Kisalföld, 1979. november (35. évfolyam, 256-280. szám)
1979-11-01 / 256. szám
Boldogulásunk érdekében az Őszinte számvetés Pártunk XII. kongresszusára készülünk. A munkahely pártalapszervezetekben már zajlanak az értékelő pártcsoport-értekezletek. Néhány közösség öt évi politikai munkájáról lapunkban is közöltünk tudósításokat. A pártcsoportok többségében valósághű képet adnak napjaink fő kérdéséről, a gazdaságpolitikai célokkal közvetlenül összefüggő feladatok végrehajtásáról, a hatékonyabb termelést segítő vagy nehezítő körülményekről, és a pártélettel kapcsolatos egyéb területekről. Tapasztaltuk viszont, hogy egyik-másik pártcsoportülésen úgy a beszámoló mint a vita alapján nem lehet eldönteni: milyen jellegű munkahelyi közösség vonja meg öt évi mérlegét? Csak a meghívóból derül ki, hogy gazdasági, avagy hivatali pártcsoport tartjaszámadását, mert még néhány fizikai munkásokat tömörítő csoportülésen is csak konkrétan elsősorban a politikai beiskolázással és a tagneveléssel foglalkoztak. Ezek is nagyon fontos területei a pártéletnek. De nem maradhatnak ki az értékelésből a XI. kongresszus óta eltelt idő helyi gazdasági eredményei, a megoldásra váró feladatok és azok érdekében tett javaslatok. Márpedig találkoztunk általánosságokra, sőt közhelyekre szorítkozó értékelésekkel. „Nőtt az ideológiai munka hatékonysága”; „vállalásainkat maradéktalanul teljesítettük”; „megbízatásának minden párttag eleget tett” és így tovább. A résztvevők az efféle summázás hallatán vagy azt mondták, hogy „a beszámolóval egyetértek", vagy újabb általánosításokat mondanak. Hogy az előbbi mennyire nem a munkásember „formája”, azt mi sem bizonyítja jobban: nem is egy helyen a gyenge értékelés és vita után rögtönzött kötetlen beszélgetésen a tagok már nyíltan, olykor szenvedélyesen szóltak erőfeszítéseikről, nevén nevezték, hogy a beruházás határidejének csúszása, a folyamatos munkát gátló szervezetlenség kiknek a számlájára írandók. November közepén kezdődnek a pártalapszervezeti beszámoló taggyűlések. Hisszük, hogy valamennyi kommunista közösségben az öt esztendő tényleges eredményeiről és gondjairól, a helyi igények és lehetőségek gondos mérlegelésével konkrétan szólnak majd. Ahogy például október elején Mosonmagyaróvárott a párttitkárok részére tartott továbbképzésen hallottuk. A megszívlelendő megállapítások közül néhány: az üzemi, vállalati és intézményi pártcsoportok és pártalapszervezetek nagy része a jól végzett politikai munka tudatában készülhet a számvetésre. Az élet számos területén jelentős fejlődés tapasztalható a városban, de még vannak olyan ügyek, amelyekben csak lépegettek, de keveset haladtak előre. Fontos tehát annak elemzése, hogy milyen volt a pártirányítás és - ellenőrzés hatékonysága, a segítségnyújtás a kitűzött célok eléréséhez. A szervezés, a munkafegyelem, a belső tartalékok feltárása körül sok a tennivaló. A gazdaságosság, a termelékenység és a hatékonyság is , jóval a lehetőségek mögött maradt. A népgazdaság egyensúlyi, helyzetének javítása érdekében a város termelő üzemei dolgozóinak személyenként évi 100 ezer forinttal kellene hozzájárulniu is a nemzeti jövedelemhez, de ez az összeg nem egy üzemben éppencsak meghaladja a 60 ezer forintot. Merjük remélni, hogy ahol csak fogyasztják a nemzeti jövedelmet, ott szembenéznek a tényekkel, őszintén feltárják nehézségeiket és pontosan megfogalmazzák, hogy a politikai munka továbbfejlesztésére mit kívánnak tenni. Számos munkahelyen elemzést követel a munkafegyelem is. A város üzemeiben a törtnapi hiányzások 90 dolgozó egy évi munkaidejének felelnek meg. A Rába MMG-ben ez például 91 ezer óra. Márpedig sehol nem várhatják a munkafegyelem javulását, ha a témát általános megjegyzésekkel „körüljárják”, és a tagság