Félegyházi Hírlap, 1885 (4. évfolyam, 17-52. szám)
1885-11-08 / 45. szám
IV. évfolyam. Előfizetési ár: Egész évre 4 frt, félévre 2 frt., negyedévre 1 frt. Egyes szám ára 10 krajczár. Megjelenik minden vasárnap. 45. szám. Félegyháza 1885. november 8. Félegyházi Hírlap. Felelős szerkesztő: Dr. Holló Lajos. Laptulajdonos: A Petőfi könyvnyomda társaság. Szerkesztőség CS kiadóhivatal. Vasúti főutcza, Szabó Imreféle ház a társaság nyomdájában. Hirdetések díjszabály szerint. Városi kölcsönügyünk. El van határozva, hogy a vendéglő és kaszárnya felépittessék; a városházi helyiségek kibővitése és e czélból a városházának a vasúti főutcza oldalán leendő kiegészítése szintén közgyűlési határozatta lön. A tegnapi napon (szombaton) tartott közgyűlés megbízta a vendéglői bizottságot, hogy a 80.000 frtot vegye fel, azon természetes utasítással, hogy belátása szerint, de egyúttal felelőssége mellett is, a lehető legelőnyösebb kölcsön felvételére nézve tegye meg a szükséges intézkedéseket. Az első hazai takarékpénztár már kombináczióba is hozatott, mint hitelező. Nagyon helyes, ha ennek kölcsöne legkedvezőbb a városra nézve. De nagyon természetes, hogy mást kell kombináczióba hozni, mihelyt pénzügyileg, vagy egyéb tekintetben másnak ajánlata lesz kedvezőbb a városra nézve. Mi két szempontból szólunk a kérdéshez. Először, hogy ne csak 80.000 frtos kölcsön felvételéről intézkedjünk most, mert a vendéglőre szükséges lesz körülbelül 80 ezer frt., a kaszárnyára 60 ezer, ez összesen 140 ezer forint. A városházának vasúti utczai szárnyára kell 25 ezer frt, ez ugyan kikerül a birtokosság által átadandó öszszegből, hanem van még a városnak mintegy 17 ezer frtnyi tartozása, részint a helybeli takarékpénztárnál, részint a ' ... ’ 11 . n . 11 V . ' 1. . \ 11-14701 i múlt ejcv. pn ' vaf bernek igen jó kölcsönök lehetnek, de a városnak drágák, mert nemcsak kamatlábuk magas, hanem a mi legfőbb baj, sohasem törlesztetnek s igy állandó és örökös terhét képezik a városnak. Azonkívül közpénztárunk örökös zavarokban szenved, a pénztárnok kijelentette, hogy ezen csak egy körülbelül 10,000 frtnyi tartalékalap segítene. Mindezt egy kölcsönügyi bizottsággal kellene megvizsgáltatni, a szükséges össszegeket általa teljes pontossággal kitüntettetni s a dolgot ezután kellene meggondoltsággal és körültekintéssel megoldani. A dolog úgy sem nagyon sürgős, tavasz előtt az építkezést nem kezdik meg Ami pedig a kaszárnyaépítésnek bizonytalan idejét illeti, a kölcsönt lehet bizonyos maximumig megkötni s a pénzt csak a szükséges időben felvenni. Szóval: cogita rursus, fac cito! A másik észrevételünk az, hogy ne praejudikáljon nekünk semmi, hanem onnan szerezzük be a pénzt, ahonnan legolcsóbban kapjuk. Két pénzintézet jő kombináczióba ezen pénzszerzésnél, u. m. az első hazai takarékpénztár és az osztrák-magyar bank. Habár részletekbe menő dolog is, minthogy mindnyájunknak zsebét érdekli, nem lesz felesleges dolog a két pénzintézet kölcsönügyeivel kissé alaposabban foglalkozni. Az alábbi adatok lehetősége szerint pontosak, 200 ezer frt. kölcsönalapot azonban csak azért vettünk fel, hogy áttekintésünk könynyebb legyen. Természetesen azon adatok megfelelő irányban több, vagy kevesebb kölcsönre épp úgy alkalmazhatók.ltalában kölcsön kettőre adatik, u. m. 1.) jelzálogra 2.) városi közjavadalmak és jövedelmekre, mely utóbbiak kölcsönzés esetében felsőbb hatóságilag’ leköten-O ” dők. E kettőn kívül lehetne ugyan még pl. váltóra is kölcsönözni, csakhogy ezen kölcsönzési mód egy terivászdéaon figyelembe nem ! Az előbb érintett két kölcsön azután törleszthető vagy 32, vagy 40 és ös év alatt, a szerint a mint a város rövidebb idő alatt óhajt megszabadulni a tehertől, vagy pedig valamivel hoszszabb ugyan, de egyenletesebb tehernek akarja magát alávetni. Ezen két főelv mellett az említett két pénzintézetnél négyféle kölcsön volna köthető. 1.) Jelzálogkölcsön 32 éves törlesztésre az első hazai takarékpénztárnál. Leköthetők csupán földbirtokok (házak nem), a kölcsön kifizettetik készpénzben. Kamat 6 %, törlesztés 1%, öszesen 7%. 