Kiskunfélegyházi Lenin MgTsz Híradó, 1986 (14. évfolyam, 1-12. szám)
1986-01-01 / 1. szám
2. oldal Az elnökhelyettes Pozsár Miklós a szövetkezet határában, Pálmonostorán született. A mezőgazdasági mérnöki diploma megszerzése után szülőfalujában kezdett dolgozni. A Lenin Tsz-be 1977-ben lépett be — hoszszabb szakmai és vezetői gyakorlattal — növénytermesztési főágazatvezetőnek. Nyolc év munka következett az ágazat élén 1985 februárig. Ekkor a közgyűlés megválasztotta elnökhelytessé. — Elnökhelyettesként milyen területek munkáját irányítja? — Hozzám tartozik a növénytermesztés, a szarvasmarhatenyésztés, az erdő-a virágtermesztés, a gépe mindezősítés, a vagyonvédelem — s még sorolhatnám tovább. A naptáramban nemigen talál üres lapot. — Mit tud hasznosítani jelenlegi munkakörében a korábbi tapasztalatokból? — Az az időszak, amikor Szerencsére megkaptam a vezetőktől és munkatársaimtól a segítséget és bizalmat, és sikerült bizonyos eredményeket is elérnünk. — Milyen munkastílusú vezetőnek tartja magát? — Ahogy mondani szokás — parasztgyerek vagyok magam is, ismerem a mezőgazdaságban dolgozó emberek gondjait. A munkát szigorúan megkövetelem magamtól és másoktól is, de megértem, ha valakinek problémája van. Ilyenkor igyekszem segíteni. Elvem, hogy csak az tud odafigyelni a munkájára, akit nem kötnek le a családi vagy más természetű gondok. — Mire kell leginkább odafigyelnie ma egy vezetőnek? — Fontos, hogy sok mozgással megfelelő kapcsolatokat tudjon kialakítani vállalatokkal, társszervezetekkel. Lássa át a terüí°?gaZatZ?fft?tkfl,.d0A° . letét, tudjon alkalmazkodni a gyakran változó feltételekhez, és szinte naponta gyorsan és rugalmasan dönteni a hatáskörébe tartozó kérdésekben. tam, szorító időszak volt a mezőgazdaságban. Igyekeztünk átcsoportosítással, optimális dolgozói, adminisztratív és vezetői létszám kialakításával hatékonyabbá tenni a termelést. Elérni, hogy a végzett munkának nagyobb legyen a becsülete. Az agronómusként, majd párttitkárként töltött évek után neszét, a szőlő és gyümölcs, kém is új feladatot jelentett Pozsár Miklós elnökhelyettest munkája elismeréseként a Munka Érdemrend ezüst fokozatával tüntették ki. A mi brigádunk Brigádunk 1977-ben alakult, röviddel azután, hogy szövetkezetünk egész területén teret hódított a szocialista versenymozgalom. Tagjaink zömmel az anyaggazdálkodás területéről léptek a brigádba. A szövetkezeti munkaverseny bizottság értékelése alapján, alakulásunk óta, a következő fokozatokat, illetve címeket érdemeltük ki munkánkkal : 1978-ban a szocialista brigád címmel együtt a zöldkoszorús fokozatot is elnyertük. 1979-ben ezüst fokozatot, 1980-tól 1984-ig, öt éven keresztül arany fokozatot értünk el. Brigádunk ez évre is megtette vállalását, amely megítélésünk szerint, magában hordozza egy magasabb fokozat elérésének lehetőségét. Termelőszövetkezetünk párt- és gazdaságvezetése elvárja tőlünk, hogy a fokozatosan gépre szervezett anyaggazdasági munkákat precízen, pontosan végezzük. E feladat elvégzéséhez szeretnénk, szaktudásunkhoz mérten maximálisan eleget tenni, bizonyítani, hogy alkalmasak vagyunk bonyolultabb, új feladatok elvégzésére is. Megalakulásunk óta szoros kapcsolatot tartunk a kunfehértói Nevelőotthonnal, jelenleg is a 17 legkisebb gyereknek próbáljuk