Kisalföld, 2010. október (65. évfolyam, 229-253. szám)
2010-10-21 / 246. szám
2010. OKTÓBER 21., CSÜTÖRTÖK KISALFÖLD A KORMÁNY AZ ÁLLAMIT FAVORIZÁLJA. KÉRDÉSES, MEGMARAD-E A MAGÁN-NYUGDÍJPÉNZTÁRI RENDSZER Az öregkor biztonsága a tét GYŐR-MOSON-SOPRON FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL. A magánpénztárak - a működési költségük levonása után - befektetik (főként kötvényekbe) ezt a pénzt azon elv szerint, hogy a biztosítottak esetében minél több idő van hátra a nyugdíjig, annál megengedhetőbb a kockázatvállalás. A mostani vegyes rendszer szerint a nyugdíj háromnegyedét a korhatár elérése után az állam állja, a fennmaradó részt pedig a pénztáraknak kell kigazdálkodniuk. A kormány szerint azonban a magán-nyugdíjpénztári rendszer kockázatos, az elmúlt időszakban a pénztári alapok „rendkívüli” veszteségekkel számolhattak a válság miatt. Ezért aztán a napokban nyújtották be a parlamentnek azt a módosító javaslatot, mely a társadalombiztosítási törvény módosításával megteremti annak alapját, hogy a magán-nyugdíjpénztári tagok átmenetileg - 2010. november 1-je és 2011. december 31-e között - tagdíj helyett járulékot fizessenek. A mostani törvényjavaslat szerint a magán-nyugdíjpénztári tag után fizetendő nyugdíjjárulék mértéke 9,5 százalék lenne, a magán-nyugdíjpénztári tagdíj pedig 0 százalék lehet a következő 14 hónapban. Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője szerint elkötelezettek a nyugdíjak megvédésére. „Abban hiszünk, hogy az emberek a biztonságot fogják választani, és visszalépnek az állami nyugdíjrendszerbe. Ha ez így történik, akkor okafogyottá válik, hogy az állam bármilyen átutalást is eszközöljön a magánnyugdíjpénztárak irányába.” Hozzátette: ha lesznek olyanok, akik a magán-nyugdíjpénztári rendszerben maradnak, akkor 2011. december végén újra át kell tekinteni a helyzetet. Aki marad a kormány megfogalmazása szerint „nyugdíjtőzsdés rendszerben”, az az oda bevitt pénzével szabadon rendelkezhet. Simonovits András közgazdász, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság-tudományi Intézetének tudományos tanácsadója elmondta: egyelőre nem lehet tudni, hogy fennmarad-e vagy eltűnik a magánnyugdíjpénztár rendszere. „Ha eltűnik, az olyan lesz az egykori pénztártagoknak, mintha bő egy évtizedes kitérő lett volna a hazai magánnyugdíjrendszer. Az igazi kérdés, hogy mi történik, ha mondjuk a pénztártagok fele benn marad. Ez esetben előfordulhat, hogy az ígéretek ellenére ugyanúgy nem kompenzálják őket, miként 1999 és 2002 között sem tette az akkori kormány” - mondta. Simonovits András hozzátette: kérdés, hogy a hazai pénztárak és az unió mit szól majd ehhez a hirtelen elhatározott „ellenreformhoz”, amely még a szokásos minisztériumi egyeztetéseken sem haladt át: lehetséges, hogy ez még nem egy lefutott mérkőzés - mondta. 99 Az igazi kérdés, hogy mi történik, ha mondjuk a pénztártagok fele benn marad. Ez esetben előfordulhat, hogy ugyanúgy nem kompenzálják őket, miként 1999 és 2002 között sem tette az akkori kormány. Simonovits András A SZAKEMBEREK SZERINT A MAGYAR GAZDÁK SZERENCSÉJE, HOGY AZ EGÉSZ UNIÓBAN NAGYOK A KIESÉSEK Az ára miatt keserű a zöldség MAGYARORSZÁG HANCZ GÁBOR Mártonffy Béla, a Zöldség-gyümölcs Terméktanács ügyvezető igazgatója is a kevesebb és rosszabb minőségű terméssel magyarázza, miért láthatunk esetenként egészen döbbenetes számokat a boltokban és a piacokon. A Központi Statisztikai Hivatal szerint a paradicsom szeptemberi országos átlagára éppen duplája az egy évvel korábbinak. A fejes káposztánál és a burgonyánál mintegy háromnegyedes, a vöröshagymánál és az almánál egyharmados a