Kisalföld, 1986. június (42. évfolyam, 129-153. szám)
1986-06-27 / 151. szám
A televízió műsora ____________1986. JÚLIUS 1-TŐL JÚLIUS 1-IG------------------- KEDD: 8.23: Műsorismertetés. — 8.25: Tévétorna. — 8.30: Szünidei matiné. — 9.35: A friss széna hódító illata. NDK filmvígjáték. — 11.05: Képújság. — 16.08: Műsorismertetés. — 16.10: Hírek. — 16.15: Három nap tévéműsora. — 16.20: A találmányok története. — 17.00: Nemcsak nőknek! — 17.15: Képújság. — 17.20: Tegeződő. — 18.10: Diagnózis. — 18.30: Iparvilág. — 18.50: Mini-stúdió’86. — 18.55: Reklám. — 19.05: Tévétorna. — 19.10: Esti mese. —19.20: Reklám. — 19.30: Híradó. — 20.00: Reklám. —* 20.05: Nők a pult mögött. — 20.55: Betűreklám. — 21.00: Stúdió ’86. — 22.00: Domokos Pál Péter portréja. (FF). — 22.45: Híradó 3. — 22.55: Himnusz. 2. műsor: 18.05: Képújság. — 18.10: Sakk-matt. — 18.30: Körzeti adások. — 19.35: Álmok. NSZK balettfilm. — 20.00: Nyitott műhely. — 20.15: Húsz perc Somogyi Józseffel. — 20.40: A Madarak Hangját Hallgatók. Kínai rövidfilm. — 20.50: Történelmi kastélyok. Angol rövidfilm. — 21.00: Híradó 2. — 21.20: Reklám. — 21.25: Utazás a sötétségben. Angol tévéfilm. — 22.20: Képújság. SZERDA: 8.25: Tévétorna. — 8.30: Szünidei matiné. — 10.05: Szia, Mami. — 10.35: Delta. — 11.00: Starsky és Hutch. — 11.50: Képújság. — 16.55: Hírek. — 17.00: Betűreklám. — 17.05: Nemzetközi zenés turmix. — 17.50: Képújság. — 17.55: Rövidfilmek. — 18.50: Közönségszolgálat — 18.55: Reklám. — 19.05: Tévétorna. — 19.10: Esti mese. — 19.20: Reklám. — 19.30: Híradó. — 20.00: Reklám. — 20.05: Kék fény. — 21.15: A hét műtárgya. — 21.20: Betűreklám. — 21.25: Színházról néhány percben. — 21.40: Kényes témák. Angol film. — 23.20: Híradó 3. — 23.30: Himnusz. 2. műsor: 17.58: Műsorismertetés. — 18.00: Kerek világ. — 18.15: Pamacs segít a gondon. NDK kisfiún. — 18.35: Képújság. — 19.00: Így élnek az eszkimók. — 20.00: Mesterséges a színház. Both Béla. — 20.55: Híradó 2. — 21.15: Ezek ketten nem egyeznek. — 21.40: „Szavak sötétben”. — 22.15: Képújság. CSÜTÖRTÖK: 8.25: Tévétorna. — 8.30: Szünidei matiné. — 10.00: Egy nyár Nohantban. Lengyel tévéfilm. — 11.40: Riga. Szovjet kisfiún. — 11.55: Képújság. — 16.45: Hírek. — 16.50: Betűreklám. — 16.55: A repülő. NDK tévéfilm. — 18.15: Képújság. — 18.20: Reklám. — 18.25: Látogatóban Borsos Miklósnál. — 18.55: Reklám. — 19.05: Tévétorna. — 19.10: Esti mese. — 19.20: Reklám. — 19.30: Híradó. — 20.00: Reklám. — 20.05: 33 névtelen levél. Tévéjáték. — 21.15: Hírháttér. — 22.05: Betűreklám. — 22.10: Bálint Endre műtermében. — 22.40: Híradó 3. — 22.50: Himnusz. 2. műsor: 14.55: Képújság. — 15.00: Teniszverseny Wimbledonból. — 20.30: Filmtükörben a harmadik világ. — 21.10: Híradó 2. — 21.30: Cervantes élete. — 22.25: Képújság. PÉNTEK: 8.35: Tévétorna. — 8.40: Szünidei matiné. — 10.00: Nyugdíjasok délelőttje. — 11.55: Képújság. — 16.30: Hírek. — 16.35: Három nap tévéműsora. — 16.40: Nyelvi fejtörő. — 17.20: Képújság. — 17.25: Reklám. — 17.30: Ablak. — 19.00: Reklám. — 19.05: Tévétorna. — 19.10: Esti mese. — 19.20: Reklám. — 19.30: Híradó. — 20.00: Reklám. — 20.05: Claude Lelouch-sorozat: Az egér és a macska. — Francia film. — 21.50: Népzene zenekarra. — 21.55: Érdekes emberek játéka. — 22.25: Betűreklám. — 22.30: Híradó 3. — 22.40: Himnusz. 