Kisebbségkutatás, 1999 (8. évfolyam, 1-4. szám)

1999 / 3. szám - TANULMÁNYOK: PETŐFI-RECEPCIÓK HALÁLÁNAK 150. ÉVFORDULÓJÁRA - Dávid Gyula: Petőfi románul

Dávid Gyula Petőfi románul Petőfi in Roumanian After the appearance of the first translation hy Slavici there had been a long break in the Roumanian reception of Petőfi: until the end of the century only one or two of his poems were published annually. The appearance of national-popular tendencies in the Romanian literature made the reception of Petőfi's poetry easier (outstanding translators are Iosif és Goga in this style. After the II. World War between 1944 and 1973 from among his poems 659 were published, nine in volumes of translations and 24 in ontologies. Petőfi Sándor költészetének román befogadása n­em csak önmagáért érdekes. Ben­ne,mint tükörben, szemlélhető a román-magyar viszony utóbbi másfél századának története, a maga felemelő és elszomorító pillanataival együtt. Hiszen a legnagyobb magyar költőről van szó, akinek költői nagyságát nem lehetett kétségbe vonni, akiről nem lehetett tudomást nem venni (hiszen akkor, amikor az első román fordítások megjelentek verseiből, azok már széltében ismertek voltak a világ nagy nyelvein), de akinek magyarságát - különösen a XIX. század második felében - olyan szívesen azonosították a kiegyezés utáni hivatalos Magyarország hivatalos nacionalizmusával. Ezért költészetének közel másfél százados román recepcióját végigkísérve azt nem tudjuk elválasztani a politikától, amely nemegyszer ennek a recepciónak is meghatá­rozó eleme volt. A kortárs magyar irodalomra az erdélyi román értelmiség jóval Petőfi fellépte előtt már figyelt. Csokonai R­éka -egérh­a­rc­­­á­n­a­k vagy Fazekas Ludas Matyi-című egykorú román tolmácsolásai ugyan kéziratban maradtak, de a XIX. század első fele ro­mán-magyar kapcsolatainak szorgalmas kutatói több olyan adatot sorakoztattak fel, amelyek arról tanúskodnak, hogy Kazinczy, Kölcsey, Kisfaludy Sándor, sőt Vörös­marty verseit széltében ismerte az erdélyi román értelmiség. Persze az irodalmi fejlődésnek, a román folyóiratkultúrának el kellett jutnia arra a szintre, amikor ezt az érdeklődést már nemcsak utalásokban tudjuk dokumentálni, hanem nyomtatásban megjelent fordításokban is. Az úttörő szerepet ezen a téren két, egymást követően Pesten megjelenő román fo­lyóirat vállalta magára, az 1861-ben indult és 1866-ig megjelenő Concordia és az 1863-65 között kiadott Aurora Romána. Ebben látnak napvilágot egymás után Jókai román tárgyú novellái (a Jordaki feje 1862-ben, A bojárleány 1863-ban) majd mások is, s velük párhuzamosan Balázs Frigyes(?), Remellay Gusztáv, Beöthy László, Győry Vilmos, Vadnay Károly elbeszélései. Az első két, román átköltésben megszó­laló Petőfi-vers (Az ember és az ifjúság - mindkettő 1865-ben, G. Marchisiu tollából) tehát egy, a kiegyezést megelőző természetes érdeklődés és kapcsolatkeresés termé­ke. A sort még kiegészíthetnénk a Bukarestbe vetődött I. Scipione Badescu nevével és Az őrült fordításával 1869-ből, amelyről az Alt­ina Pindului c. lap ad hírt. S ez az adat azért is érdekes, mert az Orientul Körnek, ahol ez a fordítás, a fordító előadása keretében adataink szerint elhangzik, Eminescu is látogatója, aki nem sokkal később Bécsbe kerülve, Ioan Slavici, az erdélyi román prózaíró és a nemzeti mozgalom ki-325

Next