Kisalföld, 1982. január (38. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-03 / 1. szám
MIT VÁR 1982-TŐL? Dr. Alexy Miklós, a győri megyei korban belgyógyász főorvosa: — Az új évtől elsősorban a nemzetközi helyzet egyenletes javulását várom, mert ez meghatározó a mi munkánkban is, főleg a műszer- és gyógyszerellátásban.. Bízom benne, hogy zavartalan lesz az ötnapos munkahétre való átállás, hogy lesz elég erőnk, biztosítani változatlan színvonalon a betegellátást. Harmadikként pedig az idős emberek szociális ellátottságának lényeges javulását várom az új esztendőben. Sok idős ember ugyanis nem kifejezetten betegsége, hanem szociális helyzete miatt fekszik kórházban, és így lényegében feleslegesen foglalja a helyet a betegség miatt jobban rászorulóktól. Az idősek szociális helyzetének javulása tehát lényegesen könnyítené az egészségügyi munkát. Boglár Sándorné, hírlapárus, a győri I. számú postahivatal előtti pavilonból: — Hogy mit várok az új évben? Több békességet az emberektől . .. Közel harminc éve dolgozom a postánál, hosszú ideig a hírlaposztályon voltam, körülbelül három éve vagyok itt a pavilonban. Várom, hogy zavartalan, számunkra is jó legyen az ötnapos munkahét bevezetése. Nagyon jó lenne például, ha pontosan érkeznének meg a hetilapok, mondjuk a Füles. Már egynapi késés is nagy kiesést jelent a forgalomban, főleg az ünnepek előtt. Jó lenne az is, ha több, úgynevezett könnyű műfajú lap jelenne meg, mert azokat nagyon keresik. A Tollasbált például majdhogynem ,,pult alól” kellett adni, sokkal több is elfogyott volna. És várom azt is, hogy ne dráguljanak tovább a lapok, mert az az érdeklődés csökkenésével jár. Böszörményi Lajos, a soproni Szahadság mozi gépésze: — "Harminc éve vagyok Sopronban mozigépész, ez idő alatt sok szilveszterkor, újévkor dolgoztam. És természetesen mindig gondoltam arra, vajon mit hoz az új esztendő. Én szeretném, ha sok jó filmet hozna, vagyis olyanokat, amiket mi kasszafilmnek vagy közönségfilmnek nevezünk. Általában a kalandos, szórakoztató filmek ilyenek, hiszen a közönségünk legnagyobb része tizen, és huszonéves fiatal, meg bérletes nyugdíjas. 1982-ben bevezetik nálunk is az ötnapos munkahetet, kíváncsi vagyok, hogyan sikerül. Szükségem lesz a több szabadidőre, mert van egy kis kertem Kópházán, ahol zöldséget termelünk a háztartás számára. Tehát jó termést várok — és jó egészséget a családomnak. Felsmann Tibor, iparművész: — Itt, Mosonmagyaróváron eléggé elszigetelt az ember; a barátok és ismerősök ösztönzésének lett az eredménye az önálló kiállításom. Ugyancsak az 1981-es felszabadulási pályázaton figyeltek fel textilmunkáimra, kaptam is ajánlatot egy győri bemutatkozásra. A leköszönő év tehát kimozdított a holtpontról: az új esztendőtől nyugodt, alkotó légkört várok. Tudom, hogy a műteremlakás csak álom, de kinéztem magamnak a Magyar utcán egy házat, amely tetőtérbeépítéssel átalakítható akár műteremmé. Ott végre megteremtődhet annak a feltétele, hogy azt az egy-két órát, amit a tanítás mellett a napból elcsíphetek, „házon belül” fordíthatom iparművészeire. Megvalósulni látszik még egy dédelgetett álmom is, az, hogy tűzzománccal foglalkozhatok. Ferenczi Zsuzsa, a soproni Szőnyeggyár kereskedelmi osztályának vezetője: — Várom, szerényebben remélem, hogy a gazdasági körülmények legalább olyan jók, vagy inkább legalább annyira kedvezőek lesznek, mint amilyenek az óesztendőben voltak. A SOTEXnnek 1931-ben nem voltak kapacitáskihasználási gondjai. Változatlanul élvezzük a nagy megrendelők, az építőipari vállalatok és a lakosság bizalmát. Ezt jelzik a 82-es rendelések is. Ami az exportkilátásokat illeti, 1981-ben tőkés kivitelünk 20 százalékkal gyarapodott az előző évihez mérten. A piaci kilátások ismeretében szép eredmény lenne ezt megtartani. A piac nem sok jóval kecsegtet, ám a kereskedő nem lehet pesszimista. Dr. Gál János, a