Kisalföld, 1974. november (19. évfolyam, 256-280. szám)
1974-11-01 / 256. szám
AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1974. NOVEMBER 1., PÉNTEK , XXX. ÉVFOLYAM, 256. SZÁM Búzavetés: gyorsan, gondosan A régen várt napos idő, a beköszöntő hideg ellenére is, megkönnyítette a gazdaember szívét. A földekre parancsolta a gépeket. Könnyebbek lettek a gumicsizmák is, ha fázik is a kéz a nép a földön vagy kukoricatöréskor, gyorsabban halad a munka. A kedvező adottságú területen gazdálkodó termelőszövetkezetek közül a legyorsabbak már befejezték a legfontosabb teendőt. Tegnap estig a dunaszegi és a püski szövetkezet mellett Peresztegen, Újkéren és Sopronhorpácson és Halásziban is fellélegeztek, egy pillanatra, az utolsó hektárokon is elvetették a búzát. Megyénk talajadottsága szerkezete nem egyöntetű, így számos gazdaságban a sok csapadék ellenére is hamarabb lehetett kezdeni a talajmunkát. Ahol minden időt kihasználtak, jól szervezték az őszi munkákat, a viszonylagos lemaradás sem okoz húsba vágó gondokat. Sajnos, olyan szövetkezetek is akadnak, ahol már a jó idő sem segít, mert aki szeptemberben nem vetette el az őszi árpát, az már nem tudja behozni a természet megtoldotta késést. A csornai járásban az egyedi, a győri járásban a gyomoroi szövetkezetben a többi munkával is megkéstek, és csak az ellenőrzés során tett határozott intézkedésekre lehetett beindítani a folyamatos munkát. A legfrissebb adatok szerint a búza vetését megyénkben 61,7 százalékra teljesítették. Az állami gazdaságok tízezer hektárból 6482 hektáron már elvetették a búzát. A termelőszövetkezetek a mosonmagyaróvári járásban 78 a soproni járásban 77, a győri járásban 66, a csornai járásban 44 százalékát vetették el a búzának. A városok határai közül a győri búzaföldek 77 százalékába, a csornai búzaföldek 28 százalékába került tegnap estig mag. A megyei átlaghoz viszonyítva sok termelőszövetkezet elmaradt a búza vetésével. Magyarkeresztúron, Szanyban és Páliban a jelentések szerint október 25-től 29-ig egyáltalán nem vetettek. A teljesítés csupán 14— 15 százalék. A járási adatokból is kitűnik, hogy a csornai járás szövetkezeteiben a legnagyobb a hátrány. Rábaújfalun a földek egyötöde, Kapuváron 30 százaléka van a tervezettnek elvetve. Néhány termelőszövetkezetben az eredeti vetéstervet is megváltoztatták: Kónyban, Páliban, Rábapordányon és Rábaszentandráson kisebb arányban, Rajkán 248 hekttárral csökkentették a búza vetésterületét. Az újkéri és a sopronhorpácsi gazdaság megnövelte a búzaterületet. Megyénkben a változtatások 1000 hektár csökkenést okoztak. Az őszi munkák végzése során jelentős szerepet kap az üzemek közötti kölcsönös támogatás. Ahol a vetést befejezték, ott sem kerültek a színekbe a gépek, kölcsönadták máshová. A búza vetése mindenütt gyorsított ütemben halad. Az idő sürgetése nem lehet indok a munka minőségének rovására, jövő nyáron nem azt fogják kérdezni, hogy milyen gyorsan vezettek hanem milyen gondosan. H. S. Ügyeletesünké a szó TIT egyetem Harkányban A Mecsek hegyvonulatai és a Duna—Dráva által határolt mediterrán éghajlatú vidéket „kincses Baranyának” is nevezik. A gazdag és kulturált terület egyik gyöngyszeme Harkányfürdő, amely az idén hatodszor várja résztvevőit a téli egyetemre. Várja mindazokat, akik a magas szintű ismeretterjesztési formában és Baranya valóságán keresztül akarják jobban megismerni a magyar nép életét, munkáját, eredményeit, azonkívül télen van alkalmuk pihenésre, miközben gyógyfürdőkúrán ápolhatják egészségüket. Mi lesz a TIT téli egyetem programja? A legkiválóbb előadók részvételével Magyarország 30 éve a szocializmus