Kisalföld, 1986. június (42. évfolyam, 129-153. szám)

1986-06-27 / 151. szám

A televízió műsora ____________1986. JÚLIUS 1-TŐL JÚLIUS 1-IG-------------------­ KEDD: 8.23: Műsorismertetés. — 8.25: Tévétorna. — 8.30: Szünidei matiné. — 9.35: A friss széna hódító illata. NDK filmvígjáték. — 11.05: Képújság. — 16.08: Műsorismertetés. — 16.10: Hírek. — 16.15: Három nap tévéműsora. — 16.20: A találmányok története. — 17.00: Nemcsak nőknek! — 17.15: Képújság. — 17.20: Tegeződő. — 18.10: Diagnózis. — 18.30: Iparvilág. — 18.50: Mini-stúdió’86. — 18.55: Reklám. — 19.05: Tévétorna. — 19.10: Esti mese. —19.20: Reklám. — 19.30: Hír­adó. — 20.00: Reklám. —* 20.05: Nők a pult mögött. — 20.55: Be­tűreklám. — 21.00: Stúdió ’86. — 22.00: Domokos Pál Péter portréja. (FF). — 22.45: Híradó 3. — 22.55: Himnusz. 2. műsor: 18.05: Képújság. — 18.10: Sakk-matt. — 18.30: Körzeti adások. — 19.35: Álmok. NSZK balettfilm. — 20.00: Nyitott műhely. — 20.15: Húsz perc Somogyi Józseffel. — 20.40: A Madarak Hangját Hallgatók. Kínai rövidfilm. — 20.50: Történelmi kastélyok. Angol rövidfilm. — 21.00: Hír­adó 2. — 21.20: Reklám. — 21.25: Utazás a sötétségben. An­gol tévéfilm. — 22.20: Képújság. SZERDA: 8.25: Tévétorna. — 8.30­: Szünidei matiné. — 10.05: Szia, Mami. — 10.35: Delta. — 11.00: Starsky és Hutch. — 11.50: Képújság. — 16.55: Hírek. — 17.00: Betűreklám. — 17.05: Nemzetközi zenés turmix. — 17.50: Képújság. — 17.55: Rövidfilmek. — 18.50: Közönségszolgálat — 18.55: Reklám. — 19.05: Tévétorna. — 19.10: Esti mese. — 19.20: Reklám. — 19.30: Híradó. — 20.00: Reklám. — 20.05: Kék fény. — 21.15: A hét műtárgya. — 21.20: Betűreklám. — 21.25: Színházról néhány percben. — 21.40: Kényes témák. Angol film. — 23.20: Híradó 3. — 23.30: Himnusz. 2. műsor: 17.58: Műsorismertetés. — 18.00: Kerek világ. — 18.15: Pamacs segít a gondon. NDK kisfiún. — 18.35: Kép­újság. — 19.00: Így élnek az eszkimók. — 20.00: Mesterséges a színház. Both Béla. — 20.55: Híradó 2. — 21.15: Ezek ket­ten nem egyeznek. — 21.40: „Szavak sötétben”. — 22.15: Képújság. CSÜTÖRTÖK: 8.25: Tévétorna. — 8.30: Szünidei matiné. — 10.00: Egy nyár Nohantban. Lengyel tévéfilm. — 11.40: Riga. Szovjet kisfiún. — 11.55: Képújság. — 16.45: Hírek. — 16.50: Betűreklám. — 16.55: A repülő. NDK tévéfilm. — 18.15: Képújság. — 18.20: Reklám. — 18.25: Látogatóban Borsos Miklósnál. — 18.55: Reklám. — 19.05: Tévétorna. — 19.10: Esti mese. — 19.20: Reklám. — 19.30: Híradó. — 20.00: Reklám. — 20.05: 33 névtelen levél. Tévéjáték. — 21.15: Hír­háttér. — 22.05: Betűreklám. — 22.10: Bálint Endre műter­mében. — 22.40: Híradó 3. — 22.50: Himnusz. 2. műsor: 14.55: Képújság. — 15.00: Tenisz­verseny Wimbledonból. — 20.30: Filmtükörben a harmadik világ. — 21.10: Híradó 2. — 21.30: Cervantes élete. — 22.25: Képújság. PÉNTEK: 8.35: Tévétorna. — 8.40: Szünidei matiné. — 10.00: Nyugdíjasok délelőttje. — 11.55: Képújság. — 16.30: Hírek. — 16.35: Három nap tévéműsora. — 16.40: Nyelvi fejtörő. — 17.20: Képújság. — 17.25: Reklám. — 17.30: Ab­lak. — 19.00: Reklám. — 19.05: Tévétorna. — 19.10: Esti me­se. — 19.20: Reklám. — 19.30: Híradó. — 20.00: Reklám. — 20.05: Claude Lelouch-sorozat: Az egér és a macska. — Fran­cia film. — 21.50: Népzene zenekarra. — 21.55: Érdekes em­berek játéka. — 22.25: Betűreklám. — 22.30: Híradó 3. — 22.40: Himnusz. 