Soproni Erdészeti és Faipari Egyetem rektora: — A felsőoktatás korszerűsítésére hozott februári párthatározat számos feladatot ró ránk az eljövendő időszakban. A korábban szétaprózva oktatott tárgyakat most komplex módon, egységes ismeretelméleti blokkokba csoportosítva sajátíthatják el hallgatóink. Közelebb kerül ugyanakkor egymáshoz az elméleti és gyakorlati képzés, egyetemünk integrációba lép a Soproni Tanulmányi Erdőgazdasággal, oktatási bázisunk lesz továbbá a somogyi, a szombathelyi és a kiskunsági erdőgazdaság is. A szaktárgyak oktatásán túlmenően 1982-től nagyobb hangsúlyt kap a közérettségre való nevelés. A városért, a megyéért, az országért tenni akaró értelmiséget szeretnénk nevelni egyetemünkön. Imre Mihály, a MÁV győri rendező pályaudvar váltókezelője: — Mindenekelőtt egészséget kívánok mindenkinek, és magamnak is! Legyen, itt nálunk továbbra is megfelelő a vezetők és beosztottak közötti kapcsolat légköre, mert csak így születhetnek jó eredmények. Miért kezdtem ezzel? A vas-út a második otthonom, ha itt rendben mennek a dolgok,, már nem lehet baj. Otthon pedig családomra várnak az új év új feladatai; három gyermekem közül a legkisebb most megy majd iskolába. Remélem, hogy lesz kitartása, ami a tanuláshoz kell, és ami engem is vezetett huszonöt éves szolgálatom alatt. Kitartás, hűség kell ehhez a munkához. Cudar, jó időben, rossz időben, tizenkét órán át kapcsolgatni a szerelvényeket, a munkánkat végezni hibátlanul, ez a feladatom, ez a szándékom. Kiss Ferenc, a szerződéses üzemeltetésű győri Vigadó kisvendéglő vezetője: — Úgy érzem, hogy amióta szerződéses üzemeltetésre munkatársaimmal átvettük az egységet, egyértelműen kedvezően alakult a forgalmunk. Érthető, hogy az 1982- es esztendőtől azt várom, hogy ez a kedvező folyamat folytatódjék. Ehhez persze az szükséges — s legyen ez személyes kívánságom —, hogy a bennünket ellátó egységek az eddigieknél jobb, rugalmasabb és készségesebb szállítóink legyenek . .. Persze, mi sem várjuk, hogy a sült galamb a szánkba repüljön. 1982-ben az egység alatti pincét amolyan présház-jellegű borozóvá szeretném kialakítani, s így, úgy vélem még a felduzzadt győri idegenforgalom számára is ,tudnánk újdonságot kínálni. A receptünk változatlan: szíves vendéglátással növeljük az üzletünk jó hírét. Kósa László, a töltéstavas termelőszövetkezet elnöke: — A családnak erőt és egészséget,, a megye mezőgazdaságának..— közte a mi téeszünknek is — töretlen fejlődést kívánok. A hozamok növelését remélhetően mérsékeltebb költségekkel tudjuk elérni, hogy az elvonás növekedése ne csökkentse egyenes arányban a nyereséget. Az időjárás úgy segítse a munkát, hogy a kalászosok termése érje el az 1980-as évit, a kukoricáé pedig az óesztendőét. Legyen több hízósertés-előállítás és -értékesítés. A termelőszövetkezeti tagoknak változatlan maradjon a töretlen szorgalma. Erősödjék tovább a vállalatok és intézmények egymást segítő kapcsolatrendszere. Várom az új, év társadalmi célkitűzéseinek teljesülését, végül — a szellemi és az anyagi gyarapodás feltételeként — hiszem, hogy béke lesz a világon. . Köhidi Miklós, a Graboplast műszaki főosztályának gépészeti művezetője: — Negyvennyolcadik évemben járok, s huszonöt éve dolgozom a vállalatnál. A feleségem, akivel kollégák vagyunk, már harmincéves szolgálat után megkapta a gyűrűt. " Száz,ezer szál köt az üzemhez, most egy kicsit mégis távolabbra tekintenék. A tavalyinál nyugodtabb, feszültségmentesebb világot szeretnék, várnék magam, családom és persze nemzetünk, s a világ számára. Azt várom, hogy végül is mégiscsak ajózanság kerekedik felül, és csökken a háborúskodás, a feszültség a földön. Szűkebb hazámban, gyárunkban azt várom, hogy ugyancsak rendben menjenek a dolgok. Két éve nagypapa vagyok. Most már feleségemmel ketten vagyunk, a korábbinál is fontosabb, hogy rendben menjenek a dolgok az üzemben. Ezért