Kolozsvári Hiradó, 1848. június-november (1-94. szám)
1848-08-08 / 40. szám
Ládlosviír Megjelenik e .jelen im Iji ír a Kolozsvári Híradó hetenkint négyszer : Vasasnap, Kedden, Csütörtökön és Pénteken. Előfizetési ára helyben házhoz hordással 0 fr., a nélkül 3 fr. 40 kr. Postán négyszer küldve 6 fr. 40 kr., kétszer 0 fr. pengőben. KOLOZSVÁRI Teljes számú péhlányokkal még szolgálhatunk. P# IP-IP.. Ihrdetések díja egyszer. I —10 sóng 10 kr. al.KW felül minden Sor 3 ki. ezüstben, másodszori és harmadszori ismétli lése’ díjnak fele- TARTALOM. Magyarország. Legújabb. Rendeletek. Értsük meg egymást. Nemzeti gyűlés. Törvényjavaslat. Nagyvárad. Vegyes közlemények. Décs. Külföld Hirdeti!). ~ Ifi AGYARORSZÁG. Tegljab. Biztos tudósítás után írhatjuk , miszerint a’ cultus minister tárczája mellé következő jeles hazánkfiait nevezte ki: tanácsnokká Keserű Mózes kanonok ’s lyceumi igazgatót; titkárrá Kovács István korra, lajstromzó ’s tud. társ. lev. tagot; fogalmazókká: Tompa Imre tart. bizt. írnokot és Koronka Lajos érd. kir. kincstári t. gyakornokot. E’ kinevezések bizonyára az erdélyi közvéleménynyel találkozandnak. Berzenczey L. a’ ministerium által a’ székely telepitvények ügyében biztosként az aldunai megyékbe küldetett. Rendeletik. i. Valamenynyi hatóságok elnökeinek. A’ hazafiak bátor serege ezerenkiot tódulván az ország déli részébe az ottani fegyveres pártütésnek elnyomására, ’s ennek folytában egyrészről szükséges lévén, hogy mindezek fegyverrel kellőleg elláttassanak, másrészről pedig, hogy a’ hadi eszközök és szerek készítése, árulása szállítása még szorosabb országos felügyelet alá helyheztessék, rendelem a’ mint következik : 1. A’ fegyverművesek rendőri vigyázat alá vétetvén , ’s számuk , ha lehet, szaporitatván, csupán hadi fegyverek készítésére szórhassanak , és ha a’ hatóság át nem veszi tőlök készítményeiket, ezeket csak akkor’s csak a’ hatóság szabályos rendelete szerint lesz szabad eladniok. 2. Minden hatóság tus tint tudósítani fog engemet úgy arról mit ’s menynyit ’s mi idő alatt készíthetnek a’ fegyverművesek, mint arról is a’ mi nálok jelenleg eladásra készen van, hogy vagy a’ nemzetőrök , vagy a’ katonaság részére átvétethessenek. A’ hová szállítás iránt rendeletet sürgöny útján veendenek. Árát a’fegyvernek (legyen az puska, kard, dzsida) a’ kincstár tüstjnt megfizeti, igazság és méltány szerint. 3. A’ fegyver- és vasárus- boltok rendőri felügyelet alá vétetnek. A’ bennök találtató fegyvernemü öszszeiratik árával együtt. Midőn új szállítmányt kap a’ kereskedő, azt bejelenteni tartozik , ’s eladni belőle a’ hatóság által kiadandó szabályok ellenére nem szabad, 500 pftig terjedhető büntetés terhe alatt. 4. Fegyvereket ’s hadi- és lőszereket, az illetőt, hatósági vagy katonai bizonyítvány nélkül egy vidékről már vidékre elszállítani tiltatik , mely végből a’ kellő helyeken biztosok tartandók, kik a’ tiltott szállítmányt erőhatalommal is letartóztatják. 5. Kereskedőknél a’ lőpor és golyó ’s efféle szer időnkint öszszeirandó , ’a ki az uj szállítmányt be nem jelenti, vagy a’ hatóság szabályos engedelme nélkül nagyobb menynyiségben ad el, 3-dik pont alatti módon fog bűntettetni. Ezen lőszerek menyyiségének jegyzékét is két hetenkint elvárom. A’ szabályok által azt kell biztosítani , hogy a’ fegyver- ’s lőszermenynyiség mindig tudva legyen , ’s hogy azt vagy az állodíjlót vehesse át, vagy csak olyan vehesse meg, kiben a’ közrend fentartására nézve erkölcsi és anyagi biztositék találtatik. A’ mint reményiem egy részről ölbék lelkes hazafiságától, hogy e’ rendeletemet tüstént, erélyesen és sükeresen végrehajtani siet, ugy más részről kénytelen vagyok mellé kötni a’ legnagyobb felelősségnek súlyát. Budapest, júl. 24. 1848. Belügyminister Szemere Bertalan. II. Népgyülések miként tarthatásáról. Miután az egyesülés eszméjének a’ szabadság érdekével kell szoros kapcsolatban lenni , a’ szabadság pedig viszont csak rend által lehet kellőleg biztosítva: ehez képest hogy a’ népgyülések zavargó csoportokká ne fajuljanak , a’ polgárok kölcsönös jogaiknak óvása tekintetéből rendeltetik . 1 .ször: népgyülést senki öszsze nem hivhat, ha csak annak idejét, helyét és világosan kifejezett czélját az illető hatóság Elnökének 24 órával előbb be nem jelenti. 2- szor : ha előleges bejelentés nélkül valaki népgyűlést hívna öszsze, az illető hatóságnak kötelessége azt meggátolni; vagy ha már öszszejött, elszélesztetni, az öszszehívó pedig mint lázitó büntettetik. 3- szor: ha a’ népgyűlés czélja törvényszerű , a’ hatósági elnök engedelmet ad reá ; ha pedig törvénysértést, vagy a’ közrend erőszakos megháboritását foglalná magában, köteles azt tilalmazni. 