Kiskunfélegyházi Lenin MgTsz Híradó, 1984 (12. évfolyam, 1-12. szám)
1984-01-01 / 1. szám
2. oldal LENIN TSZ HÍRADÓ A munkaverseny jobban kapcsolódjék a mindenkori feladatokhoz A Minisztertanács 1983. december 8-án megtartott ülésén a megtárgyalt napirendek mellett foglalkozott a szocialista munkaverseny módosításával és továbbfejlesztésével. Az alábbiakban közöljük a Minisztertanács állásfoglalását és határozatát a munkaversennyel kapcsolatban, a szocialista brigádjaink tájékoztatása céljából. A szocialista munkaverseny-mozgalom eddig is igen fontos szerepet töltött be hazánk gazdasági-társadalmi fejlődésében. Segíti a szocialista tudat formálását, a dolgozók tulajdonosi felelősségérzetének kialakítását, a munkához való új viszony kifejezését, hatékony formája a dolgozók, brigádok önkéntes kezdeményezésének — állapítja meg a Minisztertanács, a Szakszervezetek Országos Tanácsának és a KISZ Központi Bizottságának együttes határozata, amely az új követelményeknek megfelelően szabályozta a munkaversenyt. A gazdaságirányítás folyamatos korszerűsítése, a vállalatok önállóságának növekedése, ezzel összefüggésben a helyi szabályozási lehetőségek bővülése tette szükségessé a korábbi szabályok felülvizsgálását, újak megalkotását. Ennek a kívánságnak adott hangot a szocialista brigádvezetők 1983. májusában megtartott országos tanácskozása is. Az új szabályozás azt az elvet érvényesíti, hogy a munkaverseny elsősorban vállalati kategória és az a feladata, hogy a vállalati kollektívák céljainak valóra váltását segítse. Nagyobb önállóságot biztosít a vállalati kollektíváknak a szocialista munkaverseny szervezeti, feltétel- és értékelési rendszerének kialakításához, s elősegíti, hogy a munkaverseny jobban kapcsolódjék a vállalatok mindenkori konkrét feladataihoz, hatásosabban mozdítsa elő teljesítésüket. Ennek megfelelően a jövőben maguk a vállalatok — a vállalati vezetés a munkahelyi demokrácia illetékes fórumaival együttesen — a kollektív szerződésben, munkaügyi szabályzatban állapítják meg a versenyeredmények elismerésének formáit, és az ösztönzésre fordítható öszszegeket. A vállalatok eldönthetik, hogy a különböző címek, például A szakma ifjú mestere, a Kiváló ifjú szakember, a Kiváló dolgozó cím elnyeréséért kialakult versenyformákat továbbra is megtartják-e, esetleg újabb versenyformákat létesítenek, s azt is önállóan döntik el, hogy például egy-egy szocialista brigád milyen feltételekkel kaphatja meg a brigádverseny különböző fokozatait jelző címeket. A magasabb szintű, vagyis a minisztériumi és minisztertanácsi elismerés szabályainak egész sor kötöttségét is megszüntetik. Nem az lesz a döntő, hogy egyegy brigád mióta működik, korábban milyen kitüntetési fokozatokat ért el, hanem az, hogy ma mit nyújt a közösségnek. A jutalmazásra rendelkezésre álló összegek növelésére a mai viszonyok között nincs lehetőség, arra azonban van mód, hogy az eredmények szerint jobban differenciáljanak, a kitüntetést és a jutalmat valóban a legjobbak kapják, s így azonos összegből több jut a legrátermetebbeknek. Az ilyenfajta differenciálás lehetővé teszi, hogy A szakma, Az ágazat kiváló brigádja címet elnyerő kollektívák — a brigádok egy-egy tagjára számítva — kétezer helyett háromezer forintot kapjanak, ugyanígy növelik A Magyar Népköztársaság Kiváló Brigádjának járó fejenkénti háromezer forintot ötezer forintra, a Munka Vörös Zászló Érdemrendjével kitüntetett brigádok egy-egy tagjára számított hatezer forintot nyolcezer forintra. A vállalati elismerésekkel, kitüntetésekkel járó összegeket központilag nem szabják meg, az a jövőben a vállalatok hatáskörébe tartozik. A határozat egyértelműen kimondja, hogy a munkaverseny szervezésével, a feltételek biztosításával kapcsolatos feladatok a vállalati vezetők munkaköri kötelessége. A szakszervezetek és a KISZ-szervezetek sajátos politikai, nevelőeszközeikkel segítik a dolgozók kezdeményezéseit, erősítik a munkaverseny mozgalmi jellegét. A Minisztertanács, a SZOT és a KISZ KB felkérte a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsát, és a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsát, hogy közreműködésükkel segítsék a határozat eredményes végrehajtását. A határozat értelmében jelenleg érvényben levőMunkaverseny Szabályzatból felül kell vizsgálni és a szükséges módosításokat el kell végezni. Arra kérem a munkaversenyt értékelő bizottság tagjait, a szocialista brigádok vezetőit, hogy a Szabályzat korszerűsítéséhez nyújtsanak segítséget , és javaslataikat írásban közöljék a munkaverseny felelőssel. Hegedűs Ferenc munkaverseny felelős Télapó látogatása a kunfehértói Nevelőotthonban December 6-a minden családban várva várt ünnep. Nagy izgalommal várják a gyerekek a Télapó ajándékát. Ilyen nagy örömmel várnak bennünket, a „Braun Éva” szocialista brigád tagjait is, a Kunfehértói Nevelőotthonban, hogy a Télapó ünnepét kicsit családiasabb környezetben töltsék el az ott élő gyerekek. Az ajándék átadása közben sugárzó szemekkel mondták a Télapó verseket, énekeket. Anyai szeretettel próbáltuk ezt a kis ünnepséget még bensőségesebbé tenni. Segítettünk kicsomagolni az ajándékokat, megkínáltuk őket üdítővel, elmagyaráztuk nekik a játékkártya szabályait. Kérdésünkre elmondták a kis elsősök, ki milyen pontokat (pirosat-feketét) gyűjtött már össze az iskolában. A kis óvodások nagyon szép rajzokat készítettek nekünk. Hazafelé indultunk, s míg a buszt látni lehetett, addig integettek kis kezükkel, s kérdezték: Mikor jövünk úra? Igen, mikor jövünk újra, ez a kérdés az ember szívébe szúr, hiszen úgy lenne természetes, ha ilyen kérdést egyetlen egy gyermeknek sem kellene feltenni Megyünk, amint csak lehet ... — Braun Éva brigád — Hosszú volt az út idáig... — Lassan másfél évtizede „eszem a Tsz kenyerét”, és bizony nem volt sok időm unatkozni, öcsémmel együtt — aki szintén szobafestő és mázoló — egyszerre határoztuk el, hogy otthagyjuk Városföldi Állami Gazdaságot. Nem mintha ott nem lett volna jó, de azért a félegyházi levegő csak más ... Öcsém a Villamosszigetelő és Műanyaggyárban helyezkedett el, én pedig a Lenin Tsz-ben vállaltam munkát. Nem bántam meg azóta sem. Akkoriban voltak az egyesülések és kezdődtek a nagy beruházások. Mint az építőbrigád tagja, szívesen részt vállaltam a közös gazdaság fejlesztését segítő munkákban, örömmel dolgoztam a hétközi diákotthon létrehozásában, de a többi munka — irodaház, Aranypáva étterem, műhelyek, istállók, raktárak — és ki tudná felsorolni, hogy mi minden — építésénél a magam részéről is mindent elkövettem a határidőre, jó minőségben végzett munkáért. Büszke, vagyok arra, hogy részese lehetek a városi strandfürdő fejlesztésének, s annak a munkának, melynek során végre Félegyházán is lesz fedett uszoda. Az is elégedettséggel tölt el, hogy munkatársaimmal együtt hozzájárulhatunk a bugaci idegenforgalom növeléséhez. Már 5 tanyát alkalmassá tettünk küföldiek fogadására, tavasszal pedig ezek számát újabb kettővel növeljük. A másfél évtized fontosabb állomásai az életemben? Szakmai munkámon túl az első perctől kezdve részt vállalok a politikai munkából is. Az I. KISZ- alapszervezet vezetőségi tagja lettem először, majd titkárnak választottak, és a tsz csúcsvezetőségben is akadt feladatom. Hathetes KISZ-iskolát végeztem Szegeden, majd megszereztem a marxista-leninista esti középiskolai végzettséget. Ez időszak egyik legnagyob élménye volt, hogy részt vehettem a X. berlini VIT-en... Nagy megtiszteltetésnek vettem, amikor 1971-ben felvettek a párttagok soraiba. Négy év múlva beválasztottak a tsz pártvezetőiégébe, majd a városi pártbizottság tagja lettem. E két munkaterületen ma is igyekszem erőmtől, tudásomtól függő jó munkát végezni. Pályafutásom fontos esztendeje volt 1975 is. Az átszervezés után munkahelyi vezető