Kisalföld, 1981. május (37. évfolyam, 101-126. szám)
1981-05-01 / 101. szám
Köszöntjük a kitüntetetteket A munkásosztály nagy és szép nemzetközi ünnepén, a világ haladó erőinek egységét és összeforrottságát jelképező, tavaszt köszöntő napon, május elsején hagyományainkhoz híven országszerte most is megemlékezünk a munka legjobbjairól. Azokról a vállalatokról és üzemekről, intézményekről, mezőgazdasági és ipari szövetkezetek közösségéről, szocialista brigádjairól, ifjúsági brigádjairól, amelyek a szocialista társadalom építésében helytállásukkal kitűntek. A munka társadalmában, a munka ünnepén a munka élenjáróit köszöntjük. Ahogy a korábbi években, most is népes a kitüntettek sora. Köztük azoké, akik megyénket képviselik. A Győr-Sopron megyei gazdasági egységek, gazdálkodó intézmények többsége eddigi szép eredményeinkhez híven végezte az elmúlt esztendőben is feladatát. Méltán érdemelte meg az elismerést. Azok az üzemek, melyek magukévá tették a Sziklai Sándor szocialista brigád két évvel ezelőtt közzétett felhívását, s csatlakozva pártunk XII. kongresszusa és hazánk felszabadulásának évfordulójára kibontakozott munkaversenyhez, 1979 augusztusától 1980 végéig, majd másfél éven át munkájukban megkülönböztetett módon a népgazdasági érdekeket tartották szem előtt. Oly módon gazdálkodtak, hogy a lehetőség szerint legeredményesebben járuljanak hozzá céljaink teljesítéséhez. Javították munkájuk hatékonyságát, a termékszerkezet módosításával piacképességüket, a költségekkel való okos gazdálkodással, a munkaerő ésszerű felhasználásával pedig versenyképességüket és így társadalmi hasznosságukat. A múlt esztendőben azonban nem csupán a kongreszszusi versenyidőszak zárult, az ötödik ötéves terv teljesítéséről is most adtak számot az üzemek. De egyszersmind a fél évtized tevékenysége mellett mérlegre került annak záróéve, 1980 munkája is. E hármas szempont alapján értékelték a termelő, gazdálkodó egységek tevékenységét, s örvendetes, hogy megyénk valamennyi értékelési formában tudott kiemelkedő teljesítményeket felmutatni. Üzemeink ott vannak a kongresszusi munkaversenyben kitüntetettek között, mint ahogy az öt év és az 1980-as esztendő munkája alapján kiemelkedő egységek között is ott szerepelnek képviselőink. Köztük sokezres nagykollektívák, vasas és textiles gyárak, szellemi foglalakozásúak képviselői, kis- és középvállalatok, szövetkezetek, kereskedelmi, szolgáltató egységek, szocialista munkaközösségek. Megyénkből a kongresszusi és felszabadulási munkaversenyben való helytállásukért, az ötödik ötéves tervben és annak befejező évében, 1980-ban végzett munkájukért a következő közösségek részesültek kitüntetésben: Az MSZMP KB kongreszszusi zászló és Kiváló Vállalati cím: Rába Magyar Vagon- és Gépgyár; Graboplast—Győri Pamutszövő- és Műbőrgyár. Kongresszusi oklevél: Posta Helyközi Távbeszélő Igazgatóság Rába Technikus üzemmérnök szocialista brigádja; Győri ÉPFU Rákóczi Ferenc gépkocsivezető szocialista brigádja; Győri Mezőgép dr. Neubauer szerelő szocialista brigádja; ÉDÁSZ mosonmagyaróvári kirendeltség Jedlik Ányos villanyszerelő szocialista brigádja. KISZ KB kongresszusi oklevél : Fertői Nádgazdaság Kállai Éva ifjúsági brigádja; Fertődi Építőipari Szövetkezet Gagarin ifjúsági brigádja. Megyei pártbizottság kongresszusi oklevél: Mosonmagyaróvári Fémszerelvénygyár Kandó Kálmán szocialista