Kisalföld, 1989. november (44. évfolyam, 258-283. szám)
1989-11-01 / 258. szám
2 Viharos tisztújítás (Folytatás az 1. oldalról.) Minden vihar és lobogás mellett is, a többkörös szavazással, egészséges szellem ébresztésével próbált megújulni a megyei szövetkezeti érdekvédelem. Mert abban csaknem mind egyetértettek, hogy érdekvédelem nélkül nem létezhet a termelőszövetkezet, s ezt az érdekvédelmet megtöltve megfelelő politikai tartalommal — gondolva itt az agrárreformkör szerveződésére, gyarapodó taglétszámára — erről majd lapunk későbbi számában szólunk — ütőképes egység hozható létre a kormányszintű tárgyalásokkor. Teljes vezetőségcserét kezdeményezett az érdekvédelemben a jelölőbizottság, no, nem azért, mert mostanság a mindenkit leváltani divat járja. A korábbi vezetés, s így az elnökség is már jó néhány évet „leszolgált”, de ok volt némely esetben az alkalmatlanság is, ez az őszinte beszéd, még ha fájdalmas is, összesen százhuszonhárom szavazatból száztizenhat a szövetség elnökének Hári Gyulát, a szanyi téeszelnököt, a megyei agrárreformkör vezetőjét választotta. Elnökhelyettesnek két jelölt volt, Kovács Tibor, a mórichidai téesz elnöke, valamint Nagy Attila, a tápi téesz elnöke. Végül is, kétszeri fordulóra Kovács Tibor kapta meg a többség bizalmát. A szövetség függetlenített titkára, a volt titkárhelyettes, Szabó Árpádné lett, a szavazatok 90 százalékát nyerte el. Az elnökségbe is új tagok kerültek, nem túlzás azt állítani, hogy a megye jó mezőgazdasági szakemberei. Hogy ez a megújult vezetés mennyiben tudja megtölteni hasznos tartalommal a fölvállalt érdekvédelmi szerepet, a nagyon is nehéz gazdálkodási és társadalmi körülmények között? Abban mindenesetre van igazság, hogy a sikeres munkára csak egy módon van lehetőség, ha összefognak a szövetkezetek és komolyan veszik, amire váltakoznak. Ha a vezetés önmagán is tud majd újítani, ugyanakkor képes lesz arra, hogy megújítsa a szövetkezeti gazdálkodást, s kialakítson egy vállalkozásokon alapuló , rendezett tulajdonviszonyokkal — együttműködést. G. Szabó Beiktatták az új főkapitányt Állománygyűlést tartottak tegnap a Győr-Sopron megyei Rendőr-főkapitányságon. Ismertették a belügyminiszter parancsát, amely szerint nyugállományba helyezte a szolgálat felső korhatárának elérése miatt a Belügyminisztérium állományában végzett eredményes munkája elismerése mellett — dr. Simon Tihamér rendőr-vezérőrnagyot, a Győr- Sopron Megyei Rendőrfőkapitányság vezetőjét, egyben aranygyűrűt adományozott számára. A szolgálat érdekeiben november 1-i hatállyal dr. Takács Győző rendőrezredest, a Fejér megyei RFK közbiztonsági főkapitányhelyettesét áthelyezte a Győr-Sopron megyei RFK-hoz, és kinevezte megyei főkapitánynak. , Dr. Simon Tihamér több évtizedes eredményes pályafutását Földesi Jenő altábornagy, belügyminisztériumi államtitkár méltatta, és bemutatta az új főkapitányt. A búcsúzó és a kinevezett főkapitány személyes hangvételű szavai után Vidus Tibor határőr ezredes szólt a társ fegyveres erők és testületek képviseletében. Az állománygyűlést követő pohárköszöntőjében Szabó Mihály, Győr- Sopron megye Tanácsának elnöke köszönte meg a búcsúzó főkapitány munkáját, és kívánt eredményes tevékenységet az utódnak. Dr. Takács Győző 1941-ben született Rábacsanakon. A helyi általános iskola elvégzése után a győri közgazdasági technikumban érettségizett. 