Kisalföld, 1993. április (48. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-23 / 94. szám

Bizottság alakult a Szigetközért Értékelte munkáját a megyei önkormányzat Környei László napirendi pont előtti felszólalásával kez­dődött tegnap a győri megye­házán a Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat köz­gyűlése. A Regionális Oktatá­si Központ megyei igazgatója az intézet feladatköréről szól­va elmondta, hogy az elsősor­ban állami felügyeletet lát el a megye oktatási intézményei felett. Környei László elismer­te: sok még a bizonytalanság a ROK és a megyei pedagó­giai intézet hatásköreit illető­en, egyúttal felhívta a figyel­met, hogy a pedagógiai inté­zetek feladata elsősorban a szolgáltatás. A feladatkörök tisztázása céljából a két inté­zet szakembereiből álló ha­marosan országos munkabi­zottság alakul. (Folytatás a 3. oldalon.) Sopron­vármegye (6-7. oldal) Holnapi számunkban A nézők megszólaltak Tárlat a győri Műcsarnokban (12. oldal) Angol nyelv mindenkinek (15. oldal) Dr. Solt Pál előadása Megkezdődött a jogász egylet ülése A soproni színházban teg­nap 15 órakor kezdődött a Ma­gyar Jogász Egylet IV. ván­dorgyűlése. A város nevében a Testvériség néptáncegyüt­tes műsorával köszöntötte a résztvevőket. A bemutató után dr. Varga József, a megyei szervezet elnöke üdvözölte az ülés több mint 700 vendégét. Dr. Király Tibor, a Magyar Jo­gász Egylet elnöke személye­sen ugyan nem volt jelen, mi­vel kormányülés miatt az utol­só pillanatban le kellett mon­dania a résztvételt, megnyi­tóbeszédét azonban ismertet­ték az egybegyűltekkel. Az aka­démikus ebben kifejtette: szer­vezetük jelentőségét az a tény adja, hogy a hatalmat ellen­őrizni kívánó civil szerveződé­sek közül, a Magyar Jogász Egylet rendelkezik a legna­gyobb szakértelmű tagokkal. A plenáris ülés előadásán, dr. Solt Pál, a Magyar Köztár­saság Legfelsőbb Bíróságának elnöke az emberi jogok szere­péről beszélt. Miután ismer­tette a történelmi előzménye­ket - külön kiemelve az Em­beri és Polgári Jogok Nyilat­kozatát -, a kérdés fontossá­gát méltatta, hiszen régiónk forrong, és a júniusban, Bécs­­ben tartandó emberi jogi kon­ferencia előestéjén vagyunk. Európai jogi rendszerben gondolkodhatunk, fejtette ki az előadó, főleg a második vi­lágháború után kapott a kér­déskör nagyobb hangsúlyt. Az ENSZ alapokmányának pre­­ambulumjában, illetve embe­ri jogi chartájában lefektették az alapelveket, amelyek a ma­gyar alkotmányban és Polgá­ri törvénykönyvben is szere­pelnek. Az 1950-es római egyezmény létrehozta a Stras­bourg­ emberi jogi bizottsá­got, így az e fórum határoza­tait kötelezően elfogadó orszá­gokban élő polgárok jogorvos­­lattal élhetnek, amennyiben ezen jogaikban sértve érzik magukat. Magyarország elis­meri a bizottság határozata­it, illetve csatlakozott az 1989- es, gyermekek jogairól szóló egyezményhez is. A magyar jogásztársadalom feladata, hogy az emberi jogi kultúrát terjessze hazánkban. Brenner K. ­ Új minőséget teremt Kovács György szobrászművész-restaurátor nem csu­pán a régi értékeket menti, hanem új minőséget teremt munkájával. Pannónia műemlékei című sorozatunkban őt mutatjuk be. Másik cikkünkben az építész szemével tekinti át a soproni színház történetét Dávid Ferenc. (Írá­saink a 13. oldalon.) Adrian Moruzi az ünnepélyes aláírás előtt beszélt a romániai magyarság helyzetéről, sem eltitkolva, sem eltúlozva a problémákat. A két ország közötti barátkozást az európai közeledés egyik kulcsfelada­tának véli, ezt támasztotta alá többi gondolatával is. A tegnap aláírt megállapodásban rögzítették a két város együttműködésének lehetséges területeit ke­reskedelmi, városépítési és -gazdálkodási, oktatási­kulturális, valamint idegenforgalmi témakörökben. Ezentúl konkrét megállapodás is létrejött iskolák kö­zötti nyári tanár-diák cserelátogatásról, egy Brassó­ról szóló kiadvány győri elkészítéséről, valamint vizs­gálták a brassói tehergépkocsigyár és a győri Rába Rt. közötti gazdasági együttműködés lehetőségét is. A brassói polgármester, Adrian Moruzi hattagú kül­döttség élén kétnapos látogatást tett Győrben azzal a szándékkal, hogy testvérvárosi együttműködési