Kisalföld, 1991. december (46. évfolyam, 282-305. szám)
1991-12-09 / 288. szám
1991. december 9., hétfő JELEN IDŐ Nyílt levelet írt a gazdasági vezetőknek Mesterségesen leépítik a mezőgazdaságot? A szárföldi Rosta József jóslata Az ötvenes években édesapja kuláklistára került, harminc hold földdel, hét gyerekkel. Küzdelmes évek után, hatvanöt évesen, téesztagként ment nyugdíjba. Önmaga is egész életében a mezőgazdaságban dolgozott: a szárföldi Kossuth téeszből a csornai, majd a répcelaki állami gazdaságba került, onnan a veszkényi Téeszbe. Munka mellett, magánúton végezte Csornán a mezőgazdasági technikumot, dolgozott agronómusként, üzemegyeség-vezetőként, főágazatvezetőként. Legvégül pedig, a nyugdíj előtti években, mint háztáji agronómus. A szárföldi Rosta József később, nyugdíjasként sem fordított hátat a földnek. Idősebb fia tíz holdat bérelt a téesztől - már négy évvel ezelőtt -, azóta vállalkozóként dolgozik, kiépített egy farmgazdaságot, együtt műveli a földet édesapjával. Az idén a hét hektár egyik felén már 300 mázsa cukorrépa termett hektáronként, a másik felén pedig kukorica, takarmány a kilenc tehénnek, és a tíz növendéknek. - Tavaly nyáron kezdtük visszaigényelni a szülői földeket - mondja Rosta József. - Most tavasszal ki is mértek hét hektárt az anyai örökségből. Édesapám hat éve meghalt, ott is volt hét hektár, a testvéreim lemondtak volna róla a részemre, persze, ezt a régi rendszerben nem fogadta el a bíróság, így most hétfelé osztották a földet. A kárpótlási jegyek át nem ruházhatók, az átírási költség pedig olyan nagy, hogy képtelenség összeszedni... - Szerintem a kormány kibontakozási programja a mezőgazdaságban valójában zsákutca. Mert induljunk ki csak abból, hogyan építhetne ki ma Magyarországon egy fiatal vállalkozó farmgazdaságot önerejéből? Sehogy! A fiam is szeretett volna fölvenni kölcsönt, hogy új traktort vegyen, de mivel nem volt nyugati autónk vagy balatoni villánk, nem adtak. Más fedezet meg nem volt jó. Kérdezem én, ilyen hozzáállás mellett hogyan lehet támogatni a mezőgazdaságot? Nem is beszélve arról, hogyan tud ma földet vásárolni egy fiatalember? Gyakorlatilag sehogy! Ha nálunk is nincs ez az örökség, most a fiam sem lehetne farmer, annál is inkább, mivel a téesz is visszamondta a korábbi földbérletet... - Ön szerint, mi kellene a kibontakozáshoz? Elször is földtörvény! Nem értem, miért húzzák-halasztják még mindig! Aztán lehetőség, hogy törlesztéssel, hosszú távú, kedvezményes hitelekkel földet vásárolhassanak a fiatalok. Ezt is meg lehetne csinálni úgy, hogy nem jelentene pluszterheket az államnak, így viszont, ha valaki gazdálkodni akar, szinte semmi esélye nincs rá... Akiknél a milliók vannak, akiknél a pénz van, egy sem fog közülük gazdálkodni, akik viszont szeretnének, nem segítik őket hozzá. Nem igaz, hogy az embereknek nem kell a föld. Csak azok nyilatkoznak így, akik nem szeretnek dolgozni. Adjanak rá lehetőséget, és megmutatják az emberek, hogy mire képesek. De néha már az az érzésem, hogy tudatosan fejlesztik vissza a mezőgazdaságot. Rosta József idén januárban nyílt levelet fogalmazott meg a gazdasági vezetőknek, ebből idézünk néhány gondolatot: „Kiszolgáltatott a mezőgazdaság, a nagy- és kisüzem egyaránt. A termények termelői árának önköltség alá süllyesztésével szemben a fogyasztói árak lassan már a csillagos eget súrolják... Az államháztartást növelik? Az adósság csökkentését segítik, vagy a különböző kft.-k és magánszervezeteik zsebét gyarapítják a felbomlott központi apparátusok segédletével? Az állítólagosan 4 millió felesleges sertéshez cseh import, a felesleges tejhez tartósított, dobozos tej, lengyel burgonya? Uraim, hová fog vezetni ez a politika?... Vajon kik azok a szervezetek, személyek, akik ezt a folyamatot irányítják? Kinek állhat érdekében, hogy megbuktassák a nagyüzemeket, és elvegyék a kedvet a magángazdálkodástól? Könnyű mesterségesen gazdaságtalanná tenni, és erre hivatkozva leépítemi a mezőgazdaságot. Akkor azonban két év múlva az adósságtörlesztésen kívül élelmiszerimportra és dollármilliárdokra lesz szükség, de miből?...” (Rosta József jóslata már most bevált?) Nyerges Csaba „Kiszolgáltatott a mezőgazdaság, a nagy- és kisüzem egyaránt!” A