brigádja: Lajta-hansági Állami Gazdaság Martos Flóra szocialista brigádja RÁBATEXT Győri Textilipari Vállalat Március 8. szocialista brigádja: Soproni AFIT Május 1. szocialista brigádja: A Minisztertanács és SZOT Elnöksége Vörös Zászlaja: Észak-dunántúli Tervező Vállalat; Mosonmagyaróvári Fémszerelvénygyár; AFIT Soproni Autófelszerelési Vállalat. Munka Vörös Zászló Érdemrend: Győr-Sopron megyei Talajerőgazdálkodási Vállalat Kossuth Lajos szocialista brigádja; Magyar Népköztársaság Kiváló brigádja: Győri Mezőgép dr. Neubauer szocialista brigádja; Győri Kötöttkesztyűgyár November 7. szocialista brigádja; Lenfonó- és Szövőipari Vállalat Győri Gyárának Kisfaludy szocialista brigádja; MAVAD soproni kirendeltségének Élővad szocialista brigádja. Kiváló Vállalat; Soproni Szőnyeggyár; Győri Szeszipari Vállalat; Lajtahansági Állami Gazdaság; Győri Ingatlankezelő Vállalat; Győr-Sopron megyei Talajerőgazdálkodási Vállalat; Mosonmagyaróvári Városgazdálkodási Vállalat; Soproni Köztisztasági Vállalat; 19. számú VOLÁN Vállalat: Petőházi Cukorgyár; FERROVILL Kereskedelmi Vállalat; Észak-dunántúli Áramszolgáltató Vállalat. Kiváló Szövetkezet: Mosonszolnoki Tsz; Mihályi Tsz; Jánossomorjai Tsz; Péri Tsz; Töltéstavai Tsz; Rajkai Tsz; Kimlei Tsz; Győrújbaráti Tsz; Koroncói Tsz; Dunaszegi Tsz; Soproni Ciklámen Tsz; Győri Vertikal tsz; Fertődi Építőipari Szövetkezet; Soproni Bútoripari Szövetkezet; Csornai Áfész; Kapuvári Áfész; Téti Takarékszövetkezet; Győri Egyetértés Lakásszövetkezet. Kiváló Igazgatóság; Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság; OTP Győr-Sopron megyei Igazgatósága. Élüzem: Győri Közúti Építő Vállalat; Magyar Hűtőipar Győri Gyára; Lenfonó és Szövőipari Vállalat Győri Gyára. Kiváló Gyár: Épületasztalosipari és Faipari Vállalat soproni gyára; Könnyűipari Gépgyártó Vállalat soproni gyára. Miniszteri elismerő oklevél: Mosonmagyaróvári Timföldgyár; Soproni Vas-Jármű Tsz Győrszemerei Tsz; Beledi Tsz. Kiváló áruház: Győri Centrum Áruház. A Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Munka Vörös Zászló Érdemrendjét, a Növényolajipari és Mosószergyártó Vállalat, valamint a Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat a Minisztertanács és a SZOT Elnöksége Vörös Zászlaját kapta; ezeknek a gazdasági egységeknek a győri üzemei, illetve vállalatai, a Győri Baromfifeldolgozó, a Győri Növényolajgyár, valamint a Vetőmagtermeltető győri vállalata ugyancsak hozzájárultak nagyvállalataik eredményeihez. Köszöntjük a kitüntetett vállalatok, üzemek, mezőgazdasági és ipari szövetkezetek, gazdaságok, intézmények kollektíváit abban a meggyőződésünkben, hogy a most kiérdemelt elismerések a jövőben is jó és egyre magasabb színvonalú munkára ösztönzik őket és megyénk többi gazdasági egységét is. A kitüntetések köteleznek, de a népgazdaság előtt álló feladatok is arra ösztönöznek, hogy megyénkben tovább növekedjék a gazdasági elvárásokhoz való alkalmazkodás képessége, a vállalatok, gazdaságok hozzájárulása az országos célok sikeres megvalósításához. E feladatok megoldásához a kitüntetést kapott gazdasági egységek kollektíváinak kívánunk további munkasikereket, dolgozóiknak erőt és egészséget. Magyar Szocialista Munkáspárt Győr-Sopron megyei Bizottsága Győr-Sopron megye Tanácsa Szakszervezetek Győr-Sopron megyei Tanácsa KISZ Győr-Sopron megyei Bizottsága 1981. május 1., péntek