2. műsor: 14.55: Képújság. — 15.00: Tenisz­verseny W­imbledonból. — 20.30: Az Assisi Fesztiválról. — 21.15: Száz híres festmény. — 21.25: Híradó 2. — 21.50: Én is ott voltam, dokumentumfilm. — 22.50: Képújság. SZOMBAT: 8.25: Tévétorna. — 8.30: Nas­ekran. — 8.50: Tollas-suli. — 9.05: Úttörő Olimpia. — 10.05: Nők a pult mögött. — 10.55: Nemcsak nőknek. — 11.10: Képújság. — 15.20: Reklám. — 15.25: MAFILM-magazin. — 15.35: Louis Pasteur. Csehszlovák filmsorozat. — 16.55: Betűreklám. — 17.00: Híradó. — 17.15: Vadászlövészet. — 17.30: Frédi és Béni. — 17.55: Csodálatos állatvilág. — 18.20: Képújság. — 18.30: 20 a csúcson. — 19.00: Reklám. — 19.10: Esti mese. — 19.20: Reklám. — 19.30: Híradó­­. — 20.00: Vers min­denkinek. — 20.05: Budapest titkai. — 20.25: Baden-Baden— Balaton. — 21.55: Kovács András-sorozat: Falak. — 23.20: Híradó 3. — 23.30: Himnusz­ 2. műsor: 13.55: Képújság. — 14.00: Kék fény. — 15.00: Te­niszverseny Wimbledonból. — Kb. 20.30: Zenei meditáció. — 21.15: Jóakarat versenyek. — 22.35: Képújság. VASÁRNAP: 8.25: Tévétorna. — 8.30: Óvodások filmmű­sora. — 8.50: Mese a csillagfiúról. — 9.55: Nyári Úttörő Olimpia — II/2. — 10.55: Hírek. — 11.00: Kiborulni tilos. Angol tévéfilmsorozat. — 11.25: Parti-party. — 15.25: Kép­újság. — 15.30: A két Kállai. — 16.00: Közönségszolgálat. — 16.05 Reklám. — 16.10: A Monte-Carlói cirkusz. — 17.10: Reklám. — 17.15: Nézzük együtt. — 17.40: Betűreklám. — 17.45: Elmebajnokság. — 18.30: Hírek. — 18.35: Delta. — 19.00: Reklám. — 19.10: Esti mese. — 19.20: Reklám. — 19.30: A HÉT. — 20.35: Figyelmeztetés. Olasz politikai krimi. — 22.20: Áruházak ajánlata. — 22.25: Hírek. — 22.30: Himnusz. 2. műsor: 14.55: Képújság. — 15.00: Teniszverseny Wimble­­donból. — 20.30: Képzőművészeti technikák. — 20.45: Tele­sport. — 22.45: Képújság.­­ A Világ és Nyelv új száma „Sajátos diplomáciai akció az UNESCO-ban”­­ címmel közli a folyóirat Székely Ti­bor, jugoszláviai magyar iro­dalmár cikkét egy jelentős jugoszláv előterjesztés előz­ményeiről, amelynek sikeré­ben a magyar kormány tá­mogatásának is szerepe volt. Csiszár Ernő „Európa ke­resztutcán” c. belgiumi nap­lójában egyéni nézőpontú, érdekes áttekintést nyújt e többnyelvű ország társadal­mi és iskolai viszonyairól. „Pekingi életképek a császár palotái körül” címmel befe­jeződik Haszpra Ottó egye­temi tanár Kínáról szóló szí­nes és tartalmas, négyrészes sorozata. A „Nemzetközi ke­reskedelem — nyelvi akadá­lyok” c. cikk a gépi szakfor­dítás bonyolultságáról, prob­lémáiról és lehetőségeiről szól. A lap bemutatja Harry Harrisont, az egyik legtermé­kenyebb és legsikeresebb amerikai sci-fi írót, a meg­­győződéses eszperantistát, aki csaknem minden regényében szerepelteti a nemzetközi nyelvet. A Nyelvtanárok és nyelvtanulók fóruma rovat „Miért nem tudtok ti oro­szul?” címmel közli dr. Vég­vári Józsefnek, a debreceni egyetem nyelvtanárának ér­tékes kritikai elemzését. A „Templomi szertartás nem­zetközi nyelven” c. írás és a Bábeli humor rovat mellett még több más, változatos té­májú írás is számot tarthat az olvasó érdeklődéseire. A daganatok ellen Hatásosnak