Kisalföld, 1999. augusztus (54. évfolyam, 178-202. szám)
1999-08-02 / 178. szám
1999. augusztus 2., hétfő „A jelenben készítjük elő a jövőt” Három nap, amely közös látomásba és tudásba rendezte a jövőt: a kereszténység és a magyarság sorsközösségként vállalt hagyományait, értékeit. Három nap Pannonhalmán, ahol szentmisével zárult a harmadik Kárpát-medencei médiatalálkozó. A Szent Márton-hegyi tapasztalatok rövid összegzésére Kosik Júliát, a Duna Televízió főmunkatársát kértük. - Pár lépéssel az új évezred küszöbe előtt Erdély, Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság, Szlovénia és az anyaország egyházban, médiában szolgáló képviselői nemzeti történelmünket és irodalmunkat megelevenítő előadásokból, költői estek élményéből fogalmazhatták újjá közös történeti küldetésünk valós lehetőségeit - fogalmazott a rendezvény lelkes szervezője. - Az együttes élményből fakadó számvetés helyett Várszegi Asztrik főapátnak, a találkozó szeretetteljes házigazdájának szavait idézném: „Az idő múlik és a jelenben készítjük elő a jövőt. A keresztény média az embereket érintő igazság következetes képviselője lehet, ha események és elvont bölcsességek mellett mindennapi élethelyzetekben is képes felvillantani hallgatói, nézői, olvasói számára az evangéliumot, a jó hírt. Bármely emberi cselekedet egyben közéleti cselekedet is, tehát túlmutat önmagán, formálja a közvetlen és a tágabb közösséget, így - bár közvetlenül nem politizál - a társadalom »jobbításából«, megreformálásából is kiveheti részét.” Kosik Júlia szerint sok még a teendő a jövőben. A további munka fontos feladatai közé tartozik egyebek között az evangéliumi eszménynek megfelelő kapcsolatrendszer erősítése. Nagyon jelentős teendő a határon túli magyarlakta területeken kiépített médiaközpontok fejlesztése. Az egyes régiók szakemberképzésének rugalmas elősegítése számos feladatot ad. Készülődni kell a szeptemberben Székelyudvarhelyre tervezett térségi találkozóra, valamint a Hírvivő Alapítvány által támogatott Hírvivő című Kárpát-medencei médialap minél szélesebb körű terjesztésére. Gülch Csaba Támadnak a „vérszomjas kis kínzó tündérek" Nagyon kellemetlenek, de nem veszélyesek (2. rész) A nyári hónapokat az „uborkaszezon” titulussal is szoktuk emlegetni, de most, különösen e rendkívüli, csapadékos időjárás után szúnyogszezonnak is nevezhetjük. A Brehm szerint „vérszomjas kis kínzó tündéreket” nem lehet közmegelégedésre irtani, vallja Győr tiszti főorvosa, dr. Pék József. Van, aki állja a csípéseket, másoknak már néhány alattomos döfés is kellemetlen tünetekkel jár. Azonkívül, bár tudományos magyarázat nemigen van rá, de tény, hogy a szúnyogok se egyformán kedvelik az embereket, egyeseket kerülnek, másokat szó szerint körülrajonganak. Vajon miért tartozik a szúnyogügy (nem az irtás, gyérítés technikai része, hanem szakmai felügyelete) a tisztiorvosi szolgálathoz? Nos, valamikor járványügyi kérdés volt hazánkban is, mennyi a szúnyog. Például az ötvenes évek közepén, amíg még lecsapolatlanok voltak a mocsarak (így a Hanság is), hazánkban is előfordult a malária. Ezt kifejezetten a szúnyog terjeszti. Radikálisan kellett irtani, és szinte az egész világot beporozták DDT-vel. Ezzel valóban kiirtották a szúnyogot, s a hatvanas évekre hazánkban