Félegyházi Közlöny, 2005 (14. évfolyam, 1-26. szám)
2005-01-07 / 1. szám
Kétmilliárd forintot nyert a város az északi elkerülő út megépítésére Megközelítőleg kétmilliárd forintot nyert Félegyháza a várost elkerülő észak-nyugati elkerülő út megépítésére az európa uniós KIOP pályázaton. A beruházás a tervek szerint a jövő évben kezdődik. Az elkerülő út átadása 2006-ban várható. Minderről Ficsór József polgármester tájékoztatta a sajtó képviselőit december 17-én. Az M5-ös autópálya Kecskemét-Kiskunfélegyháza közötti szakaszának átadásakor nyilvánvaló volt, hogy az új út nem szünteti meg a városon áthaladó tranzitforgalmat. Az önkormányzat évekig kereste a megoldást a lakosság szerint is tarthatatlannak minősített állapotok megszüntetése végett. Közel másfél éve teremtődtek meg a lehetőségek arra, hogy a városból kitiltsák az 5 tonnánál nehezebb gépjárműveket. A tranzitforgalom levezetését szolgáló terelőút azonban nem jelentett végleges megoldást. A lobbizás tehát nem fejeződött be. A város politikusai, Ficsór Józseffel az élükön folyamatos tárgyalásokat folytattak az illetékes tárcával. Miután körvonalazódott, hogy a 7 kilométeres útszakasz megépítésére a Gazdasági Minisztérium keretéből nem jut, új lehetőséget kellett felkutatni. A legkecsegtetőbbnek az európai uniós KIOP pályázat bizonyult. Az önkormányzat a Bács-Kiskun Megyei Közútkezelő KHT-vel együtt igényelt támogatást az észak-nyugati elkerülő út megépítésére. A pályázat azonban először csak a tartaléklistára került fel. A kitartó lobbizásnak köszönhetően a helyzet egyik napról a másikra megváltozott. Kiskunfélegyháza Önkormányzata 1,873 milliárd forintot nyert a 7,3 kilométer hosszú észak-nyugati elkerülő út megépítésére. A beruházásra jutó pénzből 5,1 kilométer meglévő út felújítására és 2,2 kilométer új szakasz megépítésére futja. A hét méter széles út építését a tervek szerint idén kezdik el a szakemberek. A munkálatok befejezése 2006-ra várható - mondta el Ficsór József polgármester. -gulyás- Honvédségi ingatlanokkal gazdagodott Félegyháza Három értékes honvédségi ingatlant kapott térítésmentesen tulajdonba a Honvédségi Minisztériumtól a Kiskunfélegyházi Önkormányzat. A három létesítmény - a volt Bem József laktanya, az élelmezési raktár és az öreglaktanya, illetve a Honvéd Sporttelep jelenlegi forgalmi értéke több milliárd forintra tehető. Minderről Ficsór József polgármester tájékoztatta a médiák képviselőit a december 21- ére összehívott sajtótájékoztatón. A honvédségi ingatlanok megszerzése érdekében az önkormányzat több mint két éve folytat tárgyalásokat a szaktárcával. Az egyeztetések végére 2308/2004. (XII) kormányhatározat tett pontot, mely kimondta, hogy a honvédségi ingatlanok - igény esetén - kerüljenek ingyenesen az önkormányzatok tulajdonába. A döntés tehát új fejlesztési lehetőséget adott az önkormányzatok kezébe. Félegyháza esetében a három ingatlan több tervezett beruházásnak adhat helyet. A Honvéd sporttelepen az eredeti funkción túl a későbbiekben elférhet a régóta tervezett sportcsarnok, a Bem József laktanya épületei az ipari park alapját képezhetik, az Izsáki úti élelmezési raktár a megvalósításra váró Wellness-központ területét bővíthetik. Az öreg, vagy más néven Huszárlaktanya épületkomplexuma oktatási célokat is szolgálhat. Jelen esetben már januártól, hisz a képviselő-testület határozata értelmében a Kossuth Lajos Szakközép és Szakiskola jogot szerzett az ingatlan egy részének használatára. A december 21 -ei rendezvényen Ficsór József polgármester tájékoztatójához dr. Garai István alpolgármester, országgyűlési képviselő és Fuszár Károly a város pénzügyi bizottságának elnöke is hozzáfűzött néhány gondolatot. Dr. Garai István véleménye szerint a tulajdonba került honvédségi ingatlanok a város gazdasági fellendülésének alapját képezhetik. Fuszár Károly megítélése szerint az “öreglaktanya” épülete egy kis átalakítással megfelelne egy felsőoktatási intézménynek. -g- Százhúsz éves az ipari szakközépiskola Százhuszadik tanévét ünnepelte a Kossuth Lajos Szakközép és Szakiskola. Az intézmény fontos szerepet tölt be Kiskunfélegyháza oktatási palettáján, a város és a környező települések sok száz fiataljának nyújt színvonalas elméleti és gyakorlati szakmai képzéseket. Az intézmény első tanévét - amelyben csupán még elméleti oktatásokat tartottak délutánonként - 1885. február 1-jén indította el 164 tanuló részvételével. Története mégis már 1783- hoz kapcsolódik, amikor a kiadott