bizonyulnak a rákbetegségek elleni új ma­gyar vegyületek, amelyeket a Semmelweis Orvostudomá­nyi Egyetem I. számú Kór­bonctani és Kísérleti Rák­kutató Intézetében vizsgál­nak. Miként dr. Lapis Ká­roly akadémikus, az intézet igazgatója az MTI munkatár­sának elmondta: nemrég megállapították, hogy a KL 103-as jelzésű vegyület — amelyet­­a Központi Kémiai Kutatóintézetben fejlesztet­tek ki — gátolja a daganat erősen áttétképző sejtjeinek terjedését a szervezet többi részébe, más sejtjeit viszont nem befolyásolja. E differen­ciált hatás­okát kutatva meg­figyelték: a sejtfelszíni, cu­korkomponenst tartalmazó egyes molekuláknak jelentős a szerepe az áttétképzési sa­játosság megváltozásában. Az új vegyület ezeknek a molekuláknak az anyagcse­réjét befolyásolja, így az át­tétek száma jelentősen csök­ken. További vizsgálataik során még több információt kívánnak szerezni azokról a folyamatokról, amelyek e szer hatására a daganatban végbemennek. Ugyancsak reményt keltő a 13 324 jelzésű vegyület, amelynek klinikai kipróbálá­sát állatkísérleteken már megkezdték. Ez megakadá­lyozza a daganat növekedé­sét és áttétjeinek képződését. Az intézet munkatársai ve­gyészcsoportokkal együtt számos más daganatgátló vegyületet is vizsgálnak. Az új szerek hatását kísérleti egerekbe átültetett rosszin­dulatú emberi daganatokon is tanulmányozzák. Olyan kísérleti modellt igyekeznek így kialakítani, amelyben a folyamatok ugyanúgy ját­szódnak le mint az emberi szervezetben, vagyis az em­beri daganat átterjed az ál­lat szervezetének más részei­be. Így jobban megfigyelhetik az áttétképződés mechaniz­musát. Ez a modell alkalmas lehet arra is, hogy tanulmá­nyozzák az áttétképződés vegyszeres gátlásának lehe­tőségeit. E kutatási eredményeket ismertetik majd a nemzetkö­zi rákkongresszuson, amelyet augusztus 21. és 26. között rendeznek Budapesten. A da­ganatos sejtek szaporodásá­nak törvényszerűségei, áttét­képződései, s azok módosítá­sának lehetőségei az egyik központi téma lesz a­ kong­resszuson. Az onkológusok és más­­szakorvosok ugyanis vi­lágszerte mindenekelőtt a rákbetegség legveszélyesebb folyamatát, az áttétképző­dést és az azzal összefüggő szövődményeket igyekeznek megismerni és fékezni. A rosszindulatú daganatok mintegy 50 százaléka a ren­delkezésre álló gyógyszerek, kezelési eszközök, eljárások megfelelő alkalmazása révén gyógyítható. A Burgenlandi Tartományi Múzeum meghívására a sop­roni Liszt Ferenc Női Kar képviselte Sopron városát Raidingban (Doborján) Liszt szülőhelyén a Liszt emlékév alkalmából rendezett központi ünnepségen. A rendező szerv szándéka az volt, hogy a Liszt életében kiemelkedően nagy szerepet játszó városok kép­viselői találkozzanak abban a valaha Sopron megyei kis faluban, ahonnan a zeneszerző elindult világhódító útjára. Sopronból, Weimarból, Buda­pestről és Bayreuthból hívtak meg egy-egy kórust. A soproni Liszt Ferenc Női Kar szombaton érkezett meg a horitschoni vendégházba, ahonnan rövid pihenő után utazott tovább Raidingba. A Liszt Emlékmúzeum kertjé­ben, a vasárnapi ünnepség helyszínén találkoztak először a kórusok, hogy próbával ké­szüljenek fel az ünnep szer­ves részét képző közös ének­lésre. Liszt Ferenc három művének