Kisalföld, 1984. június (40. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-22 / 145. szám

Lap szél Operett Döcög az expressz Buda­pestről Győr felé. Ülök a vonaton, s Bertha Bulcsu emelkedett hangú írását ol­vasom Mesterházi publicisz­tikájáról. Az emelkedettséget megzavarják az olvasás kö­rülményei. A vonat piszkos, a kalauznő udvariatlanul követeli a jegyet, a szabad­ságra hazatérő katonák pe­dig öröm­ részegségükben üvöltöznek. Nem olvasok tovább. Hátradőlök az ülé­sen, s egykedvűen várom a végállomást. A zakatolást halk, kelle­mes dallamok teszik elvisel­hetővé. Talán valaki rádió­zik — gondolom magamban. A zene közben folytatódik tovább. Majd megszakad, s fény derül a „hangforrásra”. A kultúrált dallamok a vo­naton utazó diákoktól szár­maznak. Talán általános­vagy középiskolások. A szomszéd fülkében ülnek, s beszédjükből következtetek, életkorukra, hovatartozásuk­ra. Osztálykiránduláson jár­ták a főváros nevezetessége­it, s most jókedvükben éne­kelnek. A vonaton ugyan tilos hangoskodni, de ez a „hangoskodás” más, mint a többi. Örülök kellemes, lágy dallamaiknak, s drukkolok az osztálynak, nehogy a ka­lauz elcsitíttassa a jókedvü­ket. Hiszen a vonaton tilos dalolni. Részegen üvöltözni viszont nem, mert az nem szám­ít éneklésnek, s azért a kalauz sem szól. A diákok diákságukból adódóan továbbra is jóked­vűen s továbbra is dalolnak. A János-hegyről (talán ott jártak délelőtt), ahol „János legyen fönn a János-hegyen, estére oda várom”. Majd foly­tatják Sneider Fánival, „aki azt mondja, nem kell neki pi­ros szoknya”. Jönnek a diák­nóták is, „hogyha jó a rajzta­nár, mondd neki, hogy nagy­szamár”. Vagy „ ... már mi­­nálunk babám, az jött a szokásba, nem tanul a diák a m­atek órára.” Komáromig hallhattunk nagyon sok operettet, nótát, diákdalt. Magyar népdalt még nem. Ezért a kalauz helyett most már a magyar népdalért szurkolok­. Lega­lább egyet énekeltessen ve­lük diák-jókedvük és ma­gyarságuk. Hiszen ismerik azokat, tanultak az ének­­zene órán. Amelyeket Ko­dály Zoltán vagy Bartók Béla gyűjtött, a magyarság, a nép körében. A giccstől és a romantikus máztól mentes népdalok nem hangzottak el Győrig. Sajnos. A jelenségből nincs szán­dékomban következtetést le­vonni, mint ahogyan nincs szándékomban az operett ellen ágálni. Mindössze a népdaléneklés mellett kar­doskodom, hiszen a dalban sűrűsödve benne van egy nép lelkivilága, kultúrája, érzésvilága. Benne van ma­gyarságunk, amelynek meg­őrzése és ápolása az ifjúság hazafias hivatása. Az esztendő valamennyi napján, nemcsak március ti­zenötödikén. Akár a vona­ton, népdalénekléskor. K. T. ­ A zán­cai úttörőváros ad otthont az idén a XX. Nyári Úttörő­olimpiának. Az ország minden részéből érkező kétezer diáksportoló­ méri össze itt erejét, tudását és tehetségét. A hét napig tartó küzdelemsorozatban részt vesznek — mintegy kilencvenen — a Győr-Sop­­ron megyei úttörők is. Az eddigi eredményeik igazolják a várakozást, kajak-kenuban, tor­nában és úszásban már az olimpiai dobogóra állhattak megyénk legtehetségesebb úttörő­sportolói. Miért drága? Versenyzőink a milliókért Országos döntőben a Graboplast A játék, a vetélkedés va­rázsa könnyen rabul ejti az