Kisalföld, 1980. augusztus (36. évfolyam, 179-204. szám)
1980-08-01 / 179. szám
Befejeződtek a magyar-francia külügyminiszteri tárgyalások (Folytatás az 1. oldalról.) Lecompt, a Francia Köztársaság budapesti nagykövete, Giscard d, Estaing ez év második felében vagy a jövő év elején Magyarországra látogat, újabb fontos állomásaként a jól fejlődő kapcsolataink elmélyítésének. — jelentette be Jean Francois Poncet elutazása előtt a Hilton Szállóban megtartott nemzetközi sajtókonferenciáján. A két ország történelmében ez lesz az első államfői látogatás — jegyezte meg a Francia Köztársaság külügyminisztere, derültség közepette hozzátéve: leszámítva Napóleon hívatlan magyarországi vizitét. A látogatás — amelynek végleges időpontjában diplomáciai úton állapodnak meg — jól illik abba a láncba, amelynek erős szemeit jelentették a magyar miniszterelnök 1976-os franciaországi, Raymond Barre 1977-es magyarországi, Kádár János 1978-as párizsi és Lázár György tavalyi franciaországi tárgyalásai. — A mostani megbeszéléseink nagyon hasznosak voltak, nyílt, szívélyes légkörben zajlottak le Puja Frigyessel — húzta alá a továbbiakban Jean Francois Poncet. — Rendkívül gazdag tartalmú volt az a beszélgetés, amelyet Kádár Jánossal folytattunk. Csütörtökön Budapesten írtuk alá a magyar— francia jogsegélyegyezményt is, amihez meg kívánom jegyezni : ez az első ilyen megállapodás, amit Franciaország szocialista állammal köt. — Megvitattuk a nemzetközi kérdéseket. Megvizsgáltuk a nemzetközi feszültség okait, megnyilvánulási formáit. Szót váltottunk a madridi találkozó előkészületeiről, az európai leszerelés kérdéseiről, az enyhülésről. Szóba került Afganisztán ügye és a közel-keleti kérdés is. Franciaország nagy jelentőséget tulajdonít az európai biztonság és együttműködés madridi értekezletének, általában az enyhülési politikára nagyhatású helsinki megállapodásnak — mondotta egy kérdésre válaszolva a francia diplomácia vezetője. — Mi egyforma súlyt helyezünk a záródokumentum mindhárom kosarára, valamennyi pontjára. Mint ismeretes Franciaország javaslatot tett az európai leszerelési konferencia összehívására, s a Varsói Szerződés tagállamainak indítványaival együtt tárgyalva, ez a kérdés lesz Madrid egyik fő témája. Mi úgy véljük, hogy az enyhülés oszthatatlan, s reméljük, a találkozóig olyan pozitív döntések következnek, amelyek csökkentik a feszültséget, növelik a konferencia sikerének valószínűségét. A magyar—francia együttműködés valamennyi területének nagy figyelmet szentelt tájékoztatójában Jean Francois-Poncet. Kiemelte: jelentősen fejlődtek a két ország politikai kapcsolatai. A gazdasági együttműködés azonban még nem érte el azt a szintet, amely tükrözné a két ország vezetőinek törekvéseit, a két nép egymás iránt érzett rokonszenvét. Franciaország a nemzetközi sorrendben Magyarországnak a tizedik vásárlója, a kilencedik szállítója. A fejlődéshez megvan a kellő szándék, s további, jelentős erőfeszítések is várhatók. A kulturális együttműködés vizsgálatánál megállapítottuk, hogy bizonyos történelmi kapcsolatokat, okokat nem szabad figyelmen kívül hagynunk. Így például érthető tény, hogy nem a francia a legismertebb nyelv Magyarországon. Eltérő véleményekkel szemben azt kell mondanom: a magyar kultúra jelen van Franciaországban, hat közvéleményünkre, s ez realitás. Tárgyalásunkon is elmondottam például, hogy tavaly decemberben a magyar filmek párizsi fesztiváljának 15 ezer nézője volt. Bartók születésének századik évfordulóját a Magyar Operaház együttesének franciaországi fellépésével is ünnepeljük, s megállapodtunk abban: a kétoldalú kapcsolatok erősítésében a kulturális területnek a jövőben megkülönböztetett figyelmet biztosítunk. Végezetül, őszinte köszönet a meleg fogadtatásért, a vendégszeretetért, a szívélyes légkörért. Remélem, hogy amostani látogatás újabb állomása volt országaink jól fejlődő együttműködésének — mondotta befejezésül Jean François-Poncet. Hivatalos látogatását befejezve délután elutazott Budapestről Jean Francois-Poncet. A vendéget a Ferihegyi repülőtéren Puja Frigyes