is dolgozom. Dr. Lakatos László, az MSZMP Győr városi Bizottságának első titkára: — A magam és munkatársaim nevében is mondom: az új esztendőben is azt a bizalmat várjuk munkánk támogatásában, amelyet 1981-ben kaptunk a becsületes munkásemberektől. Csak ennek a bizalomnak a segítségével sikerült teljesíteni feladatainkat, és elérni eredményeinket. Ez a bizalom az alapja annak is, hogy megvalósítsuk célkitűzéseinket, amelyet a Központi Bizottság tömören úgy fogalmazott meg: törekedni kell az eddig elért életszínvonal megtartására. • Mindehhez azt kívánom, hogy legyen béke, nyugodt légkör, amelyben kibontakozhat az alkotó kedv, legyen a munkánkhoz jó egészség. Ezt várom személyesen is az új esztendőtől. Dr. Nagy Andor a csornai járási hivatal elnökhelyettese: — Járásunkban a legeslegnagyobb gond az egészséges ivóvízzel történő ellátás. Remélem, nem ünneprontás, ha hozzáteszem: jelenleg is nyolc községünkbe sajt- kocsival szállítják az ivóvizet. Ezért említem ezt az ügyet, mert lakossági kezdeményezésre a kónyi és a bősárkányi központokra épülve az elkövetkező években tíz községben szeretnénk megoldani a vezetékes ivóvízellátást. Ha tehát megkapjuk a helyileg érdekelt téeszek anyagi hozzájárulását és a megyei tanács segítségét a lakossági öntevékenységhez, akkor megkezdődhet az idén a munka, amelynek végén Enese, Bezi, Győrsövényház, Fehértó, Márkotabödögc, Rábcakapi, Cakóháza, Tárnokréti, Barbacs és Acsalag sok száz lakosa juthat vezetékes vízhez. Ezen túl várjuk az ötéves terv időarányos teljesítésével a kijelölt célcsoportos lakásépítések teljesülését, a jelenlegi 90 százalékos óvodai ellátás 95 százalékosra emelését, több község villanyhálózatának bővítését, , Pétervári István, a győri Kisfaludy Színház igazgatója: — ’A különböző ízlésű emberekből álló közönség egyre több tagja találja meg a neki tetsző előadást színházunkban, a győri Kisfaludy Színházban; színháza olyan alkotó műhely legyen, amely, képes felfedezni és művészi élménnyé formálni azokat a műveket, amelyeket a közönségnek kérnie kellene. Schmuck István, a megyei tanács elnökhelyettese: — Szeretném, ha folytatódna nyolcvankettőben azz őszi időjárás és rekordtermést hozna a mezőgazdaságban, valamint, hogy a jó termést hiánytalanul feldolgozná és a piacra juttatná az élelmiszeripar. Kívánom minden mezőgazdasági üzemnek, hogy alkalmankotni tudjon az új szabályozók szo.. Itt még hatékonyabban segíthesse a kistermelést, s mindezek által bővülhessen a megye áruválasztéka. Természetes, hogy mindenekelőtt erőt és egészséget kívánok mindenkinek, s magamnak is, hogy jól tudjam képviselni az élelmiszeripart, a mezőgazdaságot, a tanácsi ipart, a szolgáltatást és a vendéglátást megyénk lakosságának megelégedésére. Jó egészséget kívánok a családomnak, sikert a tanulásban az egyetemista fiamnak és az úszásban jó eredményeket , a kisebbik fiamnak. Újabb, eredményekben gazdag évet várok mindenki jobb boldogulásáért. Szabó László, a soproni Ciklámenész kapuvári fehérneműüzemének vezetője: — Háromszáz-egynéhány dolgozónk 1981-ben 55 milliós értéket termelt, s tekintve, hogy ez anyag, kellékek nélkül értendő, nem kevés. Igen tisztes hasznot hajtottunk az országnak, nagyon is leegyszerűsítve tehát azt várom, hogy ezt folytatni tudjuk az új esztendőben. Bár üzemünk tömeggyártó textiles részleg, lassan ez már teljességgel a múlté. Gyártmányaink 85 százaléka külhoni piacokra kerül, és a vevők mindinkább nem a nagy, sokkal inkább a kis szériákat igénylik. Kéthárom naponként új gyártmányra kell átállítani a szalagokat. Tehetséges és szorgalmas munkásaink garantálhatják, hogy ilyen körülmények között se csökkenjen munkánk eredményessége. Szalai Imre, a fertőfű termelőszövetkezet növénytermesztési brigád vezetője: — Falusi emberek az új év első napján bort, búzát, békességet szoktak kívánni egymásnak. A mi termelőszövetkezetünkben