2. műsor: 14.55: Képújság. — 15.00: Teniszverseny Wimbledonból. — 20.30: Az Assisi Fesztiválról. — 21.15: Száz híres festmény. — 21.25: Híradó 2. — 21.50: Én is ott voltam, dokumentumfilm. — 22.50: Képújság. SZOMBAT: 8.25: Tévétorna. — 8.30: Nasekran. — 8.50: Tollas-suli. — 9.05: Úttörő Olimpia. — 10.05: Nők a pult mögött. — 10.55: Nemcsak nőknek. — 11.10: Képújság. — 15.20: Reklám. — 15.25: MAFILM-magazin. — 15.35: Louis Pasteur. Csehszlovák filmsorozat. — 16.55: Betűreklám. — 17.00: Híradó. — 17.15: Vadászlövészet. — 17.30: Frédi és Béni. — 17.55: Csodálatos állatvilág. — 18.20: Képújság. — 18.30: 20 a csúcson. — 19.00: Reklám. — 19.10: Esti mese. — 19.20: Reklám. — 19.30: Híradó. — 20.00: Vers mindenkinek. — 20.05: Budapest titkai. — 20.25: Baden-Baden— Balaton. — 21.55: Kovács András-sorozat: Falak. — 23.20: Híradó 3. — 23.30: Himnusz 2. műsor: 13.55: Képújság. — 14.00: Kék fény. — 15.00: Teniszverseny Wimbledonból. — Kb. 20.30: Zenei meditáció. — 21.15: Jóakarat versenyek. — 22.35: Képújság. VASÁRNAP: 8.25: Tévétorna. — 8.30: Óvodások filmműsora. — 8.50: Mese a csillagfiúról. — 9.55: Nyári Úttörő Olimpia — II/2. — 10.55: Hírek. — 11.00: Kiborulni tilos. Angol tévéfilmsorozat. — 11.25: Parti-party. — 15.25: Képújság. — 15.30: A két Kállai. — 16.00: Közönségszolgálat. — 16.05 Reklám. — 16.10: A Monte-Carlói cirkusz. — 17.10: Reklám. — 17.15: Nézzük együtt. — 17.40: Betűreklám. — 17.45: Elmebajnokság. — 18.30: Hírek. — 18.35: Delta. — 19.00: Reklám. — 19.10: Esti mese. — 19.20: Reklám. — 19.30: A HÉT. — 20.35: Figyelmeztetés. Olasz politikai krimi. — 22.20: Áruházak ajánlata. — 22.25: Hírek. — 22.30: Himnusz. 2. műsor: 14.55: Képújság. — 15.00: Teniszverseny Wimbledonból. — 20.30: Képzőművészeti technikák. — 20.45: Telesport. — 22.45: Képújság. A Világ és Nyelv új száma „Sajátos diplomáciai akció az UNESCO-ban” címmel közli a folyóirat Székely Tibor, jugoszláviai magyar irodalmár cikkét egy jelentős jugoszláv előterjesztés előzményeiről, amelynek sikerében a magyar kormány támogatásának is szerepe volt. Csiszár Ernő „Európa keresztutcán” c. belgiumi naplójában egyéni nézőpontú, érdekes áttekintést nyújt e többnyelvű ország társadalmi és iskolai viszonyairól. „Pekingi életképek a császár palotái körül” címmel befejeződik Haszpra Ottó egyetemi tanár Kínáról szóló színes és tartalmas, négyrészes sorozata. A „Nemzetközi kereskedelem — nyelvi akadályok” c. cikk a gépi szakfordítás bonyolultságáról, problémáiról és lehetőségeiről szól. A lap bemutatja Harry Harrisont, az egyik legtermékenyebb és legsikeresebb amerikai sci-fi írót, a meggyőződéses eszperantistát, aki csaknem minden regényében szerepelteti a nemzetközi nyelvet. A Nyelvtanárok és nyelvtanulók fóruma rovat „Miért nem tudtok ti oroszul?” címmel közli dr. Végvári Józsefnek, a debreceni egyetem nyelvtanárának értékes kritikai elemzését. A „Templomi szertartás nemzetközi nyelven” c. írás és a Bábeli humor rovat mellett még több más, változatos témájú írás is számot tarthat az olvasó