különbség. „Almából a szokásos öt-hatszázezer tonna helyett csak négyszázötven-négyszáznyolcvanezer tonnát szedtek az országban, ami érthető módon meglátszik az árcédulákon is” - hangsúlyozta Mártonffy Béla. Szerinte a következő hónapokban sem jön el az olcsó zöldség-gyümölcs kora, sőt. Továbbra is az almánál maradva, ebből például az átlagosnál jóval több a vihar- és jégverte, sérült darab, ami jelentősen csökkenti a télire betárolható mennyiséget. „A krumpli is drága marad” - jósolta nem túl nagy kockázatot vállalva Kecskés Gábor, a Burgonya Terméktanács elnöke lapunknak. A betakarítás a vége felé tart, így már látható, hogy a termés csak a fele a szokásosnak, ami nem meglepetés, mert ez a növény különösen érzékeny arra, ha víz borítja a földet. A szakember szerint a magyar gazdák szerencséje, hogy az egész unióban nagyok a kiesések, ha nem így lenne, sokan csődbe mennének. „Az itt megtermett mennyiség az elmúlt években sem fedezte a hazai igényeket. Most még jelentősebb exportra szorul az ország, de a behozatallal együtt elegendő burgonya lesz” - mondott legalább egy jó hírt, és oszlatta el a hiánnyal kapcsolatos tévhiteket Kecskés Gábor. RÖVIDEN játékokat és könyveket gyűjtenek GYŐR. A K&H eddigi gyűjtőakciói során az elmúlt három évben több mint 5500 könyv és játék gyűlt össze. Idén az ország minden megyéjében, öszszesen 22 bankfiókban várják az adományokat. Az egy hónapos akció során felajánlott ajándékokat 22 kórház gyermekosztályán osztják szét az év utolsó hónapjaiban. A már használaton kívüli, de még jó állapotú könyveket és játékokat november 15-ig Győrben, a Szent István út 13. szám alatti bankfiókban várják. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az élelmiszerárak összességében csak 3,9 százalékkal emelkedtek 12 hónap alatt, 2009. szeptemberhez viszonyítva. Ezen belül az idényáras élelmiszerek ára 36,3, a sajté 10,3 százalékkal nőtt. Árcsökkenés következett be például a cukor (8,1 százalék), a péksütemények (5,7), a sertészsiradék (5 százalék), a sertéshús (4,7) és a tojás (3,6) esetében. Nőtt a reálkereset MAGYARORSZÁG. A reálkeresetek - a fogyasztói árak 5,2 százalékos növekedése mellett - 3,1 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit az év első nyolc hónapjában, döntően a személyi jövedelemadó-szabályok változása miatt - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete január-augusztusban 202.000 forint volt, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozóké 204.900 forint, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állók esetében 199.000 forint. A legjobban fizető gazdasági ág továbbra is a pénzügyi, biztosítási tevékenység volt. KÖRKÉP 3 Patikamérlegen ÁLLÁSPONT Nem hiszem, hogy létezik annál kisebb odds, mint amennyivel a fogadóirodák engedtek volna tenni arra az eshetőségre, hogy a mosonmagyaróvári tragédiánál (ahol a negyedikről kiesett fiú a kórházi megfigyelés közben vesztette életét) úgysem állapítják meg a kezelőorvos felelősségét. És ez baj. Baj azért, mert tízből kilenc és fél magyar erre az eredményre fogadott, s újból okkal érezheti megjegyezni, hogy csak beteg ne legyen az ember. Ebben a rovatban illik tisztázni, hogy nem én leszek az a „fél”, aki az ellenkezőjét próbálja bizonygatni nekik, de a tisztesség azt is kívánja kimondani: legalább ennyire baj, hogy lehet, az ... . ügyeletes orvos való-99 Nincs meg egy szakma, ahol ilyen arányban bizonyosodna be, hogy a gyanú csak kósza gondolat, a gyanúba keverés pedig amatőr hibában semmiben sem hibázott, és az lett volna a minimum, hogy pontosan megtudja, mi történt, ezért milyen sérülést kell keresni egy buliból behozott fiatal testén. Ám