összkari előadására. A kórusok közös koncertjére a lockenhausi plébániatemp­lomban került sor. A buda­pesti Liszt Ferenc Zenemű­vészeti Főiskola vegyeskara (karnagy: Párkai István) a bayreuthi ifjúsági kórus (kar­nagy: Manfred Hegen), az ei­­senstadti dalkör (karnagy Wolfgang Kentsch) és a sopro­ni Liszt Ferenc Női Kar a templom négy különböző pontján helyezkedett el. A kórusok műsorszámonként egymásnak adták át a han­got. A programban a legna­gyobb arányban Liszt-művek szerepeltek, a magyar kórusok három­­Kodály-művet is be­mutattak. A nagysikerű kon­cert után a négy kórus egy raidingi vendéglőben oldott, baráti hangulatú vacsorán vett részt. Vidám énekszá­mokkal köszöntötték egymást és a vendéglátókat, a rendező Szervek vezetőit. Vasárnap regge­ a soproni Liszt Ferenc Női Kart szál­lító autóbusz Horitschonból Raidingba indult.. Itt került sor a központi ünnepségre a Liszt emlékház kertjében, melyen részt vettek a burgen­landi tartomány vezetői, a meghívott városok polgár­­mesterei (Sopron képviseleté­ben Markó József tanácsel­nök), helyi állami és egyházi vezetők és az osztrák rádió, televízió és sajtó tudósítói. A Liszt Ferenc emléke előtt tisz­telgő ünnepi beszédek között az összkar a zeneszerző O sa­­lutaris, Ave Verum és Ave Maria című vegyeskari mű­veit szólaltatta meg Stefan Kocsis oberpullendorfi kar­nagy vezényletével. Ezután a résztvevők a múzeumban megkoszorúzták Liszt Ferenc emlékművét. A soproni Liszt Ferenc Női Kar az O saluta­­ris női kari mű eléneklésével tisztelgett a mester emléké­nek. A raidingi Liszt-emlékün­­nepségen való vendégszerep­lés a soproni Liszt Ferenc Női Kar számára egyben az évad zárását is jelentette. Az 1985—86-os év második fele a nagy névadó művészetének jegyében telt. A kórus a Liszt­emlékév alkalmából több Liszt-művet vett fel reperto­árjába, május 5-én pedig em­lékhangversenyt rendezett kizárólag Liszt művekből összeállított műsorral. Halmos Erika A Liszt emlékév jegyében Osztrák kórus fesztivál soproni résztvevőkkel – Mi lesz veled, középiskola ? Demográfiai hullám a láthatáron A tény, hogy a demográfiai hullám már a középiskola­­­felé hömpölyög, nem új. S ha a demográfusok esetenként vitatják is a „hullám” elnevezés jogosságát, ez mit sem vál­toztat azon, hogy az oktatásügy gazdáira nehéz idők várnak ha ezeket a hullámokat fel akarják fogni, s nem akarnak a továbbtanulás már kialakult 95—96 százalékos arányából engedni. (Ez az arány természetesen a gimnáziumokra szak­­középiskolákra és a szakmunkásképzőkre együttesen ér­­­tendő.) Az idő sürget, mert az ál­talános iskolákban már ja­vában érezhető létszámtöbb­let 1988-ra éri el a középis­kolákat. Vagyis: míg 1986 ban 130—132 ezer diák vég­zett az általános iskolák nyolcadik osztályában, ad­­­­dig 1988-ban már 150 ezren lépik át utoljára az általá­nos iskolák küszöbét. A csúcs 1989-ben várható, mi­kor is, több mint 165 ezren fejezik be alapfokú tanul­mányaikat. Két év múlva pedig, 1991-ben mintegy százezerrel többen ülnek majd a középiskolák pad­jaiban, mint az 1985—1986- os tanévben, s az 1991— 1992-es iskolaévben körül­belül 525 ezerrel tetőzik a hetvenes években útjára in­dult áradás. A várható gondok orvos­­l­ásának előkészítése