Kisalföld, 1983. augusztus (39. évfolyam, 181-205. szám)
1983-08-11 / 189. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1983 AUGUSZTUS 11., CSÜTÖRTÖK ÓRA: 1,40 FORINT XXXIX. ÉVFOLYAM, 189. SZÁM Gyorsan, szakszerűen: Ellesi súlyozni az aszálykárokat Őszi alma nyáron Szőlősés vásárlás bonyodalmakkal A szokásostól eltérően nehezebb helyzetet teremtett a gazdálkodásra az aszályos időszak, szükségessé tett jónéhány nem várt intézkedést azokban a megyékben is, ahol szerencsére nem kell nagy veszteségekről számot adni. Országosan, az összehangolt munkának az ideje van, ez jutott kifejezésre hangsúlyozottan is a tegnap Győrött tartott tájértekezleten, ahol Vas, Zala, Komárom, Veszprém, és Győr-Sopron megye tanácsi és pénzügyi vezetői vettek részt. A szűkebb hazát képviselte Lombos Ferenc, a megyei tanács elnöke, Szénhegyi József, a megyei pártbizottság osztályvezetője és Varga András, a területi szövetség titkára. Nacsády Árpád, a MÉM főosztályvezetője az országos helyzetről adott számot a tanácskozáson, majd a megyék képviselői számoltak be az aszály okozta gondokról (Győr-Sopron megye mezőgazdaságának helyzetét Bot Ernő osztályvezető ismertette), és végül Villányi Miklós MÉM államtitkár összegezte a legfontosabb tennivalókat._______________,________. , ,____________________• Rendkívül horai aratás volt jellemző országosan erre a nyárra az aratásra kedvezett a száraz időjárás, viszont az őszi betakarítású növények fejlődését lelassította, az országban jelentős mennyiségű, kukoricaterület válságos helyzetben van, a silózandó terület nagysága napról napra növekszik. Ugyanakkor a cukorrépa is gyengébb a vártnál. Próbálkoztak az üzemek másod- és tarlóvetéssel, ennek viszont nagy része ki sem kelt. Megnyugtató viszont az, hogy a lakosság élelmiszerrel, zöldséggel gyümölccsel való ellátása kiegyensúlyozott és a fogyasztói árszínvonal is megfelelő. A tartósítóipar viszont veszteségekkel számol. Továbbra is egyik legfontosabb tennivaló a lakosság folyamatos ellátása, valamint az export-feladatok megoldása. A gondokon való felülemelkedés eszköze lehet és kell is, hogy legyen a belső tartalékok feltárása, a szervezett munkavégzésmegteremtése. Jó eredményekkel kiszat az állattenyésztés, mindenképpen gondoskodni kell az állomány megtartásáról még ott is ahol esetleg az aszály miatt takarmányhiánynyal számolnak. Ezért sürgősen készítsék el az üzemek a takarmánymérleget, vizsgálják meg a kukoricatáblákat, ahol szükséges, minősítsék át silónak, ahol viszont jó a silónak szánt kukorica, azt minősítsék át szemes terménynek a kiesések pótlására. A szokásosnál nagyobb gondot okoz az üzemeknek az is hogy felgyorsult a téli alma érése, és sokkal korábban kell megkezdeni a betakarítását, a szőlőnél pedig mindenképpen alacsony cukortartalomra lehet számítani. Éppen ezért ügyelni kell arra, hogy az adott helyzetben elérhető legmagasabb cukortartalomnál válasszák meg a szüret idejét. Számos termelési és pénzügyi intézkedést készítettek az illetékes minisztériumok az adott körülmények javítására, a tárca gazdasági bizottsága rendszeresen figyelemmel kíséri ezután is a termékek alakulását. , Győr-Sopron megye nem tartozik a nagy kárt szenvedett megyék közé, mégis sok reményt " ..elvitt” a szárazság, a gabona például nem éri el a tervezett termést, s a kukoricánál is az eddigi becslések szerint 15 százalékos a terméscsökkenés, ugyancsak károsult a napraforgó. Amit tudott és ahol tudott, ott öntöttek a gazdaságok, összesen 24 ezer hektáron. A megyében az országos