Komárommegyei Dolgozók Lapja, 1953. június (8. évfolyam, 44-51. szám)
1953-06-03 / 44. szám
KOMÁROMMEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! DOlGOZÓK LApJA | A KOMÁROMMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG LAPJA | A BÉKE-VILÁGTANÁCS ÜLÉSE ELŐTT A békéért harcoló, szocializmust építő magyar népet nagy megtiszteltetés érte, amikor a Béke-Világtanács irodája úgy döntött, hogy a Béke-Világtanács következő ülését Budapesten tartja. Mint hazánk valamennyi dolgozója, megyénk dolgozói is örömmel vették tudomásul a Béke-Világtanács budapesti ülésének hírét. A békemozgalomnak ez a vezérkara 1950-ben Varsóban, a második Béke-Világkongresszuson alakult s azóta állandóan az a törekvés fűti, hogy sikerre vigye a népmilliók békeakaratát a háborús uszítókkal szemben. A Béke-Világtanács egy-egy ülésszakán hozott határozatok mindannyiszor lelkes visszhangra találtak a népek körében s e határozatok nyomán nőtt, erősödött a békevilágmozgalom. Nyol százmillió aláírás az atombomba betiltását követelő stockholmi felhívásral, 600 millió aláírás az öthatalmi békeegyezményt követelő berlini felhívásra — annak bizonyítéka, hogy e határozatok a népek szívéből nőttek ki, a népek érdekeit fejezik ki s ezért állnak ki megvalósításuk mellett százmilliók. Az aláírásgyűjtések alkalmával megmutatkozott a magyar nép egysége is, mert a mintegy hétmillió aláírás, amely egy-egy felhívásra összegyűlt, ékesen kifejezte népünk békeakaratát. A jelenlegi ülésszakon is olyan kérdésekről tárgyalnak majd, amely valamennyiünk legfőbb óhaja: a koreai háború befejezése s az öthatalmi békeegyezmény megvalósítása. A világ népeinek legégetőbb kérdése a béke biztosítása. Az egyszerű emberek százmilliói az egész földkerekségen békét akarnak. Százmilliók agyába hatolt be Ilja Erenburg mondása: „A háború nem földrengés és nem számom, a háborút emberek csinálják és az emberek meg is tudják akadályozni.” A hadianyaggyárosok — az emberiség maroknyi csoportja — akarják a háborút kirobbantani. A második világháború vámszedői 52 milliárd dollár hasznot vágtak zsebre, ezer dollárt kerestek egy halotton. A legnagyobb hasznot ma is a hadiszállítások adják. Ezért mondotta Rákosi elvtárs a budapesti választási nagygyűlésen: .A háborúk, benne a hidegháború is a hadiszállítók, a halálgyárosok számára valóságos aranyesőt jelentenek. A koreai háborút követő két év alatt a legfontosabb 100 amerikai nagyvállalat 44 milliárd dollár értékű katonai megrendelést kapott... Ezek után érthető — tette hozzá Rákosi elvtárs — hogy a Szovjetunió komoly békelépéseire a newyorki tőzsdén két nap alatt hatmilliárd dollárral esett a részvények értéke. Az amerikai tőkés lapok valóságos „békepánikról” írtak. A második világháborúban alapvetően megváltoztak a nemzetközi erőviszonyok, megnőtt és hatalmasan kiszélesedett a béke erőinek tábora. A Szovejtunió, a béketábor vezetője mellé sorakoznak a 475 millió lakosságú Kína, a népi demokratikus országok, a Német Demokratikus Köztársaság, azok az országok, amelyek békés építőmunkát folytatnak. A Szovjetunióval és a népi demokratikus országokkal együtt harcolnak a békéért a kapitalista és gyarmati országok dolgozói is. A megváltozott nemzetközi helyzet következménye, hogy még az imperialista nagyhatalmak vezetői is megváltoztatták hangjukat. Ez a magyarázata annak, hogy