Félegyházi Közlöny, 1934 (33. évfolyam, 1-54. szám)

1934-03-18 / 11. szám

2. oldal td­ják be a lelküket az őszintén jövő allelu­­jára. És ez egyformán megy és egyformán szükséges bármilyen társadalmi osztályhoz is tartozzék valaki. A testi és lelki szenvedéseket, a bűnt egy­formán megtaláljuk gazdagnál és szegénynél, vigaszra egyformán szüksége van mindkettő­nek. Azt nem mondjuk, mintha az Isten egye­dül csak a szűkölködőknek tartogatná a ke­resztet, azt sem mondhatjuk, hogy csak ezek­nek ígéri a mennyországot és minden más­nak a poklot. Szenvedés, nélkülözés, kereszt nélkül nincs érdem, amely jutalmat kapjon. Az egyház nagy gonddal lelkére köti a jö­vendő boldogságot nemcsak a szegényeknek, de a gazdagoknak is, mert azoknak éppen olyan szükségük van rá, mint az utolsó kol­dusnak. Vagy mi lenne a dúsgazdagok élete az örök élet reménye nélkül, nem e csupán cifra nyomorúság? Göthet, a nagy költőt mindenki a szerencse fiának tartotta. És a nagy pogány 75 éves korában azt mondotta, hogy egész életében csak 4 hétig volt elégedett és némileg bol­dog. Az élete többi részében pedig olyan volt a hangulata, mintha mindig egy nagy követ kellett volna maga előtt hengeríteni. Megtaláltam azonban ennek ellentétjét is. Tauler János bölcs és szent életű férfiú mond- ta el, hogy egyszer egy igen megviselt kül­sejű koldussal találkozott. Amint jó reggelt ki­­vánt neki, azt felelte: „Nekem még soha sem volt rossz reggelem.“ Feltűnt neki a koldus mondása és kis beszélgetés után így vált el tőle: „Kívánom neked, hogy minden dolgod kedved szerint legyen.“ Koldusunk azonban még mindig megfelelt neki e szavakkal: „Ne­kem minden dolgom kívánságom szerint megy, mert mindig az történik velem, amit Isten akar. Én per­ig szintén azt akarom mindig, amit az Isten. Őt dicsérem, ha éhség gyötör, ha hideget, vagy meleget szenvedek és őt áldom, mikor a rossz gyermekek gúnyt űznek velem, tudván, hogy semmi sem történik Atyám akarata nélkül. És ez a legnagyobb boldog­ság!“ Ekkor Tayler csodálkozva megkérdezte: „Komolyan mondod ezt? Hát ha Isten téged a­ pokolra vetne, akkor is azt akarnád, amit 0?“ A koldus erre így fejezte be a vitát: „Igen! Mert tudd meg, hogy nekem két erős karom van. Egyik az Isten akaratában való megnyugvás, a másik a tökéletes szeretet. E két karommal Istenbe fogódznám s nem eresz­teném el Őt, úgy, hogy magammal vonnám a pokolba is. És inkább lennék Istennel a pokolban, mint Isten nélkül a menyországban.“ Ezt nem szabadna elfelejteni senkinek, hogy Isten nélkül a földi mennyország, az anyagi dúskálás is csak pokol és könnyen, sőt leg­többször odavezet. Viszont Istennel, hittel a földi pokol, a nyomorúság is könnyű és örök életre vezet. . . Menjünk hát hittel a mindenkit magához hívó és mindeneket átölelő szent kereszthez, belátva a boldogság után sokat kutató bölcs szent Ágoston nagy mondását: „Te éretted teremtettél minket... és nyugtalan a mi szi­vünk, míg meg nem nyugszik benned, Iste­nem!“ Brunáry Ferenc mára. László András reálgimn. VII. o. tanuló Sajó Sándor közismert „Magyarnak lenni. . .