nem ismeri meg a fegyelmezetlenség okait. Vitaalap lehet, sőt kell, hogy legyen egy-egy termelői közösség számadásán, hogy az egy főre jutó termelékenység nőtt ugyan, de még jóval elmarad a lehetőségektől. Miért van az, hogy azonos típusú gépen 90-40 százalékkal alacsonyabb a termelési érték, mint egy nyugati tőkés üzemben. A gyárak elkészítették ugyan a termékek rangsorolását, de a gazdaságtalan termékek listáját még nem véglegesítették. De említhetnénk a létszámgazdálkodást, a vezetői hármas követelményt, a differenciált bérezést stb. konkrétan tárgyalandó témának. Csak néhány szempontot ragadtunk ki azokból a témákból, amelyeket megkerülni, általánosítással behelyettíteni nem lehet. Kritikus és önkritikus válaszokat kell adni a ma kérdéseire: miből adódtak a nehézségek, mit tehetnek és tesznek azok megszüntetésére? A kommunisták politikai tevékenységéről készülő számadások Mosonmagyaróvárott é,s másutt is akkor lehetnek hasznosak és előremutatóak, ha a XI. kongresszus óta eltelt idő helyi eredményei mellett a tér ,szító, gypdokról és azok meg.. oldálslá tett javaslatokról pontosan. Valósághűen szólnak. Ahogy mondani szokás nevén nevezik a gyereket! N. M. Ülést tartott a TOT Elnöksége A termelőszövetkezetekben a gazdálkodás eredményesebb irányításához és a munkahelyi demokrácia fokozottabb érvényesítéséhez olyan belső irányítási és információs rendszer kialakítására van szükség, amely , naprakész áttekintést ad a termelésről és egyúttal lehetővé teszi a teljesítmény szerinti munkadíjazás széleskörű bevezetését. Az ügyviteli munka szervezettsége és gépesítése azonban egyelőre még elmarad a követelményektől, — állapította meg a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának Elnöksége szerdai ülésén. A közös gazdaságok valamivel több, mint harmadában gépesítették a könyvvitelt, de a fejlődés tempója eléggé lassít. Az elnökség megállapítása szerint különösen nagy az elmaradás a kedvezőtlen termőhelyi adottságú szövetkezeteknél, ahol nincs kellő anyagi erő az egyébként is drága irodai gépek megvásárlására. Nem megoldott ezeknek a gépeknek a szervizés alkatrészellátása sem, s a tsz-ek egy része emiatt idegenkedik az irodai beruházásoktól. Azokban a gazdaságokban, ahol átvették a mezőgazdasági ügyvitelszervezési iroda ügyviteli és információs rendszerét, már könnyebben boldogulnak. Az iroda több mint 1200 tsz-t segít abban, hogy fokozatosan korszerűsítsék az ügyvitelt. 1979. november csütörtök B Transzformátorok — tartalékban. Az ÉDÁSZ Kapuvári üzemigazgatóságának telepén a tartalék transzformátorokat készítik elő az őszi és téli csúcsterhelés időszakára. Ha valahol üzemzavart, hibát észlelnek, a javítás, a csere így gyorsabban végrehajtható, nem bosszantja a fogyasztókat a hosszú ideig tartó áramkimaradás. (Sz. Ö. feli ) Csökkentik a vendéglátóipari ételárakat A másodosztályú vendéglátó üzletekben november 1- től átlagosan , 10 százalékkal csökkentik az ételárakat — jelentette be a Belkereskedelmi Minisztérium szerdai sajtótájékoztatóján Gellai Imre főosztályvezető. Elmondotta, hogy ellentételeként ezekben az üzletekben emelik az égetett szeszes italok és a sör árát. A minisztérium — nem kötelezően — javasolta a vállalatoknak, hogy a kereslet alakulását és a vendégkört figyelembe véve az osztályon felüli és az első osztályú éttermekben 17—20 százalékkal mérsékeljék az ételek árát. Színvonalasabb munkára törekednek A Mosonmagyaróvár és Vidéke Ítész tevékenysége Ismét a lakosságot érintő fontos témát tűzött napirendjére legutóbbi ülésén Mosonmagyaróvár város Tanácsa Végrehajtó Bizottsága. Ezúttal a Mosonmagyaróvár és Vidéke Átész tevékenységéről tanácskoztak. A szövetkezet tartalmas beszámolója és a tanács illetékes osztálya által készített kiegészítő