Vízöntő korának emberei vagyunk... Esztendeje éppen, hogy dr. Szepesi Péter radiológus két alapító taggal létrehozta Mosonmagyaróváron a „Silva Baráti Kört”. Ma 25-30 klubtag találkozik szombatonként a Városi Művelődési Központban. Nyitottak, kedvesek, közvetlenek, szeretettel teltek és fiatalok - talán így jellemezném őket. Rujder Sándorral, a baráti kör egyik vezetőjével beszélgettem az agykontroll foglalkozásokról. - Milyen céllal tartják összejöveteleiket? - Szeretnénk, ha mindazok, akik elvégezték az agykontroll-tanfolyamot, azaz rendelkeznek egyfajta szellemi alappal, egy helyen csoportosulnának, s megtalálnák azokat a ma élő ember számára kapaszkodót jelentő erőket, melyek törtető világunkban segítséget jelentenek. Ez egy kezdeti stádium, a relaxáció gyakorlással történik itt. Sokkal könnyebb csoportosan elsajátítani és megérezni ennek lényegét. Fontos, hogy nyitottak legyünk minden új iránt, ami megváltoztatja életünket. A relaxáció egy befelé figyelés, a jobb iránti törekvés. Az ember befelé fordul, és felismeri önmagát, árnyékvilágát, arra rátekintve megoldja problémáit. Ez jellemzi az emberiség új korszakának, a Vízöntő korának emberét. Megteremti a meditációs csendet - a belső csendet -, befogadja a világban lévő jót, megformálja, átalakítja és sugározza kifelé is. - Kiket várnak a baráti körbe? - Legyen hívő, ateista, materialista, bárki eljöhet, ugyanúgy el tudja sajátítani ezt a gondolkodási módot. Hasznos dolog, amit mindenki magáénak tudhat, ha nyitottá válik, ez nem zárja el a lehetőséget önmaga előtt. G. L. Nem feltétlen felszámolás... Ki érdekelt a csődben? Mi történik akkor, ha minden hitel lejár, és a gazdálkodó egységnek még annyi készpénze sem marad, hogy a legszükségesebbre, fizetésre, a termelés fenntartására jusson? Ilyenkor teljes a csőd - mondanánk hétköznapi nyelven. Esetünk azonban jóval több, mint „egyszerű” csőd. Van rá példa nem egy a megyében. Egyik mezőgazdasági üzemünk november közepén nyújtotta be maga ellen a felszámolási kérelmet a megyei bíróságon. Bármily szomorú is ez a tény - gondolhatnánk - mindenkinek érdeke, hogy ettől kezdve minél hamarabb kimondják a csődöt, és megkezdjék a sorban álló hitelezők kielégítését. Mindenkinek? Lehet, a hitelezők kivételek ez alól, hiszen a szerződés szerint járó kamatok mindvégig felszámolhatók... A kamatszámolgatásra pedig még jócskán van idő, hiszen „csak” 1991-et írunk, amikor is a felszámolási eljárásról szóló 1986. évi 11. számú törvényerejű rendelet van érvényben. Ez alapján a bíróság akár el is utasíthatja a felszámolási kérelmet. Az új, nyáron elfogadott II. törvény a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról csak 1992.január elsején lép érvénybe... Utánajártam, nagyjából mennyi idő kell hozzá, hogy a bíróság által kijelölt felszámoló szervezet megkezdhesse a hitelezők kielégítését. Tegyük fel, a bíróság semmilyen formai, tartalmi hibát nem talál a kérvényben, és azt nem „dobja vissza”. Ekkor, a jelenleg hatályos jogszabály szerint szakértőt nevez ki. A szakértő feladata egy meglehetősen hosszadalmas eljárás során hitelesen bizonyítani, hogy a gazdálkodó szervezet valóban fizetésképtelen. A bizonyítás és az azt követő bírósági döntés akár három hónapig is elhúzódhat. Ha végül megszületik a felszámolási végzés, célszerű rögtön lemondani a fellebbezési jogról, így 15 nap bankköltséget megtakaríthatunk. A bíróság ugyanis a jogerős végzést küldi el a Magyar Közlönybe, megjelentetésre. A közzétételtől kezdve a kijelölt felszámoló veszi át a szervezet gazdasági ügyeinek irányítását, és az ezt követő 30 napon belül kell benyújtani a hitelezői igényeket. (Késedelmi kamatot ettől fogva nem számolhatnak fel a hitelezők lejárt követeléseik után.) A fizetésképtelenség bekövetkezése és a felszámolási kérelem beadása közti 90 napos kötelező várakozási időt összeadva, a legjobb esetben is legalább fél évbe telik, mire megkezdődhet a „valódi” csődeljárás. Belegondolni is rossz, hogy egy 100-150 milliós tartozásnál ez mekkora kamatot jelent... Jó tehát, ha mindenki tisztában van vele, megeshet, a csődeljárás mielőbbi megkezdésében és befejezésében legkevésbé maguk a hitelezők érdekeltek - és leginkább maga a csődbejutott. Jó, ha