búcsúztatta. Jelen volt Bényi József és Jacques Lecompt. (A Francia Köztársaság külügyminiszterének magyarországi látogatásáról közleményt adtak ki.) Véget ért a nők világkonferenciája akcióprogram a békéről és a biztonságról Akcióprogram és több, mint 40 határozat elfogadásával ért véget szerdán a késő esti órákban Koppenhágában a nők világkonferenciája. Az értekezlet az ENSZ rendezésében július 14-én ült össze. A tanácskozáson 145 ország mintegy 1300 küldötte vett részt. Megfigyelőként öt szervezet — köztük a Délnyugat-Afrikai Népi Szervezet (SWAPO) és a Palesztinai Felszabadítási Szervezet — küldöttségei voltak jelen. Az ENSZ szakosított szervezetei 155 küldöttel képviseltették magukat. A több mint 200 cikkelyből álló akcióprogram leszögezi, hogy „béke és stabilitás nélkül nincs fejlődés”. „A béke nem lehet tartós, ha nem számolják fel minden szinten az egyenlőtlenséget, a hátrányos megkülönböztetést”. A béke megszilárdításához hozzá fog járulni a nőknek a baráti államközi kapcsolatok fejlesztésében való, egyenjogú részvétele — állapítja meg továbbá a dokumentum. — Elő fogják segíteni az asszonyok és lányok az imperializmus, a kolonializmus, a neokolonializmus, a cionizmus, a fajgyűlölet, a faji megkülönböztetés, a külföldi uralom és elnyomás elleni harcot is. A nőkkel szembeni hátrányos megkülönböztetésekről szólva az akcióprogram rámutat: e diszkrimináció következménye egyebek között az, hogy a nők, akik a nyilvántartott munkaerők egyharmadát teszik ki és az öszszes munkaórák közel kétharmadát teljesítik, a világviszonylatban összesített jövedelemnek csak egytizedét kapják. ..A leszerelés terén elérendő eredmények nagy mértékben hozzájárulnának olyan gazdasági, szociális és kulturális feltételek megteremtéséhez amelyek között a nők megkülönböztetés nélkül érvényesíthetnék jogaikat, tehetnének eleget felelősségüknek” — hangoztatja a program. A dokumentum célul tűzi ki a nők fokozottabb bevonását a politikai és gazdasági döntési folyamatokba, a munkához, szakképzéshez és egészségügyi ellátáshoz való jogának biztosításai szerte a világban. A több, mint 40 elfogadott határozat egyike felszólítja az ENSZ-közgyűlés 35. ülésszakát: dolgozzon ki deklarációt a nők tevékeny részvételéről a nemzetközi béke és biztonság megszilárdításáért, a kolonializmus, a fajgyűlölet és a külföldi elnyomás minden formája ellen vívott harcban. Más határozatok időszerű nemzetközi kérdésekkel foglalkoznak: egyebek között elítélik az alapvető emberi jogok megsértését Dél-Afrikában, El Salvadorban, Chilében és az Izrael által megszállt arab területeken. ♦ ♦ ♦ Csütörtökön hazaérkezett Koppenhágából a magyar kormányküldöttség, amely Erdei lászlóné országgyűlési képviselő, az Elnöki Tanács tagja, a Magyar Nők Országos Tanács elnöke vezetésével az ENSZ nők évtizede világkonferenciáján vett részt. Újabb kivégzések Iránban Az iráni iszlám forradalmi törvényszék újabb tizenegy embert ítélt halálra és végeztetett ki a forradalom elleni összeesküvésben való részvétel miatt — közölte csütörtökön a teheráni rádió. Az ,,imám irányzatát” követő fiatalok elfoglalták a modzsahedin khalk szervezet Orumieh-i (Nyugat-Azerbajdzsán) székházát — közölte a Dzsumhorije Iszlami című napilap csütörtökön Teheránban. Az összetűzésnek voltak áldozatai. A múlt héten Teheránban és a vidéken több szervezet, illetve újság központját érte támadás az iszlám gárdisták részéről. Pokolgép robbant csütörtökön Kermanshahban az országirányítási minisztérium és a Pars hírügynökség irodája előtt. A robbanás egy ember halálát okozta: a hírügynökség szerint az áldozat valószínűleg a merénylők egyike volt. Az incidenssel kapcsolatban négy embert letartóztattak. 