Kisalföld, 2002. április (57. évfolyam, 76-100. szám)
2002-04-16 / 88. szám
Kedd, 2002. április 16. KISALFÖLD Választás: Az országban 45 helyen nem lesz második forduló, így kisebb a végszámla Az állam 150 millió forintot takarít meg Folytatás az 1. oldalról. Kevesebb személyi juttatás Az állam a legnagyobb tételt a személyi juttatásokon spórolja meg. A szavazatszámláló bizottságok tagjainak fejenként 5 ezer forint jár választási fordulóként — így ez már önmagában 45—50 millió forint megmaradását jelenti. További jelentős tétel a három-húsz tagú helyi választási irodák tagjainak díjazása, amiből számításaink szerint 16-20 millió forintot nem kell kifizetni. Újabb 11 millió forint marad a kasszában az érintett „egyfordulós” szavazókörökben a szavazatszámláló bizottságok mellett működő 2815 jegyzőkönyvvezető fejenként négyezer forintos „béréből”. A 45 országos egyéni választókerületi választási iroda április 21-i „munkanélkülisége” 5 millió, az egyéni választókerületi választási bizottságoké 742 ezer, a jegyzőké, körjegyzőké 3 millió, a választókerületi székhelyek jegyzőié másfél millió forint maradványtöbblettel jár. (Ezen összegek után a munkáltatónak, vagyis az államnak további 20-23 millió forint közterhet kellene befizetnie - tulajdonképpen saját magának.) Nem költik el A szakzsargonban dologi kiadásoknak nevezett tételekből várhatóan 40-42 millió forintot takarít meg a költségvetés. Ennek felét, 20 millió 200 ezer forintot a helyben készülő nyomtatványok előállítására, a napközbeni jelentések nyomtatványaira, a szavazóurnák átadás-átvételi jegyzőkönyveire, a mozgóurnát kérők nyilvántartására, valamint a visszautasítottak jegyzékére félretett, szavazókörönként és fordulónként 7200 forint teszi ki. A ki nem bocsátott hirdetményeken és tájékoztató nyomtatványokon 4,5 millió, az egyéb szavazásnapi kiadásokon mintegy 15 millió forint marad meg. Pessek Péter, a Belügyminisztérium központi hivatalának közgazdasági főosztályvezetője lapunk kérdésére elmondta: az előirányzatból „feladatelmaradás” miatt megmaradó pénzt az államháztartási törvény értelmében nem költik el. Hancz Gábor Helmut Kohl: Egyszerre hallgat az eszére és a szívére Orbánért kampányol, Hornnak hálás Folytatás az 1. oldalról. Tagadhatatlan az is, hogy Frelmut Kohl mindig támogatta Közép-Európa és vele Magyarország európai reintegrációját. Legutóbb tavaly Budapesten, az idősebb Bush elnök kitüntetése alkalmával a politikus ismét hangoztatta: elkötelezett Magyarország uniós csatlakozása mellett, s nagyon jó emlékei vannak az utóbbi évtized magyar miniszterelnökeiről, Antall Józsefről és Horn Gyuláról is. Ugyanakkor - mint nagy tekintéllyel bíró magánember - felajánlotta segítségét Orbán Viktornak. Az előző választási kampányban még kicsit nehezebb helyzetben volt, hiszen hivatalban lévő kancellárként - és jó németként - egyszerre kellett kifejezésre juttatnia köszönetét és megbecsülését az akkori magyar kormányfő, Horn Gyula iránt, ugyanakkor rokonszenvét és támogatását az ifjú konzervatív miniszterelnök-jelölt, Orbán Viktor irányában. Látszólagos kettősség Sokan értetlenkedtek, amikor 1998 májusában Brémában Kohl a szövetségi állam legkeményebb választási kampányát ígérve a szociáldemokratákat, az SPD-t tette meg minden baj okozójává, hadat üzent a „vörös frontnak”, kihívóját, Gerhard Schrödert pedig a választók félrevezetésével vádolta. Ezzel együtt már megnyitó