Komárommegyei Dolgozók Lapja, 1952. február (7. évfolyam, 10-17. szám)
1952-02-03 / 10. szám
KOMÁROMMEGYEI Dolgozók Lapja A KOMÁROMMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG LAPJA VII. évfolyam, 10. szám Ára *0 fillér 1952 február 3 A GYŐZELEM BIZTOS TUDATÁVAL ÜNNEPELÜNK Pártunk harcában, úgy a felszabadulás előtti közvetlen időkben, mint a felszabadulás utáni kemény küzdelmekben nagy szerepet vállalt magára és oldott meg a Szabad Nép. A Szabad Nép megjelenésének tizedik évfordulóját olyan győzelmek büszke tudatában ünnepli népünk február másodikán, mely győzelmek kivívásában felmérhetetlen jelentősége van a Szabad Népnek és az egész magyar sajtónak. Február 2-án, a magyar sajtó napjának megünneplése után ül össze első ízben a sajtó levelezőinek országos tanácskozása. Hogy a sajtó, elsősorban a Szabad Nép és megyei pártbizottságaink lapjai be tudták tölteni feladatukat és hivatásukat, eredménye annak is, hogy dolgozó népünk és pártunk legöntudatosabb tagjai a felszabadulás utáni közvetlen időktől tudatában voltak annak, hogy sajtónk merőben más, mint a kapitalista burzsoá sajtó volt. Más feladatokat, más módszerekkel old meg. Sztálin elvtárs azt mondta: „Ha országunk a proletárdiktatúra országa, a diktatúrát pedig egy párt, a kommunisták pártja vezeti, amely nem osztja és nem oszthatja meg a hatalmat más pártokkal — akkor világos, hogy saját magunknak kell feltárni és kijavítani hibáinkat, ha előre akarunk haladni. Akkor világos, hogy rajtunk kívül senki sincs, aki feltárja és orvosolja azokat.” Dolgozóink a felszabadulás óta számtalan formában világítottak rá a vezetés hibájára, pártunk, üzemeink, mezőgazdaságunk és közigazgatásunk életében. A sajtón keresztül is felhívták pártszervezeteink, üzemeink vezetőinek figyelmét a mutatva hibákra, legtöbbször megazok kiküszöbölésének lehetőségeit is. Ma már elmondhatjuk, hogy a magyar sajtó munkájában komoly tömegek vesznek részt, hallatják szavukat. Ennek a tömegnek, a maagyar sajtó levelezőinek legjobbjai gyűlnek össze február 2-án és 3-án, hogy országos konferencián beszéljék meg a levelezőmozgalom eddigi eredményeit, a munka hiányosságait és határozzák meg a levelezők előtt álló újabb feladatokat, felmérjék a levelezőhálózat kibővítésének módját és lehetőségeit. Az Országos levelezőkonferencián rész vesznek megyénk legjobb levelezői is. Ott lesz Fekete Márton, a tatabányai X-es akna vájárja, Bertalan József és Lugosi Ferenc, a tatabányai VIII-as akna, Tajkov András, a tatabányai XIV-es akna dolgozója mellett Magyarovics Antal, Hideg István, Kéri János, Somogyvári Gyula, Szűcs Józsefné Szabó József, Németh József, Gádoros László, Monda László, Kádi István, Orbán Ferencné, Lázár András és Kiss György. Dolgozó nők és férfiak, idősebbek és fiatalok, bányászok, ipari dolgozók és honvédségünk képviselői,parasztok. Hogy az országos tanácskozáson részt vehetnek, hogy államunk és pártunk központi kérdéseiről beszélhetnek, ahhoz hozzászólhatnak, hogy részt vehetnek a magyar sajtó munkájának megjavításában, elsősorban arra volt szükség, hogy a Szovjetunió segítségével pártunk új országot, a dolgozó nép országát építse, de szükség volt, arra is, hogy jó levelező munkájukkal az országos tanácskozáson való részvételt kiérdemeljék. Nem volt könnyű a munkájuk. Mindannyian a szocialista társadalom építése közben saját magukat is építik és fokozatosan válnak szocialista emberekké. Sok akadályt és belső gátlást kellett leküzdeniük addig, amíg első harcos bíráló leveleik megszülettek. Mert volna-e