az Egyesült Államok elnöke, Eisenhower is kénytelen volt békeszólamokat hangoztatni. A nemzetközi események azonban azt bizonyítják, hogy az angolamerikai tömb államainak vezetői mást mondanak és mást tesznek. A Béke-Világtanács június 15-i budapesti ülése segíti majd a nemzetközi feszültség enyhítésére irányuló törekvéseket és az egyes országok dolgozóinak a nemzeti függetlenségért folyó harcát. A magyar nép nagy örömmel és lelkesedéssel készül a földkerekség legjobbjainak, a népek legelső békeharcosainak fogadására. Olyan szeretettel várjuk őket, amilyennel családtagokat, jóbarátokat vár az ember. Üzemünk dolgozói a terv teljesítésére tettek felajánlásokat a tanácskozás tiszteletére. A Nyergesújfalui Téglagyár dolgozói a Béke Világtanács megkezdéséig, június 15-ig befejezik félévi tervüket és június 30-ig 860.000 nyerstéglát adnak terven felül. Szilágyi István tokodaltárói vasbetonszerelő félévi tervét június 10-ig 220 százalékra teljesíti és versenyre hívja a megyében dolgozó összes vasbetonszerelőket. A tatabányai X-es akna dolgozói lelkeshangú röpgyűlésen csatlakoztak a megyei békebizottság felhívásához és versenyre hívták megyénk valamennyi bányaüzemét. Dolgozó parasztságunk sem marad el a bányák, s az ipari üzemek munkásai mögött. Pilismarót dolgozó parasztjai lelkes gazdagyűlésen csatlakoztak Sirok község felhívásához, versenyre hívták megyénk valamennyi községét. Számos egyénileg dolgozó paraszt kötött békevédelmi szerződést. Nagyon örültek dolgozó parasztjaink annak, hogy a békevédelmi szerződésben írásban juttatják el a béketettekről szóló hírt a Béke-Világtanács tagjaihoz. Ünnepi készülődéseinket teljessé teszi, hogy a Béke-Világtanács budapesti ülésén megyénk dolgozóit küldöttség képviseli. Ezek a dolgozók tolmácsolják a dolgozók harcos elszántságát a béke megvédésére s utána közvetlenül is be fognak számolni megyénk békeszerető népe előtt a Budapesten lefolyt tanácskozásokról, a hozott határozatokról, a világbékemozgalom egy-egy kiváló vezetőjével folytatott beszélgetésükről. Békevédelmi bizottságainkra az a megtisztelő feladat vár, hogy a dolgozókat érdeklő nemzetközi kérdésekre békekisgyűléseken, egyéni elbeszélgetések során választ adjanak. Az elmúlt hetek hatalmas munkalendületét és politikai aktivitását használják fel és fokozzák tovább békebizottságaink, hogy ország-világ előtt ismételten bebizonyosodjék a magyar nép törhetetlen készsége a béke kivívására, megőrzésére. Az üzemek a második negyedévi terv túlteljesítésével, a falvak dolgozói a begyűjtés sikerrevitelével és a termésbetakarításra való felkészüléssel, megyénk lakossága fokozott aktivitással, személy szerinti készülődéssel várja a Béke-Világtanács budapesti ülésszakát. Ezzel tesszük a legnagyobb szolgálatot hazánknak, mint a béke bástyájának erősítése, a világot átfogó békemozgalom legyőzhetetlensége érdekében. BÉKEVERSENNYEL A SZÉNTERMELÉS EMELÉSÉÉRT Az első győzelem Amikor május 24-én a tatabányai bányász ifjúsági tanácskozáson Szabó Antal, a X-es akna ifjúmunkás vájára megfogadta, hogy ő ezentúl mindig egy nappal előbb, már pénteken befejezi az egész heti tervét, nem gondolta, hogy országos mozgalmat indított útjára. Jelentőségét csak akkor mérte fel igazán, amikor a Szabad Nép, a Szabad Ifjúság és a rádió az ország különböző szénmedencéje fiataljainak csatlakozásáról