az első - spontán - szakmai nyilatkozatok, az elmúlt évtizedek nyilvánosságra került eseteiből kiforrt előítéletek, s végül amiatt a kicsit sem mellékes tény miatt, hogy három szakértővel megspékelt két és fél év kellett ennek a tézisnek a kimondására, eleve kétségbe vonja az ártatlanságát. Ez pedig nem csupán a számomra ismeretlen doktor pechje, hanem annak a megerősítése is, hogy az egészségügyben végképp elveszni látszik az a bizalom, amit pedig - fogadok - maguk az orvosok sem a boríték vastagságán mérnek. Ezzel párhuzamosan pedig megerősödik, hogy nincs még egy szakma, ahol ilyen arányban bizonyosodna be, hogy a gyanú csak kósza gondolat, a gyanúba keverés pedig amatőr hiba. Mert az a tény, hogy Geréb Ágnest húsz kiló vaslánccal vezetik ki a cellájából egyenest a tárgyalóterembe, nem azt bizonyítja, hogy mégiscsak van igazság: ha egy orvos (vélhetően) hibázott, akkor megkapja méltó büntetését. Sokkal inkább azt erősíti az emberek szemében, hogy Geréb doktornő valóban szélmalomharcot vív a szakmájával szemben, s nincs már egyetlen szakértő ismerőse, évfolyamtársa sem, aki kihúzná a slamasztikából. S lehet szeretni vagy gyűlölni a megélhetését a proszektúrákon beépített embereire alapozó, műhibaper-specialista ügyvédet is, egyben kétségkívül igaza van: nehéz egyenlő mércét keresni ott, ahol az egyik ügyben öt napon belül azonnal ítélet születik (az előzetest érezhetjük annak), a másikban viszont másfél vagy két és fél év után két tinédzserrel, egy betegszállítóval vagy egy ismeretlen vírusfertőzéssel vitetik el a balhét. Mert előbb-utóbb bebizonyosodik úgyis, hogy ők a bűnösök. SUDÁR ÁGNES ÚJSÁGÍRÓ Magyarokkal bátrabban pályáznak a szlovákiaiak GYŐR-MOSON-SOPRON-NAGYSZOMBAT. A magyar és a szlovákiai nonprofit szervezetek közötti kapcsolatépítésre kínált lehetőséget a Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési Alapítvány és a Dunaszerdahelyi Regionális Információs és Tanácsadó Központ. Az „Interregionális Civil Projektfejlesztési Hálózat” című, egyéves, közös projektjükre ugyanis 30 millió forintnyi uniós forrást nyertek az Európai Regionális Fejlesztési Alapból a Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében. Együttműködésük jó példát mutatott más civileknek, közösen hogyan juthatnak pályázati pénzhez. A projekthez magyar részről 106 megyénkbeli civil szervezet 193 aktivistája, szlovák oldalról Nagyszombat megye 100 szervezetének 120 tagja csatlakozott. Dr. Iváncsics János, a KVA ügyvezető igazgatója lapunknak elmondta: a részvételükkel zajlott felmérés igazolta feltételezésüket, azt, hogy az informatika terén szorulnak képzésre és nemcsak a pályázatírásban, a projektmenedzsment terén is fejleszteni kell tudásukat. Különben a pályázatnyertes öröméből kínlódás lehet. A projekthez magyar részről 106 megyénkbeli civil szervezet 193 aktivistája, szlovák oldalról Nagyszombat megye 100 szervezetének 120 tagja csatlakozott. A projekt keretében szervezett képzések, találkozók megadták a lökést ahhoz, hogy ki merjük használni a határon átnyúló kapcsolatokat, így nagyobb öszszegekre pályázhatunk és bátrabban tesszük ezt egy magyar partnerrel, mert többnyire gyakorlottabbak e téren, mint a szlovákiai civilek - mondta el Szabó Mónika, a Vitalita, a szociális és egészségügyi szolgáltatásokat nyújtó csallóközi nonprofit szervezet képviselője. Az edu.nonprofitforum.eu honlapon olvasható a projekt felmérése, a nonprofitforum.eu oldalon található a civil szervezetek adatbázisa és itt a szervezetek tapasztalatot cserélhetnek, pályázati partnert kereshetnek. Már több közös projekt formálódik a csatlakozott egyesületek, alapítványok között.