teljesen megszűnt a malária. (Aztán a DDT-t is betiltották káros hatásai miatt.) Ettől kezdve a szúnyogügy lényegében nem járványügyi kérdés, sokkal inkább közhangulati. Az önkormányzatokon múlik, hogy anyagi lehetőségeikből mennyit áldoznak (s minek a rovására) a szúnyogirtásra. Régóta tudott, hogy a szúnyoginvázió ellen maga a lakosság is tehet valamit. Első rangú tenyészhely a kertekben hordókban álló öntözővíz. Ismét felidézhetjük Brehmet, aki szerint a víztartókba zöldgálicát (vasgálicot) kell tenni, ha a vizet nem cseréljük legalább hetente. A lakást napos időben kell szellőztetni, egyébként szúnyoghálóval védeni, a nem lakott helyiségeket, különösen a pincét tavasz felé füstöltetni, hogy az itt telelő szúnyogok lehulljanak. A legfontosabb, hogy házunk tájékán minden vizes árkot levezessünk, a víztócsákat elföldeljük... Maradi, idejétmúlt tanácsok lennének? Tény, mondja a tiszti főorvos, hogy a vérszívók betegséget terjeszthetnek. Különös módon mindegyiknek megvan a „specialitása”. A szúnyogé köztudottan a malária, a bolháé a pestis, a tetűé a kiütéses tífusz... S ez különös módon sosincs fordítva, vagy keverve. Napjaink nagy kérdése: vajon a vérszívó szúnyog terjesztheti-e az AIDS-et? Hazánkban nem találtak rá gyakorlati példát. Végeztek felmérést egy afrikai országban, ahol még jelen van a malária is. Nos, AIDS-fertőzést a 15 év feletti korosztálynál adott szinten észleltek. Előfordult kisebb számban a 3 éven aluliaknál, viszont egyáltalán nem a 3 és 15 év közöttieknél. Utóbbi az a korosztály, amelyiknek a szüleinél még nem volt AIDS-megbetegedés; a három éven aluliak már a szüleiktől kapták a fertőzést, a 15 éven felüliek pedig már a szexuális érettség korába jutottak. Mindebből azt a következtetést vonták le, hogy a szúnyog, amely kicsit és felnőttet egyaránt csíp, bár terjeszti a maláriát, az AIDS terjedésében nem okolható. Talán a meggyőző ismeretterjesztésnek köszönhető, hogy ebbéli félelmeink az utóbbi időben már elültek. Kár, hogy a szúnyogok propagandával, vagy meggyőzéssel egyáltalán nem irthatók. S az emberek zöme sem azt mondja, hogy például az önkormányzat inkább építsen kevesebb utat, de pusztíttassa a vérszívókat. Sokkal inkább az van a köztudatban: építtessen utat az állam a benzinből bevett pénzből, az önkormányzatnak meg jusson „hangulatjavító intézkedésekre” is. De ez már más kérdés. (Vége) J.F. KISALFÖLD Balaton-átúszás tizenkilencedszer Az államtitkár is vízbe ugrott Tizenkilencedik alkalommal rendezték meg Európa legnagyobb tavi úszópróbáját a Révfülöp-Boglárlelle közötti 5200 méteres távon, ami egyben az olimpiai ötpróba nyári befejező akciója volt. Már reggel 7 órakor több százan álltak sorba a nevező-, illetve az orvosi vizsgálati sátor előtt vérnyomásmérésre. Nyolc órakor dr. Szakács Imre sportminiszteri államtitkár pisztolylövésére az első úszók vízbe csobbantak és a 23 fokos vízben elkezdték szelni az enyhén hullámzó vizet. Az úszást biztosító és segélyt nyújtó hajókon lehetett pihenni és szőlőcukorral erősíteni. A célban az úszók emlékpólót és nutellás kenyeret kaptak, akik viszont az olimpiai ötpróbán elérték az eddig maximálisan elérhető 20 pontot, megkapták a baseballsapkát. A tavalyi csúcs megdőlt, mivel több mint nyolcezren úszták át a Balatont, annak