adtak hírt. Különösen meglepte, a három évvel ezelőtt. zala megyei parasztfiából lett bányász, Vörös Józsefnek, a dudari bánya tizenegytagú brigádja vezetőjének levele, amit csütörtökön, műszak kezdés előtt kapott kézhez. Pajtásával, Sans Ferenccel együtt csillogó szemmel lépett a szállítókasba, s lefelé menet megegyeztek abban, hogy minden körülmények között még aznap befejezik a heti tervet. Jóval több, mint 100 méter hosszú az a folyosó, melynek végén a két fiatal dolgozik. Az üzemvezetőség nem gondoskodott ventillátorról, s emiatt különösen lövés után nehéz a levegő. A két fiatal azonban hétfőtől kezdve sokszor emberfeletti munkát végezve küzdött az ígéret valóra váltásáért. Nemcsak a füst tölti meg levegőjárat hiányában a munkahelyet, de a bokáig érő víz is gátolja egyenletes munkájukat, amit még a rendkívül kemény karós szén jövesztése is nehezít. Gyakran megáll a fúrószár a kőkemény sziklafalban. Kés kettőjük 16 csilelőirányzatával szemben a műszak első felében, este hat óráig 18 szénnel teli csille várt elszállításra Szabó Antal munkahelyén. A szállítás azonban állt az egész bányában. Hat órakor tudták meg, hogy a külszíni függő sínpályáról három függesztő leesett a sínről, emiatt áll az egész szállítás. Több mint egy órát vártak üresre Szabó Antalék is. Közben fúrtak, robbantottak, egyengették az ácsolatokat és a főtét, készletet csináltak. Hatalmas iram kezdődött 8 óra tájban, amikor újból üreset kaptak, de a heti tervből még hátralevő 23 csillét már nem tudták megrakni. A műszak hátralevő két órájában még 12 csille szenet küldtek felszínre. A csütörtök esti hősies munka eredményeképpen, másnap, pénteken délután a műszak első órájában megszületett az első ragyogó győzelem. Három óra után néhány perccel a heti terv utolsó csillé szenét is kitolták a főszállítóvágatra, ahonnét rövidesen a felszínre került szén.a jó minőségű ek Pénteken délután, alig két órával azután, hogy Szabó Antal befejezte heti tervét, üzenet érkezett a dudari szénbánya tizenegy tagú brigádja vezetőjétől, Vörös Józseftől, hogy befejezze heti tervét. A két párosversenyben álló brigád most még nagyobb lelkesedéssel küzd, hogy leszorítsa a heti terv teljesítésének határidejét. „Amit kitermelhetünk ma, ne hagyjuk holnapra" (Levél a csolnoki 1-es aknából) Kedves Lengyel elvtársi Nemrégen, május 17-én szavaztunk mindannyian az ötéves tervre, gyermekeink boldog jövőjére. Lengyel elvtárs is szavazott. Az azóta eltelt idő azonban azt mutatja, hogy nem váltjuk tettekre adott szavunkat. Csak egyik legfontosabb problémáról, az ürescsille hiányról írok. Nemrégen Zakariás Zsigmonddal, az I-es akna felvigyázójával beszélgettem, aki elmondta, hogy ha a fa teleptől több faanyagot kérnek, arra hivatkoznak, hogy először küldjék ki a fakocsikat a bányából, mert nekik nincs. Mindketten körülnéztünk a dorogi altáró udvarán, hogy mi felel meg a valóságnak. Az eredmény igen meglepő volt. Megszámoltuk az udvaron heverő fakocsikat és csilléket. Mindet meg sem nézhettük, mert autóbusszal járok és nem akartam lekésni, így csak azokat mondom el, amiket láttunk. Találtunk 48 darab rossz fakocsit, 246 rossz csillét, 31 jó csillét félretéve, mert valamivel alacsonyabbak az új csilléknél. Igazgató Elvtársi Az I-es akna teljesíti a tervét, de a II-es, a X-es és a XII-es aknák nem ritka esetben az