Kisalföld, 2010. október (65. évfolyam, 229-253. szám)

2010-10-21 / 246. szám

2010. OKTÓBER 21., CSÜTÖRTÖK KISALFÖLD A KORMÁNY AZ ÁLLAMIT FAVORIZÁLJA. KÉRDÉSES, MEGMARAD-E A MAGÁN-NYUGDÍJPÉNZTÁRI RENDSZER Az öregkor biztonsága a tét GYŐR-MOSON-SOPRON FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL. A magánpénztárak - a műkö­dési költségük levonása után - befektetik (főként kötvények­be) ezt a pénzt azon elv sze­rint, hogy a biztosítottak eseté­ben minél több idő van hátra a nyugdíjig, annál megengedhe­­tőbb a kockázatvállalás. A mostani vegyes rendszer sze­rint a nyugdíj háromnegyedét a korhatár elérése után az ál­lam állja, a fennmaradó részt pedig a pénztáraknak kell ki­gazdálkodniuk. A kormány szerint azonban a magán-nyugdíjpénztári rend­szer kockázatos, az elmúlt idő­szakban a pénztári alapok „rendkívüli” veszteségekkel számolhattak a válság miatt. Ezért aztán a napokban nyújtot­ták be a parlamentnek azt a mó­dosító javaslatot, mely a társa­dalombiztosítási törvény módo­sításával megteremti annak alapját, hogy a magán-nyugdíj­pénztári tagok átmenetileg - 2010. november 1-je és 2011. de­cember 31-e között - tagdíj he­lyett járulékot fizessenek. A mostani törvényjavaslat szerint a magán-nyugdíjpénztári tag után fizetendő nyugdíjjárulék mértéke 9,5 százalék lenne, a magán-nyugdíjpénztári tagdíj pedig 0 százalék lehet a követ­kező 14 hó­napban. Szijjártó Péter, a mi­niszterel­nök szóvi­vője szerint elkötelezet­tek a nyug­díjak meg­védésére. „Abban hiszünk, hogy az emberek a biztonságot fogják választani, és visszalép­nek az állami nyugdíjrendszer­be. Ha ez így történik, akkor okafogyottá válik, hogy az ál­lam bármilyen átutalást is esz­közöljön a magánnyugdíjpénz­tárak irányába.” Hozzátette: ha lesznek olyanok, akik a ma­gán-nyugdíjpénztári rendszer­ben maradnak, akkor 2011. de­cember végén újra át kell tekin­teni a helyzetet. Aki marad a­­ kormány megfogalmazása sze­rint­­ „nyugdíjtőzsdés rend­szerben”, az az oda bevitt pén­zével szabadon rendelkezhet. Simonovits András közgaz­dász, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság-tudo­mányi Intézetének tudomá­nyos tanácsadója elmondta: egyelőre nem lehet tudni, hogy fennmarad-e vagy eltűnik a magánnyugdíjpénztár rendsze­re. „Ha eltűnik, az olyan lesz az egykori pénztártagoknak, mintha bő egy évtizedes kitérő lett volna a hazai magánnyug­díjrendszer. Az igazi kérdés, hogy mi történik, ha mondjuk a pénztártagok fele benn marad. Ez esetben előfordulhat, hogy az ígéretek ellenére ugyanúgy nem kompenzálják őket, mi­ként 1999 és 2002 között sem tette az akkori kormány” - mondta. Simonovits András hozzátette: kérdés, hogy a ha­zai pénztárak és az unió mit szól majd ehhez a hirtelen el­határozott „ellenreformhoz”, amely még a szokásos minisz­tériumi egyeztetéseken sem ha­ladt át: lehetséges, hogy ez még nem egy lefutott mérkőzés - mondta. 99 Az igazi kérdés, hogy mi törté­nik, ha mondjuk a pénztártagok fele benn marad. Ez esetben előfordul­hat, hogy ugyanúgy nem kompen­zálják őket, miként 1999 és 2002 között sem tette az akkori kormány. Simonovits András A SZAKEMBEREK SZERINT A MAGYAR GAZDÁK SZERENCSÉJE, HOGY AZ EGÉSZ UNIÓBAN NAGYOK A KIESÉSEK Az ára miatt keserű a zöldség MAGYARORSZÁG HANCZ GÁBOR Mártonffy Béla, a Zöldség-gyü­mölcs Terméktanács ügyveze­tő igazgatója is a kevesebb és rosszabb minőségű terméssel magyarázza, miért láthatunk esetenként egészen döbbene­tes számokat a boltokban és a piacokon. A Központi Statiszti­kai Hivatal szerint a paradi­csom szeptemberi országos át­lagára éppen duplája az egy évvel korábbinak. A fejes ká­posztánál és a burgonyánál mintegy háromnegyedes, a vö­röshagymánál és az almánál egyharmados a különbség. „Almából a szokásos