rendeletek kötelezővé tették a 12. életévüket betöltött “mesterinasok” számára a még legszükségesebb (írás és olvasás, számtan, erkölcstan) tanítását, amiket vasárnap délelőttönként tartottak meg számukra. Félegyházán Müller Mihály prépost javasolta egy ilyen vasárnapi iskola felállítását 1845-ben. Az akkori tanács Huszka Jenő tanítót bízta meg a feladat ellátására. A szakmákszervezeti kereten belüli oktatása végül 1884- ben kezdődött el igazán, amikor a város képviselői úgy döntöttek, hogy felállítanak egy alsófokú tanonciskolát. Az Ótemplom téri Kis- Kun-Félegyházi Városi Alsófokú Ipariskola - vagy ahogy nevezték “Fehér iskola” olvasást és a hozzáfűzött reáltantárgyakat, üzleti fogalmazást, ipari számvetést, könyvvitelt és rajzot tanított napi hét órában diákjainak. A mai szakközépiskola Vasútállomás mellett található épületét 1961-ben adták át, 608. számú Szakmunkásképző Intézet elnevezéssel. Harminc évvel ezelőtt indult be a Szakmunkások Szakközépiskolájában az esti oktatás, tíz éve érettségizett a nappali cipőipari szakközép első évfolyama és ekkor indult el az intenzív képzés. A Reicher József által vezetett és a Kossuth Lajos nevét viselő iskola a színvonalas szakmai képzés mellett már szép hagyományokkal rendelkezik, példa erre az évente jelentkező Kossuth-nap, amelyben vetélkedők, kulturális programok várják a fiatalokat. Sportcsarnoka a sportesemények mellett gyakran ad helyet városi események, koncertek részére. Oktatásának színvonalát fémjelzi, hogy diákjai rendszeresen érnek el szép eredményeket az országos tanulmányi és más szakmai versenyeken. -v Temetési segély rászorulóknak A város képviselő-testülete elfogadta Ernyes László képviselőnek azon javaslatát, mely szerint temetési segélyt kaphassanak mindazok, akiknek családjában az egy főre eső havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíjminimum háromszorosát (tavaly ez 69.600 Ft volt), és az eltemettetés számukra nagy anyagi megterhelést jelent. A temetkezési segélyt húszezer forintban határozták meg az önkormányzati képviselők, s amelyet már januártól igénybe vehetnek mindazok, akiknek anyagi gondot okoz hozzátartozójuk eltemettetése. A kérelemhez igazolni kell a jogosultságot, vagyis visszamenőleg három havi nettó jövedelemigazolást kell felmutatni, továbbá bizonyítani kell azt a tényt is, hogy a segélyt valóban szociális rászorultság miatt veszik igénybe. A segélyhez szükséges egy nyomtatványt is kitölteni, melyet a Polgármesteri Hivatal Anyakönyvi Osztályán, vagy a Népjóléti Osztályon lehet kérni. A temetési hozzájárulás iránti támogatást a haláleset bekövetkezésétől számított 30 napon belül lehet igényelni, csatolva a temetés költségeiről a segélykérő nevére kiállított számlák egy példányát. Temetési segély azonban nem adható annak a személynek, aki tartási, életjáradéki, örökségi szerződés alapján köteles az elhunyt eltemettetéséről gondoskodni. -v- Petőfi Sándor születésének 182. évfordulója alkalmából tartott ünnepséget a Kiskunfélegyházi Önkormányzat a Petőfi Sándor Városi Könyvtárral közösen december 31-én délelőtt a költő szülőházánál, majd a Hattyúházban. A rendezvényt nagy érdeklődés kísérte. Drágult a diákétkeztetés Az inflációt megfulladó mértékben, egységesen nyolc százalékkal emelkedtek januártól az óvodákban, bölcsődékben és az iskolákban az étkeztetési térítési díjak. Erről december 15-én döntött az önkormányzat képviselő-testülete. A nevelési - oktatási intézményekben erre az évre legalább tíz százalékos áremelést kértek a diákétkeztetést biztosító szolgáltatók. Ezzel szemben a Polgármesteri Hivatal Művelődési Osztálya és a Népjóléti Osztály, valamint Pataki István képviselő is a legkisebb mértékű, 5 %-os díjemelést javasolta elfogadásra, tekintettel a szülők teherbírására. A városatyák a viták és érvek után végül a középút mellett, a nyolc százalékos díjemelés mellett döntöttek. Januártól így a bölcsődékben a reggeli, tízórai, ebéd és uzsonna összesen 238 forintba kerül. Az óvodákban mindezért 231 forintot kell a szülőknek kifizetniük. A diákmenza az általános iskolákban 296 forintba, a középiskolákban 511 forintba kerül. A kollégiumokban 479 forint a napi háromszori étkezés. Az árak az ÁFÁ-t nem tartalmazzák. -v- Az idei esztendő első félegyházi kisbabája Téti Kevin, aki január 1-jén este hét óra előtt néhány perccel született. Az egészséges kistestsúlya 2850 gramm, testhossza 50 cm. Szüleinek, Bense Bernadettnek és Téti Imre Zsoltnak ő az első gyermekük.