Kisalföld, 1993. április (48. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-02 / 77. szám

1993. április 2., péntek A CSALÁD NAPILAPJA XLVIII./77. szám • Ára: 13,80 Ft Fontos vagy másnak 6. oldal 12. oldal 13. oldal Holnapi számunkban: Utak a világban Lurkóságok Egy asszony illata Befejeződött a magyar-osztrák csúcstalálkozó Elutazott Thomas Klestil Sajtókonferencia a tárgyalásokról Az osztrák és a magyar ál­lamfő közös nemzetközi saj­tókonferenciájával zárult csü­törtökön Thomas Klestilnek, az Osztrák Köztársaság elnö­kének hivatalos budapesti lá­togatása. A magas rangú bé­csi politikus Göncz Árpád köz­­társasági elnök meghívására töltött két napot Budapesten. Személyében először járt oszt­rák államfő az új, demokrati­kus Magyarországon. A sajtókonferencián Göncz Árpád az államfői tárgyaláso­kat összegezve elmondta: át­tekintették a magyar-osztrák kapcsolatok minden kérdé­sét, köztük a napokban tető alá hozott agrármegállapo­dást, a közúti tranzitengedé­lyeket és a magyarok auszt­riai munkavállalását. Szóba került a tárgyalásokon a ha­tár menti megyék és az oszt­rák tartományok együttmű­ködése, ami hozzájárulhat ah­hoz, hogy a határok ne elvá­lasszanak, hanem összekös­senek. Thomas Klestil úgy ítél­te meg, hogy a két ország kap­csolatai soha nem voltak olyan jók, mint most, hozzáfűzte azonban: a szálakat még szo­rosabbra lehetne fűzni. (Folytatás a 4. oldalon.) Az osztrák és a magyar elnök a Parlamentben. Időjárás Előrejelzés ma estig: eleinte jobbára derült idő lesz, majd napközben időnként megnövekszik a felhőzet. Inkább csak ke­leten várható elszórtan eső, zápor. A mérsékelt szél napközben a Tiszántúlon és a Kisalföldön időnként megélénkül. A legma­gasabb nappali hőmérséklet általában 11, 16 fok között vár­ható.­­ A DUNA vízállása tegnap Dunaremeténél 55 centiméter volt, a RÁBA Győrnél 118 centiméter, mindkettő apadó jellegű. Mécs Imre a likócsi laktanyában Politikánk kényes kérdései Megyénkbe látogatott teg­nap Mécs Imre szabaddemok­rata képviselő, a parlament honvédelmi bizottságának al­­elnöke, a nemzetbiztonsági bi­zottság tagja. A vendég dél­előtt megtekintette a Rába Ra­kétaezred körletét, elbeszél­getett katonákkal és tisztek­kel, majd előadást tartott a várható honvédelmi törvény­kezésről. Mosonszentmiklósi tájékoztatója előtt délután az SZDSZ helyi irodájában a saj­tó képviselőinek elmondta, na­gyon jó benyomást tett rá a fiatal győri tisztikar, a lakta­nya rendje és tisztasága, va­lamint az, hogy a kiskatonák kedélyállapota kiegyensúlyo­zottnak tűnt.­­ Tudomásunk szerint az ez­red a megváltozott politikai kö­rülmények ellenére továbbra is úgynevezett „elsőlépcsős". Nyugodtak lehetünk-e, hogy ma a megfelelő országhatár mellett állomásozik ez az egy­ség? - kérdeztük a képvise­lőt. - Az egység mobil, arány­lag könnyen telepíthető - hangzott a válasz. - Az erede­ti elképzelések szerint, mint csapásmérő eszköz, egy eset­leges Olaszországgal való konf­liktus esetén jöhetett volna szóba, vagy, ha a NATO meg­­szállja Ausztriát. Tény ugyan, hogy az ország területén ará­nyosabban kell elhelyezni erő­inket, ám a telepítéseket