útján; Történetszemlélet— történelem; Pécs és Baranya megye néprajza; Pécs kulturális, művészeti élete, nemzetiségi kultúrája; Dráva menti felszabadító harcok; Harkányfürdő gyógyhatása; Pécs és környéke, a Mecsek hegy-ség növény- és állatvilága. Természetesen kirándulások is gazdagítják a téli egyetem programját, amely 1974. december 8-tól december 21-ig tart. Tanulnak a kisdiákok Csornán a művelődésügyi osztály intézkedésére mindkét általános iskolában az idei tanévben megkezdődött a kö(Folytatása a 2. oldalon.) — Úgy áll a dolog, hogy a tervezett két és fél millió termelési "értékvállalást már tíz hónap munkája után félmillió forinttal túlteljesítettük. A Pozsonyban épült Rhon és Bratislava szállodák asztalosipari munkáit határidőre teljesítettük. A Műszaki Főiskola asztalosszerkezetei határidőre elkészültek. Az asztalosüzem számára tizenhárom új munkást szerettünk volna „beszervezni”, helyette húsz sikerült, így most 240 helyett 260-an dolgozunk a Győr megyei Állami Építőipari Vállalat asztalosipari üzemében a munkapadok mellett. Mindezt Sebestyén József üzemvezető mondta, aki a vállalati törzsgárdához tartozik, és ismeri üzemének minden gondját-baját. A kongresszusi vállalások eddigi teljesítése mutatja, hogy nincs megállás. A jól összeszokott fiatal faipari közösség még többre képes. Ahhoz, hogy a teljesítések értékét mérlegelhessük, röviden át kell tekinteni az üzem fejlődését. Az üzemvezető így beszél róla: — Az egykori Magyar utcai asztalosipari üzem 1970- ben került a Házgyárhoz. A nagyobb, tágasabb műhelycsarnokok, a korszerűbb gépek, így a sorozatvágó körfűrész, a négyfejes gyalugép a hengercsiszoló lehetővé tette a sorozatgyártást. Jelenleg is korszerűsödik a modern üzem: a hidraulikus prést szerelik be rövidesen, és így az úgynevezett csavaros présre nem lesz szükség. A korszerű gépek mindegyike a KGST, a szocialista államközösség valamelyik tagjától származik. Üzemünkben csehszlovák lengyel és román faipari gépek találhatók. Ha mindezt összehasonlítom az egykori nyolcvanas létszámú üzemmel, amely akkor nyolcmillió forint termelési értéket állított elő, ma az adminisztrációval együtt 309 dolgozó hetvenmillió forint értéket ad a népgazdaságnak. — Az üzemvezető irodájának falán lévő oklevél tanúsítja, hogy kiváló üzem. Mit jelent ez önöknél? — Tizennégy szocialista brigád munkavállalásával, közöttük három aranyérmes, három ezüstkoszorús brigád tevékenységével a múlt évi eredmények alapján elértük, hogy a vállalat két-három kitüntetett üzeme között kapjunk helyet. A kongresszusi munkaverseny állása megfelelő részének teljesítése fő szempont az elbírálásnál. — Milyen a kapcsolat a vezetők és a munkások között? — Eredményesen együttműködni csak akkor lehet, ha a vezetők a munkásokkal egy nyelven beszélnek. Üzemünkben rajtam, üzemvezetőn kívül két főművezető, tíz művezető és egy faipari mérnök alkotja a műszaki közösséget. Ugyanúgy a fiatalabb korosztályhoz tartozunk, mint a gépek mellett dolgozók. Talán ezért is könnyebb a feladatokat megoldani. — Hogyan élnek az itt dolgozók? — Az egy főre jutó átlagkereset 2700 forint. Az órabéres és prémiumos rendszert felváltotta a csoportnorma bevezetése. Ezzel a bértömeggazdálkodás lehetőségeit kívántuk kihasználni. Az órabéres rendszerben a mostani 2700-zal szemben 2400 forint volt az átlagkereset. — Milyen új feladatuk van, és ez hogyan illik bele a terveikbe? • — Új profilunk az erkélyfalak gyártása. Ebben az évben ezerötszázat, a jövő évben kétezret gyártunk belőle. A hagyományos asztalosiparban, a házgyári lakásszerelőben és az előszerelő üzemrészben dolgozók munkáját tovább szeretnénk könnyíteni. Elsősorban