Kisalföld, 1993. december (48. évfolyam, 280-305. szám)

1993-12-04 / 283. szám

1993. december 4., szombat Sokoró Ökológiai Park Alapítvány / Érdekszövetség a kistérségekért A kistérségek gondjait és konfliktushelyzeteit felismer­ve hozták létre a Sokoró Öko­lógiai Park Alapítványt­­ me­gyénk számos településének egyetértésével. Hogy ponto­san mi késztette erre a kez­deményezőket? Erről Enyingi Róbert, az alapítvány kurató­riumának elnöke beszélt az alapítás tegnapi ünnepélyes bejelentése alkalmából.­­ A rendszerváltást követő­en most a gazdálkodó szerve­zetek, önkormányzatok az ön­megvalósítás, a kiútkeresés és a jövő fejlesztési irányai­nak meghatározása időszaká­ban vannak. Ebben a folya­matban az adottságoktól és a lehetőségektől függően egyik előbbre tart, mint a másik. Az általános gazdasági elmara­dottság azonban egyre feszí­tőbb erővel hat mindenkire. Mi a tennivalók tükrében a sokorói térségre kidolgoztunk egy programvázlatot, amely­nek mentén elképzelhetőnek tartjuk a terület hosszú távú fejlesztését. A vázlat tartal­mazza például a szelíd „öko­turizmus”, a gyógyüdülés el­terjesztésének, illetve a reha­bilitációnak és a sokorói domb­oldal hasznosításának tervét. Az alapítvány a program­­tervezethez megnyerte az érin­tett önkormányzatok döntő többségét, és megalakította a Sokorói Program és Érdekvé­delmi Szövetséget, amelynek eddigi munkáját szintén Enyingi Róbert ismertette, kü­lönös tekintettel a leendő vi­lágkiállításon való térségi rész­vétel lehetőségeire. Többek kö­zött elmondta, hogy a progra­mok kidolgozása folyamatban van, a pályázatok benyújtási határideje február 15. A tegnapi eseményen részt vett dr. Medgyasszay László államtitkár, a térség ország­­gyűlési képviselője is, aki a kezdetektől patronálja az ala­pítvány elképzeléseit. Az ál­lamtitkártól kérdeztük, hogy a kormány programjában mi­lyen súllyal szerepel a kistér­ségek támogatása? - Kicsi ország vagyunk, amit részeiként más-más gondok gyötörnek - mondta Med­gyasszay László -, hiszen má­sok az adottságaik és a lehe­tőségeik. Ami bizonyos, min­denhol valamit fejleszteni kell, ám nem mindegy, hogy hol, mit, bár a kormány támoga­tási rendszere egységes. A fej­­lesztéseknél nem csupán az anyagiakat kell érteni, hanem projekteket is. Ez az alapít­vány ehhez nyújthat segítsé­get, ezért én is támogatom, és szót emelek érte. ZSADÁNYI DEZSŐ December 6-án, hétfőn 13-18 óráig MIKULÁS várja a gyerekeket és a szülőket a­z­etfeáaz illatszer- és virágüzletben. Minden gyerek ajándékot kap. Az üzlet ajándéka: ingyen fotó a Mikulással. Az apukákat olcsó exkluzív ka­rácsonyi csomaggal várja a Gillette h­ostesse. Mikulástól karácsonyig Helia-D- és Gillette- akció indul üzletünk­ben. Minden Helia-D és Gillette ter­mék kedvezményes áron kapha­tó. Cím: Győr, Baross G. út 20. (89125/1/1­) ,___________________________________________________ SZENZÁCIÓS ÁRLESZÁLLÍTÁS AZ INTERAG ÁRUHÁZBAN Mosonmagyaróváron a Shell kútnál: 50%-os kedvezmény: — fényszórók, — gyújtókábelek, — mikroedények 32,- Ft helyett 9,- Ft 26,- Ft helyett 7,- Ft 19,-Ft helyett 5,-Ft — a legjobb amerikai vízszűrők vízcsapra és mosógépre 