Kisalföld, 2006. március (61. évfolyam, 51-76. szám)

2006-03-14 / 62. szám

Kedd, 2006. március 14. KISALFÖLD www.kisalfold.hu Ünnepi melléklet 13 A pátkai legendás, hős huszárok Sokorópátka, vagy ahogy hajdan nevezték, Pátka számos, akár életét is ál­dozni kész honvédet és két hős tisztet adott az 1848-49-es szabadság­­harcnak. A Kutassy fivérek kalandos pályáját Czibulya Balázzsal idéztük fel, aki évek óta kutatja a falu tör­ténetét. Akár valamelyik Jókai-regény főszereplői is lehettek volna, hiszen az 1848-49-es forrada­lomban sorra születtek azok a hősök, akiknek élete, sorsa ro­mantikus művek témája lett. (Sok más mellett említsük meg Vadnai Károly A besorozott cí­mű, 1895-ben megjelent kisre­gényét, amelyben az író a csor­nai csata hőseinek állít emlé­ket­­ a szerző.) „Paripáját combközé kapta” -Az emlékezést kezdjük talán Ignáccal! Bár ő volt a fiatalabb, mégis az ő életéről található több feljegyzés, több adat. - Ő volt az a fiatalember, aki­ről Móricz Pál A magyar királyi honvéd című hadtörténeti év­könyvében elragadtatott sza­vakkal így írt: „Kutassy pél­dányképe volt a daliás, szép gyönyörű magyar huszárnak. Amidőn kétezerforintos sö­tét­ almásszürke paripáját combközé kapta és a kantár­szárat nekieresztette - huszár­mondás szerint - a veszett fer­­geteg is csak csiga-biga volt a Kutassy ezredes száguldásá­hoz képest... Vezényszavával túlharsogta a legélesebb trom­bitát. Leírhatatlan, csodaszép, megrendítő jelenet volt az, amidőn Kutassy az egyes­ osz­lopban menetelő huszárezred éléről két-háromszáz lépést előre repült, majd visszafor­dult ezrede felé és égretartott tenyérnyi széles huszárpallo­sát valámként megsuhintván vezényelt: Előrefejlődni!... Vág­tál, indulj!” Így talán nem vé­letlen, hogy mikor előléptetése sorra került és vizsgáznia kel­lett, a bizottság élén álló József főherceg ezt mondta neki: „Az alezredes úr olyan igazi ma­gyar huszár, hogy én üdvösnek tartanám, ha (...) halála után elégetnék és visszamaradó po­raiból egy-egy csipetnyit bead­nának minden huszárnak, hogy hasonlatosak legyenek önhöz.”­­ A lelkes szavakon túl mit tudunk az életéről? - Tóth Antonin atya segítsé­gével kiderítettem, hogy Ku­tassy (1848-ig Brunner) Ignác az anyakönyvi bejegyzés tanú­sága szerint 1823-ban Sokoró­­pátkán született. Gimnáziumi tanulmányait Győrben végez­te, majd 1838-ban megérintet­te a katonaság szele, beállt a 19. (Schwarzenberg) gyalogez­redhez. A kiképzés után, 1840-ben hadfi (vagyis tisztje­lölt) az 1. Császár Huszárez­redben. Hét év múlva had­naggyá léptetik elő. Ahogy fel­jegyezték róla, 1848-ban, „a szabadságharci mozgalmak fellángolásakor nagy lelki vívó­dással kellett megküzdeni, a katonai eskü (Császárhű nyi­latkozat - a szerző) és a haza­­szeretet között”. Ő bátyjával, Pállal együtt a szabadságharc ügye mellett kötelezte el ma­gát.­­ Vagyis beálltak katonának.­­ Igen, mégpedig nem akár­milyen sikerekkel. A szerb fel­kelés kitörésekor, 1848 júniu­sában Ignác ezrede tábori rak­tárával Zomborba települt. Ké­sőbb, az aradi hadbíróságon tett vallomása szerint egészen 1849 januárjáig itt tartózko­dott és beosztása miatt a raktár parancsnoka volt. Negyven­­nyolc október közepén, a bécsi udvar és a magyar országgyű­lés szakításakor ezrede kitűzte a magyar zászlót, vagyis beso­rolt az alakuló honvédseregbe. November 9-én Kutassy Ignác főhadnagy lett. Ezredét ugyan­abban a hónapban Verbászról Győrbe, Görgey fel-dunai had­testének megerősítésére vezé­nyelték. A főváros feladását (1849. január 5. - a szerző) kö­vetően az ezred Törökszent­­miklósra, az itt szerveződő Központi Mozgó Sereg kötelé­kébe került. Mivel ezekben a hónapokban az ezredben szol­gáló nem magyar tisztek zöme kilépett, Kutassyt itt az ezred­hez vezényelték. Részt vett az 1849. januári szolnoki, illetve ceglédi összecsapásokban, ahol a Perczel Mór tábornok vezette magyar sereg megverte a