érdeklődéseire. A daganatok ellen Hatásosnak bizonyulnak a rákbetegségek elleni új magyar vegyületek, amelyeket a Semmelweis Orvostudományi Egyetem I. számú Kórbonctani és Kísérleti Rákkutató Intézetében vizsgálnak. Miként dr. Lapis Károly akadémikus, az intézet igazgatója az MTI munkatársának elmondta: nemrég megállapították, hogy a KL 103-as jelzésű vegyület — amelyeta Központi Kémiai Kutatóintézetben fejlesztettek ki — gátolja a daganat erősen áttétképző sejtjeinek terjedését a szervezet többi részébe, más sejtjeit viszont nem befolyásolja. E differenciált hatásokát kutatva megfigyelték: a sejtfelszíni, cukorkomponenst tartalmazó egyes molekuláknak jelentős a szerepe az áttétképzési sajátosság megváltozásában. Az új vegyület ezeknek a molekuláknak az anyagcseréjét befolyásolja, így az áttétek száma jelentősen csökken. További vizsgálataik során még több információt kívánnak szerezni azokról a folyamatokról, amelyek e szer hatására a daganatban végbemennek. Ugyancsak reményt keltő a 13 324 jelzésű vegyület, amelynek klinikai kipróbálását állatkísérleteken már megkezdték. Ez megakadályozza a daganat növekedését és áttétjeinek képződését. Az intézet munkatársai vegyészcsoportokkal együtt számos más daganatgátló vegyületet is vizsgálnak. Az új szerek hatását kísérleti egerekbe átültetett rosszindulatú emberi daganatokon is tanulmányozzák. Olyan kísérleti modellt igyekeznek így kialakítani, amelyben a folyamatok ugyanúgy játszódnak le mint az emberi szervezetben, vagyis az emberi daganat átterjed az állat szervezetének más részeibe. Így jobban megfigyelhetik az áttétképződés mechanizmusát. Ez a modell alkalmas lehet arra is, hogy tanulmányozzák az áttétképződés vegyszeres gátlásának lehetőségeit. E kutatási eredményeket ismertetik majd a nemzetközi rákkongresszuson, amelyet augusztus 21. és 26. között rendeznek Budapesten. A daganatos sejtek szaporodásának törvényszerűségei, áttétképződései, s azok módosításának lehetőségei az egyik központi téma lesz a kongresszuson. Az onkológusok és másszakorvosok ugyanis világszerte mindenekelőtt a rákbetegség legveszélyesebb folyamatát, az áttétképződést és az azzal összefüggő szövődményeket igyekeznek megismerni és fékezni. A rosszindulatú daganatok mintegy 50 százaléka a rendelkezésre álló gyógyszerek, kezelési eszközök, eljárások megfelelő alkalmazása révén gyógyítható. A Burgenlandi Tartományi Múzeum meghívására a soproni Liszt Ferenc Női Kar képviselte Sopron városát Raidingban (Doborján) Liszt szülőhelyén a Liszt emlékév alkalmából rendezett központi ünnepségen. A rendező szerv szándéka az volt, hogy a Liszt életében kiemelkedően nagy szerepet játszó városok képviselői találkozzanak abban a valaha Sopron megyei kis faluban, ahonnan a zeneszerző elindult világhódító útjára. Sopronból, Weimarból, Budapestről és Bayreuthból hívtak meg egy-egy kórust. A soproni Liszt Ferenc Női Kar szombaton érkezett meg a horitschoni vendégházba, ahonnan rövid pihenő után utazott tovább Raidingba. A Liszt Emlékmúzeum kertjében, a vasárnapi ünnepség helyszínén találkoztak először a kórusok, hogy próbával készüljenek fel az ünnep szerves részét képző közös