embert. Különösen így van ez, ha fiatal mérnökök és közgazdászok engedhetik hosszú pórázra gondolataikat és tudásukat. Nemrégiben a győri technika házában a megye hat vállalatának vá­logatott csapata mérte össze tudását egy remek vetélke­dőn. A Mofém, a Graboplast, a Rába, a Vízügy, a Richards és a soproni AFV fiataljai versenyeztek képzeletbeli milliókért. A Magyar Kommunista If­júsági Szövetség az ipari, az építésügyi és városfejlesz­­tési, a mezőgazdasági és élelmezésügyi, valamint a közlekedési tárcához tartozó gazdasági egységeknél dolgo­zó fiatalok számára rendez országos vetélkedőt. A vetél­kedő célja a kormányzat energetikai, anyagtakarékos­­sági és technológiai korsze­rűsítési, hulladékhasznosítá­si programjainak támogatá­sa, a programok népszerűsí­tése és a felmerülő ötletek javaslatok megvalósítása. A megyei vetélkedő a verseny első állomása volt. A hat csapat írásos pályamunka alapján nyert jogot a me­gyei döntőn való részvétel­re. Az ötórás megyei selej­­tezőn a Graboplast öt tagú csapata bizonyult a legjobb­nak, ők képviselhetik Győr- Sopront az országos döntő­ben. A vetélkedő szakemberek­ből álló zsűrije, Kovács Ist­ván, a megyei pártbizottság munkatársának vezetésével a harminc versenyző fiatal előtt bontotta fel a KISZ KB feladatokat tartalmazó zárt borítékját. A számos feladat közül itt csupán egy bemu­tatására vállalkozhatunk. A KISZ KB megkérdezte a Ver­senyzőket, szerintük melyik az a három ok, amelyik leg­inkább akadályozza a taka­rékosságot saját cégüknél. A válaszok sokfélék és enyhén szólva is elgondolkodtatok A Mofém fiataljai elsősor­ban arra panaszkodtak, hogy a fejlesztők és technológu­sok anyagi és erkölcsi elis­merése kritikán aluli. Mun­kaköri leírásuk, munkájuk bírálata nem ösztönzi őket a takarékosságra. A Grabo­plastban a fiatalok szerint nincs erkölcsi értéke a hul­ladéknak. Gátja a takaré­kosságnak, hogy gyáron be­lül nem mérik az energia­felhasználást, s ami talán a legnagyobb baj, a pazarlás okozta veszteségeket nem a cégnek, hanem a fogyasztók­nak, a vásárlóknak kell megfizetniük. Magyarán: ha drágább a termék­, drágáb­ban adják el. A Rába-gyá­­riak az infrastruktúra fejlet­­lenségére, a szervezési hibák­­ra, a kis számítógép kapa­­citásra és a kooperációs fe­gyelmezetlenségekre panasz­kodtak. A Vízügy csapata három okként a területi szét­tagoltságot az alkatrészek felújításának rossz technoló­giáját és a tipizálatlan gép­parkot jelölte meg. A Ri­­chardsban a tőkés exportra szánt termékek szállítási ha­tárideje rendkívül szűk. Ez természetesen piacképesebbé teszi a termékeket ám ugyanakkor felduzzasztja a raktárkészletet is. Lehet, hogy indokolatlanul nagy mértékben? A Richards fia­taljai egyébként túlzottnak tartják az energiafelhaszná­lást is, és saját hibájukul róják fel­, hogy a hulladékok feldolgozásának nincs meg a megfelelő gépi, technológiai háttere. A soproni Autófel­szerelési Vállalat takarékos munkáját az anyaghiány akadályozza Előfordul, hogy a vállalat kis szilárdságú anyagot kénytelen beépíteni teherviselt alkatrészként. A fiatalok egyébként azt is be­vallották, hogy nincs infor­­mációjuk a termelésben fel­használt energiáról és a ter­melés során keletkező