meg­fontoltan kell végezni. Egy­részt, mert sokba kerülnek, másrészt, pedig, hogy senki ne érezze magát fenyegetve ál­talunk. Szomszédainkkal az egymással szembeni szoron­gásokat kölcsönösen fel kell oldanunk. A parlamentben hatpárti a konszenzus abban, hogy Magyarországnak nincs ellenségképe. Eszerint vettünk részt már a bécsi haderő-csök­kentési tárgyalásokon is, mely­nek korlátozásait hazánk el­fogadta. Szemben Jugoszlá­viával, amely semleges állam­ként ott nem vett részt. Saj­nálatos, hogy mire a bécsi megegyezés létrejött, Jugo­szláviában kitört a polgárhá­ború. (Folytatás a 4. oldalon.) Az agrárszektor orra bukott Mezőgazdasági fórum Kapuváron­ ra bukott, és magával rántot­ta a gazdaság többi ágazatát is - kezdte a tegnap délután Kapuváron tartott sajtótájé­koztatót dr. Juhász Pál or­szággyűlési képviselő, az Or­szággyűlés mezőgazdasági bi­zottságának tagja, az SZDSZ agrárszóvivője. Az agrárszó­vivő dr. Kertész Zoltán képvi­selőtársával (SZDSZ, s szin­tén a mezőgazdasági bizott­ság tagja) együtt érkezett Ka­puvárra, hogy a rábaközi te­lepülések polgármestereit, a mezőgazdasági üzemek veze­tőit, a kapuvári érdekegyez­tető fórum, a földrendező és földkiadó bizottságok tagjait, valamint az érdeklődőket az aktuális kérdésekben tájékoz­tassák. A képviselők a sajtó­táj­ékoz­­tatón vázolták a mezőgazda­ság nehéz helyzetét. Mint mondták, jelenleg is több tör­vény hiányzik ahhoz, hogy az átalakított mezőgazdaságban megindulhasson a termelés. A legnagyobb gondok közé tar­tozik, hogy a kárpótlás elhú­zódik, nem született meg a földtörvény, és egyelőre nincs meg a szükséges hitelrend­szer: a kormány és a bankok is félnek befektetni az agrár­­termelésbe. A privatizációval kapcsolatban Kertész Zoltán megemlítette: a kormány el­zárkózik egy vizsgálóbizottság felállításától, a mezőgazdasá­gi bizottság már csak a szük­séges vizsgálatokon találko­zik a problémákkal. (Folytatás a 4. oldalon.) - Kínos helyzetben vagyunk. A rendszerváltás előtt úgy né­zett ki, hogy a várható gazda­sági válsággal a mezőgazda­ság jobb eséllyel nézhet szem­be, mint az ipar. Ma viszont azért áll tartós gazdasági vál­ság előtt az ország, mert az erősnek hitt mezőgazdaság éz­ A társadalombiztosítás megyei­­milliomosai Megkezdődtek a végrehajtások Az Országos Társadalom­biztosítási Főigazgatóság - az ellátottak iránti kötelezettsé­geit szem előtt tartva - az elő­zetes bejelentéseknek megfe­lelően ismét nyilvánosságra hozta nagy adósainak listáját, bízva abban, hogy más eszkö­zök mellett ez is hozzájárul a nyomasztó súlyú kintlevősé­gek csökkentéséhez. Mint ismeretes, százmilli­­árd forint körüli - kamatok­kal együtt - az az összeg, amellyel országosan tartoznak a társadalombiztosításnak. Ugyanez Győr-Moson-Sopron megyében (legfrissebb adat) 1,5 milliárd forint - ez nem igazán mondható rossznak. -Tény, hogy helyzetünk jobb az országos átlagnál, de azért büszkék nem vagyunk rá - mondta tegnap Óvári Imre, a társadalombiztosítás megyei igazgatója. - Igyekszünk csök­kenteni ezt a 6-7 százalékos kintlevőséget is, a múlt héten a behajtási tevékenységünk részeként megkezdtük a