éneklésre. Liszt Ferenc három művének összkari előadására. A kórusok közös koncertjére a lockenhausi plébániatemplomban került sor. A budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola vegyeskara (karnagy: Párkai István) a bayreuthi ifjúsági kórus (karnagy: Manfred Hegen), az eisenstadti dalkör (karnagy Wolfgang Kentsch) és a soproni Liszt Ferenc Női Kar a templom négy különböző pontján helyezkedett el. A kórusok műsorszámonként egymásnak adták át a hangot. A programban a legnagyobb arányban Liszt-művek szerepeltek, a magyar kórusok háromKodály-művet is bemutattak. A nagysikerű koncert után a négy kórus egy raidingi vendéglőben oldott, baráti hangulatú vacsorán vett részt. Vidám énekszámokkal köszöntötték egymást és a vendéglátókat, a rendező Szervek vezetőit. Vasárnap regge a soproni Liszt Ferenc Női Kart szállító autóbusz Horitschonból Raidingba indult.. Itt került sor a központi ünnepségre a Liszt emlékház kertjében, melyen részt vettek a burgenlandi tartomány vezetői, a meghívott városok polgármesterei (Sopron képviseletében Markó József tanácselnök), helyi állami és egyházi vezetők és az osztrák rádió, televízió és sajtó tudósítói. A Liszt Ferenc emléke előtt tisztelgő ünnepi beszédek között az összkar a zeneszerző O salutaris, Ave Verum és Ave Maria című vegyeskari műveit szólaltatta meg Stefan Kocsis oberpullendorfi karnagy vezényletével. Ezután a résztvevők a múzeumban megkoszorúzták Liszt Ferenc emlékművét. A soproni Liszt Ferenc Női Kar az O salutaris női kari mű eléneklésével tisztelgett a mester emlékének. A raidingi Liszt-emlékünnepségen való vendégszereplés a soproni Liszt Ferenc Női Kar számára egyben az évad zárását is jelentette. Az 1985—86-os év második fele a nagy névadó művészetének jegyében telt. A kórus a Lisztemlékév alkalmából több Liszt-művet vett fel repertoárjába, május 5-én pedig emlékhangversenyt rendezett kizárólag Liszt művekből összeállított műsorral. Halmos Erika A Liszt emlékév jegyében Osztrák kórus fesztivál soproni résztvevőkkel – Mi lesz veled, középiskola ? Demográfiai hullám a láthatáron A tény, hogy a demográfiai hullám már a középiskolafelé hömpölyög, nem új. S ha a demográfusok esetenként vitatják is a „hullám” elnevezés jogosságát, ez mit sem változtat azon, hogy az oktatásügy gazdáira nehéz idők várnak ha ezeket a hullámokat fel akarják fogni, s nem akarnak a továbbtanulás már kialakult 95—96 százalékos arányából engedni. (Ez az arány természetesen a gimnáziumokra szakközépiskolákra és a szakmunkásképzőkre együttesen értendő.) Az idő sürget, mert az általános iskolákban már javában érezhető létszámtöbblet 1988-ra éri el a középiskolákat. Vagyis: míg 1986 ban 130—132 ezer diák végzett az általános iskolák nyolcadik osztályában, addig 1988-ban már 150 ezren lépik át utoljára az általános iskolák küszöbét. A csúcs 1989-ben várható, mikor is, több mint 165 ezren fejezik be alapfokú tanulmányaikat. Két év múlva pedig, 1991-ben mintegy százezerrel többen ülnek majd a középiskolák padjaiban, mint az 1985—1986- os tanévben, s az 1991— 1992-es iskolaévben körülbelül 525 ezerrel tetőzik a hetvenes években útjára indult áradás. A várható gondok