öt-hat­­százezer tonna helyett csak négyszázötven-négyszáznyolc­­vanezer tonnát szedtek az or­szágban, ami érthető módon meglátszik az árcédulákon is” - hangsúlyozta Mártonffy Béla. Szerinte a következő hónapok­ban sem jön el az olcsó zöld­ség-gyümölcs kora, sőt. Tovább­ra is az almánál maradva, ebből például az átlagosnál jóval több a vihar- és jégverte, sérült da­rab, ami jelentősen csökkenti a télire betárolható mennyiséget. „A krumpli is drága marad” - jósolta nem túl nagy kockáza­tot vállalva Kecskés Gábor, a Burgonya Terméktanács elnöke lapunknak. A betakarítás a vé­ge felé tart, így már látható, hogy a termés csak a fele a szo­kásosnak, ami nem meglepe­tés, mert ez a növény különö­sen érzékeny arra, ha víz borít­ja a földet. A szakember szerint a magyar gazdák szerencséje, hogy az egész unióban nagyok a kiesések, ha nem így lenne, sokan csődbe mennének. „Az itt megtermett mennyiség az el­múlt években sem fedezte a ha­zai igényeket. Most még jelen­tősebb exportra szorul az or­szág, de a behozatallal együtt elegendő burgonya lesz” - mondott legalább egy jó hírt, és oszlatta el a hiánnyal kapcsola­tos tévhiteket Kecskés Gábor. RÖVIDEN játékokat és könyveket gyűjtenek GYŐR. A K&H eddigi gyűjtőak­ciói során az elmúlt három év­ben több mint 5500 könyv és játék gyűlt össze. Idén az or­szág minden megyéjében, ösz­­szesen 22 bankfiókban várják az adományokat. Az egy hó­napos akció során felajánlott ajándékokat 22 kórház gyer­mekosztályán osztják szét az év utolsó hónapjaiban. A már használaton kívüli, de még jó állapotú könyveket és játéko­kat november 15-ig Győrben, a Szent István út 13. szám alatti bankfiókban várják. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az élelmiszerárak összességében csak 3,9 száza­lékkal emelkedtek 12 hónap alatt, 2009. szeptemberhez vi­szonyítva. Ezen belül az idény­áras élelmiszerek ára 36,3, a saj­té 10,3 százalékkal nőtt. Árcsök­kenés következett be például a cukor (8,1 százalék), a péksüte­mények (5,7), a sertészsiradék (5 százalék), a sertéshús (4,7) és a tojás (3,6) esetében. Nőtt a reálkereset MAGYARORSZÁG. A reálkerese­tek - a fogyasztói árak 5,2 száza­lékos növekedése mellett - 3,1 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit az év első nyolc hónapjában, döntően a szemé­lyi jövedelemadó-szabályok vál­tozása miatt - közölte a Közpon­ti Statisztikai Hivatal (KSH) ked­den. A teljes munkaidőben al­kalmazásban állók átlagos brut­tó keresete január-augusztus­ban 202.000 forint volt, ezen be­lül a vállalkozásoknál dolgozó­ké 204.900 forint, a költségveté­si szervezeteknél alkalmazás­ban állók esetében 199.000 fo­rint. A legjobban fizető gazdasá­gi ág továbbra is a pénzügyi, biz­tosítási tevékenység volt. KÖRKÉP 3 Patikamérlegen ÁLLÁSPONT Nem hiszem, hogy létezik annál kisebb odds, mint amennyivel a fogadóirodák engedtek volna tenni arra az eshetőségre, hogy a mosonmagyaróvári tragédiánál (ahol a negyedikről kiesett fiú a kórházi megfigyelés közben vesztette életét) úgysem állapítják meg a kezelő­orvos felelősségét. És ez baj. Baj azért, mert tízből kilenc és fél magyar erre az ered­ményre fogadott, s újból okkal érezheti megjegyezni, hogy csak beteg ne legyen az ember. Ebben a rovatban illik tisztázni, hogy nem én leszek az a „fél”, aki az ellen­kezőjét próbálja bizonygatni nekik, de a tisztesség azt is kívánja kimondani: legalább ennyire baj, hogy lehet, az ... . ügyeletes orvos való-99 Nincs meg egy szakma, ahol ilyen arányban bizonyosod­na be, hogy a gyanú csak kósza gondolat, a gyanúba keverés pedig amatőr hibá­­ban semmiben sem hi­bázott, és az lett volna a minimum, hogy ponto­san megtudja, mi tör­tént, ezért milyen sérü­lést kell keresni egy bu­liból behozott fiatal