vég­rehajtásokat. És fokozódó ütemben folytatjuk, ahogy a fizetési meghagyások jogerő­re emelkednek. Ugyancsak tegnap délelőtt érkezett meg Győrbe az orszá­gos lista, amelyről néhány ér­dekességet felidéz az igazga­tó:­­ Tudható, hogy a társada­lombiztosítási befizetések te­rületén 73 százalék a vállala­­ti-szövetkezeti-költségvetési intézmények aránya. Ennek a 100-as „toplistáján” nincs me­­gyénkbeli cég. Az egyéni és tár­sas vállalkozók (a 27 száza­lék) körében viszont hárman is szerepelnek igazgatóságunk területéről. (A megyei adóslista érdekes­­ségei a 3. oldalon olvashatók.) 99 Alexander Arnot előadása Németország és Európa Alexander Arnot, Németor­szág magyarországi nagyköve­te tegnap a követség reziden­ciáján megyei lapok főszerkesz­tőit fogadta, majd Németország és Európa címmel előadást tar­tott, amit széles körű eszme­csere követett. A nagykövet egyebek között elmondotta, hogy a német egy­ségesítési folyamat nem oko­zott problémát Európa számá­ra, s az egységes Németország­nak minden irányban alapve­­tően jó kapcsolatai vannak. Mint ahogyan a múltban, úgy a jö­vőben sem törekednek vezető szerepre, az országnak az a cél­ja, hogy az Európai Közösség­be ágyazott politikát folytasson, és az egységes Európa kiala­kulását segítse. Kérdésre válaszolva Alexan­der Amot úgy fogalmazott, hogy a magyar privatizáció folyama­tát alapvetően jónak értékeli, utalt arra, hogy a német befek­tetők a korszerű technika meg­honosítására, képzett munka­erőt igénylő munkahelyek meg­teremtésére törekszenek. Ezzel kapcsolatban jó és követésre méltó példaként említette az Audi győri beruházásait. A BJMMÖm megkérdezte: Miért marad magára a lélek? Magyarországon minden negyedik felnőtt pszi­chés betegségtől szenved. Az egész­ségügyi felvilágo­sítás terén ta­pasztalható je­lentős lemara­dás, valamint az, hogy a dep­ressziós betegek közül sokan nem jutnak el időben szakor­voshoz, összefüggésbe hoz­hatók a hazánkban tapasz­talható magas öngyilkossá­gi aránnyal. Megyénkbéli tapasztalatokról dr. Oster­­harics-Horváth György kan­didátust, a győri Petz Ala­dár Megyei Kórház II. szá­mú pszichiátriai osztályá­nak vezető főorvosát kér­deztük. - A lakosság körében a depressziós betegségek arány­száma nagyon magas. Az általános lakossági men­tálhigiénés kultúra viszont rendkívül alacsonynak mondható. Még a fájdalom­mal járó panaszokkal sem, vagy csak nagyon későn for­dulnak orvoshoz az embe­rek. A lelki problémák­ra ez hatványozot­tan igaz. Gondot okoz, hogy az ideggyógyásza­tot sokan té­vesztik össze a pszichiátriával, és az országban professzionálisan gyógyító orvosok száma - ami nyolcszáz körülire tehető - közel sem elegendő. Bár Győr-Moson- Sopron megye, ezen belül Győr város ellátottsága e té­ren is jónak mondható. -Megyénkben viszonylag alacsony az öngyilkosságok aránya is... " - Tény, hogy amióta Ma­gyarországon öngyilkossá­gokkal kapcsolatos statisz­tikai adatok rendelkezésre állnak igazolható, az ország nyugati megyéiben, így Győr-Moson-Sopron megyé­ben is a befejezett öngyil­kosságok száma lényege­sen alacsonyabb, mint pél­dául a keleti területeken. K. L. A.

Next