jelentés és számos kérdés hangzott el a testületi ülésen. A Mosonmagyaróvár és Vidéke Áfész 25 településen 188 egységet működtet. A 657 dolgozó egyharmada a mosonmagyaróváriak ellátását hivatott biztosítani. A szövetkezet kiskereskedelmi egységeinél törekednek az egyenletes áruellátásra. A választék bővítésével, a megfelelő propaganda munkával elősegítették az egészséges, korszerű táplálkozás elterjesztését. Fokozták az elmúlt időszakban a burgonya és a zöldség-gyümölcs felvásárlását, illetve értékesítését. Ugyancsak fontos feladatként határozták meg, hogy a ruházati cikkek kínálata tegye lehetővé az öltözködési kultúra fejlődését. Az eddigieknél nagyobb gondot fordítanak a vidéki hálózat napi cikkekkel történő ellátására. A melegkonyhás üzleteik ételkínálatát úgy alakították ki, hogy minden igényt kielégíthessenek. Növelték az előfizetéses étkeztetés számát, ezen belül az étkeztetésben részt vevő tanulók létszámát. A szövetkezet megfelelő alapellátást biztosít működési területén. Jól oldották meg a kistelepülések ellátását, bizonyság erre, hogy a kiskereskedelmi és a vendéglátóipari forgalom az átlagosnál nagyobb mértékben nőtt. Ám a rendszeres ellenőrzések tapasztalatai szerint az elmúlt időszakban a zöldség-gyümölcs ellátás nem volt zökkenőmentes. Tőkehúsból sem volt mindig egyenletes a kínálat, a füstölt és főtt árukból, valamint a szalonnaféleségekből pedig jelenleg is tapasztalható mennyiségi és választéki hiány. A testületi ülésen megállapították, hogy a környezeti kulturáltság, a higiénia, a technikai fejlesztés, valamint a dolgozók értékesítési munkája színvonalának javítására a jövőben fokozottabb figyelmet kell fordítani. A város területén lényeges technikai fejlesztést nem végzett a szövetkezet, pedig néhány egységnél erre igény lett volna. Mivel a következő tervidőszakban sem terveznek számottevő alapterületnöveléssel járó hálózatfejlesztést Mosonmagyaróváron, ezért a jövőben az egyenletes áruválaszték biztosítása mellett fokozott figyelmet kell fordítaniuk a rekonstrukciókra, az esztétikus egységek kialakítására, valamint a dolgozók fizikai munkáját megkönnyítő technikai berendezések beszerzésére. Noha a városban nincs módjuk jelentősebb fejlesztésre, Kimlén, Mosonszolnokon és Dunakilitin egy-egy ABC-áruház felépítését tervezik. Igyekeznek kultúrálttá tenni a mosoni zöldségboltot, mivel arra nagy szükség van. Ami pedig a városközponti két ABC-áruház választéki különbségét illeti, elmondták, hogy a Kisalföld Áruház élelmiszerosztálya valóban zsúfolt nem ritka, hogy a késő délutáni órákban leürülnek a polcok, aminek oka a jelentős idegenforgalom és a helyhiány. A közelmúltban történt meg az említett áruház felújítása, az új zöldság-gyümölcs-árusító rész kialakítása, ám így is kicsi az élelmiszer-árusító rész. A tervek szerint a Kisalföld Áruházban megszüntetik a műszaki cikkek árusítását, s így az egész földszinti részen élelmiszert kínálhatnak. Elhangzott az is, hogy a szövetkezetnél a szakképesítés helyzete rosszabb a megyei átlagnál. Állandó napirenden van a továbbképzés, igyekeznek javítani a rossz arányt. Ugyancsak törekednek az udvarias kiszolgálásra. Összefoglalójában Bedő János tanácselnök elmondta, hogy a Mosonmagyaróvár és Vidéke Áfész sokrétű tevékenysége és fejlődése egyértelmű, nagy szerepe van a lakosság ellátásában. Biztató, hogy a ma még meglevő gondokat, hiányosságokat lakossági panaszokat és igényeket ismerik, és törekednek a színvonalasabb munkára. (Humor) Piacaink OKTÓBER 28., vasárnap: ezer és egy alkalmi virágárus, virágkötő a győri Egység téren. Ahány, annyiféle díszítésű a megemlékezés csokra. Ezüst és arany fenyőtobozokkal, élő és művirágokkal. Fenyővel, krizantémmal, babérlevéllel. Aligha létezhet ízlés, mely nem találja