2 — KliMrt HD Brezsnyev-Gierek találkozó A Krím-félszigeten csütörtökön találkozott Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke és Edward Gierek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, aki szabadságát tölti a Szovjetunióban. Leonyid Brezsnyev és Edward Gierek tájékoztatták egymást országuk helyzetéről, azokról a problémákról, amelyek megoldásán dolgozik jelenleg az SZKP és a LEMP. A nemzetközi helyzetről szólva a találkozó résztvevői megállapították: jelenleg a sorsdöntő kérdés az, hogy bekövetkezik-e vagy sem a fegyverkezési hajsza új fordulója. A Szovjetunió és Lengyelország, amelyek a legnagyobb áldozatokat hozták a második világháború idején, a szocialista közösséghez tartozó más országokkal együtt minden tőlük lelhetőt megtesznek, hogy megakadályozzák a háborús veszély fokozódását. Megfékezni a rakéta-nukleáris potenciálok növelését — ez a legfőbb értelme annak a nyilatkozatnak, amelyet a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületének a lengyel fővárosban megtartott májusi tanácskozásán fogadtak el. A szocialista és a tőkés országok vezető személyiségeinek az utóbbi időben lezajlott találkozásai és tárgyalásai tanúsítják, hogy a nehézségek, amelyekkel szembe találta magát az enyhülés, leküzdhetők. Muskie beszámolója Edmund Muskie amerikai külügyminiszter megtartotta első beszámolóját aképviselőház külügyi bizottsága előtt Nyilatkozatában elsősorban a Szovjetunióhoz fűződő viszonnyal és a Közel-Kelettel foglalkozott. Az Egyesült Államok és a Szovjetunió között jelenleg katonai egyensúly van, és az Egyesült Államok nem akarja, hogy újabb forduló kezdődjék a fegyverkezési versenyben — mondta. Megerősítette, hogy a kormány tartani akarja magát a törvénybe még nem iktatott SALT I II. megállapodás előírásaihoz, bár arról még nem döntött, hogy kéri-e még idén a szenátusi vita felújítását a szerződésről. Más kérdésekben Muskie az ismert „kemény hangot” ütötte meg ismét: követelte a szovjet egységek kivonását Afganisztánból, és azzal vádolta a Szovjetuniót, hogy a NATO „megosztására” törekszik. Muskie szerint az Egyesült Államok nem adta fel a Kínával és a Szovjetunióval kapcsolatos ,,egyensúlypolitikát” sem, az ezzel ellentétes ,,látszat" kizárólag az afganisztáni események miatt keletkezett — állította a külügyminiszter. A Közel-Kelettel foglalkozva Muskie elítélte az ENSZ- közgyűlés rendkívüli ülésszakán elfogadott határozatot, amely az összes megszállt arab terület kiürítésére és palesztin állam, megalakítására szólít fel.Kijelentette, hogy a „részrehajló” határozat nem hozza közelebb a békét, amelyre jelenleg kizárólag a Camp David-i megoldási kísérlet folytatása ad reményt — Muskie szerint. A külügyminiszter jelezte, hogy az amerikai, az izraeli és az egyiptomi tárgyaló fél augusztus közepe táján újból találkozik. Bizalmatlanul ■ nyilatkozom a Közös Piac közel-keleti kezdeményezéseiről is. ...Jobb lenne, ha ezek a kezdeményezések a jelenleg folyó tárgyalásokon alapulnának” — mondta Muskie. A béke földjévé tegyük kontinensünket! (Folytatás az 1. oldalról.)lyek révén a béke valóban biztosítható — mondotta befejezésül Péter János. Ezt követően Raymond Goor emelkedett szólásra, tolmácsolva az európai biztonság és együttműködés nemzetközi bizottságának üdvözletét, jó kívánságait. — Budapest nekem mindenekelőtt az a város, ahol a Varsói Szerződés tagállamai közzétették az európai enyhülésre szólító felhívásukat — húzta alá bevezetőjében, majd így folytatta: — Most az a feladatunk, hogy helsinki eredményét — amely mindannyiunk sikere is — megvédjük, továbbvigyük, sőt fejlesszük. Közösen és sürgetően kell fellépnünk mindenekelőtt a fegyverkezési verseny ellen, hiszen a katonai egyensúly helyébe egyre inkább a fölényt szolgáló próbálkozások lépnek. — Kontinensünkön már folynak azok a tárgyalások, amelyek a bizalmat, a biztonságot, a békés együttműködést erősíthetik. A madridi találkozó azonban csak akkor lesz igazán eredményes, ha az európai katonai enyhülési és leszerelési értekezletről kedvező döntés születik. A reális alap ehhez adott. Nem szabad megengedni, hogy a találkozó a vádaskodások sehova sem vezető fóruma legyen. Józan ésszel és politikai realitással kell felülkerekedni a kisebb csoportok, köztük a katonai körök, a pillanatnyi érdekeket szolgáló ideológiagyártók törekvésein. Bizalom és optimizmus — ez a mi felhívásunk — mondotta végezetül Raymond Goor. Az ünnepi ülésen felszólaltak a társadalmi és tömegszervezetek képviselői