1963-ban lépett a Belügyminisztérium állományába. Előbb operatív tiszt, majd főoperatív tiszt volt az állami biztonsági szolgálatnál, 1971-től alosztályvezető. Ezt követően a megyei főkapitányság népgazdaság- és társadalmitulajdon-védelmi osztályának vezetője, 1984-ben került Székesfehérvárra a megyei főkapitányság állambiztonsági helyettesi tisztségébe. Rendőrakadémiát és jogi egyetemet végzett. Változások az érettségiben Gyökeresen megváltozik az érettségi vizsgáztatás módszere hazánkban, erről tájékoztatta az újságírókat Benedek András, az Országos Pedagógiai Intézet főigazgatója. Olyan vizsgarendszer kialakítására törekszenek, amely megfelel a középiskola kettős funkciójának, számon kéri az általános műveltséget, és figyelembe veszi a felvételi követelményeket. A nemzetközi gyakorlat szerint egyes tárgyakból alapfokú, másokból emeltszintű vizsgára jelentkezhet majd a tanuló. Mivel erre még sem a diákok, sem a tanárok nincsenek felkészülve, ez a szisztéma 1990-ben még nem vezethető be. Ám így is jelentős módosításokat javasolt az intézet, kiindulva abból, hogy egyértelműbbé akarják tenni a követelményeket, s egyszerűsíteni az ügyvitelt, minimálisra csökkentve a tételek „kiszivárogtatásának” lehetőségét. Ezért a legtöbbeket érintő tantárgyaknál — magyar nyelv és irodalom, matematika, fizika és kémia — a titkosságot teljes nyilvánossággal óhajtják felváltani, és ehhez a tévét és a rádiót is igénybe veszik. A részletekről a szaktárgyi érettségiket előkészítő pedagógusok adtak tájékoztatást: a magyar nyelv és irodalom tantárgy írásbeli tételeire pedagógusoktól kérnek javaslatokat, és ezekből állítanák össze a 100—120 tételt tartalmazó listát. Ezt az érettségi vizsga előtt egy-két hónappal tervezik nyilvánosságra hozni, majd az írásbeli napján TV-közvetítés keretében húznának ki a tételek közül hármat. Végül is a tanuló választana egyet a három tételből. Hasonlóan bevonják a tömegkommunikációt a matematika, a fizika és kémia érettségi vizsga folyamatába is. Mindhárom tárgyból közkézen forog az összefoglaló feladatgyűjtemény, ezek a könyvek képeznék a tervek szerint az írásbeli vizsga anyagát. A vizsga napján a tévében és a rádióban mondanák be a több ezer feladat közül kiválasztott példák sorszámát, a helyes megoldásokért járó pontszámokat, továbbá az elégséges és jeles érdemjegy ponthatárait. Nyitott kérdés még a dolgozatok javításának módja: vagy az esti TV-adásban ismertetik majd a részletes javítási útmutatót, vagy rábízzák a javítást a szaktanárokra. KIMLFÖLD 1989. november 1., szerda TELEX MOSZKVA. Mihail Gorbacsov és George Bush első találkozójára idén december 2—3-án kerül sor a Földközitengeren : a megbeszélések felváltva egy szovjet, illetve egy amerikai hadihajó fedélzetén zajlanak majd — jelentette be tegnap moszkvai sajtóértekezletén Eduard Sevardnadze, szovjet külügyminiszter. ANKARA. Első ízben van 1960 óta civil államfője Törökországnak Turgut Özal