Kolozsvári Hiradó, 1848. június-november (1-94. szám)

1848-10-10 / 76. szám

át fegyveres nép. Az ütközet holnap lesz Fe­ J­­érvár körül. A’ ministerelnök folyvást Bécsben van. Itt a’ pártok kibékültek. Az erdélyi a­­riszocratiának látnia kellene , mily nélkülözéssel tűrnek itt a’ magyar olygarchák, és mily nagy számmal vannak a’ táborban. Ürömtől reszketve k­oro e’ néhány sort a' legbiztosabb kútfők után, imádott honom ag­gódó polgárainak vigaszul , addig is mig a’ részleteket olvashatnák. V­áradi János, a „Kossuth hirlapjá“-nnak írják Keszthely­ről, miszerint egy 108 főből állott nemzetőr­­csapat, Jellachichoak 80 élelmiszerekkel ra­kott társzekerét foglalta el , és Keszthelyre szállított 130 lovat, mintegy 2— 300 mázsa lisztet, ugyananynyi zabot, néhány zsák rozsot, néhány veres sapkát, illyr köpenyt, több apró­ságokat és 4 foglyot. A’ helyszínén halva ma­radt 5 horváth al többi elszaladt. Mieink ré­széről még csak sebet sem kapott egy sem. — Számos alatt, a’ ,,Pesti hírlap“ sze­rint, Kisfaludy, nemzetőrkapitány töltvényekkel terhelt 130 szekeret támadott meg. Egy csa­pat lovasság érkezvén segitségökre, a’ szeke­rek elmentek egyen kívül, mely felfordult. Ezt a’ id­éink elfoglalván, rajta 6 láda gyutacsos t­ölt­vény­t találtak. A’ nép 30 horvátot agyon­vert. Ugyan itt 9 megye ábráját tartalmazó­­ térkép jutott Kisfaludy birtokába. „Kossuth Hirlap“-jának fejérvári tudósí­tása szerint, a’ sept. 29-ki csatából 73 sebe­sült illyrt vittek Fejérvárra. Hirszerint mind­járt az előcsatában Ne­ustaedter tábornok is elesett. Az ellenséges sereg csakugyan át­utazott Moórnak ; de mint a’ levelező írja, ze­ne és „zsiv­ó“ kiáltások nélkül, szörnyen le­vert kedély­ly­el. Hemzeti gyűlés. A’ képviselőház oct. 3-ki ülésében elnök Pázmándy jelenti, miszerint Jellachich a’ fegyverszünetet, nép- és hadjog ellenére feltör­vén, Győr felé vette útját. A­ honvédelmi bi­zottmány ennélfogva jónak látta táborban álló sergiinknek egy részét az ellenség czéljainak gátlására fordítni. Jelenté továbbá, miszerint a nép, innen és túl a’ Dunán tömegestől föl­kelt, egy de nép fölkelés a’ Dunán innen most, miután az ellenség eltávozott, csak idő és költség pazarlás lenne. Azért a’ bizottmány a’ Dunán inneni törvényhatóságokat oda utasítot­ta, hogy nép fölkelés helyett ujjoncz illetősé­­­­geiket siessenek mentői előbb kiállítni. Mi c­él­­j­­a lehet Jellachichnak Győr felé vonulásában,­­ nem tudom, de azt sem hiszem, hogy az osz­trák kormány őt fegyveres erővel segíteni fog­ná. Minden esetre készen kell lennünk alkotmá­nyunk megvédésére. Az is lehetséges, hogy Jellachich Austria ellen támad , azért a­ bizott­mány szükségesnek tartotta az osztrák néphez egy német proclamatiot intézni, melyben figyel-­­ meztesse e­ rabló csorda mozgalmai iránt. A­ ház ez intézkedéseket helyeselte. Irinyi kérdi: Igaz-e , hogy az elfogott levelek közt Jellachichnak Sophia hgnőhez in­tézett szerelmes levelei is voltak ? Elnök: mintegy 300 levél foglaltatott el, de ezekből Csányi kir. biztos csak 17-et küldött át a ministerelnökn­ek. Ezek közül egy sem szólott Sophia hgnőnek. Kubinyi kérdi: történt-e intézkedés az áruló Zichy javainak elkobzására és mi van a’ kastélyában talált ládákban ? Elnök: Ily aprólékosságokkal jelenleg nem véli tanácsosnak az időt tölteni. Egy képviselő. Az elrongyollott ru­házatú székelyek felöltöztetése iránt tett kérdést. Elnök: A’ székelyek megkapták a leg­szükségesebb köntösdarabokat , köpenyt még nem kaptak , mert számosan voltak a’ tábor­ban gatyában és mezítláb, ezekről kellett elébb gondoskodni. Határozata a nemzet képviselőinek