Komárommegyei Dolgozók Lapja, 1952. február (7. évfolyam, 10-17. szám)

1952-02-03 / 10. szám

KOMÁROMMEGYEI Dolgozók Lapja A KOMÁROMMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG LAPJA VII. évfolyam, 10. szám Ára *­0 fillér 1952 február 3 A GYŐZELEM BIZTOS TUDATÁVAL ÜNNEPELÜNK Pártunk harcában, úgy a felszaba­­dulás előtti közvetlen időkben, mint a felszabadulás utáni kemény küzdelmekben nagy szerepet vállalt magára és oldott meg a Szabad Nép. A Szabad Nép megjelenésének ti­zedik évfordulóját olyan győzelmek büszke tudatában ünnepli népünk február másodikán, mely győzelmek kivívásában felmérhetetlen jelentő­sége van a Szabad Népnek és az egész magyar sajtónak. Február 2-án, a magyar sajtó nap­jának megünneplése után ül össze első ízben a sajtó levelezőinek or­szágos tanácskozása. Hogy a sajtó, elsősorban a Szabad Nép és megyei pártbizottságaink lapjai be tudták tölteni feladatukat és hivatásukat, eredménye annak is, hogy dolgozó népünk és pártunk legöntudatosabb tagjai a felszabadulás utáni közvet­len időktől tudatában voltak annak, hogy sajtónk merőben más, mint a kapitalista burzsoá sajtó volt. Más feladatokat, más módszerekkel old meg. Sztálin elvtárs azt mondta: „Ha országunk a proletárdiktatúra orszá­ga, a diktatúrát pedig egy párt, a kommunisták pártja vezeti, amely nem osztja és nem oszthatja meg a hatalmat más pártokkal — akkor világos, hogy saját magunknak kell feltárni és kijavítani hibáinkat, ha el­őre akarunk haladni. Akkor vilá­gos, hogy rajtunk kívül senki sincs, aki feltárja és orvosolja azokat.” Dolgozóink a felszabadulás óta számtalan formában világítottak rá a vezetés hibájára, pártunk, üze­meink, mezőgazdaságunk és köz­­igazgatásunk életében. A sajtón ke­resztül is felhívták pártszerveze­teink, üzemeink vezetőinek figyel­mét a mutatva hibákra, legtöbbször meg­azok kiküszöbölésének lehetőségeit is. Ma már el­mondhatjuk, hogy a magyar sajtó munkájában komoly töme­gek vesznek részt, hallatják szavukat. Ennek a tömegnek, a ma­a­gyar sajtó levelezőinek legjobbjai gyűlnek össze február 2-án és 3-án, hogy országos konferencián beszél­jék meg a levelezőmozgalom ed­digi eredményeit, a munka hiányos­ságait és határozzák meg a levele­zők előtt álló újabb feladatokat, fel­mérjék a levelezőhálózat kibővíté­sének módját és lehetőségeit. Az Országos levelezőkonferen­cián rész vesznek megyénk legjobb levelezői is. Ott lesz Fekete Márton, a tatabányai X-es akna vájárja, Bertalan József és Lugosi Ferenc, a tatabányai VIII-as akna, Tajkov András, a tatabányai XIV-es akna dolgozója mellett Magyarovics An­tal, Hideg István, Kéri János, So­­mogyvári Gyula, Szűcs Józsefné Szabó József, Németh József, Gádo­ros László, Monda László, Kádi Ist­ván, Orbán Ferencné, Lázár András és Kiss György. Dolgozó nők és fér­fiak, idősebbek és fiatalok, bányá­szok, ipari dolgozók és honvédségünk képviselői,parasztok. Hogy az országos tanácskozáson részt vehetnek, hogy államunk és pár­tunk központi kérdéseiről beszélhet­nek, ahhoz hozzászólhatnak, hogy részt vehetnek a magyar sajtó mun­kájának megjavításában,­ elsősorban arra volt szükség, hogy a Szovjet­unió segítségével pártunk új orszá­got, a dolgozó nép országát építse, de szükség volt, arra is, hogy jó le­velező munkájukkal az országos ta­nácskozáson való részvételt kiérde­meljék. Nem volt könnyű a munkájuk. Mindannyian a szocialista társa­dalom építése közben saját magukat is építik és fokozatosan válnak szo­cialista emberekké. Sok akadályt és belső gátlást kellett leküzdeniük addig, amíg első harcos bíráló leve­leik megszülettek. Mert volna-e