gondolni a felszabadulás előtt Bertalan József arra, hogy üzemük vezetőjének, vagy műszaki dolgozóinak munkáját, magatartását bírálja? Csak titokban gyűlölhette őket, mint a bányabárók hajcsárjait. Gondolt-e arra Rádi István, hogy javaslataival, észszerűsítéseivel sajtón keresztül siessen a bányászok a segítségére? Miért tette volna? Az ő bére akkor is nyomorúságosnak, megmaradt volna ha ugyan nem utasították volna ki a bányából csupán azért, hogy gondolkodni mert. Mert-e síkraszállni a dolgozók érdekeiért a munkások, Fekete Márton, vagy Szabó József olyan bátran, mint most teszik. Ha megtették volna, egykettőre torkukra forrasztották volna a szót. Mindannyian látják már, nemcsak megyénk országos küldöttei, hanem minden levelezője, hogy a levelezői mozgalom kemény, de hasznos iskola. A jó levelezők munkájának hasznát közvetlen látja egész dolgozó népünk. Látja, amikor egy-egy jó javaslatot felvető levél alapján emelkedik a termelés, amikor a dolgozókat ért sérelmeket a levelező felhívására kiküszöbölik, amikor a takarékosság fokozására hívja fel egy-egy levél a figyelmet és ennek nyomán milliós értékek tönkremenését akadályozza meg. Iskola a levelezői mozgalom, mely éberségre, felelősségérzetre tanítja a tömegeket, növeli politikai műveltségüket, éleslátásukat. Kemény ez az iskola, mert még napjainkban is vannak, akik a burzsoá rend erkölcseit próbálják visszacsempészni a mi közéletünk tiszta légkörébe, azt az erkölcsöt, mely nem tűrte, hogy egyszerű emberek megszólaljanak. Gyauri jelenség, hogy egyes funkcionáriusok fanyalogva fogadják, nem szívlelik meg a bírálatot, akadnak bürokraták, akik úgy érzik, hogy a „kritizálgatás” megzavarja nyugalmukat. Mások úgy vélik, hogy tekintélyüket rombolja — holott valójában hiúságukat bántja a bírálat. A levelezők általában hibáinkra, gyengeségeinkre hívják fel a figyelmet. Éppen ezért látni kell, hogy munkánk minden gyengesége árt nekünk és használ az ellenségnek. Levelezőink gyakran találkoztak egyes vezetők részéről olyan megnyilvánulással, mely el akarta fojtani bírálatukat. Ugyanakkor azt is tapasztalták, hogy pártunk és államunk mögöttük áll és ennek tudatában mind többen és többen vannak, akik egyre bátrabban szállnak síkra az igazságért. Nem véletlen, hogy a levelezők országos tanácskozása most ül össze. Népünk és államunk előtt egyre nagyobb és ugyanakkor egyre szebb feladatok állnak. Ötéves tervünk végrehajtása a szocializmus építését, és ugyanakkor a béke megvédését is jelenti. Tervünk valóra váltása a tömegek fokozott aktivizálásán keresztül lehetséges. Nagy szükség van tehát a parasztok, értelmiségiek munkások, százezreinek tevékeny támogatására, a levelezési mozgalom segítségére. Az első országos tanácskozás még fokozottabb mértékben, mint a megyei, illetve kerületi tanácskozások tették, ,— új lendületet ad a levelezési mozgalomnak, szocialista építőmunkánk nagyszerű segítőjének. A Loy-mozgalom kiszélesedése nyomán kimagasló termelési eredmények és újabb felajánlások ezrei születnek Rákosi elvtárs 60. születésnapja tiszteletére A tatabányai XV-ös akna dolgozói csatlakoztak a Loy-mozgalomhoz Nagy visszhangra talált a „Termelj ma többet, mint tegnap” mozgalom, Loy Árpád, az Albert-telepi bánya sztahanovista frontmesterének felhívása a tatabányai bányászok körében is. Kedden délután a tatabányai szénbányák vállalatvezetői, párttitkárai és szakszervezeti vezetői is megbeszélést tartottak, hogyan teremtsék meg a műszaki előfeltételeket a „Termelj ma többet, mint tegnap” mozgalomhoz, hogyan