meg a neki tetsző kínálatot. Egy hete még sehol sem voltak ezek az árusok és két hét múlva már hiába keresnénk őket. Anélkül, hogy erre bárki szervezte volna az alkalmi árusokat, bizonyosan heteken át készültek, aztán megjelentek arra az időre, amikor keresletje van a koszorúknak. Fellegzősen úgy fogalmazhatnánk, ezek a kereskedelmi ismeretekkel nem rendelkező emberek rugalmasan alkalmazkodtak a piaci igényekhez. Eltűnődöm, hiszen hasonlóan köttetnek azok a bizonyos üzletek a világpiacon is. Egyesség akkor lesz, ha a termelő és a vevő a kívánt és csakis a megfelelő időben találkozik. Amennyiben akkor ajánlja a gyártó az egyébként korszerű, kifogástalan minőségű áruját, amikor éppen keresik azt. Se korábban, se későbben, hiszen mindig lesz vetélytárs tucatjával, számtalan olyan, akin nem lehet kifogni. Aki pedig későn ébred, az azon a bizonyos piacon inkább ne is próbálkozzon. Mit érnek jövőre az idei virágok... Milyen egyszerű is, pedig hát csakugyan így történik ez az áruk láthatatlan fórumán. Éveken át tavaszias őszök és őszies telek követték egymást. Rossz idő járt a szezonális divatcikkeket gyártó kesztyűkészítőkre. A Győri Kötöttkesztyűgyár átvészelte ezeket az esztendőket, amikor aztán két éve hirtelenjében megugrott a kereslet a meleg kötött kézmelegítők iránt, nem volt rendelés amelyik kifogott volna rajta. Se mennyiségben, se fajtában, se minőségben. Egy ilyen szállító pedig még azt is megengedheti magának, hogy árakat diktáljon. De csakis az ilyen gyártó és kizárólag addig, amíg az előbbieknek meg tud felelni. A kereskedelmi előrejelzések ideje persze egyre rövidül. A Győr-Sopron megyei gyárak közül a Magyar Vagon- és Gépgyár 1979. elmúlt kilenc hónapjában majdnem kétszeresére növelte tőkésexportját. A Győri Kötöttkesztyűgyár 57 százalékkal, a Graboplast 35 százalékkal, a Soproni Ruhagyár 30 százalékkal több terméket szállított a tavalyinál nyugati piacokra. A Gardenia pedig háromszorosánál is jobban növelte nyugati kivitelét. Igazán örvendetes tények. Ahogy azonban manapság az üzleti kudarcok gyorsan fordulhatnak kedvezőre, a kiugró eredmények se jelentenek a holnapra feltétlen garanciát. A szakemberek úgy fogalmazzák, a tőkéspiacokon lökésszerűen jelentkeznek az igények. A gyors gyártás, szállítás, a sokat emlegetett rugalmas alkalmazkodási készség azok a fegyvertények, amelyek felvértezhetik ilyen körülmények között a vállalatokat. Egyre több rá a gyakorlati példa, hogy lehet alkalmazkodni ezekhez a nehezen kiszámítható körülményekhez. Egyik megyei vállalat vezetője nemrég jövő évi szállításokról tárgyalt nyugati partnereivel, amikor kiderült, akkor mindjárt, néhány héten belül szüksége lett volna megrendelőjének nagyobb mennyiségű termékre. „Elkezdtem számolni magamban — mondja az igazgató. Ha elszalasztom a lehetőséget, holnap esetleg más rendeléssel se bennünket keres meg. Elfogadtam hát az ajánlatot, aztán a lehető leggyorsabban gondoskodtunk róla, hogy megtudják dolgozóink, miről is van szó. Terven felüli munkát kérünk, keményen meg kell dolgozni érte, de hasznát is közösen látjuk. Én kötöttem az üzletet, de valójában munkásaink exportálják az árut.” KI TUDNÁ megmondani, mi minden történik addig, mire egy termékre rákerül a Made in Hungary jelzés, mi történik a kulisszák mögött. Az alkalmi virágkötőnek egyszerűbb a dolga, hiszen ismeri portékájának eladhatási idejét. A gyártó csak azt tudja, hogy nagy a kínálat, hogy manapság többen akarnak eladni, mint vásárolni és az diktálja a feltételeket, akinél a nénz van. Az üzlethez nagyon leegyszerűsítve ennek felismerése adja a kulcsot. Ehhez pedig az szükséges, hogy külön-külön, mindenki a maga posztján megtegye a magáét azért, hogy áruink és vevők egymásra találjanak. Ferenczi József ■ HUMF&B —3