eddigi miniszterelnök személyében, akit kedden választott meg az ankarai parlament. MONTREAL: „A mai Magyarország, bár magában hordozza azokat a képességeket, lehetőségeket, amelyekkel önmagát felemelheti, sorsát megfordíthatja, ahhoz, hogy a képességeket kibontakoztathassa, szüksége van a külvilág támogatására”. Ezt hangsúlyozta Pozsgay Imre államminiszter a torontói programja befejezéseként tiszteletére adott díszvacsorán. A Kereszténydemokrata Néppárt Bemutatkozó gyűlés Dunaszegen találkoztak néhány nappal ezelőtt a Kereszténydemokrata Néppárt néhány helyi szervezetének küldöttei. A fertődi, szanyi, mosonmagyaróvári csoportok tagjaihoz csatlakoztak az érdeklődők. Jelen volt az értekezleten a párt országos szervező-titkára, LánczkyLászló is — tájékoztatta szerkesztőségünket a párt mosonmagyaróvári csoportjának titkára. A gyűlést Cséfalvay Gyula agrármérnök, a (Barankovics-féle) Demokrata Néppárt ,1947-es képviselőjelöltje, a Magyar Parasztszövetség vezetőségi tagja nyitotta meg. Cséfalvay Gyula kezdeményezésére a mai magyar falu alapvető problémái kerültek napirendre. Dr. Szabady Balázs közgazdász hozzászólása nyomán megkezdődött eszmecserében többek között Payer Károly nyugdíjas főkönyvelő mutatott rá arra, hogy a földtulajdon rendezését szerinte az 1947. január 1-jei állapotnak megfelelően lenne célszerű elvégezni. Ebből kiindulva a mezőgazdaság többszektorúságán belül kell helyreállítani az egyének és a falvaktulajdonosi jogait, a közbirtokosságát és ezen az úton elindulva, szervesen kialakítani egy olyan termelési rendet, amelyben a munka és a vállalkozás visszanyeri értelmét. Dunaszegen szóba került a Parasztszövetség megalakításának, a helyi érdekvédelmi szervezet létrehozásának, igénye. A résztvevők rámutattak: a tanácsok, az alternatív mozgalmak és új demokratikus pártok közötti rendszeres kapcsolat kialakításának fontosságára, a közéletben az öntudatos résztvétel időszerűségére. Ennek lehetőségéről szóltak a Kereszténydemokrata Néppárt érdi, fertődi, szanyi helyi szervezeteinek küldöttei gyakorlati példák alapján. A mosonmagyaróvári helyi Szervezet nevében Csorba ,Dezső számolt be a mosoni temetőben rendezett 26-i megemlékezésről és a párt bontakozó munkájáról, terveiről. A megjelentek elérkezettnek látták az időt, hogy megalakítsák a Kereszténydemokrata Néppárt ideiglenes megyei intézőbizottságát. Cséfalvay Gyulát delegálták a párt országos intézőbizottságában. Szocialista mozgalom nélkül nincs demokrácia (Folytatás az oldalról.) jöttéhez. Szavai szerint e párt nélkül a köztársaság nem születhetett volna meg. Arra törekszünk — jelentette ki —, hogy az országban a demokratikus átmenet törvényi megalapozását és stabilitását előre vigyük. Hangsúlyozta: szocialista mozgalom nélkül nincs, nem volt, nem lesz demokrácia és hozzáfűzte: tovább kell haladni a köztársaság építésében. Kitért arra, a közjogi bonyodalmak sejtetik, a jogállamiság csapdákat is rejt és példákat említett, hogy a kierőszakolt népszavazás tényéhez (amelyet az SZDSZ aláírásgyűjtéssel hitelesített) miért kell igazodni. Ezután arról beszélt, hogy az MSZP-nek milyen viszonya az MSZMP-hez. Válasza: kritikus. Felsorolta a bírálható pontokat és megjegyezte: a tagság nem bűnös az MSZMP döntéseiért, akarata megtört a bürokrácia gátjain. Kijelentette: az MSZP számít a volt MSZMP-tagok részvételére. Vitatkozó párt leszünk, amelyben helye van a baloldali szociáldemokratáknak és a reformkommunistáknak. Az új párt az igazság egymás mellettiségét kívánja érvényre juttatni, a sokféleségből az egységet kovácsolja ki. Az MSZP céljai között a szónok a következetes, radikális gazdasági modernizációt említette, amely a nép részvételével valósul meg. Részletes kifejtése után rámutatott arra, hogy ennek módszerei türelmet igényelnek. Emlékeztetett, hogy az egyenlőtlenségnek ésszerű határt akar szabni az új párt és a mindennapi élet biztonságára törekszik. Ettől vagyunk szocialisták — mondta —, és attól, hogy történelmileg kiegyezünk a piaccal, mert a piac erősítésétől remélhető a nemzeti jövedelem gyarapodása. Befejezésül a népérdekről szólván azt említette, hogy sokat beszélnek róla jogosan, ám követendőnek azt jelölte meg, ha gondolatok, programok versenyeznek egymással, továbbá azt, hogy az MSZP a népérdeket nem elvont értékekből származtatja hanem, az emberek konkrét szándékából. A szimbólumok korát éljük — mondta a nagygyűlés szónoka — és a párt jelképéről ejtett szót. A vörös szegfűről, mint a béke szimbólumáról tett említést. Azt kívánom — mondta beszédének végén az MSZP elnöke —, hogy Sopron haladó népe tűzze fel a szimbólumot. Aki nem tűzi fel, az tisztelje meg a szocialistákat, akik a nemzetért, a haladásért dolgoznak. A nagygyűlésen ezt követően tájékoztató hangzott el az önkormányzattal és a vámszabadterülettel összefüggő teendőkről, majd Nyers Rezső időszerű pártpolitikai és gazdaságpolitikai kérdésekre válaszolt. A nagygyűlés az Internacionálé közös eléneklésével zárult. Az MSZP elnöke a késő esti órákban visszautazott a fővárosba. V. L. Mosonmagyaróvár és ürese kézfogása (Folytatás az 1. oldalról.) által működtetett intézményben, az elhagyott gyermekek otthonában fogadtak bennünket, ahol háromszázan tanulnak és szakmát is kapnak a diákok; nyomdászokat és fémmunkásokat nevelnek például. A tánccsoporttal közösen meglátogattuk az Alfa Rómeó gyár múzeumát is, és megnéztük a gazdag kisváros több nevezetességét. A műemlékek közt bolyongva feltűnt, hogy Arese városszerkezete hasonlít Mosonmagyaróváréhoz. Feltűnően sok a zöldfelület, vizei nincsenek, csak egy kis patakuk. Mezőgazdasággal nem foglalkoznak, kulturális életük gazdaságot sugall, jól el vannak látva intézményhálózattal. ” Az alapítólevél kétnyelvű szövege tanúsítja: „Mi, Mosonmagyaróvár polgármestere és Arcse polgármestere kijelentjük: városunk közös akarata, hogy a jövőben létrejöjjön egy eredményes szociális, kereskedelmi, kulturális és sportkapcsolat elsősorban a fiatalokat illetően. Miután városaink vezetősége a testvérvárosi kapcsolat létrejötte érdekében egyhangúan szavazott, a mai napon ünnepélyesen kijelentjük, hogy Mosonmagyaróvár és Arese egymással szoros testvérvárosi kapcsolatot kötött". Hol és milyen publikum előtt írta alá az alapítólevelet Makai József és Ruggero Gentile? — Szombaton este fél kilenckor