“ c. költeményét szavalta s az ünnepséget a Szózat zárta be, melyet az állami tanítókép­ző-intézet jóhírnevéhez méltóan adott elő. A nagyközönség számára a Horthy Miklós téren tartott ünnepség fél 11 órakor kezdő­dött, melyen a Petőfi Daloskor és a Polgári Daloskor működött közre. Ünnepi beszédet mondott Mácsay Károly tanítóképző-intézeti tanár, költői gondolatokkal telített beszédben emlékezett meg a szabadság eszméjének nagy napjáról, hatásosan szavalt Boleszny Irén V. éves tanítónőjelölt, Bartsch Vilmos és vitéz Vihorláty László. Az ünnepély után rendkívül érdekes cso­port jelent meg a Petőfi szobor talapzatánál: Zsigóné németnyelvű játszó otthonának nö­vendékei tartottak hazafias ünnepélyt, amelyet a felnőnek nagyszámban hallgattak végig. A Himnusz eléneklése után Töli Dezsőné el­szavalta a Talpra magyar!-t, majd hazafias verseket adtak elő: Vízi Cicuska Schvéd Évi, Kovács Mártuska, Ágai Zoli, Fekele Sanyi, Régner Évi, Farkas Józsi és Funk Gyuszi. Az ünnepélyt a „Szép vagy, gyönyörű vagy Ma­gyarország ..." ének fejezte be. A Galambosi Népházban a Nagyszőlő úli iskolák növendékei Ujfalusi István és Seib Antal tanítók rendezésében tartották márciusi emlékünnepélyüket, amelyen a környék lakos­sága zsúfolásig megtöltötte a tágas helyiséget. Az ünnepélyen megjelent dr. Kiss István vá­rosunk országgyűlési képviselője is, aki hatásos beszédet mondott a dicső márciusi napokról. A Reménység kulturszakosztálya d. u. 6 órakor ünnepélyes kulturestet tartott és annak keretében hódolt a márciusi emléknek. A nemzeti egység pártja este a Gosztolya­­vendéglő zsúfolásig megtöltött két termében tartott ünnepi bankettet, ahol az ünnepi szónok Bázel István jogszigorló volt. Dr. Kiss István országgyűlési képviselő a mai, Trianon utáni helyzet és a márciusi események között vont párhuzamot s a súlyos helyzetből a kivezető utat Gömbös miniszterelnök politikai irányában je­lölte meg. Az élénk helyesléssel fogadott be­széd után többen felszólaltak. A szónokok sorából ki kell emelni d­r. Szőke Bálintot, aki az ifjúság problémáiról beszélt. Márciusi ünnepségek Kiskunfélegyháza közönsége a kegyeletes szokáshoz híven az idén is megünnepelte a magyar nemzeti szabadság vérnélküli kivívá­sának napja, 1848. március 15-ének évfordu­lóját. A márciusi események folyamán kiví­vott sajtószabadság, jogi egyenlőség, szabad­ság és testvériség, a hit, a gondolat és a lel­kiismeret szólásszabadságának szent ünnepévé avatta március idusát, amit a trianoni gyász­ban szenvedő magyarság reménykedő szívvel most is megünnepelt az egész ország területén. Az emlékünnepségek megkezdése előtt a különböző felekezetek hívei ünnepi istentisz­teleten kérték az Istentől a trianoni átok meg­szűnését és a boldogabb tavaszi ébredést a sokat szenvedett országunkra. Az ünnepségek sorát a szabadság lánglelkű apostolának, Petőfi Sándor szülőháza előt kezdte meg a reálgimnázium és a tanítókép­ző-intézet ifjúsága. A Hiszekegy magasba szárnyaló akkordjai után Petőfi Nemzeti dala csendült fel, majd több énekszám és szavalat keretében Tóth László reálgimn. VII. o. ta­nuló a szokásos márciusi emlékbeszéd kere­tében a történelmi eseményeket élénkítette fel s merített bátorságot és energiát a már­ciusi ifjak lelkes tetteiből a mai fiatalság szá­­ mifilMMOZIM 1934. március 18. Gazdák figyelmébe! A nagy rovar és fagykárra való tekintettel felhívom a gazdaközönség