Kolozsvári Tükör, 1916 (4. évfolyam, 1-32. szám)
1916-01-05 / 1. szám
451314 Kolozsvári Tükör 3 Anyák. „A háború legendái" címen adta ki háborús írásait a magyar zsidóság legmagyarabb főpapja, az okos és szépszavú Kiss Arnold. Kiss Arnold háborús könyve határozottan a kevés jók, sőt talán legjobbak közé tartozik. Kiss Arnold nem volt sohasem a sajtóhadiszálláson, nem autózott a háború nyomában és nem tette meg az utat Serajevótól Lodzig. És mégis aki Kiss Arnold háborús könyvén keresztül olvassa, nézi és ismeri meg a háborút, annyira a megdöbbenetesen igaz, szívbevágóan véres, sóhajtóan zokogó s panaszosan sajtos háborút kapja, nagy másodpercekre megáll a szive verése és tágranyilt szemekkel bámulja az új, kontúrjaiban grandiózus, szivetfagyasztó és szivet melengető háborús perspektívát, melyet Kiss Arnold háborús legendái tárnak eléje. Ez az alábbi anyákról szóló gyönyörű írása egyik részlete könyvének: Búcsút venni szivetrepesztő fájdalommal és mégis nyugalmat színlelő halovány mosolygással, forró bucsucsókot nyomni délceg, életvidám katonaifjú ajkára és úgy érzem, mintha annak a csóknak a tüzével talán egy életre kihűlt a lélek minden melegsége, görcsös szorítással átölelni a távozni készülő gyermeket s a meggyötrött szivén átvillanó sejdítés hóhérkínzásában csak egy percig is arra gondolni, hogy talán soha többé? Állni homályos könnyek fátyolétól elborult, hajnali didergéstől, lelki borzongástól sötét pályaudvarok csarnokában, látni messze távolba vesző, dértől csillogó fehér sínpárokat, amelyeken az ifjúság, az öröm, a reménység, minden boldogság készül tovagördülni nagy ismeretlen éjszakákba ... hallani a lassú zakatolással meginduló vonat fújtató lihegését, sikoltó füttyszót, mintha csak a lélek visszafojtott remegésének tovább vissza nem szorítható sikoltása hördülne föl, még egy pillanatra látni a vasúti kocsi ablakában azt az édes ifjú arcot, amelynek hamva esztendők reménykedő könnyen főzésének fakadása, fehér kendőt lobogtatni és hallani még egyszer a búcsúszót azon a kedves hangon: „Isten veled, édes anyám!" érezni, hogy elájul a lélek s azután hazatámolyogni... • TY V