szavaiban kijelentette: „Soha nem felejtjük el Magyarország akkori vezetőinek, Németh Miklósnak és Horn Gyulának bátor és jövőbe mutató tettüket, hogy 1989-ben megnyitották a határt a keletnémetek előtt.” Mondta mindezt a legvadabb magyar kampány napjaiban, miközben - s ezt Kohl nyilván pontosan tudta - a Fidesz kampány-Tagadhatatlan, hogy Helmut Kohl mindig támogatta Közép-Európa és vele Magyarország európai reintegrációját. Legutóbb tavaly Budapesten, a politikus ismét hangoztatta: elkötelezett Magyarország uniós csatlakozása mellett, s nagyon jó emlékei vannak az utóbbi évtized magyar miniszterelnökeiről, filmjében olyan képsorok peregtek, ahol a kancellár hosszan megszorítja a fiatal kormányfőjelöltjük jobbját. A látszólagos kettősség magyarázata egyszerű. A németek, s Kohl is tényleg hálásak a határnyitásért. Ezt Horn Gyula számos német kitüntetése is egyértelműsíti. Azzal együtt is, hogy a kancellár pontosan tudta, minden Gorbacsov jóváhagyásával történt itt 1989. szeptember 12-én. Ezen túl persze a diplomácia játékszabályai és a józan ész is azt diktálja, hogy egy hivatalban lévő kormányfő nem tehet egyoldalúan elkötelezett gesztusokat egyetlen ország kormányzati vagy ellenzéki politikusai mellett vagy ellenében. 1998. május végén viszont - akkor már győztesként, ám még kormányalakítás előtt - Kohl nem habozott hivatalában fogadni Orbán Viktort sem, aki éppen a német üzleti köröket jött megnyugtatni, sőt, további magyar befektetésekre ösztönözni. Maga vitte el a „balhét” Helmut Kohl és a CDU a 1998. szeptemberi választásokat végül elvesztette. Jött helyettük a Schmiet—Fischer vezette szociáldemokrata-zöld kormány. Kohlra meg minden addiginál nagyobb támadásözön indult. Pártját fekete kampánypénzek kezelésével, privatizációs visszaélésekkel vádolták. Az amúgy makacs ember hírében álló exkancellár pedig hallgatott, maga vitte el a „balhét” és befizetett 300 ezer márkát. Végül az ügyészség megszüntette az eljárást a hűtlen kezelés gyanújával indított vizsgálatban. 2001. július 5-én drámai hírt röpítettek világgá a hírügynökségek. „Hannelore Kohl reménytelen egészségi állapota miatt, szabad akaratából úgy döntött, hogy véget vet életének.” A jogász-történész végzettségű exkancellár ezzel egyedül maradt. Két fia és török származású menye alkotja legszűkebb családját. V.I. FOTÓ: MTI HELMUT KOHL: Horn Gyulát határnyitásbeli bátorságáért becsülte. Orbán Viktorban a tehetséges ifjú konzervatív politikust látja. Jobboldali összefogás Győrben ,A választások második fordulójára Győrben kialakult a teljes jobboldali összefogás” - jelentette be egy tegnapi sajtótájékoztatón Dézsi Csaba András győri alpolgármester, a Fidesz helyi alelnöke. A politikus hozzátette: a Centrum Párt, a Független Kisgazdapárt és a Kereszténydemokrata Néppárt is a győri 2. számú választókerületben induló Szakács Imrét, a Fidesz-Magyar Demokrata Fórum közös képviselőjelöltjét támogatja az április 21-i második fordulóban. Reuter György, a Magyar Demokrata Néppárt győri elnöke - aki az első fordulóban a 2. számú választókerületben a Centrum színeiben a negyedik helyen végzett, s így nem „jutott tovább” — úgy fogalmazott: a Centrum vezetői bűnt követnek el azzal, hogy a pártot balra tolják. Bírálta azt is, hogy az elnökség azt az MSZP-t támogatja, amelynek első forduló utáni első lépése az volt, hogy megkereste a szélsőséges Munkáspártot. A Centrum szavazótáborát