figyelmét, hogy a kiszántott őszi vetés helyére kölest vessenek Vetőmagról gondoskodom olyan feltétellel, hogy a beszállított újtermésű­ köles súlyából kerül a vetőköles levonásba A köles napi áron való átvételét garantálom Steiner J. Endre SÍ HÍREK Kossuth Lajos emlékezete. Alig vontuk be a háromszinű zászlókat, ismét az emlé­kezés kapcsolja egybe a széttagolt magyar­ságot : Kossuth Lajos halálának évfordulója. Kedden, március 20 án lesz 40 éve, hogy a nemzet halhatatlanja örök álomra hunyta le szemeit. A forró szívből semmi, de a sza­kadatlanul hevü­lő lélekb­ől minden a miénk maradt. A 40 évvel ezelőtt beköszöntött ma­gyar tavaszba kíméletlen könyörtelenséggel gázolt bele a halál. Azóta mégis az az ér­zésünk, hogy Kossuth Lajos halálában is az élet, a dicsőségesebb, a teljesebb magyar élet csirái fakadtak. A hit, remény és a sze­retet gondolatai voltak Kossuth lelki koro­nájának ékességei. Sajnos, ma is jórészt csak eszme, ma is csak szüntelenül égő fáklya Kossuth Lajos prófétai gondolata. Amikor sötétség borul a nemzetre, amikor jogaiban csorbítják a népet, Kossuth esz­­méit á­­k­ozza. Most is — annyi idő után — a világpolitika foglalkozik a Duna-medence egységének gondolatával, csak fájdalom —­­nem azzal a tiszta lélekkel és nem azzal az emberi nagyszerűséggel, amellyel ennek szük­ségességét és gazdasági előnyeit ő hirdette. Halála évfordulóján idézzük fel nagy szel­lemét és tanuljunk hinni Kossuth hitével és bízni az ő ernyedetlen lelkesedésével, hogy Vele örökké élhessünk !... Nyugalomban. A szomszédos Kecskemét napi eseményeit két külön figyelmet érdemlő bejelentés fokozta fel Kecskemét város pol­gármestere, a köztiszteletben és közbecsülés­,­ben álló Zimay Károly 37 évi szolgálat után nyugdíjaztatását kéri. Csaknem egyidőben adta be nyugdíjazás iránti kérelmét szenterzsébeti Szakáts István, a kecskeméti kir. törvényszék elnöke, aki negyven évi szolgálat után hagyja el hivatalát. Mindketten hivatalban marad­hattak volna még, azonban azt vallják, hogy helyet kell adni az ifjúságnak. Halálozás. Részvéttel vettük a hírt, hogy Steiner Gusztáv terménykereskedő munkás életének 81-ik évében szombaton követte nemrég elhunyt hűséges hitvesét. A legutóbbi időben már visszavonult, de az előző hosszú évtizedeken át a félegyházi termény kereske­désnek nevet és becsületet szerzett. Hétfőn délután az ismerősök és jóbarátok hosszú sora kísérte utolsó útjára. Ravatalánál Kalmár György rabbijelöit megkapó szavakkal ecse­telte Steiner Gusztáv emberi jóságát. Jubileumi szentségimádás. Jézus Krisztus halálának és feltámadásának 1900. évforduló­ján a római pápa szent­ évet hirdetett 1933. évre. A szent év most husvétkor ér véget. En­nek lezárta előtt még egyszer kívána­os, hogy a világ összes keresztényei hálát mondjanak a megváltás nagy kegyelméért. Azért a pápa szándéka szerint a váci megyéspüspök is el­rendelte, hogy hálaadásképen a papok márc. 15-én, a hivek pedig március 18 án egy órás ájtatosságot tartsanak. A papság ezt meg is tette a jelzett időben, az ótemplomban. A hivek részére pedig március 18-án, vasárnap este 6 órakor lesz úgy az é­, mint az új templom­ban egy órás szentségimádás. E különös szép alkalmat a hívek buzgóságába ajánljuk. Elhunyt. Az