pótolni az otthon és a család melegét. Évente több alkalommal meglátogatjuk őket, húsvét, gyermeknap, télapó, karácsony ünnepeken nagyobb ajándékokkal kedveskedünk nekik. Ezen kívül, a még jó állapotban levő gyermekruhákat, játékokat összegyűjtjük számukra. Társadalmi munka területén is ott vagyunk mindenütt, ahol úgy érezzük, szükség van munkánkra. Évek óta virágpalántával beültetjük a „Szakmaközi”, valamint a központi major kertjét is. Az idén a központi iroda előtti parkban a talajt előkészítettük, és elduggattuk a tulipánhagymákat. A dohánypalánta gyomlálásban és szedésben is segítkeztünk. Arra is szakítottunk időt, hogy egyik beteg brigádtagunknál a lakásátalakítás utáni takarítást elvégezzük. Jelenleg a most induló védőmunkahelyre elvállaltuk a függönyök megvarrását. Segítőkészségünket kifejeztük azzal is, hogy előző évben a Nemzeti Színházért, ebben az évben a földrengés károsultakért adtunk össze fejenként 100 Ft-ot. Nemcsak a munkában, hanem a szórakozásban is együtt vagyunk. Ezt bizonyítja több éves színház- és mozibérletünk, közös brigádvacsoráink, kirándulásaink, ahol mód nyílhat arra is, hogy hozzátartozóink, családtagjaink között is szorosabb kapcsolat alakuljon ki. A meghirdetett vetélkedőkön is sikeresen igyekszünk részt venni. Politikailag is képezzük magunkat, jelenleg két fő vesz részt szervezett politikai oktatásban. Ahhoz, hogy brigádunk ezeket, a nem kis feladatokat, immár évek óta, folyamatosan meg tudja valósítani, a brigádban meglevő összefogáson kívül, szükség van munkahelyünk, a termelőszövetkezet vezetőségének támogató segítségére is, melyet itt szeretnénk megköszönni, és egyben kérjük, hogy vállalásaink megvalósításához továbbra is nyújtsanak segítséget. Braun Éva szoc. brigád I,ENVI TSZ HÍRADÓ A törzsgárda tagságról A népgazdaság más ágazatához hasonlóan a Termelőszövetkezetek Országs Tanácsa Elnöksége állásfoglalása alapján termelőszövetkezetünk vezetése 1977-ben döntött a „törzsgárda” alapításról. Az erkölcsi elismerésnek ez a formája nem kapcsolódik közvetlenül a munkateljesítményhez, hanem a munkahelyhez , szövetezeti mozgalomhoz, a szakmához való hűséget jutalmazza. Termelőszövetkezetünk tagságának jelentős része a gazdasághoz való ragaszkodásról tett tanúbizonyságot Többen a szövetkezet, valamint a jogelőd szövetkezetek megalakulása óta vesznek részt a közös tevékenységben. Alapító tagjaink és családtagjai életmódjában gyökeres változást eredményezett a szövetkezés. Komoly szemléletben változás is következett be. A gazdaságok megszilárdulása után az egyesüléseket követően is szükség volt a nagy gyakorlati tapasztalattal rendelkezőkre. Szövetkezetünk dinamikus fejlődésének fontos feltétele a sokoldalú szakmai tudásúak tábora. Szövetkezetünk vezetése felismerte a lehetőségét és szükségességét a Törzsgárda Szabályzat kidolgozásának. A szabályzat elfogadását követően 240 dolgozó részesült 15, 20, 25 éves törzsgárda tag kitüntetésben. A szabályzat módosítására 1980-ban került sor. Ekkor került először kiadásra a 10 éves törzsgárda jelvény, 198 fő részesült anyagi és erkölcsi elismerésben. Az 1984 évben 108 fő kapott törzsgárda jelvényt, vele járó anyagi jutalmat. A szabályzat alapján az átadások november 7-e tiszteletére történnek. Ez évben a kitüntetési, jutalmazási