4- szer: az illető hatóság tartozik felügyelni , hogy az engedelmezett népgyűlés, törvényellenes útra ne vezettessék , vagy erőszakos kitörésekre át ne menjen. Ez esetben a’ népgyülést eloszlatottnak jelenti ki , és mind azokat, kik szónoklataik, vagy egyéb biztatásaik által törvénysértésre ingerelnek , mind pedig azokat, kik a’ népgyülést az eloszlatás kijelentése után is folytatnák, törvényes fenyíték alá vonatja. Kelt Budapesten, jul. 13-kán 1848. Illett meg egynukt, vósa Dániel polgártárstól a’ minap egy levelet vettünk. Tartalma egyebek között imez : Mióta a’ jelen forradalom napjait éljük, ön lapjában oláh polgártársunkról anynyi szépet és jót mondott el, hogy ha mind ugy volnának, nem lenne boldogabb hon és nemzet , mint a’ magyar. Fájdalom , hogy sokban nem ugy van. Tudom én, hogy vannak jók is, és azoknak minden tisztelet! De hogy azok , kik a’ nyert jóért roszszúl fizetnek, sokkal számosabbak, mi , kik az életet úgy , amint van , ismerjük, igen jól tudjuk. Hát érdemesek-e jogra és szabadságra, kik földesuraiknak mindenét el akarják tulajdonítani, sőt el is tulajdonítják ? Kik volt földesuraiknak pénzért sem mennek dolgozni? Én azt mondom, nem.... Törökbutáink kapálatlanok, azok szállóink is. Szántóföldeink nyarlatlanul, füveink kaszálatlanul hevernek. Vinczelléreink , erdőpásztoraink elhagytak. Fizetésért sem kapunk pásztorokat. Mindenünk prédára kitéve, kerteinket marhák dúlják fel, erdeinket volt úrbéreseink vágják , pusztítják. ’S ki áll ellent? Ki koczkáztatja százakkal, éterekkel szemben életét?.... Magyar vért Szomjaznak inni, ’s ezt füleink hallatára nyíltan mondják. Hát ez -é a’ szabadság és testvériség? ily embereknek engedők mi oda saját birtokainkat? ilyeket tevénk jogaink osztályáéivá? Ilyeket dicsér ön?..... ’s pedig higyje, még sok van , mit elősorolatlanul hagyok.... Jó volna tehát új polgártársakat rósi oldalról is megismertetni, nehogy idetova, há tán Valami nem remélteti eset állna be, mi ugyancsak hatalmasan közelget, még ők álljanak a' kert felől. Tisztelettel lévén ’sd. Eddig a' levél, ily tartalmú irat számtalan van még szekrényünkben. Néhányat szelídített alakban közlöttünk is. Ügyvéd Pap Lászlótól szintúgy vettünk egy iratot, intézve egyenesen alálirthoz , melyben , miután e’ lap 23-k számábani számvetésemért amúgy erélyesen megleczkéz, a’ többek között ezeket mondja: hát ugyan mit várt ön a’ felszabadult néptől? tán hogy templomi meneteket rendeljenek? vagy ajándékokkal járuljanak előbbi földesuraikhoz ? vagy hogy a’ robotot ezután is tegyék ? Ezt a’ szerény földesurak nem kívánták ; ezek megelégesznek, ha ezután is tisztelni és becsülni fogják őket, mert kárpótlást máshonnan várnak..... Ami a nép felszabadítói iránti írása kifejezést illeti: nem minden községtől telik ki, hogy Pestre küldöttséget fizessen ; több helységek pedig, annál kevésbé az egész nemzet, öszsze nem gyűlhet,mert nem szabad hogy tanácskozzék és küldöttségekre adakozzék. A’ kihágások, vagyonmegtámadások ’sat, miket ön, számvetések pontjában felhoz, csak az ön fekete tábláján találhatók ;... pénzért szolgálni azért nem akartak , mivel a’ földesurak itt-ott executiokat vittek reájok ’s egy nehány száz forintig kizsebelék ; a’ magyar lenpritására sehol sem készült az oláh , csak önvédelmére egy két helyt; az oláhnak csak földje lett Szabad, személye még nagyobb méltatlanságnak van kitéve mint eddig; de ha mind igaz volna is, mit ön, azon czikkében elmond, akkor is az ily tényeket elkövetett helységek alig teszik Erdélynek 140 az oláh nemzetnek ?106 részét! Ha lássa ön mégis az egész nemzetre oly nyíltan és mathematice kimondta az átkot. Legyünk igazságosak ! Ez lényegben nevezett polgártársunk levele az ellenem szórt illetlen kifejezések, ’selménczkedések salakjából kitisztítva. Combináljuk már most a’ dolgot. Az első levél, milyet még lagalább harminczat tudnánk előmutatni, a’ legméltóbb elkeseredés hangján szóról szóra elmondja mind azokat, miket én feljebb idézett czikkemben megrovólag érinték, ’s elfogulatlan emberek százaival, sőt speciális esetekkel bébizonyitni tudnék; sőt e’ lapot túlságos kímélettel, ’s ugy szólva oláhok iránti *) Ha ön itt tart a mihálczfalvi és drági eseményeket érti ’s azokat csak ártatlan önvédelemnek tekinti, ugy igen ajánljuk önnek az óvatosan beszélést. Szaván fogják a hanzst. Azok, uram, nyilt lázzadás voltak ’, ön így szólván felölök, részesévé teszi magát a’ b’űnös merengnek ; ’na’ kormány tudni fogja, mit tegyen ily emberek irányában. Szerit.