1.450-Ft helyett 540,-Ft 950,- Ft helyett 350,- Ft 80%-os kedvezmény 2 — biomágneses ékszerek w — arannyal bevont karkötők N — autógumi-szelepek w — defektragasztó foltok q és még sok—sok más. ^ Értesítjük Kedves Vásárlóinkat, hogy nt kaphatók csodálatos holland karácsonyi '** díszek. ^ Nyitva: 6-21.30 óráig, z Tel.: 98/312-296. ;q Mikroedények, szűrők, ékszerek és a sok-sok más kapható ^ Győrben a CENTURY mintaboltban: w Győr, Batthyány tér 15. cc Nyitva: 10—17 óráig. ÁLLJON MEG! JÖJJÖN BE, ÉS SEMMIKÉPP NE HAGYJA KI! (89030/1/10) AKTUÁLIS Már csak ez hiányzott! Ha jól meggondolom, lehet, hogy igaz: a győri infrastruk­túrából már tényleg csak egy játékkaszinó hiányzott. Hetek óta működik ugyan a várost átszelő út mentén, de igazi be­mutatkozása tegnap este volt a város notabilitásai, ismert üzletemberei, no és a sajtó képviselői számára. - Nem bántam meg a bele­ölt milliókat - mondta kön­törfalazás nélkül a tulaj, Deák Boldizsár, aki a Magyarorszá­gon egyetlen automata rulet­tet tudhatja magáénak (sze­rinte Európában Péterváron van még egy ilyen), légkondi­cionált helyiségekben, őrzött parkolóval várj­a nagykorú ven­dégeit szünnap nélkül, 0-tól 24 óráig. (Tizennyolc éven alu­liak is bemehetnek, de csak a játékautomatákig.) Tehát a tulajdonos nem bánta meg. Aki már nyert, szintén nem. Aki pedig ott hagyta a pénzét?! Hát, ké­rem.. . ez ahogy mondani szo­kás, fakultatív program. Az eddigiek szerint a betérők nagy része kis befektetéssel az ide­jét tölti, a néhány „nagy hal” pedig vagy tovább gazdagszik, vagy éppen ellenkezőleg... Ahogy Las Vegasban, Monte Carlóban, esetleg a Bécs alat­ti Badenben szokott történni. CS. A. Az életért, az emberért Mentő­sök tudományos ülése Győrött Kétnapos szakmai konfe­renciát szervezett az Orszá­gos Mentőszolgálat Győr-Mo­­son-Sopron Megyei Mentő­szervezete és „Az életért, az emberért” alapítvány az or­szág mentőseinek. A tudomá­nyos ülés tegnap délelőtti hi­vatalos megnyitójára dr. Pusz­tai Erzsébetet, a Népjóléti Mi­nisztérium államtitkárát vár­ták Győrbe, aki tájékoztatta volna a résztvevőket aktuális kérdésekről. Az államtitkár asszony azonban nem érke­zett meg, helyette dr. Horváth József címzetes államtitkár, köztársasági megbízott kö­szöntötte a megjelenteket. Beszédében hangsúlyozta a mentőstársadalom munká­jának fontosságát, és remé­nyét fejezte ki, hogy a rend­szerváltozás értékrendszer­változási folyamatai is felgyor­sulnak a jövőben. Hippokra­tészra hivatkozva emelte ki a közszolgálati tevékenység és a szakmai összetartozás fon­tosságát. Az első előadást - Mentés tegnap, ma és holnap címmel - dr. Góbi Gábor, az Országos Mentőszolgálat főigazgató-fő­orvosa tartotta. Diaképekkel idézte fel a több mint száz év­vel ezelőtt alakult budapesti önkéntes egyesület munká­ját. Követendő példaként em­lítette a mentősök szervezett­ségét, fegyelmezettségét és ta­lálékonyságát. A további előadások után a szakmai program az öt óra­kor kezdődött kerekasztal-be­­szélgetéssel ért véget. Szom­baton a pannonhalmi bencés apátság és győri városnézés után este Tokody Ilona elő­adói estjének megtekintésé­vel zárul a