TAVASZ Kitüntetésük a Munka Vörös Zászló Érdemrendje BRIGÁD ÜNNEPLŐBEN Létszámellenőrzés! Kokas József, Fekete Mihály, Szarka István, Bezselics László, Tüske István, Pánczél Frigyes. Teljes a brigád. Csendes ünnep számukra ez a nap, mikor átvehetik a Munka Vörös Zászló Érdemrendje kitüntetést. Történetük több mint húsz esztendeje kezdődött. A brigád három tagja 1958 tájékán került a Győr-Sopron megyei Talajerőgazdálkodási Vállalat győri üzemegységéhez. Ráadásul hárman egy faluból, Bőnyről valók. A későbbi brigádvezető, Kokas József az állami gazdaságban rakodómunkás volt. És ott nem is annyira a zsákolást tartotta nehéznek, mint inkább a pénzt kevésnek. Édesapja, aki a talajerőnél dolgozott, szerezte az új helyet. A társak pedig önkéntesen verbuválódtak. — Először csak munkabrigád voltunk — emlékezik a brigádvezető. — A feladat, amit ránk bíztak, a vállalaton belül is új volt, így többnyire a saját erőnkből, a saját kárunkon kellett beletanulni. Nagy hasznunkra volt a régi ismeretség, hiszen valamikor együtt arattunk, masináztunk, legényeskedtünk, így az új munkahelyen kevés szóból megértettük egymást. És ez nagyon fontos, higgye el! Mert amikor valamilyen munkát gyorsan el kell végezni, valamit erősen meg kell fogni, olyankor nincs idő értekezleteket öszszehívni. Dolgozni kell! És — azt hiszem — mi ennél sokkal többet nem is nagyon tettünk az éljel két évtized alatt. Ha éjszaka volt szükség a munkánkra vagy ünnepnap, jöttünk. Ketten elvégeztük az általános iskola nyolc osztályát, mindannyian szakképesítést szereztünk, tanfolyamokra, politikai előadásokra jártunk. De ez mind a jobb munkát szolgálta. Időközben néhányan nyugdíjba mentek a brigádból, hol apadt, hol nőtt a létszám. Jelenleg még hárman vagyunk az „alapítók’ közül. Nyugodtan nevezhetnének bennünket bőnyi brigádnak is, mert egy kivételével most is mindannyian Bőnyrétalap környékén lakunk. Bezselics László, az egyetlen győri mosolyogva mondja: — 1968-ban kerültem a brigádba. Hamar befogadtak maguk közé. Megismertem a gondjaikat, megkedveltük egymást. Azóta már jónéhány bőnyi búcsúra hivatalos voltam. Ketten a vagongyári huszonnyolcezres csarnokban dolgozunk. Úgy érzem, elégedettek a munkánkkal. Bármikor sürgős szükség volt ránk, lehetett akár munkaszüneti nap is, de mentünk. Tudjuk, ha eltömődik a forgácsakna, ez nemcsak nekünk gond, de az üzemben dolgozók munkáját is akadályozza, nehezíti. Fekete Mihály szabadkozik: — A mi munkánkról nem lehet csodás történeteket mesélni. Jobbára csak akkor figyelnének fel ránk, ha nem végeznénk el a dolgunkat rendesen. Erre meg nem adunk okot. Mást mondok én magának! Négy esztendővel ezelőtt elhatároztam: építek egy házat. Az élet kiszámíthatatlan. Jóllehet, a brigádnak fennállása óta egyetlen üzemi balesete sem volt, én az építkezésnél eltörtem a lábam. Félben állt a ház. És akkor jöttek a többiek. Nem szemrehányást tenni, hanem segíteni. Bajban mutatkozik meg, hogy ki a jó barát. Tüske István még kevésbé beszédes, mint a többiek. Annyit azért elmond: — Nem csak a Fekete Mihálynál, hanem a többiek építkezésénél is segítkeztünk. Ha valamilyen társadalmi munka volt, vagy kommunista műszak, azon biztatás nélkül mindig részt vettünk. Jómagam sokszoros véradó vagyok. De a társaimat is többször rábeszéltem a véradásra. A következő brigádtag Szarka István mondja, 1968-ban kerültem ide. A