, a Fáber-réti vadászvendéglőben. A Hidegvíz-völgyben autós pihenőt létesítenek, a Dudlesz-legelőt pedig ligetes parkerdővé alakítják. Egyes területek tulajdonviszonyainak rendezése után a parkerdőterület 370 096 hektárra növekednek. Idén a parkerdőre szánt beruházási összeg 1 millió 100 ezer forint, az ötéves tervidőszakban 7 millió 540 ezer forint. A fenntartási költség pedig 1 millió 830 ezer forint. Az idei tervben a kecskehegyi és kövesháti kilátó, a mesterséges tó, a várhelyi és vashegyi utak és a Százhalomban tanösvény létesítése szerepel. A Tanulmányi Erdőgazdaság ezenkívül védi a tájesztétikai, botanikai, állattani szempontból ritka fajokat, geológiai és hidrogeológiai emlékeket. Az ötéves terv időszakában összesen 8,7 kilométer hoszszú autóutat, három kilátót, 23 esőbeállót, 23 fahidat, 11 szalonnasütőhelyet létesítenek. Olyan helyeken, ahol kilátó létesítése felesleges, a természetes alakulatok felhasználásával páholyokat készítenek. Ezenkívül 22 ülőgarnitúrát és 251 tájékoztató táblát helyeznek el az új létesítményeknél. A városi tanács parkerdejében a munkákra beruházási költség nincs, a munkálatokat a fenntartási költségből fedezi a parkfenntartó üzem. Az idén szeretőt, 15 ülőgarnitúrát helyeznek el az erdőben, 2250 csemetét ültetnek. Távlati feladataink közé tartozik a folyamatos facsemete-telepítés, szeméttárolók és padok felállítása. A Szabadság körúton a járdát burkolattal látják el. A Spangererdőben pedig játszóteret létesítenek. Az írásos beszámolót Juhász Miklós, a Tanulmányi Erdőgazdaság képviselője egészítette ki. Németh László, Köves László tanácstagok hozzászólásukban köszönetüket fejezték ki a körültekintő pontossággal összeállított tervért. S egyben a szúnyogözön megfékezésére kértek ötleteket a tanácsülés résztvevőitől. Csonka Győző tanácstag a lóversenypálya létesítéséről érdeklődött. Kocsis József tanácselnökhelyettes, az ülés vezetője a tervszerű szúnyogirtásra hívta fel a figyelmet, és elmondotta, hogy a kemping melletti területen a jövő évi ünnepi hetekre elkészül a lóversenypálya. A parkerdőfejlesztés tervét a tanácsülés egyhangúlag elfogadta. Udvardi Gyöngyi Nagy érdeklődéssel figyelték a küldöttség tagjai miként formálódnak az egyszintes ketreces tojóházak rácsai a fiatal szakmunkások kezei alatt. (Perger Z. felv.) A lengyel pártküldöttség látogatása Mosonmagyaróváron Baráti követség A megyénkben tartózkodó lengyel pártmunkásküldöttséget tegnap délelőtt fogadta az MSZMP Győr-Sopron megyei Bizottságán Pataki László, a Központi Bizottság tagja, a megyei pártbizottság első titkára. A fogadáson részt vettek Port Árpád és Horváth Imre, a megyei pártbizottság titkárai is. A vendégeket Pataki László tájékoztatta Győr Sopron megye lakóinak élet- és munkakörülményeiről, a pártszervezetek tevékenységéről. A megyei eredmények, gondok ismertetése mellett sok szó esett a tájékoztatóban és a delegáció tagjainak kérdéseire adott válaszban országos problémákról is. A meghitt hangulatú beszélgetés után a lengyel pártküldöttség Mosonmagyaróvárra utazott. Garai Károly, a városi pártbizottság első titkára adott rövid áttekintést a Lajta-parti város fejlődéséről, lakóinak életéről, a mosonmagyaróvári kommunisták tevékenységéről. A küldöttség azután a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyárba látogatott. Itt Göröncsér Gábor vezérigazgató és Igaz Sándor, a gyári pártbizottság helyettes titkára köszöntötte a vendégeket: Antoni Trembulakot, a Wroclawi vajdaság Pártellenőrző Bizottságának vezetőjét, Henryk Gawront, a vajdasági pártbizottság szervezési osztályának helyettes vezetőjét Jozef Nowakot, a LEMP lubini járási Bizottságának első titkárát, Zbigniew Holiczot, a LEMP bystrzycai járási bizottságának első titkárát és Edward Merest, a vajdasági pártbizottság általános osztályának helyettes vezetőjét. Mint a delegáció vezetője elmondotta: a Wroclawi vajdaságban is dolgozik egy mezőgazdasági gépgyár, emiatt különös érdeklődéssel hallgatták a küldöttek Göröncsér Gábor tájékoztatóját A mosonmagyaróvári vállalat négy gyárában 4850 ember dolgozik, az idén csaknem másfél milliárd forintos termelési értéket állít elő. Lengyel megrendelésre tavaly ekéket, boronákat gyártottak, valamint gyümölcsosztályozókat. Ebben az évben univerzális osztályozót készítenek a mosonmagyaróváriak lengyel megrendelésre. Ez az osztályozó uborka, hagyma, paprika, paradicsom, alma őszibarack válogatását végzi. A lengyel vendégek nagy tetszéssel hallgatták, hogy az MMG kollektívája 1960 óta minden esztendőben miniszteri vagy kormánykitüntetésben részesült, s 1971-ben elnyerte „A szocialista munka vállalata” kitüntető címet. A pártalapszervezetek tevékenységéről, a négy gyáregységben dolgozó kommunisták politikai tevékenysége összehangolásának módszereiről Igaz Sándort kérdezték Igaz elvtárs elmondotta, hogy a szentgotthárdi, a szombathelyi ésa kaposvári gyáregységekben működő pártalapszervezetek a területileg illetékes pártbizottságok közvetlen irányításával dolgoznak, de a vállalati pártbizottság munkatervek cseréjével, évenkénti továbbképző tanfolyamokkal járulhozzá a vállalati összhang jó kialakításához. Az MMG dolgozóinak mintegy húsz százaléka párttag, akik példamutatásukkal, politikai tevékenységükkel erőteljesen hozzájárultak ahhoz, hogy a közösség tagjai a szocialista cím elnyeréséért szívósan és eredményesen küzdjenek. A vendégek behatóan érdeklődtek a gazdasági reform megvalósításáról, a közgazdasági szabályzók szerepéről, hatásáról, a vállalati és népgazdasági terv összhangjáról, a tervgazdálkodás és piacra termelés összefüggéseiről. A szívélyes hangulatú beszélgetés után a delegáció megtekintette a mosonmagyaróvári gyár termelőüzemeit, épp műszakváltáskor érkezett. A központi forgácsolóban a vendégek érdeklődésére Karácsony Ferenc főművezető elmondta, hogy a nyolcvan-egynehány dolgozó tíz brigádban küzd a szocialista címért. A delegáció tagjai örömmel állapították meg, hogy az egyszintes ketreces tojóházhoz készülő rácsot gyártó gépek mellett mind fiatalok dolgoznak, munkájuk szinte egyáltalán nem kíván fizikai erőkifejtést, az ügyes masinákat könnyedén irányítják. Délután a lengyel pártmunkásküldöttség a Lajta-Hansági Állami Gazdaságba látogatott. J. L.-né Olimpiai tudósításunka 7. és 8. oldalon. Sporttársai levegőbe dobálják Balczót olimpiai győzelme után. AMTOflS BALCZÓ !