gondolni a felszaba­dulás előtt Bertalan József arra, hogy üzemük vezetőjének, vagy mű­szaki dolgozóinak munkáját, maga­tartását bírálja? Csak titokban gyű­lölhette őket, mint a bányabárók hajcsárjait. Gondolt-e arra Rádi István, hogy javaslataival, észszerűsítéseivel sajtón keresztül siessen a bányászok a segítségére? Miért tette volna? Az ő bére akkor is nyomorúságosnak, megmaradt volna ha ugyan nem utasították volna ki a bányából csupán azért, hogy gondolkodni mert. Mert-e síkraszállni a dolgozók érdekeiért a munkások, Fekete Már­ton, vagy Szabó József olyan bát­ran, mint most teszik. Ha megtet­ték volna, egykettőre torkukra for­rasztották volna a szót. Mindannyian látják már, nem­csak megyénk országos küldöttei, hanem minden levelezője, hogy a levelezői mozgalom kemény, de h­asznos iskola. A jó levelezők munkájának hasznát közvetlen látja egész dolgozó népünk. Látja, ami­kor egy-egy jó javaslatot felvető le­vél alapján emelkedik a termelés, amikor a dolgozókat ért sérelmeket a levelező felhívására kiküszöbölik, amikor a takarékosság fokozására hívja fel egy-egy levél a figyelmet és ennek nyomán milliós értékek tönkremenését akadályozza meg. Iskola a levelezői mozgalom, mely éberségre, felelősségérzetre tanítja a tömegeket, növeli politikai műveltségüket, éleslátásukat. Kemény ez az iskola, mert még napjainkban is vannak, akik a bur­zsoá rend erköl­cseit próbálják vis­­­szacsempészni a mi közéletünk tiszta légkörébe, azt az erkölcsöt, mely nem tűrte, hogy egyszerű em­­berek megszólaljanak. Gyauri je­lenség, hogy egyes funkcionáriusok fanyalogva fogadják, nem szívlelik meg a bírálatot, akadnak bürokra­ták, akik úgy érzik, hogy a „kriti­­zálgatás” megzavarja nyugalmukat. Mások úgy vélik, hogy tekintélyüket rombolja — holott valójában hiúsá­gukat bántja a bírálat. A levelezők általában hibáinkra, gyengeségeink­re hívják fel a figyelmet. Éppen ezért látni kell, hogy munkánk min­den gyengesége árt nekünk és hasz­nál az ellenségnek. Levelezőink gyakran találkoztak egyes vezetők részéről olyan meg­nyilvánulással, mely el akarta foj­tani bírálatukat. Ugyanakkor azt is tapasztalták, hogy pártunk és ál­lamunk mögöttük áll és ennek tuda­tában mind többen és többen van­nak, akik egyre bátrabban szállnak síkra az igazságért. Nem véletlen, hogy a levelezők országos tanácskozása most ül össze. Népünk és államunk előtt egyre nagyobb és ugyanakkor egyre szebb feladatok állnak. Ötéves ter­vünk végrehajtása a szocializmus építését, és ugyanakkor a béke meg­védését is jelenti. Tervünk valóra váltása a tömegek fokozott aktivi­zálásán keresztül lehetséges. Nagy szükség van tehát a parasztok, értelmiségiek munkások, százezrei­nek tevékeny támogatására, a leve­lezési mozgalom segítségére. Az első országos tanácskozás még fo­kozottabb mértékben, mint a me­gyei, illetve kerületi tanácskozások tették, ,— új lendületet ad a­ levele­zési mozgalomnak, szocialista építő­­munkánk nagyszerű segítőjének. A Loy-mozgalom kiszélesedése nyomán kimagasló termelési eredmények és újabb felajánlások ezrei születnek Rákosi elvtárs 60. születésnapja tiszteletére A tatabányai XV-ös akna dolgozói csatlakoztak a Loy-mozgalomhoz Nagy visszhangra talált a „Ter­melj ma többet, mint tegnap” moz­galom, Loy Árpád, az Albert-telepi bánya sztahanovista frontmesteré­nek felhívása a tatabányai bányá­szok körében is. Kedden délután a tatabányai szénbányák vállalatve­zetői, párttitkárai és szakszervezeti vezetői is megbeszélést tartottak, hogyan teremtsék meg a műszaki előfeltételeket a „Termelj ma töb­bet, mint tegnap” mozgalomhoz, hogyan segítik