orvoslásának előkészítése már 1983-ban megkezdődött, s hamar kiviláglott, hogy a tárgyi feltételek a legjobb esetben is csak szinten tarthatók, és feltételezhető a zsúfoltság növekedése is. Ezen ismeretek birtokában kezdődött a tervezés Mielőtt a konkrét elképzelésekre, érvekre rátérnénk, meg kell állapítani a központi irányítás és a területi tanácsok elképzelései korántsem egyeznek mindenben. Mert a tanácsok a központilag kalkulált 31 milliárddal szemben 37 és fél milliárdot szánnak kulturális beruházásokra - ezen belül több, mint négyszer annyit a közművelődési és művészeti intézményekre mint az a központi elképzelések szerint lehetséges volna. Néhány megye pedig, így Baranya, Fejér, Pest és Vas megye, a középfokú intézményekre szán lényegesen kevesebbet a szükségesnél. A valószínűsíthető fejlesztések szerint mintegy 2200 középiskolai osztályterem létesítése várható, s tanműhelyek befogadó képessége hozzávetőleg háromezerrel növekszik, s körülbelül hathétezer új diákotthoni hely is tető alá kerül. Mindez azonban — egyes tényezők, tekintetében — még a színre máltáshoz sem lesz elegendő, mert az egy osztályra jutó középiskolások száma így is 32-ről 33-ra nő, a ■szakmunkásképzőkben is eggyel lesznek többen (huszonkilencen), mint a demográfiai hullám előtt. Mielőtt bárki kevésnek vélné az emelkedést, tegyük hozzá: a jelenlegi létszámok is magasabbak jobbára, ráadásul ezek csak átlagok, vagyis sok olyan középiskola is lesz, ahol alig elviselhetőre nő a telítettség. Az új helyek ellenére kevesebben jutnak majd kollégiumba is. Ennek következményei messzire hatnak, különösen azon szakközépiskolák, szakmunkásképzők esetében, melyek nagy területeket, esetleg több megyét is ellátnak szakemberrel. Mert szűkülni fog a távolabbról jelentkezők száma, aminek hatásaként romlik a középiskolával el nem látott területeken végző nyolcadikosok továbbtanulás esélye. Hasonlóan negatív következmény, hogy a munkaerőgondok enyhítése egész régiókban is tovább várathat magára, mert kevesebben lesznek, akik visszamennek szűkebb pátriájukba. Számos kérdés, gond lenne említhető még, de ehelyt csupán egyet tegyünk fel: lesz-e elegendő tanár a megnövekedett diáksereg oktatására? Jelenleg ugyanis mintegy 33 ezren tanítanak a különböző középfokú iskolákban, ám számukat 39 ezerre kell emelni a zökkenők elkerülése végett. Ez — figyelembe véve az időközbeni nyugdíjazásokat — azt jelenti, hogy mintegy nyolcezer új tanárra lesz hamarosan szükség. Honnan kerül ennyi pedagógus? A tanárképzők ennyit útjukra bocsátani már képtelenek, hiszen elmulasztották a középiskolai demográfiai hullámra való felkészülést, jóllehet persze, ez korántsem csak az egyetemek szándékán múlott. Terv több is látszik a megoldásra, de már elöljáróban írjuk le: nem tűnik teljesen megnyugtatónak a jövő. Az egyik lehetőség: az általános iskolában tanító egyetemi végzettségű tanárok átvitele a középiskolákba. Evvel a középiskolák nyerhetnek, az általános iskolák pedig minden bizonynyal szegényednek. Felmerült a nyugdíjasok alkalmazása is, sőt, bizonyos esetekben a főiskolai végzetteig,'de-re is számítanak. KlffllFOID — 1986. június 27., péntek)