jó, bevált kisgépekkel, így az ütve-fúrók, a kézi körfűrész, kézi gyalu és más kisgépek nagyobb számú alkalmazásával. A Győr megyei Állami Építőipari Vállalat Házgyárában Sebestyén József úgy összegezte az MSZMP XI. kongresszusára tett vállalásaiknak eddigi teljesítését hogy a fiatal üzem fiatal közössége felnőtt a nagyobb, a korszerű üzem feladataihoz. Egyre kevesebb lesz a helyszíni szerelés, és többségében helyben tudják elvégezni az eddigi idegen munkákat is. Például az előszerelő asztalosrészleg dolgozói elővasalják, festik, üvegezik és panelba szerelik a nyílászáró szerkezetet. A fiatal üzem, fiatal közössége nagy eredményekre képes. Nemcsak az intenzív termelésre, hanem az ésszerű alkalmazkodásra, amit megkíván népgazdaságunk is. (Szolnoky) Kongresszusi számvetési házgyári asztalosüzemben Kádár János fogadta az NKP küldöttségét Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára csütörtökön a Központi Bizottság székházában fogadta a Német Kommunista Párt küldöttségét. A delegációt Herbert Mies, a párt elnöke vezette, tagja: Hermann Gautier, a párt alelnöke, Ellen Weber, a vezetőség tagja és Heinz Mühlhaus, az elnökség irodájának vezetője. A szívélyes, elvtársilégkörű találkozón jelen volt Pullai Árpád, a KB titkára és Horgos Gyula, a KB külügyi osztályának helyettes vezetője. (MTI) / Losonczi Pál befejezte lengyelországi látogatását Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke lengyelországi hivatalos baráti látogatásának utolsó napján csütörtökön délelőtt Varsóban, a LEMP KB székházában találkozott a lengyel párt és állam vezetőivel. A szívélyes és baráti légkörben lefolyt megbeszélésen lengyel részről részt vett Henlaw Jagielski, a LEMP PB tagja, az Államtanács elnöke, Piotr Jaroszewicz, a LEMP PB tagja, miniszterelnök, Edward Babiuch, a LEMP PB tagja, a KB titkára, Mieczyslaw Jagielski, a LEMP PB tagja, miniszterelnök-helyettes, az Állami Tervbizottság elnöke, Stefan Olszowski, a LEMP PB tagja, külügyminiszter és Tadeusz Hanuszek budapesti nagykövet, magyar részről pedig Koska István külügyminiszter-helyettes és Németi József varsói nagykövet. A lengyel vezetők és Losonczi Pál egyórás eszmecseréje a magyar—lengyel kapcsolatok időszerű kérdéseire összpontosult. A LEMP KB székházában tett látogatást követően az Elnöki Tanács elnöke és kíséretének tagjai megtekintették a varsói „Róza Luxemburg’ izzólámpa-gyárat. Losonczi Pál megismerkedett néhány üzemrészleg munkájával, majd a kultúrteremben találkozott a vállalat vezetőivel és élenjáró dolgozóival, s előttük beszédet mondott. Az Elnöki Tanács elnöke és felesége gazdag lengyelországi programjának befejező aktusaként hazánk varsói nagykövetségén ebédet adott Henryk Jablonski államelnök és felesége tiszteletére. A rendkívül bensőséges és baráti légkörben lezajlott díszebéden lengyel részről jelen volt számos személyiség. Magyar részről ott voltak az Elnöki Tanács elnöke kíséretének tagjai. Losonczi Pál, felesége és kísérete délután repülőgépen hazautazott Varsóból. Búcsúztatására a magyar és lengyel nemzeti zászlókkal díszített repülőtéren megjelent Jablonski, az Államtanács elnöke, Guvwa, a SZEJM elnöke, Olszowski külügyminiszter és más személyiségek. Ott volt Németi József hazánk lengyelországi nagykövete. Losonczi Pál — feleségével és kíséretével együtt — hazaérkezett Budapestre. A fogadtatásra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, Keserű Jánosné könnyűipari miniszter és Pója Frigyes külügyminiszter. Jelen volt Jerzi Zielinski, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Kilépve a négy fal közül „a takarékoskodás életforma” Csak üdvözölni