tes­tén. Ám az első - spon­tán - szakmai nyilatko­zatok, az elmúlt év­ti­­zed­ek nyilvánosságra került eseteiből kiforrt előítéle­tek, s végül amiatt a kicsit sem mellékes tény miatt, hogy három szakértővel megspékelt két és fél év kellett ennek a tézisnek a kimondására, eleve kétségbe vonja az ártat­lanságát. Ez pedig nem csupán a számomra ismeretlen doktor pechje, hanem annak a megerősítése is, hogy az egész­ségügyben végképp elveszni látszik az a bizalom, amit pedig - fogadok - maguk az orvosok sem a boríték vas­tagságán mérnek. Ezzel párhuzamosan pedig megerősö­dik, hogy nincs még egy szakma, ahol ilyen arányban bi­zonyosodna be, hogy a gyanú csak kósza gondolat, a gyanúba keverés pedig amatőr hiba. Mert az a tény, hogy Geréb Ágnest húsz kiló vaslánccal vezetik ki a cellájából egyenest a tárgyalóterembe, nem azt bizonyítja, hogy mégiscsak van igazság: ha egy orvos (vél­hetően) hibázott, akkor megkapja méltó büntetését. Sokkal inkább azt erősíti az emberek szemében, hogy Geréb dok­tornő valóban szélmalomharcot vív­­ a szakmájával szem­ben, s nincs már egyetlen szakértő ismerőse, évfolyamtár­sa sem, aki kihúzná a slamasztikából. S lehet szeretni vagy gyűlölni a megélhetését a pro­szektúrákon beépített embereire alapozó, műhibaper-spe­­cialista ügyvédet is, egyben kétségkívül igaza van: nehéz egyenlő mércét keresni ott, ahol az egyik ügyben öt na­pon belül azonnal ítélet születik (az előzetest érezhetjük annak), a másikban viszont másfél vagy két és fél év után két tinédzserrel, egy betegszállítóval vagy egy ismeretlen vírusfertőzéssel vitetik el a balhét. Mert előbb-utóbb bebi­zonyosodik úgyis, hogy ők a bűnösök. SUDÁR ÁGNES ÚJSÁGÍRÓ Magyarokkal bátrabban pályáznak a szlovákiaiak GYŐR-MOSON-SOPRON-NAGY­­SZOMBAT. A magyar és a szlová­kiai nonprofit szervezetek kö­zötti kapcsolatépítésre kínált lehetőséget a Kisalföldi Vállal­kozásfejlesztési Alapítvány és a Dunaszerdahelyi Regionális Információs és Tanácsadó Köz­pont. Az „Interregionális Civil Projektfejlesztési Hálózat” cí­mű, egyéves, közös projektjük­re ugyanis 30 millió forintnyi uniós forrást nyertek az Euró­pai Regionális Fejlesztési Alap­ból a Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműkö­dési Program keretében. Együttműködésük jó példát mutatott más civileknek, közö­sen hogyan juthatnak pályáza­ti pénzhez. A projekthez magyar részről 106 megyénkbeli civil szerve­zet 193 aktivistája, szlovák ol­dalról Nagyszombat megye 100 szervezetének 120 tagja csatlakozott. Dr. Iváncsics Já­nos, a KVA ügyvezető igazga­tója lapunknak elmondta: a részvételükkel zajlott felmérés igazolta feltételezésüket, azt, hogy az informatika terén szo­rulnak képzésre és nemcsak a pályázatírásban, a projektme­nedzsment terén is fejleszteni kell tudásukat. Különben a pá­lyázatnyertes öröméből kínló­dás lehet. A projekthez magyar részről 106 megyénkbeli civil szervezet 193 akti­vistája, szlovák oldalról Nagyszombat megye 100 szervezetének 120 tagja csatlakozott.­­ A projekt keretében szervezett képzések, találkozók megadták a lökést ahhoz, hogy ki merjük használni a határon átnyúló kapcsolatokat, így nagyobb ösz­­szegekre pályázhatunk és bát­rabban tesszük ezt egy magyar partnerrel, mert többnyire gya­korlottabbak e téren, mint a szlo­vákiai civilek - mondta el Szabó Mónika, a Vitalita, a szociális és egészségügyi szolgáltatásokat nyújtó csallóközi nonprofit szer­vezet képviselője. Az edu.nonprofitforum.eu honlapon olvasható a projekt felmérése, a nonprofitforum.eu oldalon található a civil szerve­zetek adatbázisa és itt a szerve­zetek tapasztalatot cserélhet­nek, pályázati partnert keres­hetnek. Már több közös projekt formálódik a csatlakozott egye­sületek, alapítványok között.

Next