konferencia. W. K. Hétvégi tűnődések Ha egy bánya- vagy iparvárosban elfogy­nak a szarvasmarhák, nem szólunk sem­mit. De amikor egy ősi paraszti kultúrájú, rábaközi kis faluban odajutunk, hogy csak egyetlenegy te­hén marad az is­tállóban, az már elgondolkodtató. Sőt, szomorú. Elszomorító már azért is, mert 1945-ben, a má­sodik világháború után abban a faluban 124 tehén volt! (A 77 lónak is csak tizede maradt meg mára.) A családi gazdaság biztosította a jó föl­dön annak idején a családok megélhetését és juttatott még az ország nagy asztalára is élelmiszert. Ez a belső piac. Ma már a terméke értékéből nem tud megélni az a gazda. Mert, sajnos, értékesítési bizonyta­lanság van. Tudjuk, hogy egy ország akkor gazdag, ha polgárai gazdagok. (Ezt a nyáron Dá­niában magam is láttam.) Eszembe jut az 1945-46-os színes választási plakát: 1 má­zsa búza , 1 pár csizma! (1994-ben melyik párt tudja és meri ezt vállalni?) Odajutot­tunk, hogy Magyarország, ez az istenáldot­ta föld nem tudja megteremni azt, amire asztalunkon szükség van. Nincs már fris­sen fejt meleg, habos tej. Nincs csorda, üres a legelő és üres az istálló. Eltűnődöm... Úgy látom, történelmünk tanúsítja, hogy - -----------­ jól működő, felelősséggel és kitűnő szak­tudással vezetett nagybirtokra szükség van. De ugyanakkor, sokszorosan, jól működő családi birtokra is. A kettő együtt tud jól működni és a kettő együtt ad­ja meg a magyar mezőgazdaság egyensúlyát. Most pedig szét­zilált állapotban az egész jobb sorsra érdemes, keserves magyar mezőgaz­daság! A még gazdálkodni tudó és akaró gazdák is bizonytalanságban és szinte re­ménytelen helyzetben vannak. Az elindu­láshoz, a beruházáshoz például hol, mer­re tudnak tisztességes kamattal kölcsönt szerezni? Asztalunkra mindennapi kenyér, hús, tojás, cukor, tej, tejtermékek kellenek. Ugyanakkor egy kis Sopron környéki falu­ban már csak egyetlen tehén kérődzik. Ez az utolsó is úgy maradt meg, hogy gazdá­ja - örökölve az ősi, paraszti állatszerete­­tet - nem tud meglenni tehén nélkül! így van ez, családunk, sorsunk össze van köt­ve a magyar földdel és rajta az állattal. Lesz-e még virágzó magyar mezőgazda­ság? Hiszem, hogy igen. Különösen, ha ilyen földet, állatot szerető gazdák nevelőd­nek a jövőben is. Sümeghy József Egy falu, egy tehén Vélemény Kakasszó Szebbnél szebb, szívet melengető, dicsérő szavakat hallottam az egyik polgármesterről. Olyan ez az ember, mondták jó néhányan, hogy küldetés- és hivatástudat­tól indíttatva mindent kiharcol kis falujának. Nem rest, tanácskozik, sőt lobbyzik, a mai politikai divatok színár­nyalatai szerint, ami azt jelenti, hogy magáénál maga­sabb döntési szférákban keres támaszt a településnek. Tapsolnak is neki földijei. A rossz nyelvek szerint úgy táncolnak, ahogy ő fütyül. Csoda-e, ha kiváncsivá tett a falu jeles vezetője? Ám amikor mindezt hallottam, rögtön szöget ütött a fejem­be, hogy a táncoltatás nem tarthat örökké, még akkor sem, ha ama bizonyos fütty senkit sem zavar. Minden­ki sejtheti ugyanis, hogy a mai világban az adózó társa­dalom alanyai önérzetesekké váltak. A kistelepülések la­kóira érvényes mindez,­mert a rendszerváltozás