a dolgozókat válla­lásaik teljesítésében. A Loy-mozgalom harcba szólítja Az oroszlányi XVI-os akna üzem­vezetője elmondta, hogy a Loy-moz­­galom keretében február havi ter­vüket 110 százalékra akarják telje­síteni. Szerdán két órakor Tatabánya bányáinak csapatvezető vájárai és lőmesterei röpgyűlésen csatlakoz­tak a Loy-mozgalomhoz. A VI-os aknán az első műszak letelte után tartották a röpgyűlést. Az akna ja­bádi István körzetvezető aknász felajánlotta, hogy körzete, amely januárban 1000 csillét termelt ter­ven felül, februárban 1200 csillét termel, és márciusban ezt 1500 csil­lére emeli, így tervüket 15 száza­lékkal túlteljesítik. A vállalás telje­sítésére versenyre hívta István körzetvezető aknászt.Honvári A Loy-mozgalom keretében kü­lönösen a lövőmesterek közül töb­ben elmondták, hogy a termelés biztosítására felügyelnek a helyes csilleellátásra és a faellátásra. Büki Ferenc ennek érdekében ver­senyre hívta ki a nyugati bánya­mező lövőmesterét. A vállalások teljesítésének leg­főbb biztosítéka, ahogy Loy elv­társ elmondta a budapesti értekez­leten, az, hogy a szállítóvágatok rendben legyenek. Ezért nagyon fontos a fenntartó vájárok munkája. Ez különösen nagy jelentőségű XV-ös aknán, ahol erős a nyomás, a Bartali Endre fenntartóvájár fel­ajánlotta, hogy a fő szállítóvága­ton biztosítja a szállítások zavar­Termelőszövetkezeti csoportokban és egyénileg dolgozó parasztjaink között is egyre szélesebb körben terjed a felajánlási mozgalom, melyben újabb kimagasló termelé­si eredmények elérését, a beadási kötelezettség idő előtt való teljesíté­sét, új gazdasági épületek elké­szítését vállalják dolgozóink Rákosi elvtárs 60. születésnapjára, hogy kézzel fogható eredményekkel is bi­zonyítsák népünk vezére iránti sze­­retetüket. A Kisigmánd községhez tartozó Csém-puszta egyénileg dolgozó pa­rasztjai Rákosi elvtárs születésének 60. évfordulója tiszteletére hálájuk és szeretetük jeléül­ vállalták­ bányáink dolgozóit a legmagasabb eredmény elérésére. Ezért Tajkov elvtárs, a XIV-es akna sztahanovis­ta mun­ka érdemrendes vájára ver­senyre hívta Loy elvtársat az előző napi eredményeik túlteljesítéséért. Most a tatabányai bányák üzemve­zetői is csatlakoznak. Nagy Pál elv­­társ, a XV-ös akna vállalatvezetője a dolgozók nevében csatlakozott a Loy-mozgalomhoz. Krefli Iván elv­társ, az oroszlányi XVII-es akna főmérnöke elmondta, legfontosabb feladatuk lesz a szállítások zavar­talanságának biztosítása, m­ár havi tervét eddig 110,8 szá­zalékra teljesítette. Versenyben álltak a XV-ös aknával, de a versenyben eddig lemaradtak, most vállalták, hogy a lemaradást behozzák. Her­mánál József elvtárs, a 319-es csa­pat vezető vására felajánlotta, hogy napi 18 csillés előirányzatukat na­ponta egy csillével emelik. A szerdai napon már 23 csille szenet termeltek. Bányászaink egyre többen vál­la­lnak védnökséget az új munkások felett. A XV-ös aknán Jovancsics József felajánlotta, hogy két fiatal bányászt Rákosi elvtárs napjáig kiváló munkásokká születés­nevel és vállalta, hogy negyvenes illés elő­irányzatát szombatig 60 csillére emeli. Minden héten kitűz maga elé egy célt a termelésben, amit azon a héten el akar érni. Ugyanezt vál­lalta Kocsis Jenő csapatvezető vá­jár és Kisvári Ferenc csapatvezető vájár. Selmeczi Ferenc csapatvezető vájár pedig ugyancsak felajánlot­ta, hogy szombatig eléri a 60 csillés napi teljesítményt, talán lebonyolítását és az esetleges hibákat a szállítás feltartása nél­kül kijavítja. Tatabánya s Oroszlánybánya minden üzemében megtartották röpgyűléseket és a dolgozók lelke­­­sen csatlakoztak a Loy-mozgalom­hoz, hogy a mozgalom keretén be­lül Rákosi elvtárs születésnapjára tett felajánlásukat ne csak teljesít­sék, hanem túl is teljesítsék. 