lehet azt az elhatározást, hogy az Országos Takarékpénztár Győr- Sopron megyei Igazgatósága az idei takarékossági világnap megünneplése alkalmából nem maradt meg a négy fal között. A megyei központi ünnepséget Győrött a Richards Finomposztógyárban rendezte meg tegnap délután abból az alkalomból, hogy 20 évvel ezelőtt a megyében elsőnek ebben gyárban alakult meg a KST csoport. A Richards-gyári dolgozók voltak az elsők, akik felismerték a takarékos életmód fontosságát, nagy lehetőségeit, előnyeit. Az ünnepségre a Takarékpénztár vezetői meghívták a megye, a város és a gyár politikai, állami és társadalmi vezetőit, valamint a Richardstoan dolgozó szocialista brigádok képviselőit. A vállalati szakszervezeti tanácsnács titkára, Jankovits Istvánná köszöntötte az ünnepség résztvevőit, majd Ujfalusi Sándor, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának vezető titkára méltatta a takarékosság egyéni és népgazdasági hasznát. — Elégedettek lehetünk, hogy népünk többsége már megértette: az életet gondtalanabbá tenni csak beosztóan, takarékoskodással lehet — mondta az előadó. — Az önmagáért, családjáért, a közösségért és a jövőért felelősséget érző embert mindig is az anyagi javak tervszerű beosztása, megfontolt felhasználása — az ésszerű takarékoskodás jellemezte. A józan életű, gondolkodó embertől soha semmi sem állt, távolabb, mint a tékozlás, a mának élő költekezés, a javak elherdálása. Ez a fajta ember nemcsak önmagának, de családjának és a népgazdaságnak is kárt tesz. A fej pazarlóan bánik a saját pénzével, pazarlóan bánik a közösségével is. Aki viszont takarékosan, megfontoltan éli egyéni életét, az minden bizonnyal a közösség pénzét is csak megfontoltan költi el. A takarékosság életforma. Okos, célravezető, lehetőségeket kínáló életforma. Érdemes követni. A megye lakóinak többsége követi is. Ezt bizonyítja az a tény, hogy Győr-Sop- Von megye lakóinak megtakarított pénze jelenleg 2 milliárd ?67 millió forint. A múltat tekintve a változás óriási. Van miből takarékoskodni. Huszonhárom évvel ezelőtt, 1951-ben, országosan 290 millió forint megtakarított pénze volt a lakosságnak. Ma 63 milliárd. Nagy a különbség! Az ünnepi beszéd után Holndenner Kálmán igazgató az OTP Győr-Sopron megyei Igazgatóságának vezetője tájékoztatta a résztvevőket a takarékpénztár sokrétű, hasznos munkájáról, egyre bővülő szolgáltatásairól. Ezt követően baráti beszélgetés kezdődött, amelyen a takarékosság egyéni módszereiről hallottak azok, akik ügyeltek a szóra. A szocialista brigádok vezetőitől erre a kérdésre kerestem választ: — Ön szerint milyen előnye van a takarékoskodásnak? Nagy Lajosné, a szövőelőkészítőben dolgozó nyolctagú Petőfi Sándor szocialista brigád vezetője: — Nagy és sokféle előnye van. Csupán egyetlen előnyéről szólok: emberformáló, közösséget összekovácsoló nevelő erejéről. Mi nemcsak otthon a családban, hanem a brigádban is takarékoskodunk. Havonta tíz forintot gyűjtünk személyenként. Ha már van egy kis „tartás” a közös kalapban, akkor elmegyünk kikapcsolódni, barátkozni, legtöbbször kirándulni. Legutóbb Sopronban az ünnepi hetek karneválján voltunk. Emlékezetesen jól éreztük magunkat. A munka hevében sohasem tudnánk ilyen közel kerülni egymáshoz... Úgy érzem ez nagy előny! Juhász Imre, a rezsiüzemben dolgozó hattagú Jedlik Ányos szocialista brigád vezetője: . . A takarékosságnak rendkívüli az előnye, de hogy ez miként tudom megértetni a brigádban dolgozó csupa fiatal fiúval, azt még nem tudom pontosan ... Bízom benne hogy a személyes példa is ragadós... A hat fiatal közül kettőnek már van ifjúsági takarékbetétje. Ez megnyugtató, bíztató előny! (ksa)