megállapodást írjon alá Kolozsvári­ Ernő polgármes­terrel. Rendezték a pénzügyeket A győri közgyűlés döntései A tegnapi győri közgyűlés napirenden kívüli polgármes­teri bejelentéssel kezdődött. Az elnöklő Kolozsváry Ernő üdvözölte és mutatta be a kép­viselő-testületnek a jelenlévő brassói polgármestert. A ven­dég köszöntötte a testületet és átadta Brassó képviselői­nek üdvözletét. Még mielőtt az érdemi mun­kához láttak volna a város­atyák, Kővári Zoltán (SZDSZ­­Fidesz) képviselő nehezmé­nyezte, hogy a kismegyeri is­kolát megszüntetik. Olaszi Im­­re, a polgármesteri hivatal mű­velődési és sportosztályának vezetője ígéretet tett arra, hogy gondolkodni fognak, mi le­gyen az intézmény további sor­sa. .. (A helyzetről a Kisalföld megkérdezte rovatunkban ol­vashatnak. A szerk.) Az első napirendi pontot a ja­vaslat egyes 1994. évben in­dításra tervezett fej­lesztési fel­adatokhoz a költségvetési elő­irányzat jóváhagyására, álla­mi költségvetésből céltámo­gatás igénylése) tételesen meg­szavazták. Ezután meghall­gatták a képviselők a közgyű­lés által 1992. évre elfogadott költség azév el következett változásokat, azok hatásait, amelyeket némi mó­dosításokkal elfogadtak. Nekifogtak ugyan a képvi­selők, de számos hozzászólás (Árpássy Endre, MDF: Nagy Szabolcs, SZDSZ: Graffelner Kálmán, SZDSZ: Kalmár Ákos, MDF: Szíj Zoltán, SZDSZ után mégis úgy döntöttek, hogy a településfejlesztési bizottság­hoz a felmerült módosító ja­vaslatokkal együtt visszautal­ják a városképről és a helyi védelemről beterjesztett javas­­latot­­ átdolgozásra. Még egy napirendi pontot tárgyalt a képviselő-testület: az M 1 -es autópálya Győrt el­kerülő szakasza építésének meggyorsítási ütemét. Erre a témára - miként a későbbi na­pirendekre­­ még visszaté­rünk. ZS. D. Vállalkozó NŐK (5. oldal) ___________________ 1993. április 23., péntek A CSALÁD NAPILAPJA XLVIII./94. szám • Ára:13,80 Ft Hazánkba látogat II. Erzsébet királynő Göncz Árpád köztár­sasági elnök meghívásá­ra május 4-7. között hi­vatalos látogatást tesz Magyarországon II. Erzsé­bet, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyság királynője. Út­jára elkíséri férje, Fülöp­ edinburghi herceg is. Időjárás Előrejelzés ma estig: a többórás napsütés mel­lett időnként megnövek­szik a felhőzet, de csak néhány helyen várható zá­por, zivatar. A délnyuga­ti szél napközben meg­élénkül, folytatódik az év­szakhoz képest meleg idő. A legmagasabb nappali hőmérséklet 19, 24 fok között alakul. A DUNA vízállása teg­nap Dunaremeténél 61 centiméter volt, a RÁBA Győrnél 200 centiméter, mindkettő apadó jellegű. A KI&ALFÖL13­ megkérdezte ! Bezárják-e­­ a kismegyeri iskolát? Az általános iskolai beiratkozások idejét éljük. Felháboro­dott szülők éppen ez ügyben hívták fel szerkesztősé­günket Kisme­­gyerről. Elmond­ták, hogy a sebté­ben összehívott rend­kívüli szülői értekezle­ten­­ a beíratás előtt egy nappal­­ hozták tudomásukra: a város bezáratja a győr-sza­­badhegyi József Attila Általá­nos Iskolához tartozó Arató úti alsó tagozatot, ahol négy osz­tályban 43 helybéli gyermek ta­nul. A hírt a József Attila Általá­nos Iskola igazgatója, Khaut Zsolt volt kénytelen bejelente­ni, mivel a városi vezetés részé­ről a szülői értekezleten senki nem jelent meg. A történtekről így az igazgatót kérdeztük. -Az iskola bezárásának szán­dékáról én is csak hétfőn érte­sültem, az 1993/94-es év mun­­kaerő-gazdálkodási egyeztető megbeszélésen. Arra, hogy a város e dön­tést mikor határoz­ta el, nem tudok válaszolni. - Ha bezárják az iskolát, tudják fogadni az Arató úti gyermekeket és pe­dagógusokat? - Létszámuk miatt elférnének az iskolában, ám a legfőbb gondot az utaztatá­suk jelenti. Az iskola Kisme­­gyerről csak két helyi járatú busszal közelíthető meg, így a hat-hét éves gyermekek nem utazhatnak egyedül. Az isko­labusz megoldást jelenthet az idehozatalukra, de minden osz­tály utolsó órája máskor ér vé­get, így a visszautat szinte le­hetetlen egyeztetni. Megkerestük kérdésünkkel Olaszi Imrét, a győri polgármes­teri hivatal művelődési és sport­osztályának vezetőjét. Bővebb információval holnap áll lapunk rendelkezésére. - K. L. A. -

Next