átlagnál nagyobb az állatsűrűség, tehát a takarmányról való gondoskodás is nagy feladatot, jelent. (Két és fél milliárd forint a megye takarmányköltsége.. Viszont az országosan is példás gyepgazdálkodás meghozta a jó eredményt az idén is aszükségletnek megfelelő mennyiségű a takarmány, a száraz időjárásban pedig sikerült jó minőségű szénát készíteni. Egyik gondja a megyének lévén nagy uborkatermelő vidék, hogy az aszály elvitte a jó termést, a másik gondot a szőlő okozza, és nemcsak a megyének. Valamennyi résztvevő észrevételezte a szőlő felvásárlása körüli bonyodalmakat, elsősorban a nagyon lecsökkentett felvásárlási árat és kérte a minisztérium gyors intézkedését a termelési kedv fenntartására. Gyors szakszerű intézkedésekre van szükség, hangsúlyozta összefoglalójában az államtitkár is, majd felhívta arra a figyelmet, hogy ahol szövetkezetek megfelelő arányban foglalkoznak kiegészítő tevékenységgel, sokkalta könnyebben ellensúlyozzák a szárazság okozta károkat a mezőgazdasági termelésben Addis is, és ezután is olyan intézkedések meghozatalára törekszik az ország vezetése aminek a lényege hogy fenntartsa a területi és üzemi vezetés folyamatos cselekvőképességét az őszi munkák végzése idején Hangsúlyozta Villányi Miklós: eddig is erre neztük a teljesítmény nélküli bérkiáramlást, ezután is azt tesszük, viszont az ősz-' betakarítás, valamint a jövő alapozó munkák bérigényét mindenképpen biztosítani kell, még akkor ... ha a rol tanatnyi bevételei a nagy gonddal csilódó üzemeknek erre nem nyitjanak fedezetet enyütti gondolkodásra , csapatmunkára van szükség jó csapatmunkára az elkövetkezekben Az ászán még nem ért véget... s fel k°n verni ellene a harcot minden lehetséges eszközzé- G. Szabó ■ Befejeződött a bohánytörés az érsekvadkerti Magyar—Cseh Barátság Tsz-ben. A 40 hektárról szedett dohányleveleket nagy teljesítményű géppel szárítják. Faluvégi Lajos Mongóliába utazott Faluvégi Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke Dumágin Szodnomnak, a Mongol Népköztársaság miniszterelnök-helyettesének, az állami tervbizottság elnökének meghívására szerdán Mongóliába utazott. A kormány elnökhelyettese tárgyalásokat folytat a két ország közötti gazdasági kapcsolatok fejlődéséről, az 1986—90. évi népgazdasági tervek egyeztetéséről és a tervezési együttműködés elmélyítéséről. Júliustól önállóan Neve: SOFA Jó ütemben halad a 750 millió forintos beruházás Egy éve tudják nagyjából a döntést a városban, mégis magában az üzemben az újszerűség erejével hatott. A minisztérium munkásgyűlésen jelentette be a dolgozóknak: 1983. július 1-ével immár önállóvá vált az Épületasztalos és Faipari Vállalat soproni gyára. Az üzem új neve: Soproni Faipari Vállalat, vagy ahogy helyben rövidítették: SOFA. A vállalat igazgatójával Rácz Jánossal beszélgettünk azokról a változásokról, amelyeket ez a vállalat életében mindenképpen döntő fontosságú szervezeti változás okozott. — Mindenekelőtt, hogyan fogadták a munkások, alkalmazottak a gyár önállósulását? — Szeretném a lehető legkisebb túlzással fogalmazni. Nos, nagy-nagy lelkesedéssel. A minisztérium által rendezett munkásgyűlésen kívül mi magunk is találkoztunk az emberekkel. Amolyan új út előtti cél meghirdetése volt ez. Amikor annak idején legelőször szóba került a dolog, s tőlem, mint az első számú gazdasági vezetőtől kérdezték, mi a véleményem róla, már akkor azt mondtam. Sopronban megvannak a feltételek az önálló gazdálkodáshoz. A korábbi szervezeti formában is meglehetősen nagy önállósággal rendelkeztünk. S