is. Timmer József, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkára. Kovács Béla, a HNF OT titkára, az Országos Béketanács főtitkára. Bartha Tibor református püspök, az FBEMNB alelnöke, Halász György újságíró, a magyar bizottság tagja, Tomnán László, a Magyar Külügyi Intézet munkatársa, az OBT leszerelési bizottságának elnöke és Pethes Imre, az Eszperantó Béke-világszövetség elnöke az elmúlt fél évtized eredményeit és a képviselt szervezetek teendőit körvonalazta. Végezetül az ünnepi ülés résztvevői nyilatkozatot fogadtak el. . . Az európai biztonság és együttműködés magyar nemzeti bizottsága polgára értékeli a záróokmányban szereplő és a kölcsönös előnyök alapján kialakult lehetőségeket a politikai, a gazdasági, a kulturális és az emberi kapcsolatok fejlesztésére a különböző társadalmi rendszerű országok és népeik között. Az elmúlt években a szocialista országok jelentős, erőfeszítéseket tettek a Helsinkiben elfogadott megállapodások megvalósítása érdekében. A katonai fölényre törekvő Egyesült Államok és a nyugat-európai tőkés kormányok némelyike azonban ahelyett, hogy gyakorlati lépésekkel segítette volna a záróokmány végrehajtását, nyíltan arra törekedett és törekszik, hogy a helsinki dokumentum szellemét elferdítve a szocialista országok belügyeibe történő beavatkozásra szerezzen jogot. A Szovjetunió, s a szocialista országok jószándékú, kezdeményező magatartásának, valamint a békét és a biztonságos életet követelő néptömegeknek köszönhető, hogy a hidegháborús, reakciós erők aknamunkája ellenére kontinensünkön az utóbbi években a történelemben egyedülálló békés fejlődés valósulhatott meg. Mi a fejlődés folyamatát akarjuk fenntartani, s készek vagyunk Európa minden népével együtt arra, hogy józan, és reális politikánk szellemében kontinensünket a béke földjévé tegyük. A szocialista országok törekvéseit megerül, s az európai biztonsági és együttműködési folyamat fenntartását kívánó erők arra szólítják fel Európa országainak vezetőit, hogy fontosságának megfelelő felelősséggel készüljenek a madridi európai biztonsági és együttműködési találkozóra, melyen többek között dönteni kell — valamennyi európai nép érdekét figyelembe véve — az európai katonai enyhrlési és leszerelési értekezlet összehívásáról is. A Béke-világtanács elnökeségének ez év májusi budapesti ülésén született meg az a felhívás, amely Európa valamennyi becsületes emberéhez szól, s amelyhez az európai biztonság és együttműködés magyar nemzeti bizottsága ez úton is csatlakozik: „szálljunk szembe a fenyegetéssel! Kezdjük újra — minden szinten — a párbeszédet, hogy helyreállítsuk a bizalmat és közösen cselekedhessünk !” — hangsúlyozza többek között a magyar nemzeti bizottság állásfoglalása. Jelenleg mintegy 5 500-an védekeznek a Kettős-Körös jobb parti töltés-szakadásának térségében, ahol már mintegy 15 ezer hektárt öntött el a kiáradt víz és több szakaszon átlépte a Doboz-Tarhos utat. Ennek lokalizálására a Doboz-Sarkad út mentén kerül sor. Megfeszített munkával védik a hosszúfoki csatorna mentén erősen átázott lokalizációs vonalat. Tarhos község körtöltését két-három méteres víz támadja, s mintegy 500 árvédekező munkájának eredményeként a töltés sikeresen állja a nagy víznyomást. Doboz község körtöltését csaknem félig körülölelte már a víz, de a védvonal kellő biztonságot nyújt, s nem került sor kitelepítésre. Újladánynál új körtöltést építenek. A Kettős-Körös jobb partján a mintegy 80 méter széles szakadás gátcsonkjainak erősítését befejezték, s felkészültek arra, hogy amint kiegyenlítődik a folyó és a kiáradt víz szintje, azonnal megkezdjék a szakadás elzárását. Az összpontosított, gyors munka érdekében csütörtökön a helyszínre érkezett a Nyíregyházi és a Szegedi Vízügyi Igazgatóság árvízvédelmi osztaga is, így most már hat gépesített osztag áll ugrásra készen, hogy amint lehet, hozzáfogjon a szakadás elzárásához. KÜZDELEM AZ ÁRRAL. Hosszúfoknál, Békés és Mezőberény között hétfőn átszakadt a Kettős-Körös jobb oldali gátja. (Felvételünk kedden készült a gátszakadás színhelyén.) 1980. augusztus 1., petitek