megjegyezzük, üzemgazdasági szempontból már akkor célszerű csődöt jelenteni, amikor a bevételek éppen csak a változó költségeket fedezik. Másféle megítélésben, amikor az állandó költségek már egyáltalán nem térülnek meg. Kilátástalan helyzetben egyedül így biztosíthatjuk a vagyon - legyen az bár állami, szövetkezeti vagy magán - megfelelő védelmét. Hozzá kell tenni: ezt csak az új törvény teszi lehetővé, amely megkülönbözteti egymástól a csődeljárást, a felszámolási eljárást, és a jogutód nélküli megszűnést jelentő végelszámolást. Csudás Endre Súlyadó frász Dallos Jenő rajza. Tárlat, zene, tánc Színes morzsák a tápi falunapról Falunapot rendeztek Tápon. A program egyik különlegessége az éremkiállítás volt. A szép számmal érkező látogatók megismerkedhettek a szakirodalommal, katalógusokkal, szakkönyvekkel. A tárlókban elhelyezett érmek, pénzek, a történelem változásait, alakulását tükrözik, az ókori római denariusztól haladva a mai fizetőeszközökig. A kiállított régi pénzek nagy részének tulajdonosa, Pőcze Ferenc, lelkesen mesél róluk: „Kb. húsz éve gyűjtöm őket, immár 3000 darabot tesznek ki. Gyűjteményem érdekességei ezek a koronák, melyek a Habsburg időkből maradtak ránk, egyik oldalukon magyar, másikon német nyelvű felirattal. Az értéküket ne kérdezd, függ attól, hogy milyen régi az érme, s hány darabot készítettek belőle. Például a II. János Pál pápa látogatására kibocsátott ezüst emlékplakett ára már mintegy kétszeresére, 1500 forintra emelkedett.” A képzőművészet sem maradhatott ki a kulturális kínálatból. A helyi amatőr festőknek is lehetőségük nyílt arra, hogy műveiket bemutassák a közönségnek. Nagy Kázmér tápi festő különböző tanfolyamokon tanult rajzolni, majd érettségi után kirakatrendezői vizsgát tett. Többféle technikával kísérletezett, végül kikötött az olajfestésnél. Másolatokat készít híres festők képeiről, kedvenc témája a csendélet. - „Nehezemre esik megválni egy-egy képemtől-vallja. Szerintem azonban senki sem önmagának fest. Mindig a legújabb képemet tartom életem legsikeresebb alkotásának, felülmúlhatatlannak, de ez az állapot csak addig tart, míg el nem készül a következő.” Nagy sikert arattak Hoffmann Éva munkái, amelyek a ménfőcsanaki alkotótábor keretében készültek. Szívet gyönyörködtető finom grafikák, rézkarcok, viaszos batik kompozíciók. A délután a zene és tánc jegyében telt el. Sokan voltak kíváncsiak Soltész Rezső koncertjére. - Nagyon fontos számomra - mondta -, hogy megjelent az új nagylemezem, sorrendben a nyolcadik. A címe: „The best of Soltész Rezső”. Ez egy válogatás a korábbi lemezeim anyagából. Szerepel rajta egy új dal is, melyet még Máté Péter írt nekem. - Milyen érzés kis közönség előtt fellépni? - Nem szeretek igazán nagy sportcsarnokokban koncertezni. Itt jobban tudom tartani a kapcsolatot a közönséggel, látom az arcukon, hogy tetszett-e a műsor vagy sem. Buda Henriette KISALFÖLD 7 Segíteni az önállóságot Enyhülnek a levéltári és múzeumi gondok? A megyei közgyűlés, Szentkuti Károly alelnök előterjesztése alapján tárgyalta a Győr-Moson-Sopron Megyei Múzeumok Igazgatóságának, a Megyei Levéltár Igazgatóságának tevékenységét, gazdasági helyzetét, a további szervezeti változtatásokra irányuló tervezetét. A közgyűlés megállapította, továbbra is szükségesnek tartja megyei fenntartásban működtetni a megyei múzeumi igazgatósághoz tartozó múzeumokat. A feladatok ellátására szükséges a múzeumi szervezeti forma megtartása, de annak jelenlegi rendszerét új alapelvek figyelembevételével szükséges átalakítani. Itt garanciát kell vállalni a tagmúzeumok önállóságáért, a költségvetés arányos szétosztásáért, a tájmúzeumok segítéséért, a jelenlegi szakfelügyeleti rendszer újragondolásáért. A közgyűlés egyetértett azzal, hogy 1992 január elsejétől a levéltári igazgatóság önállóan lássa el a pénzügyi, gazdasági teendőit. Indokolt a Győr-Moson-Sopron Megyei Levéltári Igazgatóság megtartása. A soproni levéltár függetlenné válásának kérdését, 1993 január elsejétől indokolt megvitatni. A közgyűlés szükségesnek tartja a múzeumi szervezet és a levéltári igazgatóság tárgyi és személyi feltételeinek javítását. Fontosnak ítéli, hogy mindkét intézménynél erősödjék a tudományos publikációs tevékenység._r±)