200.000 frt kölcsön 32 éven keresztül tehát törlesztendő lenne (7 fokal) évenként . . . 14.000 írttal. 2. ) Jelzálogkölcsön 32 éves törlesztésre az osztrák- magyar bank 151. Leköthetők földbirtokok és bérházak. A bank fizet 5%-os záloglevelekben (ezek börzei jegyzése fúlió 3-án 102 frt), a beváltásért Wied %-ot a bank leszámít, kamat 6%, törlesztés 1%, összesen 7%E szerint 200.000 frt tényleges kölcsön 32 éven keresztül törlesztendő lenne (tulajdonkép 6.914%-kal) évenként .............................. 13.828 írttal. 3. ) Kötvénykölcsön 40 és/% éves törlesztésre az e. h. takarékpénztártól. Lekötendők a községi közjavadalmak és jövedelmek. Az intézet fizet 5%-os záloglevelekben (melyek börzei jegyzése f. hó 3-án 99 frt 75 kr.) Kamat és törlesztés összesen 674%-200.000 frt tényleges kölcsön 40 és 70 éven keresztül (tulajdonkép 6.25%-kal) törlesztendő volna évenkint....................12.531 frttal. 4. ) Jelzálogkölcsön 40 és 72 éves törlesztésre az osztr. magv. banktól. Leköthetők földbirtokok és bérházak. A bank fizet 4%-os záloglevelekben (börzei jegyzésük f. hó 3-án 7.4 kr.) , a bank a beváltásért 14.%ímit és törlesztés összesen 5#/4%. *181 "í nvleges kölcsön Tehát 40 éven ’t keresztül törlesztendő lenne (tulajdonkép 5,88%-kal) évenként........................ 11.734 írttal. Ezen négy kölcsönnemet most — eltekintve minden mástól — egyedül pénzügyileg vizsgálva, egyszerre feltűnik, hogy mind a 32 éves, mind 40 éves törlesztésnél a bank kölcsönei jóval előnyösebbek az e. h. takarékpénztár kölcsöneinél, így különösen a 40 éves kölcsönnél a takarékpénztárnak évenként 800 frttal kellene többet fizetni, mint a banknak, ami 40 év alatt csak tőkében 32 ezer frtot tesz ki, takarékpénztárba helyezve, szóval tőkésítve pedig 40 év alatt több mint 120,000 írtra növekednék, ami nagyon tekintélyes megtakarítás lenne a városra nézve. Másodszor feltűnik az is, hogy a 40 éves törlesztés egyenletesebb és így aránytalanul könnyebb, mint a 32 éves. A banknál pld. fizetni kellene 40 évi törlesztésnél évenként 11,734 frtot, a takarékpénztárnál 32 évi törlesztésnél kerek 14,000 frtot, a különbség 2,266 frt. Ott kellene tehát még további 8 és 70 éven keresztül 11,734 frtot fizetni, itt 32 éven keresztül 2,266 frtot, amiből rövid számítás után kitűnik, hogy a 32 éves kölcsön aránytalanul drágább, mint a 40 éves. De ha ezen előny más összehasonlításnál nem is ilyen szembetűnő, el kell ismerni, hogy a jövő számára(!) eszközölt hasznos beruházásokról van szó, a tehernek hosszabb időre való egyenletes megosztása sokkal kívánatosabb, mint az az előny, hogy pár évvel előbb szabaduljunk meg a tehertől. Pénzügyileg tehát legelőnyösebb lenne a banknak 40 éves kölcsönét felvenni, melynél a kamat és törlesztés alig rúgna együtt többre, mint 574%, és leghátrányosabb a takarékpénztárnak 32 éves jelzálogkölcsönét elfogadni, mely nettó 7 he-tel volna csak amortizálható. De hát a politika az exigenciák tudománya. Nem az a kérdés egészen, hogy vilin legjobb, hanem hogy hogyan lehet a városnak a kölcsönügyletet megkötni. Minden jövedelmeinknek lekötése nagyon nehéz dolog. Hogy a város esetleg gátoltassék bérletek, regálék s más közjavadalmak kezelésében és hasznosításában, az nagyon kétélű fegyver, melylyel meggondolva kell bánni; mint tudjuk, Szolnok város egy milliós kölcsönénél is ez képezte a nehézséget. De még drágább is, mint a jelzálogkölcsön,melyet ugyancsak 40 évre évenként 800 írttal olcsóbban kap meg a város, a mely járadéknak 40 éven A kiállítás bezárása. — November hó 4. — A fenti napon rekesztette be a trónörökös hivatalos szertartások között a kiállítást, mely az ő védnöksége alatt mutatta be a magyar ipar produktumait, a magyar haza most élő nemzedékének szellemi és kézi alkotásait. A kiállítás ünnepélyes berekesztésére megjelentek a királyi pavilon előtt Tisza Kálmán miniszterelnök, Bedekovics Kálmán horvát miniszter, gróf Szapáry Gyula pénzügyminiszter, Kemény Gábor báró, közmunka és közlekedésügyi miniszter, Trefort Ágoston kultusminiszter, Fejérváry