munkáknak különös alapot adott a felszabadulásunk 40. évfordulója, valamint a több évtizedes mezőgazdasági munkákban való részvétel. A „négy évtized” termelő, alkotó munka terén kifejtett tevékenység több formájú kitüntetésben került elismerésre. Törzsgárda tagságunk között első alkalommal tudtuk jutalmazásban részesíteni a 30 éves szövetkezeti tagsággal rendelkező dolgozóinkat. A mezőgazdasági fáradtságos, nehéz fizikai munkát kifejtők között 12 tagunk kapta a 30 éves tagsággal járó anyagi és erkölcsi elismerést. 20 éves törzsgárda tagságot 18 fő, 25 évest 9 fő, 15 évest 39 fő és 10 éves törzsgárda tagságot 44 fő mondhat magáénak. A jelvények mellett mintegy 115 ezer forint került szétosztásra. A jutalmazásra kerültek többsége szövetkezeti tagsági viszonnyal rendelkezik. A törzsgárda szabályzat értelmében 5 fő alkalmazott részesült 10, illetve 15 éves törzsgárda tagság után jutalmazásra. A törzsgárda tagsággal járó jogok mellett további kötelezettségek teljesítéséről sem szabad megfeledkeznünk. Munkavégzés során a példamutató, munka fegyelmet nem sértő, társadalmi életben aktívan közreműködő, munkaköréhez méltó magatartást tanúsító dolgozókat követel. Kötelesség az általános és szakmai tudás állandó fejlesztése, a szövetkezeti vagyonnal való ésszerű, takarékos bánásmód. Makra Jenőné 1. szám A szocialista brigádmozgalom eredményeiről Termelőszövetkezetünkaz 1985-ös gazdasági évben is tovább folytatódott a szocialista brigádverseny, a szocialista brigádmozgalom. 1985. évben 34 brigád 562 tagja vett részt termelőszövetkezetünkben e nemes mozgalomban. Brigádjaink az év elején brigádgyűléseken értékelték az elmúlt év munkáját és határozták meg a brigádok előtt álló feladatokat Minden brigád megpályázott egy brigádcímet, melyet el kívánt érni. A 34 brigádból 9 SZKV, 12 arany, 10 ezüst, 1 bronz, 2 pedig a szocialista brigád cím elnyerését tűzte ki célul. Az új szabályzat szerint a megpályázott brigádcím elnyerése után a brigádok tagjai személyenként az alábbi pénzjutalomban részesülnek: zöldkoszorús jelvény 500,— Ft/fő, bronz brigádérem 600,— Ft fő, ezüst brigádérem 800,— Ft/ fő, arany brigádérem 1000,Ft fő, Szövetkezet kiváló brigádja 1700, Ft/fő. A brigádok célkitűzéseik teljesítésén egész évben aktívan dolgoztak, komolyan vették, hiszen vállalásaikat 2—4 százalékkal kellett túlteljesíteni, a költségeket is hasonló százalékkal kellett csökkenteni. Ezt a munkát és a vállalást csak következetesen, figyelmesen lehetett csak a siker érdekében végezni, teljesíteni. Dicséretes az a helytállás, amit a lakatos üzem brigádjai, valamint a traktoros brigádok vállalásaik teljesítéséért tettek, hiszen télen-nyáron, esőben, tűző napon dolgoztak céljaik elérése érdekében. Brigádjaink biztosították a szárító üzem folyamatos működését, leküzdve az anyaghiányból adódó problémákat. A brigádok nap, mint nap bizonyították a társadalmi munkában is helytállásukat, a termelőszövetkezethez való ragaszkodásukat, a brigádon belüli kollektív szellem erősítését, a munkapadoknál, a fehér asztalnál egyaránt. A jövőben az írásbeli munkát kell még jobban szorgalmazni, mert az elért eredményeket folyamatosan kell rögzíteni. Lassan következik a számvetés ideje, a brigádoknak számot kell adni az 1985. évben végzett