óta ma­gas kormányhivatalok és testületek bőkezűen támogat­ják a kistelepüléseket. A segélyek és kiegészítések miatt nem a szűkösséget érzik ezekben a falvakban, hanem a megbecsültséget. Minél kisebb egy település, annál több jut neki fejpénz gyanánt. Ha egy polgármester ügyes, ezt a lehetőséget kihasz­nálja, maga mellé állítja a józan többséget. Csak a vak nem látja, hogy az út-, vízvezeték- és csatornaépítés, az egészség- és környezetvédelem, a szociális biztonság meg­teremtése milyen fontos az ilyesmitől eddig galából meg­fosztott településen. Hát ilyen faluban vezető az emlege­tett ember. Nyugtával dicsérjük a napot. Mert ha minden erőfe­szítése falustratégia lenne a köz érdekében, akkor én is magasztalnám az urat. De vannak olyan tapasztalata­im, hogy az ilyen lehetőségek oltárán szinte minden lé­pés csak taktika a megszerzett pozíciók védelmében. Ha úgy adódik, akkor mások kárára. A követes rovatban a kisebbség ügye elenyészik. Mindez miért? Mert a körül­mények ezt engedik. A Nap sem azért kel föl, mert ku­korékol a kakas, hanem azért, mert forog a Föld. A dicsérőleg emlegetett polgármester nem kakas szind­rómában szenved véletlenül? VARGA LAJOS ____________________________________________________/ KISALFÖLD 3 Pályázat az egészséges fogakért Eredményhirdetés a városházán Éppen ezért Győr város ön­­kormányzata, a megyei Vö­röskereszt, valamint a tiszti­­orvosi szolgálat megyei inté­zete pályázatot hirdetett a fo­gászati prevenció nevelési programba történő beépítésé­nek támogatására, melyet fel­világosító előadások sora elő­zött meg. Céljuk a szájhigi­énés szokások kialakítása, az egészséges táplálkozás elvei­nek és gyakorlatának megva­lósítása, elősegítése az óvodai foglalkozások során. Ösztö­nözni kívánták az olyan mód­szertani anyagok készítését is, amelyek az óvodákban ter­jeszthetők és ötleteket adnak a fenti célok megvalósításá­hoz. Tegnap délelőtt került sor a prevenciós pályázat ered­ményhirdetésére Győrött a vá­rosházán, ahol az óvónőknek és a pályázó óvodásoknak ad­ták át a jelképes pénz- és tárgy­­jutalmakat a szervezők kép­viselői, valamint Kolozsváry Ernő polgármester. Az óvónőknek kiírt pályá­zat első díját a győri Mesevár óvoda, második díját a szin­tén győri Erzsébet ligeti óvo­da, harmadik díját megoszt­va a győrszemerei Hársfa úti, valamint a kapuvári Fő téri napközi otthonos óvoda ne­velői nyerték. A gyerekek kö­zül a hegykői napközi ottho­nos óvoda nagycsoportja nyert pályázatával. A második díjat a pannonhalmi napközi ott­honos óvodának ítélte oda a zsűri Csonka Ervin rajza alap­ján, a harmadik díjat pedig a győri Magyar úti óvodások (Dobra Mónika, Szalai Judit, Cakó Zsófia, Gulyás Réka, Si­mon Brigitta) nyerték. A tervek szerint a program jövő év februárjában folytató­dik. K. L. A. A tisztiorvosi szolgálat me­gyei intézetének az évezred vé­géig szóló egészségvédelmi programjában a tizennégy leg­égetőbb népegészségügyi probléma között “szerepel a fogszuvasodás megelőzése. E fogbetegség a felnőtt lakosság egészét érinti, ám ami még ennél is megdöbbentőbb, az óvodáskorú gyermekek csu­pán 15-25 százalékának ép a fogazata.

Next