ami legalább ilyen fontos: megvan a szakembergárdánk ahhoz, hogy a magunk útját járjuk, hogy önállóan dolgozzunk. Részben összefügg ez azzal, hogy a városban van az ország egyetlen faipari egyeteme, de egyébként is nagy-nagy hagyománnyal rendelkezik üzemünk a nyílászárók készítésében. Nem túlzok, ha azt mondom, idehaza a legnagyobbal. Egyszóval, lelkesen fogadták az emberek a szervezeti változást, fellelkesülve a cselekvésre .A nyilvánoló, érzékelhető hangulati megnyilvánulások mellett mire alapozza ezt? — Kitűnően sikerült idei első félévi munkánk. Igaz, hogy csak júliustól lettünk önállóak, de már januártól ilyenféle hangulatban dolgoztak az emberek. A magam részéről bizonyos vagyok benne hogy a második félévi teljesítményünk még fokozódni fog. Hozzáteszem persze, hogy a feltételek is k°dvezőek voltak a jó munkához. A fellendült kislakásépítési kedvet ki kellett elégíteni ablakokkal is. Eredeti célainkat júliuslag százalékkal teljesítettük túl. Mondom, kitűnő az emberek hozzáállása az új elvárásokhoz. De szükség is lesz erre. Őszintén kell utarni beszélnünk, ezt is tettük. Magunk döntünk a dolgainkból, amit lemezünk az asztalra,az a mi érdemünk lesz. Okozunk vagy sírunk a köziben. — Milyen belső átszervezésekre volt szükség a változásra,att? — Ha arra gondol, szükség volt-e új osztályok létrehozására, válaszom az, hogy nem. Néhány osztályvezetőt kellett a tisztségében megerősíteni. Nem új osztályra, a régiek erősítésére volt szükség. Műszaki gárdánk tökéletesen megfelelt az új feladatoknak is. Felvettünk egy pénzügyi szakembert, a közgazdasági területet kell még gyarapítani. — Milyen „stábbal” kezdtek? — összlétszámúnk 580, ebből alkalmazott 80. A teljes felfutásra sem szeretnénk az alkalmazotti létszámot 90 — 192-nél többre bővíteni. Azon a véleményen vagyunk, hogy ha a szükségesnél több az ember, csak akadályozzák egymás munkáját. — Apropó, beruházás. Győr-Sopron megyében önök kezében van a legnagyobb lehetőség, hisz 750 millió forintot költhetnek el rövid két év alatt. Igazán jól kezdik az önálló életet. .. — Az Észak-dunántúli Közmű- és Mélyépítő Vállalat becsületesen dolgozik az új, 6200 négyzetméteres csarnokunkon,rövideden már a tetőt szerelik. Remélhetőleg jövő júliusig befejezik a munkát, s megkezdődhet benne a gépek szerelése. Ha mindez így lesz, jövő decemberben megkezdődhet a próbaüzemelés, és 1985-től már az új technológia alapján készíthetjük az új, igazán korszerű, minden igényt kielégítő ablakokat. Annyit még a beruházásról, hogy a gének lassan érkeznek, a TIT—TV. negyedévben várjuk az új szárítóberendezést. Szilveszterig várhatóan 70 milliót érő berendezés már nálunk lesz. Ami az új fejlesztés személyi oldalát illeti, eddig egy szakmunkásképzős osztályunk volt a gvár-ban az idéntől kettő van, illetve lesz a jövőben is. Így bizakodunk,mire mellett ez új üzem lesz hozzá elegendő ember is. — Mi a véleménye az igazgatónak, hol kell erősíteniük. Majd menet közben derül ki. Bizonyos korábbi munkák díjainak alapbérpsí- tésével az idén 8 százalékkal sikerült növelni dolgozóink jövedelmét, s ezzel együtt évi átlagos bérszínvonalunk eléri az 54 ezer forintot. Ez ugyancsak ösztönzően hatott üzemünk dolgozóinak hangulatára. F. J. ■ Az Észak-dunántúli Tégla- és Cserépipari Vállalat győri Laboratóriumában a 13 telephelyről beérkező agyag és szénmintákat vizsgálják, minősítik. A laboratóriumban kísérleteket is végeznek a hulladékanyagok téglaipari hasznosíthatósága céljából. Képünkön a kísérleti kis téglák égetés utáni vizsgálata.