a’ folyó évi september 29-én kivívott győze­lem iránt. A’ képviselők háza örömmel és megelége­déssel értesült azon diadalról, melyen sere­geink september 29 én Jellachich ellenséges táborát viszszaverték. Örömmel értesült azon vitéz magatartás­ról , mely általában az egész tábort lelkesítet­te , ’s hálát mond annak a’ haza nevében és azoknak , kiket a’ fővezér különös kitüntetésre méltónak tartott, milyenek az egyes hadcsa­patok közül az 1-ső honvéd zászlóalj, a’bor­sodi, a’ tolnai öekintesek Perczel Miklós őr­­nagy vezérlete alatt, Vasa ezredének és Iván­ka őrnagy csapatának egy része és öszszes tüzéreink. Egyesek közül , Holcse vezérőrnagy, Milbock és Kiss ezredesek, Anakker őrnagy ’s táborkari segéd , gr. Lázár őrnagy és Makk tüzéri főhadnagy; továbbá b. Luzsinszky Ottó, gr. Andrássy Gyula, gr. Almásy Dénes , gr. Szapáry Antal, kik mindnyájan vezérlék, és buzgón élénkiték a’ hadnak bátorságát. Elhatározza egyszersmind a­ képviselők háza különös köszönetét Kohlmann táborkari vezérnek , ki előrelátó és kiszámított intézke­dései által mind itt, mind a­ bánáti hadvise­lésben , jeles érdemeket szerzett magának , és minthogy áttétele nem járt anyagi áldozat­ho­zatal nélkül , annak némi pótlékául részére 500 darab arany kifizettetni rendeltetik. Elhatározza a’ képviselők háza végre, és főképen köszönetét Móga altábornagy és főve­zérnek ’s a’ mint egy részről mind ügyessé­gében , mind hazafias akaratában bizodalmát fejezi ki, hogy a’ hazát é s a­ nemzetet ez i­­gazságtalan és nemtelen háborútól megmenti , czélszerüen alkalmazván azon hazafias erőt, me­lyet a­ haza rendelkezésére bocsátott, úgy más részről várja és óhajtja az alkalmat, hogy a’ nevezett altábornagy és fővezérnek kivívandó diadalát akképen jutalmaztassa meg, hogy ne­ki az kedves és a’ nemzethez, mely azt el fogja határozni, méltó legyen. Büszke a’ képviselők háza az öszszes ka­tonaság elhatározott vitézségére. És megvárja a' nemzet nevében, hogy vezérei és tisztjei iránt bizalommal, és szoros engedelmességgel fog viseltetni. A’ katonának hazaszeretet, bá­torság és a­ fegyelem fenntartása legszoro­sabb kötelessége. Kelt Budapesten a’ képviselő háznak 1848- dik évi october l-ső napján tartott üléséből. Pázmándy Dénes dr. k. a’ képviselőház elnöke. Ludwig János m. k. a’ képviselő­­ház jegyzője. Maga a­­ tá­b­o­rn­agynak sept. 29-k é­ : róla’ s­u korói táborból, a’ minis­­terelnökhöz intézett tudósítása. ,,A’ mint már magadnak jelentettem, pa­rancsnokságom alatt levő táborommal Velencze melletti Sukoró helységénél vettem állomást, hol is az ellenséget vártam , egyszersmind F­il­­ka helységét egy lovas osztálylyal, és Sere­gélyes tájékát a­ tartalék dandárság által tar­tottam figyelemben. Az ellenség ma reggel fél tíz órakor jobb szárnyamat öt zászlóaljal és egy ágyuü­teggel élénken megtámadta; én el­lenére a’ tolnai nevezetőrség­et, Vasa és Er­­nest ezredbeli zászlóaljat , egy részét Ivánka őrnagy önkénteseinek és a’ Miklós huszárokból egy osztályt állítottam. Az ütközet három óra folyásán túl tartott, és az ellenség mindenütt viszszavezetett. A’ csata alatt déli 12 órakor a csapatnak bal szárnya az ellenség közepét több ágyukkal és egy röppent t üüteggel élén­ken lövöldözte. Az ellenség lovassága , és a’ gyalogság­nak számos rohamcsapatjai elkészültek állásunk megtámadására. Egy nagyon jól czéltott tüze­lése három ágyuterepü­nknek, felelt az ellenség ágyúzásának. A’ tűz két óráig tartott, mialatt a’ jobb szárny az ellenséget az ütközetben har­­cziasan viszszaverte, ágyúink az ellenség de­rekának ágyú­tüzelését hallgatásra képyteték. Ezután az ellenség