mindent megtettünk azért, hogy jó legyen a búzatermés. A vetések szépen kikeltek, s most már szerencsére hótakaró is védi őket a téli hidegtől. Elegendő gépünk is van a jó termés betakarításához, de alkatrészből a tavalyinál mindenképpen többet kívánok. Magamnak pedig? Nem többet, mint jó erőt, egészséget szeretnék ahhoz, hogy a téeszben el tudjam végezni a munkámat, s jusson erőm a háztáji gyarapítására is. Nem álmodozom lottóötösről, vagy más váratlan szerencséről, mert ha becsülettel dolgozunk, enélkül is jól megélünk. Szalontai Ferenc,' * Ciklámen Tourist soproni kirendeltségének vezetője: — Bizakodva várom, hogy az idegenforgalom legalább a tavalyi szinttel alakul 1982-ben is. A szabadidő növekszik, s ehhez, mármint ennek okos eltöltéséhez mi is szeretnénk ötletekkel hozzájárulni. Azesztendőben, figyelembe véve az átutazó forgalmat is, mintegy 1,3 millió vendég járt Sopronban. A Ciklámen Tourist a kempingben, a Turista Szállóban és a fizetővendég-szolgálaton keresztül egyszerre 1600 vendéget fogadhat szállással is. Ez bizony az igényekre gondolva nagyon kevés. Ami 1982-ben gyarapodás lesz, még ugyancsak szerény. A kemping 7 luxus faházában mintegy negyven vendéget fogadhatunk. NSZK csoportok számára kötöttük le, Ausztriából, az új évben mintegy negyven csoportot várunk, egy újfajta úgynevezett kétszáz schillinges akcióban, Szállás hiányában egynapos kirándulásra fogadjuk ezeket a vendégeket. Mindent egybevetve szerény fejlődést várok az új évben. Szentes Lázár a Raba ETO középcsatára: — Nem bántam meg, hogy a nyáron a több ajánlat közül Győrt választottam. Kellemes város, a fociesz pedig számomra csupa jól hozott. Nem gondoltam volna, hogy a bajnoki góllövőlistán első helyen „fordulok’’ tavaszra 16 találatommal, de ezt csak akkor tudom értékelni, ha a folytatás is hasonló lesz. Úgy már nem írhatják a véletlen számlájára! A válogatottságot illetően 26 évesen nem ringatom magam álmokban. Az azért nagyon jól esett, hogy az NB I-es labdarúgók szavazásán az idény harmadik legjobbjának választottak. A bajnokságban tavasszal az őszi eredmények folytatását várom, elsősorban a csapattól, de magamtól is. Dr. Szüle Endre, urológus sebes* megyei szakfőorvos: — Azt kívánom, hogy szakmai ágazatunkban a megelőző-gondozó munka javuljon, amelynek különösen a daganatos megbetegedések körében van nagy jelentősége. Ennek szellemében remélem, hogy az idén valósággá válhat régi elképzelésem, az urológiai daganatos gondozó megszervezése Győrött, a Liezen-Mayer utcai rendelőben. A másik kívánságom egy híres külföldi orvostól vett idézethez kapcsolódik: „Nem az elvont tudomány, hanem az ebből fakadó céltudatos kutatás az, ami által az orvos teljesíti azt a magasztos hivatást, amelyet a társadalomban betölt.’’ Tehát: az orvosok az elméleti kutatásokat a gyakorlati alkalmazás jegyében végezzék! S a többi kívánságom között hadd említsem meg még azt az óhajomat, hogy a Kisalföld az eddigiekhez hasonló jó színvonalú írásokkal támogassa 1982-ben is az egészségügy törekvéseit! Gyorsan elrepült megint egy esztendő. Nagyon közelinek tűnik az az idő is, amikor ugyanilyen összeállításban kérdeztük meg megyénk lakóit, mit várnak az előttük álló évtől. Most újra átolvasva az akkori vágyakat, és összehasonlítva a mostaniakat, sok hasonlóság van köztük. A nyilatkozatok józan elképzeléseket tükröztek és tükröznek most is. A vezető éppúgy nem kerget utolérhetetlen álmokat, mint a kétkezi munkás vagy a művészember, jól tudják, hogy hazánkban, megyénkben nem várható az élet körülményeinek látványos javulása. Ami várható — és elvárható — az az, hogy mindenki a maga területén többet tegyen, mint tett azelőtt. S ha mindenki többet vállal, az eredmények sem fognak elmaradni, és az alant sorolt közösségi és egyéni tervek megvalósulhatnak. A társadalom, mindannyiunk javára. KUMFOU)4 1982. január 3., vasárnap