segítik a dolgozókat vállalásaik teljesítésében. A Loy-mozgalom harcba szólítja Az oroszlányi XVI-os akna üzemvezetője elmondta, hogy a Loy-mozgalom keretében február havi tervüket 110 százalékra akarják teljesíteni. Szerdán két órakor Tatabánya bányáinak csapatvezető vájárai és lőmesterei röpgyűlésen csatlakoztak a Loy-mozgalomhoz. A VI-os aknán az első műszak letelte után tartották a röpgyűlést. Az akna jabádi István körzetvezető aknász felajánlotta, hogy körzete, amely januárban 1000 csillét termelt terven felül, februárban 1200 csillét termel, és márciusban ezt 1500 csillére emeli, így tervüket 15 százalékkal túlteljesítik. A vállalás teljesítésére versenyre hívta István körzetvezető aknászt.Honvári A Loy-mozgalom keretében különösen a lövőmesterek közül többen elmondták, hogy a termelés biztosítására felügyelnek a helyes csilleellátásra és a faellátásra. Büki Ferenc ennek érdekében versenyre hívta ki a nyugati bányamező lövőmesterét. A vállalások teljesítésének legfőbb biztosítéka, ahogy Loy elvtárs elmondta a budapesti értekezleten, az, hogy a szállítóvágatok rendben legyenek. Ezért nagyon fontos a fenntartó vájárok munkája. Ez különösen nagy jelentőségű XV-ös aknán, ahol erős a nyomás, a Bartali Endre fenntartóvájár felajánlotta, hogy a fő szállítóvágaton biztosítja a szállítások zavarTermelőszövetkezeti csoportokban és egyénileg dolgozó parasztjaink között is egyre szélesebb körben terjed a felajánlási mozgalom, melyben újabb kimagasló termelési eredmények elérését, a beadási kötelezettség idő előtt való teljesítését, új gazdasági épületek elkészítését vállalják dolgozóink Rákosi elvtárs 60. születésnapjára, hogy kézzel fogható eredményekkel is bizonyítsák népünk vezére iránti szeretetüket. A Kisigmánd községhez tartozó Csém-puszta egyénileg dolgozó parasztjai Rákosi elvtárs születésének 60. évfordulója tiszteletére hálájuk és szeretetük jeléül vállalták bányáink dolgozóit a legmagasabb eredmény elérésére. Ezért Tajkov elvtárs, a XIV-es akna sztahanovista munka érdemrendes vájára versenyre hívta Loy elvtársat az előző napi eredményeik túlteljesítéséért. Most a tatabányai bányák üzemvezetői is csatlakoznak. Nagy Pál elvtárs, a XV-ös akna vállalatvezetője a dolgozók nevében csatlakozott a Loy-mozgalomhoz. Krefli Iván elvtárs, az oroszlányi XVII-es akna főmérnöke elmondta, legfontosabb feladatuk lesz a szállítások zavartalanságának biztosítása, már havi tervét eddig 110,8 százalékra teljesítette. Versenyben álltak a XV-ös aknával, de a versenyben eddig lemaradtak, most vállalták, hogy a lemaradást behozzák. Hermánál József elvtárs, a 319-es csapat vezető vására felajánlotta, hogy napi 18 csillés előirányzatukat naponta egy csillével emelik. A szerdai napon már 23 csille szenet termeltek. Bányászaink egyre többen vállalnak védnökséget az új munkások felett. A XV-ös aknán Jovancsics József felajánlotta, hogy két fiatal bányászt Rákosi elvtárs napjáig kiváló munkásokká születésnevel és vállalta, hogy negyvenes illés előirányzatát szombatig 60 csillére emeli. Minden héten kitűz maga elé egy célt a termelésben, amit azon a héten el akar érni. Ugyanezt vállalta Kocsis Jenő csapatvezető vájár és Kisvári Ferenc csapatvezető vájár. Selmeczi Ferenc csapatvezető vájár pedig ugyancsak felajánlotta, hogy szombatig eléri a 60 csillés napi teljesítményt, talán lebonyolítását és az esetleges hibákat a szállítás feltartása nélkül kijavítja. Tatabánya s Oroszlánybánya minden üzemében megtartották röpgyűléseket és a dolgozók lelkesen csatlakoztak a Loy-mozgalomhoz, hogy a mozgalom keretén belül Rákosi elvtárs születésnapjára tett felajánlásukat ne csak teljesítsék, hanem túl is teljesítsék. 