egész város ismerte, szerette és becsülte Bleier Som­a kereskedőt, aki 69 éves korában kedden váratlanul elhunyt. Még élénk emlékezetünkben él, hogy a Nagy Gyula-féle ház sarkán áll a Bider és Füredi cég, amely minden tekintetben a váro3 ke­reskedőinek elsőjét jelentette. Később apósa üzletét önállóan vette át és a környék szere­tettel vette körül a becsületes, szorgalmas ke­reskedőt. A Kereskedők Egyesületének vá­lasztmányi tagja volt, a Fűszerkereskedők Egyesületének alelnöke s az izr. hitközség képviselőtestületének tagja volt a mindig mo­solygós arcú Bleier Som­a. Szerdán délután impozáns részvét mellett kísérték utolsó út­jára. Koporsója felett Kalmár György rabbije­­lölt mondott beszédet és visszaemlékezései során mindenkinek könny szökött a szemébe. A temetőben, a nyitott sírnál Bakos Antal elnök mondott utolsó Istenhozzádot a Fűszer­kereskedők Egyesülete nevében. Névnapmegváltás. Hétfőn lesz József napja s dr. Tóth József polgármester a család­ban előfordult haláleset miatt névnapmegvál­tás címén 25 pengőt juttatott a szegénysorsú főiskolások segélyezésére. Eljegyzés. B. Tóth Mihály államvasúti segédtiszt jelölt eljegyezte Rehák Bözsikét Al­­párról. (Minden külön értesítés helyett) Közgyűlés. A Tennisg Egyesület ma, szom­baton d. u. fél 6 órakor a Korona kávéház különtermében tartja évi rendes közgyűlését, melyre a tagokat ezúton is meghívja az elnök­ség. Abban az esetben, ha a közgyűlés hatá­rozatképes nem volna, úgy az folyó hó 25-én, vasárnap d. u. 3 órakor lesz megtartva.­­ A közgyűlés iránt az érdelődés igen nagy. GYÓGYSZERTÁRBAN KAPHATÓ A Katholikus Akció gyűlése. A Katholikus helyi nagygyűlésének ide­ április 15-ére tervezte­k. Ez az időpont most rég­ben az országos köz­pont­hot, hogy az április 15 ponti adminisztráció szer felelőbb lesz. A helyi­­ Akció hitéleti, szociális tályaival karöltve és az sületek bevonásával tel nagygyűlés sikere érdeke gramm összeállítása folya­mok között a legjelesebt vezéregyéniségek szerep szerint d. e. 9 órakor ü­zeti be mindkét plébánia bontást, melyen kiváló vázolják a Katolikus Akc­iét. D. e. 11 órakor a zetőségi értekezlet lesz intézőbizottságának, vált rom szakosztály tagjait zászlóbontó díszgyűlést , a vároháza közgyűlési külön sajtógyűlés rendi azonban elvetették és a fába állították be akkén­ten az egyik szónok a k­­őségéről, céljáról és tám. Részletes programot rövi Az eddigiekből megállt 15-ike oly impozáns m­rosunk katholikusságána óta nem volt példa. A készítő munka s a mind általános érdeklődés arra hogy a Katholikus Akc bontó nagygyűlése méltó egy 40.000 lelket számit város hitéletének legbe Tartós ondolálás (i mok. Henna hajfestés a szer szerint 18 árnyalat garancia mellett Kiss Ju­rásznál Kossuth ucca' (' B a l á z s é sertés- és marh. BUDAPEST, IX., A legelőnyösebb lebony kapcsolatos fel­világosi­tá sok­ szolgálnak a h DÓSAI ( Kiskunfélegyháza, Árpa Piaci 1834. mai tiszta haza Boletta Rozs Árpa Zab Köles Bab Kukorica Burgonya uj Széna Szalma Alomszalina Korpa Fehér kenyér Félbarna Barna Nullás liszt Főző Kenyér Rozs Mák Hízott lúd Hízott kacsa Tyúk Csirke Pulyka Hízott sertés juh Bárány Marhahús Borjúhús Juhhús Bárányhús Sertéshús Zsír Háj Szalonna (zsírnak) Tojás Magló liba

Next