lettem, s az akkor alakult szakszervezet titkárává választottak. Úgy érzem, mindkét munkaterületen sikerül eredményesen dolgozni. Az irányításommal dolgozók és közöttem jó a kapcsolat, a szakszervezet pedig már elindult a helyes úton. Kezdetben, tapasztalatok nélkül, nehéz volt a munka. Igaz, azóta is sok segítséget kapunk a tsz párt- és gazdasági vezetőitől, valamint a MEDOSZ megyei bizottságától is. Az első évben 54-en voltunk, ma tagjaink létszáma kereken 140. A szakszervezeti munkában hét bizalmi van a vezetőség segítségére. Azóta megválasztották a szakmaközi bizottság, majd az SZMT tagjának is. Látszólag sokat vállalok magamra, de munkám jó szervezésével úgy érzem, eddig met el tudtam látni. Mint már az előbb mondtam, jól érzem magam. A szakmai és politikai segítség mellett már számos anyagi és erkölcsi elismerésben részesültem. Jártam már jutalomüdülés során a Szovjetunióban, Csehszlovákiában és más államokban. Kétszer kaptam meg a kiváló szövetkezeti dolgozó kitüntetést, a múlt év november 7-én pedig a Munka Érdemrend bronz fokozatát. A jövő? Itt képzelem el, ebben a közösségben. Remélem, munkatársaimmal együtt „tartani tudjuk” az építők jóhírét. Politikai, társadalmi munkámat szeretném továbbra is jól elvégezni, és természetesen szeretnék a marxista-leninista esti egyetem második évfolyamának anyagából jól vizsgázni... Elmondta: Borbély János művezető, szakszervezeti titkár Lejegyezte: Opauszky László Elesett pilanat A munkagépen állítani kell! Állítani csak úgy lehet rajta, ha néhány csavart meglazítunk. Gyorsan elő a szerszámos ládából a villáskulcsot. Egy csavar már meg is lazult. Nemsokára engedelmeskedik a második, a harmadik csavar. A negyedik se előre, se hátra. Egy kis víz a csavarra. Újabb nekirugaszkodás a villáskulccsal. A csavar nem enged az istennek se! Az arc egyre pirosabb lesz.Bibliából ismert egy-két név repül a levegőbe, miközben a szerszámos ládából előkerül a kalapács A csavaranyán megfeszül a villáskulcs. A kalapáccal először csak kis ütés a kulcsra. A csavar tovább makacskodik. A kalapács ütése mindig erősödik. A csavar ellenáll, mert segít neki a rozsda. Talán egy évvel ezelőtt látott, illetve kapott némi kis olajat, de akkor se sokat. Akkor is már alig bírtuk megszorítani, illetve meghúzni ezt a csavart. Most biztos ezért makacskodik. Majd egy le nem írható fohász száll az égbe, utána egy jó erős ütés a a kulcs másik végére ... A csavar nem, de a villáskulcs megadta magát, két darabban hever a porban. Felvesszük mind a két darabot. Bevisszük a raktárba őket. Kicseréljük új villáskulcsért. Felveszünk a raktárból egy anyáscsavart. Útközben egy kis gépzsírt is veszünk magunkhoz. Fémfűrésszel levágjuk a makacs csavar fejét. Azután már mindent úgy csinálunk, ahogy az elő van írva. Kalapács helyett már a fűrészt kellett volna elővenni, sajnos, így egy kicsit több időbe került a szerelés, és ezt a tsz nem fizeti ki. A villáskulcs az nem számít, azt kibírja a tsz — szoktuk vigasztalni magunkat... Nap mint nap lehet találkozni hasonló esetekkel, megnyilvánulásokkal sajnos. Ha a szerszámokat, felszereléseket, eszközöket nem rendeltetésszerűen használjuk, akkor a társadalmi tulajdont herdáljuk, kiadásainkat növeljük, saját jövedelmünket csökkentjük, sőt olykor még a saját testi épségünket is veszélyeztetük. Sajnos, sokan gondolkodnak úgy, hogy ez csak néhány forintos dolog, miért kell ebből nagy ügyet csinálni? Tudni kell viszont mindenkinek, hogy a sok kicsi sokra megy! Az 1983-as évben fogyóeszköz vásárlásra 3 millió 635 ezer forint, göngyöleg vásárlásra pedig 1 millió 714 ezer forint lett elköltve. Takarékoskodni nem csak idővel és energiával, hanem, a fogyóeszközökkel, szerszámokkal és göngyölegekkel is lehet, sőt ha azt akarjuk, — márpedig biztos, hogy mindenki akarja —, hogy jövedelmünk ne csökkenjen, hanem inkább növekedjen, akkor kell is! -ni -la 1. szám