1. Egy darab határköt kitisztítását, ágas, gém és keret elkészítését társadalmi munkával körülbelül 1500 forint értékben. 2. A puszta fő útvonalát két kilométer hosszúságban feltöltik és kijavítják. 3. A puszta fátlanságának megszüntetése érdekében 300 darab akácsahangot ültetnek el. 4. A tavaszi szántás vetési tervet a minisztertanács által kiadott határidő előtt egy héttel elvégzik. 5. Tóth Ferenc kisigmándi dolgozóparaszt vállalja, hogy a tejbeadási kötelezettségét március 9-e tiszteletére 130 százalékban teljesíti. Pilismarót község dolgozóparasztjai január 24-én gazdagyűlésen határozták el, hogy felajánlási jegyzéket készítenek melyen a dolgozóparasztok saját kezűig írják felajánlásaikat Rákosi elvtárs születésnapja tiszteletére és az igy elkészített jegyzéket elküldik Rákosi elvtárshoz. Vállalták Pilismarót dolgozó parasztjai, hogy az 1952. évi első negyedévi begyűjtési kötelezettségüket tojásból és baromfiból március 9-re teljesíteni fogják. Ugyanakkor vállalták azt is, hogy a tavaszi mezőgazdasági munkálatokat határidő előtt befejezik. Termelőszövetkezeteink építenek A kesztölci Jószerencsét tszcs tagjai vállalták, hogy az árpa és zab vetését harmadik hó 10-ig befejezik. A vetőmagot II. hó 9-ig kitisztítják. A máriahalmi darab gyümölcsfát tszcs tagjai 200 ültetnek és 40 férőhelyes sertésfiaztatót építenek, amihez az anyagot saját erejükből termelik ki. A csoporton belül Hegyi János vállalta, hogy rospi előirányzatát 50 százalékkal túlteljesíti, Rákosi elvtárs 60. születésnapjának tiszteletére. A Dunavölgyi Timföldgyár dolgozói teljesítik felajánlásukat Dolgozó népünk milliós tömegeit egy vagy fűti napjainkban: minnél nagyobb termelési eredményeket elérni Rákosi elvtárs 60. születésnapjára, hogy ezek az eredmények bizonyítsák népünk őszinte háláját, szeretetét és ragaszkodását, nagy vezérünk iránt. Még egymásután születnek a felajánlások, de szénbányáink és ipari üzemeink, legjobb dolgozóink már elért kiváló eredményekről számolnak be, bizonyítva azt, hogy a felajánlások maradéktalanul tettekké, eredményekké válnak. A Dunavölgyi Timföldgyár Építkezésén dolgozik Szabó János kubikos 29 főből álló brigádja. Felajánlásukat eddig 22 százalékkal túlteljesítették. Elért eredményük 222 százalék. Maszlavér tíz főből álló kavicskirakó brigádja vállalását 10 százalékkal túlteljesítette, 151 százalékot ért el. Templom László tíz főből álló kubikosbrigádja 15 százalékkal teljesítette túl felajánlását, eddigi eredménye 200 százalék. A „Cérna” vasbeton szerelőbrigád tíztagja 145 százalékra teljesítette előirányzatát, 8 százalékkal túlteljesítve felajánlását. Pete és Anderla tizenkét főből álló ácsbrigádja 159 százalékos tervteljesítést és 6 százalékos felajánlási túlteljesítést ért el. Tóth állványozóbrigád vállalását 10 százalékkal teljesítette túl és eddig 175 százalékos előirányzati teljesítményt ért el. A Kovács vasútépítőbrigád 8, a Huszka kubikosbrigád 12, a Csatlós kubikosbrigád pedig 14 százalékkal teljesítette túl eddig felajánlását és az előirányzat teljesítése terén 177, 186 illetve 211 százalékos eredményt értek el. Az oroszlányi XVI-os akna 110 százalékot ér el februárban a Loy-mozgalom keretében Rádi István körzete januárban 1000, februárban 1200, márciusban 1500 csillét termel terven felül A fenntartóvájárok is csatlakoznak Megyénk dolgozó parasztjai március 9. méltó megünnepléséért /