Kisdednevelés, 1939 (64. évfolyam, 1-12. szám)
1939-04-01 / 4. szám
148 IRODALOM. Garai József: Az erkölcsi nevelés alapelvei Montessori rendszerében. Közlemények a szegedi Ferenc József Tudományegyetem pedagógiai-lélektani intézetéből, 25. sz. Szeged, 1938. Ablaka-nyomda, 116 lap. A szerző Montessori Máriának különböző műveiben szétszórt, az erkölcsi és vallásos nevelésre vonatkozó nézeteit tárgyalja. Bevezetőül vázolja a nagy olasz pedagógus életét, működését és gondolatainak terjedését, aztán néhány alapfogalmat tisztáz, majd a „dottoressa“ erkölcsi és erkölcsnevelési kérdésekben való általános állásfoglalását mutatja be. Az erkölcsi nevelés részletkérdései során először olyan környezet megteremtésének szükségessége merül fel előtte, amely „a gyermek fejlődése elé nem gördít akadályokat“, hiszen Montessori Mária a szabadság elvének fanatikusa, még a jutalmazás és a büntetés mai formáját is a szabadság elnyomásának tartja, noha gyakorlatban mindkettőt alkalmazza. Nagy szerephez jut nála a gyermek foglalkoztatásában a játék, bár voltaképen „megfosztja a gyermeket igazi játékaitól és helyette pótlékot ad az ő értékfejlesztő gyakorlataival“, viszont sajnálatosan hiányzik intézeteiből a mese és a zenei elem, a dal. Pozitív elemei a rendszernek a kifogyhatatlan szeretet, a gyermeki önnevelés nagy fontosságának erős hangsúlyozása, valamint a szilárd vallásos alap. E tényezőknek folytonos bíráló megjegyzésekkel kísért, részletes, sőt bőbeszédű, de a lényeget éppen e miatt nem mindig eléggé világosan kidomborító, idézetekkel és hivatkozásokkal túlontúl, sokszor feleslegesen is megtűzdelt fejtegetése után a rendkívül olvasott szerző kiemeli Montessori Mária gondolatainak nagy jelentőségét, de összefoglalja hibáit is, amelyek főként a rendszer majd minden részében tapasztalható erős túlzásaiban nyilvánulnak meg. HÍREK. Székely Károly. Pacelli bíboros — XII. Pius pápa. Amilyen nagy és mélységes részvétet keltett bennünk XI. Piusnak, a nagy békepápának február 10-én történt elhunyta, éppen olyan nagy örömet és boldogságot szerzett, különösen nekünk, magyaroknak március 2-án a rádió, midőn az egész világgal tudatta, hogy Szent Péter elárvult örökébe Pacelli bíborost választotta meg a bíborosi testület. Őszentsége, XII. Pius ugyanis az első pápa, aki egészen közelről ismer bennünket, mert az elmúlt kettős szentévben nemcsak itt járt köztünk, hanem hazánk egyházi és világi vezető férfiaival személyesen érintkezve, az Eucharisztikus Kongresszus fenséges ünnepségein szívünk dobbanását is megismerte. XII. Pius pápával ebben a válságos időkben a legarravalóbb egyházfejedelem vette át a világ legfelelősebb és leg-