több sorai készültek az e­­lőre küldött csatározói által a" támadást sere­gü­nk derekára intézni, azonban ellene küldet­tek gr. Lázár l­ső honvédi zászlóalj őrnagyá­nak térkutatói (­tirailleurs) , kik tüzelésűk ál­tal az ellenséget győztesen viszszanyomták , minek következtében a’ felállított sorok a’ tü­zérségnek igen czélirányos tüzelése folytán ma­gokat viszszavonták. Ezen ütközetben alkalmuk volt magokat kitüntetni, Perczel őrnagy vezérlete alatt álló tolnai nemzetőrségnek , egyszersmind a’ Vasa ezredének és Ivánka őrnagy serege egy részé­nek.— A' derékban az l­ső honvédzászlóalj, és a’ borsodi önkintesek , úgy szinte dicséretes megismerést érdemelnek mindanynyi tüzéreink. Seregünk azon része is, mely az ütközet­ben részt nem vett, az ütközethez a' legjobb akaratot és legnagyobb bátorságot tanulttá , — és az ellenség ágyutüzelései daczára , mely a’ második sort is érte, tántorithatatlanul ’s fé­lelem nélkül állott. El nem hallgathatom erélyes és tevékeny működését a’ sor parancsnokainak , névszerint Holcse vezérőrnagynak, és Milbock at­yása ezredesének , Kissnek a’ hannoverai huszárok ez­redesének , ki a’ legnagyobb ágyutüzelés al­kalmával szüntelen oldalam mellett és kísére­temben volt, és a’ jobb szárny bátorságát é­­lénkité. A’ tábori karom vezére Kohlmann, 52-dik ezredbeli százados előrelátó és felette czélsze­­rű intézkedései, továbbá karsegédei Anakker őrnagy fáradalmaik által magokat kitüntették. A pesti nemzetőrsereg részéről mint se­bes lovagok mellém rendelt urak közül b. Lu­zsinszky Ottó, gróf Andrássy Gyula, gr. Al­­mássy, és többen parancsaimnak köröztetése által az ütközet alatt magokat érdemessé tették, úgy gr. Szapáry Antal is minden csatánál je­len volt, és magát szorgalma által czélszerüen használtatta. Az ellenség veszteségét bizonyosan meg nem határozhatom, de mégis legalább 100-ra mehet a’ halottak és sebesültek száma ; ré­szünkről a’ mostanig vett beadványok szerint hét halott, 37 sebesült egyén, és öt agyon­lőtt ló vagyon. Ámbár seregünk egy teljes győzelmet ví­vott ki, minthogy magát első állásában meg­tartotta , mégis katonai nézetből ezen ütközet­nek eredménye csekély ; — ellenben annál na­gyobb erkölcsi hatást tett az uj csapatra ,­­a meny­nyiben helyét első megütközés alkalmával dia­dalmasan megtudta tartani. Maga s. k. altábornagy. A* nemzetőrökhöz, olvastátok-é a’ szent könyv lapjain Bábel tornya építésének történetét? ’s tudjátok-é hogy a’ már csaknem fölépített óriási mű nem végeztetett ké, mert is­ten öszszezavarta az építők eszét és nyelvét. Öszszedőlt martiusban a’ szolgaság rab­háza, és építeni kezdék Európa műveit népei annak romjain az egyenlőség alapjára, a­ sza­badság dicső templomát. És az épités haladott, mert a’ népek a’ testvériség édes hangján szól­ták fel egymást a’ közös hajlék munkájára. És mert a’ mű kedves vala a’ szeretet is­tene előtt, ki teremté az embereket testvérekké, nem pedig ellenségekké. Az emberek pedig, kik a’ szeretet nyelvén szólának egymáshoz, megértették egymást ’s meg azt, hogy nekik egy közös ellenségük van, a’ szolgaság. Megirigyelte pedig az emberi boldogság e­ művét a’ pokol, és elkü­ldötte szolgáit, azo­kat, kik a’ népet eddig nyomorgatták, és azo­kat, kik őket jövendőben nyomorgatni akarják, hogy a’ szolgaság rabházát újra felépítsék. Ezek pedig eljövének, és fondorkodásaik által öszszezavarták nyelvünket és eszünket ; és már most meg nem értvén egymást, szed­jük le a’követ a­ szabadság templomáról, és rak­juk a’ szolgaság rabházának falát, és kovácsol­juk a’ békét saját kezeinkkel, magunk és em­­bertársaiok számára. 308

Next