Géza báró honvédelmi miniszter, gróf Széchenyi Pál földmivelés-, ipar- és kereskedelmi miniszter, az orsz. bizottság és a kiállítási tisztviselői kar, élén dr Matlekovics Sándor és gróf Zschy Jenő elnökök stb. A trónörökös pontban 10 órakor, a jelenlevő óriási közönség lelkes éljenzése között lépett ki a királypavilonból s a keleti lépcső legfelső szakaszán foglalt állást, mig gróf Széchenyi kereskedelmi miniszter beszédét elmondotta. A miniszter beszédét követő hosszantartó éljenzés lecsendesültével, Rudolf trónörökös szólott, mint a kiállítás védnöke. Kifejezte a királyfi magas megelégedését a nemzet alkotó ereje s elismerését azok iránt, akik a kiállítás sikerének emeléséhez ernyedetlen kitartással s buzgó lelkes fáradozásukkal járultak. Reánk nézve, — úgymond, —kik szerencsések voltunk ezen műben részvehetni, a legszebb jutalom és büszkeség azon öntudat, hogy hazánknak szolgáltunk, azon hazának, melynek szent földéhez a hűség és gyermeki szeretet legszívósabb kötelékei csatolnak bennünket. Az ünnepély után az iparcsarnokba vonult a trónörökös kíséretével s megtekintette az impozáns emelvényt, melyet azon alkalomra szántak, ha kedvezőtlen idő esetén az ünnepély a királypavillon előtt megtartható nem lett volna. Ezután rövid időzés után odahagyta a kiállítás területét. Berekesztő bankett, szokott ünnepies dikeziók, ez a mi még hátra van, aztán lelohad a lelkesedés lángja, szétoszlik a mámor s a nemzet újra hozzá lát a munkához, Kleidnek alkotásaiból a külföld megismerte és becsülni tanulta ez országot. A nemzet szintén megismerte önmagát, felismerte erejét minden téren, melyből kitartást és reményt meríthet egy szebb jövő iránt. Azok a pompás paloták, csarnokok ott a Blondin-téren, miket estenben a villamos fény sugárüzönbe fürösztött s mik a magyar haza földjének terményeit, hegyeinek, vizeinek világát, összes kincseinek egész tárházat rejtek magukban, nyomtalanul eltűnnek a föld szikéről s csak egy-két szilárdabb alkotásé épület fogja mutatni, hogy 1885. nyarán itt volt bemutatva a nemzet alkotó ereje. Mikor majd a rombolás munkája be lesz fejezve s a tér, melyen egy fél év alatt az egész ország népe megfordult s egy nemzet munkás polgársága versenyezett, újra puszta és néptelen lesz, ha majd a tündén képnek, melyet az országos kiállítás élénkbe tárt, csak emléke fog élni közöttünk, nem pusztán ragyogó szépségének emléke fog bennünket elragadni, hanem erőt, bizalmat merítünk belőle a jövőre s levonjuk azokat a nagy tanulságokat, mik egy nemzetet a tovább haladásra ösztönöznek. Jól esett szivünknek látni az elismerés annyiféle nyilvánulását a külföld részéről, mely elküldötte képviselőit, hogy fejezzék ki ország-világ előtt hódoló elismerését Budapest fejlődése és Magyarország kultúrái haladása iránt. Alig két évtized meglepő alkotásai bizonyítják, mivé lett ez ország s hova fejlődött fővárosa, melyet ha dicsérettel halmoznak el, az egész nemzetet illeti az elismerés, mert Budapest azt a helyet foglalja el hazánkban, melyet a szív az emberi organizmusban. Mindenesetre egyik legjelentősebb mozzanata a magyar nemzetnek kultúrtörténeti szempontból az országos kiállítás, hol be let mutatva a nemzet értelmi fejlettsége és anyagi előhaladása; ott fog ezragyogni a törénet lapjain, a legvéresebb csaták mellet , mint a munka békés küzdelme a kultúr terén. —. H . Intés. Inczédi Lászlótól. Ifjúságod tündérkertjét Járod még ma boldogan majd, de alig tekintesz szét. A varázskert oda van. Fehér hajjal, sötét szívvel Állsz a hideg sír előtt És ahova csak virágért Jártál eddig, nyugalmáért Óhajtod a temetőt. Éltél-e már ? Szerettél-e ? Az idő nem kérdi meg, A bárhogyan fukarkodtál, Elrabolja kincsedet. Mondhatod, hogy a jövőre Bíztad boldogságodat — Száll az idő sebes szárnyon, S mig merengsz az eltűnt álmon, Már feletted elhaladt, Mit törődöl hát a múlttal, Mit bajlódál a jövőnél Élj vígan a pillanatnak, Mit sorsod nyújt kedvezőn. Legalább ha hajótörten Ülsz a sivár partokon, Emlékeid bűvös szárnya Elvezet, a tündér tájra, hol hölgyed, egykoron,