arra biztatta, hogy a második fordulóban a polgári összefogást támogassa. Ugyanezt kérte szavazóitól Rampasek Béla, az FKGP, valamint Tinka István, a KDNP helyi elnöke is. Utóbbi a MIÉP szimpatizánsait is arra biztatta, hogy a második fordulóban Szakács Imrére és a Fideszre voksoljanak. H. G. Forgalomkorlátozás Győrött, a Széchenyi téren, valamint felvezető útvonalain - Kazinczy utca és Király utca - ma délután négy órától este hatig a Győri Rendőrkapitányság vezetője ideiglenes forgalomkorlátozást rendel el. A korlátozás ideje alatt a lezárt útszakaszra mindennemű járművel behajtani tilos, még az e területre kiadott behajtási engedéllyel rendelkezők sem vehetik igénybe. A forgalomkorlátozás felügyeletét a rendőrkapitányság közlekedésrendészeti osztályának beosztottjai végzik. www.kisalfold.hu Aktuális 3 Nők: üvegplafon alatt A nők többsége munkahelyén egy bizonyos szint elérése után előmenetele és bére szempontjából is a továbbemelkedést gátló láthatatlan falba ütközik. Ezt a munkavállaló neméből következő hátrányos megkülönböztetési formát nevezik a szakemberek üvegplafon-elméletnek. Szabó Istvánné, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének vezetőségi tagja sokféle formáját ismeri a hölgyeket érintő munkahelyi problémáknak, hiszen a munkavállalói érdekképviseleten belül a női választmányt irányítja. Épp azért küzd csaknem egy évtizede, hogy a hátrányos megkülönböztetés kiküszöbölését ne csak elvi szinten rögzítsék a szabályozások, hanem a gyakorlati megvalósítást is ellenőrző módszer garantálja. Hátrányban a többség - Janus-arcú hazánk családpolitikája, mert a gyermekvállalást szóban támogatja, de a nők szerepét a gyermeknevelésben nem értékeli. Ezért az asszonyok gyakran kényszerhelyzetbe kerülnek. Az elmúlt évtizedben ugyan kevesebb női munkanélkülit regisztráltak, mint férfit, de ennek az az oka, hogy ők „rangon aluli”, vagyis a képzettségüknek nem megfelelő munkát is elvállalnak szükség esetén - mondta el azokat a gondolatait Szabó Istvánná, melyek véleménye alapján leginkább jellemzik a női esélyegyenlőség hézagait. A társadalomban meglévő különbségek mérséklésén szerinte a nők közötti szolidaritás erősítése segíthetne, ennek hiányában azonban egyelőre a nők még ma is jóval kisebb mértékben vannak jelen a munkaerőpiacon, a gazdasági és a közélet vezetésében, mint ahogyan azt végzettségük, adottságaik, létszámarányuk indokolná. Az anyaság védelmében Az MSZOSZ női választmánya az anyák munkajogi védettségéért küzd, de hosszú ideje nem ért el jelentős eredményeket. Ezért azt javasolja a szakszervezeti csoportoknak, hogy üzemi szinten biztosítsák az esélyegyenlőséget, méghozzá úgy, hogy főbb elemeit a munkaadókkal kötött kollektív szerződésben rögzítik. A megállapodásba belefoglalhatják a gyesről visszatérők 90 napos elbocsátási tilalmát, az apáknak járó szülési szabadságot és a rendszeres szűrővizsgálat biztosítását. A legjobb Szabó Istvánné szerint az lenne, ha a vállalatoknál esélyegyenlőségi bizottságok alakulnának, melyek fokozott figyelmet fordítanának az „egyenlő munkáért egyenlő bért” elv érvényesülésére, az anyasághoz kapcsolódó szabályok betartására. R. Z. Reuter György az MDNP győri elnöke Centrum Párt Köszönöm szavazataikat! KÉREM, HOGY ÁPRILIS 21-ÉN IS JÖJJENEK EL SZAVAZNI! Kérem, hogy szavazataikkal Dr. Szakács Imrét, a Fidesz-MDF 2. sz. választókörzetének jelöltjét támogassák. Reuter György Centrum