ürescsille-hiány miatt nem tudják kiadni előirányzatukat. A lemaradást pótolni nagyon nehéz. Amit kitermelhetünk ma, ne hagyjuk holnapra. Az a 277 csille már régen ott hever és nemcsak termeléskiesést okoz, hanem a népvagyon pazarlását is jelenti. Ez pedig megengedhetetlen. Igazgató elvtársnak módjában áll intézkedni, hogy a Bányagépgyártó és Javító Vállalat a rossz csilléket azonnal javítsa ki. Úgy látszik, hogy a javítóüzem szívesebben gyárt új csilléket, mint a régieket javítja. A csillék ott hevernek a tröszt irodája mögött. Az ablakból látni lehet. A dorogi altáró és a szénosztályozó olyan képet mutat, mint amelyik háznak nincs gazdája. Rendetlenség mindenfelé. Minél előbb ki kell javítani a kijavítandó csilléket, a javíthatatlanokat pedig újra öntjük, hogy minden jó csillével épülő szocialista hazánk pilléreit erősítsük, acélozzuk meg. Havas Endre Csolnok, I-es akna A frontbrigádok versenyében változatlanul a Pruzsina-brigád vezet A májusi békeversenyben a frontbrigádok lelkesen küzdöttek az első helyért. Pruzsina Mihály már 200 százalékra emelte havi eredményét. Garai Pál frontbrigádja a versenyben második lett, 166,5 százalékos eredményével. Gáspár János frontbrigádja a ciklusos munkaszervezés bevezetése óta javította eredményét. Májusban 3763 cs le szenet adott terven felül az áprilisi 1882 csillével szemben. A versenyben harmadik helyet foglalja el. Gordos András frontbrigádja 153,8 százalékos havi eredményével a negyedik lett a versenyben. Haracska György brigádja 150 százalékra teljesítette tervét. A frontbrigádok békeőrségen állnak, kemény harcot folytattak napról napra termelési tervük túlteljesítéséért. A XV-ös akna frontbrigádjai a legjobban lemaradtak a versenyben. Az elmúlt héten azonban erősítettek és ma már csak Bognár János frontbrigádja termel 100 százalék alatt. A XV-ös akna frontbrigád tagjai megfogadták, hogy rövidesen utolérik az élenjáró brigádokat. A Lévárdy-féle fejtésrendszerrel 50-ről 110-re emelték a fejteljesítményt a csolnoki lI-es aknán A csolnoki szénbánya Il-es aknaüzemeiben ez év első negyedében új meredekdőlésű széntelepet tártak fel. A 30 fokos dülésű széntelep gazdaságos, gyors leművelésére Lévárdy Ferenc, a Munka Vöröszászló Érdemrendjével kitüntetett sztahanovista főmérnök új fejtési rendszert dolgozott ki. Az új fejtési rendszer teljesen kiküszöböli a nyolcórás munkaidő nagyobb részét kitöltő lapátolás és szállítási folyamatot. A két kísérleti munkahelyen az új fejtési rendszer alkalmazásával megkétszereződött az egy főre eső széntermelés mennyisége. Májusban az új fejtési rendszert szélesebb területen vezették be. A párhuzamosan haladó csapásvágatokat a művelésre előkészített széntelepet 22 méter dőlés hosszban, hat óra alatt fúrta át a szovjet fejtöréses fúrógép. A 80 centiméter átmérőjű, henger alakú lefolyólyukat lemezcsövekkel bélelték ki, hogy a 30 fokos lejtési lemezhengerben a szén minden mechanikai beavatkozás nélkül súlyától hajtva folyhasson le a cső alsó végén kiképzett garattal és onnan a csillébe. A négy méter széles és két méter magas fejtésen május 26-án indultak meg. A harmadónként két-két fővel telepített Szabó-brigád az első 24 órában 85, a második napon 91, a harmadik napon már 98 csille szenet adott az újrendszerű fejtésből. A három nap összesített eredménye alapján 110 métermázsás fejenkénti