brigádunk 1964 óta vesz részt a szocialista versenymozgalomban. Azóta minden esztendőben kiérdemeltük a szocialista brigád cím valamilyen fokozatát. Négy alkalommal voltunk a vállalat kiváló brigádja, kétszer a szakma kiváló brigádja, 1978-ban elnyertük az MSZMP KB jubileumi oklevelét. Csoda-e, hogy ilyen előzmények után megnézzük, hogy kit fogadunk? A vállalatnál már sok embert betanítottunk, kerültek ki közülünk brigádvezetők is. Pánczél Frigyes csak négy esztendeje került a brigádba. Korban nem a legfiatalabb, hiszen már ő is az ötvenegyediket tapossa. Nem ő mondja, hanem a többiek, hogy úgy dolgozik, mintha már húsz év óta együtt lennének. Ennél nem is kaphat nagyobb dicséretet. Kokas József brigádvezető búcsúzóul azt mondja: — A mostani nap életünk egyik legemlékezetesebb napja lesz. Tudjuk, hogy a Munka Vörös Zászló Érdemrendje kitüntetést csak kevés közösség kaphatja meg. Ezután még büszkébben vállaljuk, hogy a Győr-Sopron megyei Talajerőgazdálkodási Vállalat győri üzemegységének Kossuth Lajos nevét viselő, kézi, csatorna-karbantartó brigádjának tagjai vagyunk. Németh Endre Kokas József, Szarka István, Tüske István, Fekete Mihály, Pánczél Frigyes, Bezselics László (balról jobbra). SOD-krónika során keltek tegnap Sopronban a diáknapok résztvevői. Aki az első napot záró szabadtéri discóban nem fáradt el annyira, hogy ne tudjon fél hatkor felkelni, az már reggel hattól sportolhatott a fedettuszodában, az LSE-pályán, a Széchenyi vagy a József Attila gimnázium tornatermében. Természetesen az uszoda volt a sláger, ezt keresték fel legtöbben. Szükség is volt a hajnali frissítőre, ugyanis a nap folyamán nehéz feladat várt a diákokra. Délelőtt megkezdődtek a művészeti bemutatók a Petőfi Színházban. Ezzel párhuzamosan három fórumon vitatták meg az iskolák KISZ-aktivistái, diák- és művészeti vezetői az iskolai élet, a mozgalmi munka és a szabadidős tevékenység időszerű kérdéseit. Délután a művészeti bemutatók második felvonása, és a városnak való bemutatkozás következett. Négy színpadon léptek fel különböző műsorszámokkal a szereplők, s a hálás közönség — elismerve, a fiatalok felkészültségét — nagy tapssal jutalmazta a produkciókat. Este a Liszt Ferenc Művelődési Házban és a ruhagyári klubban rendezett „Körhintán" mindenki talált magának kedvére való szórakozást. A sok lehetőség közül a táncház vonzotta a legtöbb érdeklődőt. A nap tehetséget, tudást és komolyságot próbára tevő programja után oldott, vidám légkörben zárult a SCD második napja. Elismerés szakszervezeti munkáért A munkásosztály nemzetközi ünnepe, május elseje alkalmából, tegnap délután Győrben, a Szakszervezetek Győr-Sopron megyei Tanácsának székházában a szakszervezeti munkában végzett tevékenységük elismeréseként a Szakszervezetek Országos Tanácsa Elnöksége nevében Ujfalusi Sándor, az SZMT vezető titkára szakszervezeti kitüntetéseket nyújtott át. Varga Mihály, az SZMT dolgozója, Bellovicz Gyula, az SZMT osztályvezetője és Tóth József, a beledi szakmaközi bizottság titkára a Szakszervezeti munkáért kitüntető érvény arany fokozatát kapta. Vecsei Vincéné szakszervezeti bizalmit és Ferenczi Józsefet, a Kisalföld rovatvezetőjét a Szakszervezeti munkáért kitüntetés ezüst fokozatában részesítették. Kádár Józsefné, Horváth József és Bogdán János szakszervezeti munkájának elismeréseként oklevelet kapott. UE 220 N 3 - 3