ellenére, hogy délután 3 órakor megjelent a sárga jelzés, ami vihar közeledtét jelenti és az úszókat motorcsónakokkal kiszedték a vízből a balesetek elkerülése miatt. Sok győri és Győr környéki, valamint soproni úszóval találkoztunk, de átúszta a Balatont első alkalommal dr. Szakács Imre, a sportminiszter államtitkára is. Tőle kérdeztük: - Milyen volt az úszás, és hogyan készült a nagy megmérettetésre? - Mivel eléggé elfoglalt ember vagyok, csupán 6-7 alkalommal 1-1 órás edzéssel készültem, ennek ellenére elégedett vagyok magammal, hiszen 2 óra 20 perc alatt értem partot. Most, hogy kipróbáltam és túléltem, gratulálok minden úszónak. Valószínű, jövőre húszéves Judit lányom is csatlakozik hozzám, és együtt úszunk. A győri próbázók, akik a Balaton átúszására vállalkoztak: Mórocz József, Zsolnay Éva, Kiss Szilvia Mercédesz, dr. Szakács Imre, valamint dr. Dubánn Dénes és családja. Fotó: Kiss József Utógondozás 1997 novemberében lépett hatályba az a törvény, ami arról rendelkezik, hogy az állami gondoskodásban részt vevő fiatalok nagykorúságukat követően további hat évig utógondozási ellátásban vehetnek részt. Ezzel a lehetőséggel a nappali tagozaton tovább tanulók és bizonyos keretek között a már dolgozók is élhetnek. Megyénkben az idei év első felében negyvenkét állami gondozott töltötte be a tizennyolcadik életévét, s közülük huszonegyen már részesülnek utógondozásban, de még további tizenketten nyújtották be kérelmüket, melyek sorsáról hamarosan megszületik a gyámhivatal döntése - mondta érdeklődésünkre Imre Mária, a Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet utógondozó nevelője. - A nappali tagozaton tanulók teljes körű ellátásban részesülnek, sőt, utógondozási ellátmányt és zsebpénzt is kapnak, melynek összege 21.185 forint. A dolgozó fiatalokat havonta 13.420 forinttal támogatjuk, ám a törvény az ő esetükben térítési díj fizetését írja elő, ami egységesen 4500 forint. A fiatalok huszonnégy éves korig bármikor kérhetik ezt a fajta ellátást. Akiknek a gyámhivatal megítéli ezt a lehetőséget, azok maradhatnak továbbra is abban az intézményben, ahol eddig éltek, vagy nevelőszülőknél, illetve létezik Győrött és Sopronban is félutas ház néven ismert utógondozói otthon, ami átmenetet jelent a nevelőotthon és az önálló élet között. V.M. Aktuális 3 Holttest a tóban Egy negyvennyolc éves győri férfi holttestét találták meg szombaton reggel nyolc órakor a megyeszékhelyen, a gyirmóti Achilles-tóban. Az elhunyt felismerhető volt - derült ki a rendőr-főkapitányság tájékoztatásából. A rendőrség a megyei tűzoltóság segítségét kérte az élettelen test partra emelésében. Egyelőre tisztázatlanok a halál körülményei és vasárnap estig nem derült ki az sem, hogy a férfit mennyi idő után találták meg a gyirmótiak. LEGYEN ÚJ ELŐFIZETŐNK! Ha szeretné, hogy a megye friss hírei naponta házhoz menjenek, de nincs érvényes Kisalföld- előfizetése erre a hónapra, ne várjon tovább! Előfizetési szándékával keresse fel a helyi postát vagy hívja a Kisalföld terjesztési csoportját a 96/504-477-es számon. Ha előfizetési szándékát tárgy hó 4-éig (vagy az azt megelőző utolsó munkanapig) jelzi, és a díjat kifizeti, akkor az előfizetett Kisalföldet már a befizetést követő második munkanaptól otthon olvashatja. A CSALÁD NAPILAPJA