munkájukról, hiszen minden vállalás annyit ér, amennyit megvalósítunk belőle. Brigádjainknak 1986. január 20-ig kellett leadni naplóikat, az adatlapokkal együtt, a munkahelyi vezetők pedig elkészítették javaslataikat a brigádok munkájáról. A bizottság megalakult, elnöke Riskó Péter, tagjai pedig az egyes üzemágak dolgozóiból lettek megbízva. E bizottság tesz javaslatot a tsz vezetőségének a fokozatok odaítélésére. Brigádjaink ismét bizonyítani fogják, hogy vállalásaik teljesítésével hozzájárulnak termelőszövetkezetünk 1985 évi sikeres és eredményes munkájához. Judik Menyhért versenyfelelős Szakszervezeti szabadidősport eseménynaptár 1986. a VII. Országos Sportnapok éve melynek jelszava: „Sportolj velünk!” A sportnapok keretében különböző sportünnepélyek, teljesítménypróbák, Munkahelyi olimpiák, Falusi Spartakiádok megrendezésére kerül sor. Szakszervezeti bizottságunk az idén is összeállította sportnaptárát. Sakk- és asztalitenisz bajnokságot rendezünk főágazatonként, ahol az első 2—2 helyezett február 15-ig körmérkőzéses tornán mérkőzik meg a ,,Lenin Mg.Tsz bajnoka” címért. A főágazati versenyeket január 31- ig bezáróan kell lebonyolítani. A városi döntő 1986. március 1-én lesz. A nyári spartakiád versenyek keretében kispályás labdarúgó mérkőzéseket szervezünk szintén főágazatonként, 1—1 csapat részvételével, körmérkőzéses formában. Az 1. helyezett csapat részt vesz az 1986. június 1-én megrendezendő városi döntőn. Házi lövészversenyt is tervezünk az Autójavító üzemben tevékenykedő MHSZ lövészklub közreműködésével, augusztus 18— 19-én. A háziversenyek lebonyolításához kérjük a KISZ-alapszervezetek, a szocialista brigádok és minden sportot szerető munkatársunk segítségét! a Szakszervezeti Bizottság nevében. Kovács Ilona Politikai oktatás szövetkezetünkben Október második felében szövetkezetünk négy pártalapszervezetében beindult az 1985 86. évi tömegpolitikai oktatás. A szemináriumokra összesen 107 párttag került beiskolázásra. Nyolc előadás, illetve foglalkozás keretében kerül feldolgozásra „Társadalmunk fejlődésének időszerű kérdései” téma- kör. A korábbi gyakorlat ,tól eltérően a szemináriumokat nem egy-egy propa- '' gandista vezeti, hanem alapszervezetenként és té- * mánként más-más propa- 1 gandista. Az oktatás szín- vonala növelése érdekében a városi pártbizottság rendszeresen biztosítja az előadók felkészítését, tájékoztatását. Az oktatás alapvető célja, hogy valamennyi párttagunk megismerje, helyesen értelmzze a kongreszszusi dokumentumokat és oktatás elé eredményesen legyen ké kütépes a helyi gazdasági, politikai feladatok végrehajtására mozgósítani. Propagandistáink tudatában vannak felelősségüknek és azonosulnak az oktatás elé tűzött célokkal. Az előadások és viták során tudatosítani kívánják a résztvevőkkel, hogy a célkitűzések megvalósításához nem nélkülözhető a különböző területeken dolgozók együttes, összehangolt cselekvése. Ehhez azonban ismerni kell az egész társadalom és szűkebb környezetünk helyzetét. Helyesen kell meglátni a népgazdaság egészére, a lakó- és munkahelyre vonatkozó feladatokat. Bízunk abban, hogy termelőszövetkezetünk alapszervezeteiben folyó tömegpolitikai oktatás eredményesen tudja szolgálni az 1985/86. évi politikai kitűzött célt- Matyi Sándor propagandista