már 1983-ban megkezdődött, s hamar kiviláglott, hogy a tárgyi feltételek a legjobb esetben is csak szinten tart­hatók, és feltételezhető a zsúfoltság növekedése is. Ezen ismeretek birtokában kezdődött a tervezés Mielőtt a konkrét elkép­zelésekre, érvekre rátér­nénk, meg kell állapítani a központi irányítás és a területi tanácsok elképzelé­­sei korántsem egyeznek mindenben. Mert a tanácsok a központilag kalkulált 31 milliárddal szemben 37 és fél milliárdot szánnak kul­turális beruházásokra - ezen belül több, mint négyszer annyit a közművelődési és művészeti intézményekre mint az a központi elképze­lések szerint lehetséges vol­na. Néhány megye pedig, így Baranya, Fejér, Pest és Vas megye, a középfokú in­tézményekre szán lényege­sen kevesebbet a szükséges­nél. A valószínűsíthető fejlesz­tések szerint mintegy 2200 középiskolai osztályterem létesítése várható, s­ tanmű­helyek befogadó képessége hozzávetőleg háromezerrel növekszik, s körülbelül hat­­hétezer új diákotthoni hely is tető alá kerül. Mindez azonban — egyes tényezők, tekintetében — még a szín­re máltáshoz sem lesz ele­gendő, mert az egy osztály­ra jutó középiskolások szá­ma így is 32-ről 33-ra nő, a ■szakmunkásképzőkben is eggyel lesznek többen (hu­szonkilencen), mint a de­mográfiai hullám előtt. Mi­előtt bárki kevésnek vélné az emelkedést, tegyük hoz­zá: a jelenlegi létszámok is magasabbak jobbára, ráadá­sul ezek csak átlagok, vagy­is sok olyan középiskola is lesz, ahol alig elviselhetőre nő a telítettség. Az új helyek ellenére ke­vesebben jutnak majd kollé­giumba is. Ennek következ­ményei messzire hatnak, kü­lönösen azon szakközépisko­lák, szakmunkásképzők ese­tében, melyek nagy terüle­teket, esetleg több megyét is ellátnak szakemberrel. Mert szűkülni fog a távolabbról jelentkezők száma, aminek hatásaként romlik a közép­iskolával el nem látott te­rületeken végző nyolcadiko­sok továbbtanulás esélye. Hasonlóan negatív­ követ­kezmény, hogy a munkaerő­gondok enyhítése egész ré­giókban is tovább várathat magára, mert kevesebben lesznek, akik visszamennek szűkebb pátriájukba. Számos kérdés, gond len­ne említhető még, de ehelyt csupán egyet tegyünk fel: lesz-e elegendő tanár a meg­növekedett diáksereg okta­tására? Jelenleg ugyanis mintegy 33 ezren tanítanak a különböző középfokú is­kolákban, ám számukat 39 ezerre kell emelni a zökke­nők elkerülése végett. Ez — figyelembe véve az időköz­beni nyugdíjazásokat — azt jelenti, hogy mintegy nyolc­ezer új tanárra lesz hama­rosan szükség. Honnan ke­rül ennyi pedagógus? A ta­nárképzők ennyit útjukra bocsátani már képtelenek, hiszen elmulasztották a kö­zépiskolai demográfiai hul­lámra való felkészülést, jól­lehet persze, ez korántsem csak az egyetemek szándé­kán múlott. Terv több is látszik a megoldásra, de már elöljá­róban írjuk le: nem tűnik teljesen megnyugtatónak a jövő. Az egyik lehetőség: az általános iskolában­ tanító egyetemi végzettségű taná­rok átvitele a középiskolák­ba. Evvel a középiskolák nyerhetnek, az általános is­kolák pedig minden bizony­­nyal szegén­yednek. Felme­rült a nyugdíjasok alkalma­­zása is, sőt, bizonyos ese­tekben a főiskolai végzett­eig,'d­e-re is számítanak. KlffllFOID — 1986. június 27., péntek)

Next