szemben álló Ottinger-féle lo­vasdandárt. Január végén ezre­de Klapka György I. hadtesté­hez kerül. Ennek kötelékében Kutassy Ignác részt vett a sza­badságharc legendás ütközete­iben. Üzenet Klapkának Komáromba Feljegyezték róla, hogy Gör­gey valami fontos üzenettel Klapkához küldte, Komárom várába. A legendás erődít­ményt ekkor már körülzárták az osztrákok, így oda bejutni szinte lehetetlen volt. A feljegy­zések szerint „a derék Kutassy az igazi magyar huszárhoz illő­­leg nem sokáig habozott, ha­nem a legegyenesebb utat vá­lasztotta. A kíséretéül mellé rendelt huszárokkal az osztrák előőrsökön keresztül vágta ma­gát. Néhány huszár ugyan megsebesült, de Kutassy kapi­tány szerencsésen bevitte az ostromlott várba Görgey üze­netét, sőt az üzenet átadása után (...) visszatért Görgey­­hez.”­­ A világosi fegyverletétel után Kufsteinbe, majd Aradra került.­­ Mégpedig megláncolva vit­ték Kufstein várába, ahol az osztrák törvényszék­­ a többi császári-királyi tisztből „átállt”, „esküszegő” honvédtiszthez hasonlóan - Kutassy Ignácot bátyjával együtt először golyó általi halálra ítélte. Később megkegyelmeztek nekik, így a testet-lelket próbáló, kegyet­len aradi várfogság után Ignác 1852-ben amnesztiával szaba­dult. A kiegyezésig testvérei, rokonai segítségével földbérlő volt a Zala megyei Gógánfán, itt keresztelik meg öt fiúgyer­mekét is. A kiegyezést követő­en századosként reaktiválják az 1869-ben megalakult ma­gyar királyi honvédséghez. Itt 1870-ben őrnagy, 1875-ben al­ezredes, 1877-ben ezredes (1874-től 1881-ig a pápai 7. honvéd huszárezred parancs­noka - a szerző), végül 1883-ban vezérőrnagy és dan­dárparancsnok lett. Aktív kato­naként halt meg 1884. június 6-án Budapesten. Harc a szerbek ellen­ ­ Pál katonai pályája is ha­sonló.­­ Ahogy testvéröccse, Ku­tassy (Brunner) Pál honvéd huszár őrnagy is Pátkán szüle­tett 1820-ban Brunner József kincstári uradalmi gazdatiszt és Schmidt Éva fiaként. A gim­náziumi tanulmányok után A Pátkán született Kutassy Pál és Ku­tassy Ignác 1848 - 49-ben a magyar sza­badságra felesküdve végigharcolta a dicső, végigszenvedte a tra­gikus eseményeket. A világosi fegyverleté­tel után a császáriak - miként öccsét - Pált is Aradon hadbíróság elé állítják. Haynau bosszúja egyiküket sem kerülte el. 1836-ban beállt az 1. Császár (a mindenkori uralkodóról el­nevezett) Huszárezredbe. Nyolc évvel később - 1844-ben -hadnaggyá, 1848. június 6-án főhadnaggyá léptették elő. Negyvennyolc tavaszán du­nántúli sorozású, magyar le­génységű ezredével Eszéken állomásozott. Júniusban, a szerb felkelés kitörése után az ezredet Bácskába vezényelték. Zömük a Verbászon létesült tá­borba került. Az ezred, így Ku­tassy Pál is részt vett a szerb felkelők elleni harcokban. Ezekkel az alkalmakkal azt akarták meggátolni, hogy a szí­­regi táborból, illetve a római sáncokból a szerbek segítséget nyújthassanak Szenttamás vé­dőinek. Szeptember 21-én Ku-Czibulya Balázs a sokorópátkai '48-as hősök kopjafájánál. Vassyt - aki Brunnerrel ekkor magyarosította a nevét - a ma­gyar hadügyminisztérium az alakuló Hunyadi Huszárezred századkapitányává nevezte ki. Átvette az ezred Nagykőrösön szerveződő 5. századának pa­rancsnokságát is. Az 1848. de­cember 11-én Kassánál szen­vedett vereséget követően 170 főnyi századával beosztják a felső-tiszai hadtesthez. A Mé­száros Lázár hadügyminiszter vezette újjászervezett hadtest kötelékében részt vett a Franz Schlik tábornok parancsnok­sága alatt álló császári hadtest elleni támadásban, majd az 1849. január 4-én magyar vere­séggel végződő (második) kas­sai csatában is. Klapka március 29-én Kutassy Pált régi ezrede, az 1. Császár Huszárezred (1848 októberében csatlako­­zott a honvédsereghez) őrna­gyává és osztályparancsnoká­vá léptette elő. Golyó a fejben - Az egyik csatában meg is sebesült.