Középiskolai Matematikai Lapok 61. (1980, 6-10. szám)

1980-09-01 / 6. szám

EMLÉKÜKET ŐRIZZÜK 50 évvel ezelőtt, 1930. szeptember 30-án halt meg 68 éves korában Rátz László, aki 1896 és 1914 között a Középiskolai Mathematikai Lapok szerkesztő­je volt. Lapunk elődjét — mint tudjuk — Arany Dániel győri tanár 1894-ben alapította, majd átadta szerkesztését Rátz Lászlónak, aki ezt a vállalkozást kiváló szakmai, pedagógiai és szervező képességével — felhasználva a főváros előnyösebb helyzetét — sikerre vitte. Az ő fogalmazásában kristályosodott ki a Lapok céljának, kitűzött feladatának, beosztásának az a formája, mely lényegében mai napig érvényes. Rátz László a fasori evangélikus gimnáziumban tanított matematikát 1890-től 1925-ig, közben 1909-től 1914-ig igazgatója is volt az iskolának. Tanári munkájában el tudta érni, hogy tanítványai meg­szerezték a matematikát, sőt lelkesed­tek érte. Igazi pedagógus egyéniség volt, egyesült benne a szakmai tudás a peda­gógiai érzékkel. Óráin le tudta kötni az egész osztály figyelmét, magyaráza­ta világossá tette az absztrakt fogalma­kat és összefüggéseket valamennyi ta­nítványa számára, ugyanakkor megta­lálta, kiemelte és foglalkoztatta a tehet­ségeseket. Keze alól számos kiváló tudós került ki, így pl. Neumann János, száza­dunk egyik legnagyobb matematikusa. A Nobel-díjas fizikus, Wigner Jenő ma is szobája falán őrzi tanára arcképét, és így emlékezik róla: „Sohasem fogom elfelejteni régi tanáraimat, közöttük Rátz Lászlót, az igazi pedagógust és me­legszívű embert, aki először ébresztette fel bennem tárgyának, a matematiká­nak szeretetét.” Folyóiratunk szerkesz­tésén és az iskolai munkán túl Rátz Lászlónak kiemelkedő érdemei voltak a matematikaoktatás megreformálása terén is. Ebben együtt dolgozott vele neves fizikus társa, Mikola Sándor. A saját iskolájukban már 1900 körül a függvény­fogalmat helyezték a tanítás középpontjába, elhagyták a formális, unalmas fejezeteket, és korszerű tankönyvet is írtak. Az új elgondolású tantervet majd­nem változatlanul átvette az 1924. évi reform. Munkássága külföldre is ki­terjedt; tagja volt a matematikai oktatás nemzetközi bizottságának. „Matema­tikai gyakorlókönyv” címen két kötetben kiadta a Lapok első tíz évfolyamában megjelent feladatokat. Az első világháború kitörése sajnos maga után vonta a Lap megszűnését, de Rátz László megérte még az újjászületést 1925-ben, és örömmel kísérte figyelemmel a második sorozat — a Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok — indulását. Kunfalvi Rezső 1

Next