kezdődött a hivatalos ceremónia a hétszáz nézőt befogadó városi színházteremben. Teltház előtt hangzott el, hogy ők barátilag közelednek egy keleti városhoz. "Erre azt válaszoltam, hogy aki nekünk barátunk akar lenni és jó szándékkal, teszi, annak mi is baráti kezet nyújtunk. Elmondtam még: városukat a rövid idő alatt megismerve hiszem, hogy az ezer kilométeres távolság ellenére nemcsak az alapítólevélben leírt kapcsolatokban merül ki testvérimivoltunk, hanem az ipari, az idegenforgalmi és a műemléki területen is gyümölcsöződhet a két város kapcsolata. Ezután lépett színpadra másfél órási műsorával a mosonmagyaróvári néptánccsoport nagy sikerrel. Tombolt a közönség, alig akart hazamenni. 1989. október 28-tól Mosonmagyaróvárnak is van már testvérvárosa. Ami a folytatást illeti: jövőre, március végén kulturális delegáció érkezik Mosonmagyaróvárra Arcse városából,hogy a testvérvárosi kapcsolat bővítésének lehetőségeiről folytatódjék a megkezdett tanácskozás. Úgy hírlik, focicsapat is jön a delegációval, így nemzetközi barátságos mérkőzésre is van kilátás. H. V. Gyorslista Nyereményjegyzék az 1989. október 30-án megtartott október havi hatos lottó tárgynyeremény-sorsolásról, melyen az október havi hatos lottó szelvények vettek részt. A nyereményjegyzékben a következő rövidítéseket használtuk: D Szerencse-utalvány (30 000 Ft) E Sanyo rádiómagnó F Vásárlási utalvány (7000 Ft) G Vásárlási utalvány (5000 Ft) H Vásárlási utalvány (4000 Ft) A nyertes szelvényeket 1989. november 20-ig kell a totó-lottó kirendeltségek, az OTP-fiókok vagy a posta útján a Sportfogadási és Lottóigazgatóság címére (1875 Budapest V., Münnich Ferenc u. 15.) eljuttatni. A hivatalos tárgynyereményjegyzék november 7-től megtekinthető az OTP-fiókokban, totó-lottó kirendeltségekben és a postahivatalokban. Győr: 1 421 438 f 1 454 719 f 1 009 066 e 1 477 573 g 1 031 920 g 1 511 854 e 1 043 347 g 1 523 281 e 1 134 763 h 1 534 708 g 1 271 887 h 1 557 562 g 1 294 741 h 1 500 416 h 1 306 168 g 1 694 686 e 1 fin 595 h 1 706 113 t 1 329 022 h 1 717 540 1 340 449 g 1 728 967 g 1 397 584 e 1 751 821 h 8 002 390 h 8 230 930 g 8 013 817 g 8 242 357 g 8 036 671 g 8 253 784 g 8 093 806 d 8 265 211 g 8 105 233 e 8 288 065 g 8 116 660 g 8 299 492 g 8 128 087 f 8 310 919 h 8 139 514 g 8 322 346 h 8 162 368 d 8 333 774 h 8 173 795 e 8 345 200 h 8 185 222 f 8 368 054 h 8 196 649 f 43 231 831 e 8 208 076 g 43 266 112 e KISALFÖLD. Politikai napilap. Szerkesztőség: Győr, Tanácsköztársaság útja 51. Levélcím: 9002 Győr, Pf. 28. Központi telefonszám: 15-544. Főszerkesztő: KLOSS ANDOR. Főszerkesztőhelyettes: CSISZKA ANTAL, VARGA LAJOS. Telefon: 13-042. Délutáni szerkesztő: 12-475. Kiadja a Győr Megyei Lapkiadó Vállalat, Győr, Tanácsköztársaság útja 51. Levélcím: 9002 Győr, Pf. 28. Központi telefonszám: 15-544. Felelős kiadó: KUKORELLI KÁROLY igazgató. Telefon: 12-142. Hirdetésfelvétel: 16-313. Telex: 24-364. Fax: 12-142. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a postahivatalokban, a hírlapkézbesítőknél és a hírlapüzletekben. Készíti a Széchenyi Nyomda. Felelős nyomdavezető: NAGY IVÁN igazgató. Index: 26-060-HU ISSN 0133-1507.