hulla­dékról. A versenyzők a feladat második részeként javaslato­kat is tettek saját panaszaik orvoslására. A vetélkedő az előzetesen benyújtott pálya­munkák egy telefonbeszélge­­tésnyi idő alatti művédésé­­vel, s mint már említettük, a Graboplast gzőzel­mével zá­rult. A ,,milliókért” termé­szetesen a kiesett csapatok is tovább versenyezhetnek hisz nincs jobb játék a munkánál, ha az ember sze­reti mesterségét, munkahe­­lyét. G. J. Egy feladat a sok közül: „Minden olyan külső, aminek külseje van, éppen olyan bel­ső, amilyen külső az a belső, aminek belseje van.” Megol­dása ábránkon. vendégünk Radó Denise A haja loknikban, ruháján csipke, kis kö­peny a karján — a színpadra készül Bíró La­jos Sárga liliom című darabjának női fősze­replője: Radó Denise. Még főiskolás, s két­szeresen is vizsgázik. Egyszer a közönség előtt, egyszer pedig tanárai előtt, hiszen a győri vendégszereplést beszámítják majd az éves főiskolai munkába. — Életemben először fordult elő, hogy vé­gigélhettem egy szerepet, s ráadásul egy ilyen szerepet — mondja kis meghatottsággal. — Harmadéves korunkig csak jeleneteket ját­szunk, próbálunk, s a színházak is csak ne­gyedéveseket szoktak meghívni kisebb-na­­gyobb szerepekre. Az enyém kivételes, szin­te csodaszámba menő eset, s borzasztó bol­dog vagyok, hogy megtörtént. — Győr már nem ismeretlen, hiszen itt vé­geztél ... — A Kazinczy Gimnáziumban érettségiztem 1980-ban, majd felvételiztem a színművésze­tire. Sajnos, elsőre nem sikerült, így egy évig a győri színházban voltam csoportos szerep­lő. Aztán jött végre a főiskola, a Békés—Igló­­di osztályba járok. Egy előadásra jöttem Győr­be, mint néző, s váratlanul­ véletlenül meg­hívtak erre a szerepre. — Nem féltél a hirtelen jött nagy feladat­tól? — Féltem, persze. Új közegben mozogni, tudván, hogy mennyire fontos, hogy megfelel­jek a várakozásnak, a bizalomnak ... — Gondolom, külön nehezítette a dolgot, hogy itt már csoportos szereplőként ismertek. — Ezt egyáltalán nem éreztették velem. Mint ahogy azt sem, hogy kezdő vagyok. A partnereim különösen sokat segítettek, úgy kezeltek, mint kollégát. Próbáltak velem, gyakoroltunk esténként, mondták, mit kelle­ne másképp csinálnom. — Álmod van-e, hova szeretnél menni a főiskola után? — Hogy ki, hova kerül, nem tőle függ. Ahol szükség van rá, ahova hívják, oda megy a színész. Hogy Győrbe jönne-e? Szimpatikus sze­rénységgel, bizonytalansággal mondja Radó Denise: „Kellek-e én? Elégedettek lesznek-e velem? Nem tudom.” Mindenesetre sok sikert kívánunk, Denise, hiszen ősztől gyakran ta­lálkozunk majd veled Győrött, mint a Sárga liliom Juditjával. — Pió — Bábosok világtalálkozója Három földrész — Euró­pa, Ázsia és Ausztrália — bábszínházainak képviseleté­­ben nyolc külföldi és tíz magyar együttes vesz részt a június 26-án kezdődő egyhe­tes békéscsabai nemzetközi bábfesztiválon. A hetedik alkalommal sor­ra kerülő bábos világtalálko­zón azok az együttesek mu­tatkoznak be, amelyek gyer­mekközönségnek is játsza­nak. A legifjabb bábrajon­­góknak szánt műsorokat a szakmai közönség a Jókai Színházban láthatja majd, a város gyermekei s a továb­bi érdeklődők az Ifjúsági Házban élvezhetik a bemu­tatókat. A világ bábművé­szetéből ausztrál, belga, bol­gár, csehszlovákiai francia, kínai, olasz és szovjet,észt együttesek adnak ízelítőt a hazai bábjátszás legjobbai közül pedig egyebek közt a pécsi Bóbita, a békéscsabai Napsugár, a debreceni Voj­­tina, és a kecskeméti Ciróka lép föl Békéscsabán. A bá­bos világtalálkozó alkalmá­ból június 27-én nem­ gyer­mekjáték kiállítás nyílik a Munkácsy Mihály Múzeum­ban, ahol másnap a 35 éves Napsugár együttes alkotó­munkáját bemutató kiállítás is nyílik. Június 29-én nép­­művészeti vásárt tartanak a Kőrös-parti ligetben, ugyan­itt a fesztivál, idején napon­ta a bábkészítést tanulhatják a gyermekek. Prága után, Helsinki előtt Dalos siker - győri résztvevővel Verebics Ibolya, a győri konzervatórium volt növen­déke Karlovy-Varyban ta­valy megnyerte a Dvorzsák énekversenyt, s ezzel részt­vevőjévé vált az idei Prágai Tavasz elnevezésű fesztivál­nak, amelyen rajta kívül Ránki Dezső zongoraművész képviselte a magyar színe­ket. A győri születésű Vere­bics Ilona, aki a Zeneakadé­mia harmadéves növendéke, nem először járt Prágában, egy hónappal korábban a Waldstein-palota lovagter­mében énekelt Brahms, De­bussy és Kodály műveket. Az itt aratott szép siker után meghívást kapott a Miriam Helin elnevezésű, Helsinki­ben lebonyolítandó énekver­senyre, amelyen hazánk egyedüli küldötteként képvi­seli a klasszikusokat előadó énekművészeket. Elutazása előtt azonban újabb próba vár rá: felvételiznie kell a budapesti Operaház által meghirdetett felvételi vizs­gán. ­ Vasárnap megnyitották kapuikat az építőtáborok, s hét­főn munkába állt negyvennyolcezer diák. Megkezdődtek a dolgos hétköznapok. Rajkai ajánlat A rajkai ifjúsági ház és a KISZ községi bizottsága, „Vaká­ció 84” címmel színes, kedvcsináló családi programot rendez holnap délután az ifjúsági ház szabadidőparkjában. A prog­ramban „Utazz velünk!” vidám családi vetélkedő, családi lot­tósorsolás, disco-party, béketűz és éjjeli szalonnasütés szere­pel. . Ezen a délutánon és estén az információs sátorban részletes tájékoztatást adnak az ifjúsági ház és a KISZ községi bizott­ságának közös nyári programjairól. Megyei nyertesek Amatőr rock-napok öt megye — Győr-Sopron, Vas, Komárom, Fejér, Veszp­­rém — legjobb amatőr csa­patai mérték össze tudásu­kat a hét végén a győri Pe­tőfi Sándor Városi Művelő­dési Központban, az észak­dunántúli pop-jazz-rock napok döntőjében A zsűri­ben Komjáthy György, Csiba Lajos, Benkő László, Balázs Fecó, Viktor Máté és Pálfal­­vi A. János foglalt helyet. A 300 perc pop-jazz-rock­­punk után született meg az eredmény: résztvevő diplo­mát kapott a Zefor Alakulat, a Galaxis és az Auróra Cir­káló, bronz diplomát a B. Controll, az Akheron, a Blo­kád és a Madam, ezüstöt a Légió, a Moby Dick, a Csalo­gány, a Sárvári Dixieland Band és a Revival Band. Arany diplomás lett a­ győri Citrom, és Memphis, vala­mint a soproni Radio együt­tes. A K KISZ Városi Bizottsá­ga és a Petőfi Sándor Váro­si Művelődési Központ által felajánlott két fődíjat a Cit­rom és a Radir nyerte. Ki­váló szólista díjban részesült a Sárvári Dixieland Band pozamnosa és a Csalogány együttes szólógitárosa A hét végi döntőről a Magyar Rádió felvételt készített.

Next