1. Egy darab határköt kitisztítá­sát, ágas, gém és keret elkészítését társadalmi munkával körülbelül 1500 forint értékben. 2. A puszta fő útvonalát két kilo­méter hosszúságban feltöltik és ki­javítják. 3. A puszta fátlanságának meg­szüntetése érdekében 300 darab akácsahangot ültetnek el. 4. A tavaszi szántás­ vetési tervet a minisztertanács által kiadott ha­táridő előtt egy héttel elvégzik. 5. Tóth Ferenc kisigmándi dolgo­zóparaszt vállalja, hogy a tejbeadá­si kötelezettségét március 9-e tiszte­letére 130 százalékban teljesíti. Pilismarót község dolgozópa­rasztjai január 24-én gazdagyűlésen határozták el, hogy felajánlási jegy­zéket készítenek melyen a dolgozó­parasztok saját kezűig írják felaján­lásaikat Rákosi e­lvtárs születés­napja tiszteletére és az igy elkészí­tett jegyzéket elküldik Rákosi elv­társhoz. Vállalták Pilismarót dolgo­­zó parasztjai, hogy az 1952. évi el­ső negyedévi begyűjtési­­ kötelezett­ségüket tojásból és baromfiból már­cius 9-re teljesíteni fogják. Ugyan­akkor vállalták azt is, hogy a ta­vaszi mezőgazdasági munkálatokat határidő előtt befejezik. Termelőszövetkezeteink építenek A kesztölci Jószerencsét tszcs tagjai vállalták, hogy az árpa és zab vetését harmadik hó 10-ig befe­jezik. A vetőmagot II. hó 9-ig ki­tisztítják. A máriahalmi darab gyümölcsfát tszcs tagjai 200 ültetnek és 40 férőhelyes sertésfiaztatót építenek, amihez az anyagot saját erejükből termelik ki. A csoporton belül Hegyi János vállalta, hogy rospi előirány­zatát 50 százalékkal túlteljesíti, Rákosi elvtárs 60. születésnapjá­nak tiszteletére. A Dunavölgyi Timföldgyár dolgozói teljesítik felajánlásukat Dolgozó népünk milliós tömegeit egy vagy fűti napjainkban: min­­nél nagyobb termelési eredménye­ket elérni Rákosi elvtárs 60. szüle­tésnapjára, hogy ezek az eredmé­nyek bizonyítsák népünk őszinte há­láját, szeretetét és ragaszkodását, nagy vezérünk iránt. Még egymás­után születnek a felajánlások, de szénbányáink és ipari üzemeink, legjobb dolgozóink már elért kiváló eredményekről számolnak be, bizo­nyítva azt, hogy a felajánlások ma­radéktalanul tettekké, eredményekké válnak. A Dunavölgyi Timföldgyár Épít­kezésén dolgozik Szabó János kubi­kos 29 főből álló brigádja. Felaján­lásukat eddig 22 százalékkal túltel­jesítették. Elért eredményük 222 százalék. Maszlavér tíz főből álló kavicskirakó brigádja vállalását 10 százalékkal túlteljesítette, 151 szá­zalékot ért el. Templom László tíz főből álló kubikosbrigádja 15 szá­zalékkal teljesítette túl felajánlását, eddigi eredménye 200 százalék. A „Cérna” vasbeton szerelőbrigád tíz­tagja 145 százalékra teljesítette elő­irányzatát, 8 százalékkal túltelje­sítve felajánlását. Pete és Anderla tizenkét főből álló ácsbrigádja 159 százalékos tervteljesítést és 6 százalékos fel­ajánlási túlteljesítést ért el. Tóth állványozóbrigád vállalását 10 szá­zalékkal teljesítette túl és eddig 175 százalékos előirányzati teljesít­ményt ért el. A Kovács vasútépítő­­brigád 8, a Huszka kubikosbrigád 12, a Csatlós kubikosbrigád pedig 14 százalékkal teljesítette túl eddig felajánlását és az előirányzat telje­sítése terén 177, 186 illetve 211 százalékos eredményt értek el. Az oroszlányi XVI-os akna 110 százalékot ér el februárban a Loy-mozgalom keretében Rádi István körzete januárban 1000, februárban 1200, márciusban 1500 csillét termel terven felül A fenntartóvájárok is csatlakoznak Megyénk dolgozó parasztjai március 9. méltó megünnepléséért /

Next