­­ Az ezred a hadjáratot a fel-dunai hadsereg Klapka tá­bornok vezette I. hadtesté­ben küzdötte végig. Először az április 4-én vívott tápióbicskei ütközetben került tűzbe, ahol Kutassy megsebesült. Fel­­gyógyulását követően, május végén csatlakozik ismét ezre­déhez. A nyári hadjárat idején az I. hadtestet Nagysándor Jó­zsef tábornok vezette többek között a Vág menti harcokban. (Kutassy Pál őrnagy neve ott szerepel Bona Gábor az 1848-49-es szabadságharc törzstisztjeit számba vevő könyvében is. Ennek a hadosz­tálynak az egyik parancsnoka többek között a szintén legen­dás Mesterházy István ezredes volt­­ a szerző.) A világosi fegy­verletétel után a császáriak - miként öccsét - Pált is Aradon hadbíróság elé állítják, ahol 1849. november 29-én golyó általi halálra ítélik. Ezt Haynau „nagy kegyesen” 16 esztendő várfogságra változtatta. Az íté­let kihirdetését követően Csehországba, a josefstadti várbörtönbe szállítják. Később Munkácson, majd Aradon ra­boskodik, 1855-ben kapott ke­gyelmet. További sorsáról nincs adat. Egyes források sze­rint „a fejében maradt golyó miatt még ifjúkorán elpusz­tult”. GÜLCH CSABA Petőfi 1848-ban és azután Miként magyarázták 1948-ban a csaknem száz éve halott Petőfi Sándor eszméit és miként a XXI. században, hogy volt illő idézni a lánglelkű költő szavait a szovjet megszállás idején és miként '56-ban? Miért volt fontos a forradalom és sza­badságharc a hetvenes évek ünnepelő - dolgozó­­ népének és miért a rend­szerváltozás idején? Ezekre a kérdésekre keresi a választ a Civitas Pinceszínház Pilvax címmel ismét műsorra tűzött előadása. Petőfit alaposan kevesen ismerik, mégis mindenkinek megvan róla a maga vé­leménye: körülbelül így hangzik a Civitas Pinceszínház régi-új, évről évre aktualizált Pilvax című darabjának tételmondata. A társulat idén ismét bemutatja, hogy az egyes történelmi korokban milyen volt a mindenkori hatalom által formált véle­mény a lánglelkű költőről. Bizarr asz­­szociációkkal, kordokumentumokkal, ar­chivált rádiófelvételekkel, újságcikkekkel idézik fel a március idusához kapcsolódó eszméket. Tanúi lehetünk Petőfinek mint szocia­listának, kommunistának, demokratának, nacionalistának és annak, hogy a vi­lágszabadság kifejezés hogyan nyert kor­szakról korszakra új értelmet. A társulat tizenkilencedik alkalommal veszi elő a humorban is bővelkedő dokumentummű­sort, melyben a különböző megemlé­kezések, dokumentumok, irodalmi írások, politikai beszédek sora igazolja, hogy kik és hogyan használták ki Petőfi nevét, forradalmi gondolatait. - Mind a mai napig tart a költő kisajá­títása, nézzünk-hallgassunk csak meg egy-egy március 15-i ünnepséget, ma­gáért beszél - véli Kövesi György rende­ző. - Minden párt utal arra, hogy a költő, ha élne, bizonyára az ő álláspontjukkal értene egyet, éppen emiatt mi évről évre új­donságokkal gazdagíthatjuk a darabot. Figyelemre méltó, hogy a műsor meg­ítélése is hogyan változik az idővel: 1988-ban például be akarták tiltani. Biz­tosan lejött valaki a színházba, aki aztán besúgott minket. Akkor még nem volt ritka az ilyesmi. Engem bevittek és próbáltak rávenni, hogy szüntessük meg a darabot, de nem hajlottam a „szép szóra”. Aztán a rendszerváltozás után már nem volt ilyen problémánk. Diákoknak és felnőtteknek egyaránt érdekes, tanulságos lehet az előadás, amit ma és holnap este nyolc órai kezdettel még megtekinthetnek az érdeklődők. M. V. FOTÓ: MAGASI DÁVID A CIVITAS PINCESZÍNHÁZ HARMINCÉVES MÚLTRA TEKINT VISSZA. SOPRON TÖRTÉNELMI BELVÁROSÁBAN, A TEMPLOM UTCA 16. SZÁM ALATTI KÖZÉPKORI PINCÉBEN ALAKÍTOTTÁK KI EREDETI, SZINTE UTÁNOZHATATLAN JÁTÉKTERÉT. NÍVÓDÍJUK IGAZOLA TÖBB ÉVTIZEDES TAPASZTALATUKAT, HISZEN SZÁMOS NEMZETKÖZI FESZTIVÁLON SZEREPELTEK SIKERREL. JELLEMZŐ RÁJUK AZ INTERAKTÍV JÁTÉKMÓD, A NÉZŐ EGY IDŐ UTÁN BEKAPCSOLÓDIK A CSELEKMÉNYBE, AKTÍV RÉSZESE LESZ A TÖRTÉNETNEK. ÍGY­ŰNIK­­ A SZÍNPAD ÉS A NÉZŐ­TÉR KÖZÖTTI KÜLÖNBSÉG, AMI A PINCESZÍNHÁZ KURIÓZUMÁT ADJA.

Next