és műszakonkénti termelést értek el az új fejtésmóddal, az eddig alkalmazott fejtésmódok 50 mázsás fejteljesítményével szemben. A széntelepben további új fejtéseket képeznek ki. Az új fejtésrendszer mind szélesebb területen való alkalmazása jelentősen hozzásegíti a csolnoki bányászokat a fokozódó követelmények teljesítéséhez. Nem takarékoskodnak a fával a tatabányai XV-ös aknában A tatabányai XV-ös akna a szénbányászati tiszt egyik legnagyobb nyomású bányája. Rengeteg faanyagot használnak fel a biztosításához. Felhasználási előirányzatukat ez évben februártól kezdve minden hónapban többszáz köbméter fával túllépték, s ezzel nagymennyiségű fát vontak el népgazdaságunk más iparágai elől. A XV-ös akna dolgozóinak a második negyedévre tett felajánlásában nem szerepel az anyagtakarékosság. Ez a feladat teljesen háttérbe szorult az üzemben. A vezetők és a dolgozók figyelme csak a mennyiségi terv teljesítésére irányul és elhanyagolják az anyagtakarékosságot. Az elmúlt évben nagymennyiségű fát takarítottak meg a bányában azzal, hogy a fővágatok egy részét betonkockával kevert fakockával ácsolták ki. Nagymennyiségű fát takarítottak meg azzal is, hogy az öreg fákat felfűrészelték, fakockákat készítettek belőle és egész vágatokat fakockával ácsoltak ki. Az új ácsolat sokkal jobbnak bizonyult a réginél, most azonban mégsem csinálják, pedig a nyomás változatlanul nagy a XV-ös aknán. Ezen feltétlenül változtatni kell a bánya vezetőinek és a félévi terv teljesítéséért folytatott harcban a legjobb anyagtakarékosságot elért brigád címéért is versenyt kell indítani. Helyes munkaszervezéssel csökkentsék a pótműszakok számát (Levél a tatabányai VI-os aknából) Üzemünkben, a tatabányai VI-os aknában az elmúlt évben a sokszor hallottam ezt szót: takarékosság. Ez évben azonban mintha kiveszett volna üzemünk vezetőinek szótárából. A dolgozók pazarolják az anyagot, a fát, elhagyják a szerszámot, a leszakadt iégnélküli kötelet az alapközlén nem javítják meg. Mindezért nem vonnak felelősségre senkit, pedig óriási károkat okoznak népgazdaságunknak. Bányánk Tatabánya legjobban lemaradt üzemei közé tartozik. A vágatok elhanyagoltak, kevés a munkahely A súlyos hibát vezetőink túlórával és pótműszakkal igyekeznek helyrehozni Az utóbbi hónapokban különösen felszökött a pótműszakok száma. Úgy hallottam, hogy minden hónapban túllépjük az erre kapott keretet és úgy gondolom, hogy ez béralaptúllépésre vezet. Államunk a fegyelmezetlenség és szervezetlenség következtében az így felhasznált összeget más helyen is tudná gyümölcsöztetni. A pótműszakokat, a túlórákat el lehetne kerülni, ha a 480 percet kihasználnánk. Minden műszak után tapasztalom, hogy a műszak befejezése előtt megindulnak a bányászok a kas alá. Pár hónappal ezelőtt még felelőségre vonták őket ezért, most azonban megfeledkeznek róluk. Itt vesznek el az értékes percek és az elmaradt munkákat pótműszakkal fejezik be. Sokszor láttam, hogy a vasárnapi pótműszaki termelések nem adják ki azt szénmennyiséget, amennyibe az kerül kormányunknak. Vasárnap egy műszakért kétszeresen fizetnek. Két héttel ezelőtt csapatommal én is lent pótműszakon voltam Félműszak idején elzárták a levegőt és nem tudtunk Auerhammel dolgozni. Imre aknászt figyelmeztettük, hogy nincs levegő, de nem intézkedett. Ott ültünk dologra készen mégsem dolgozhattunk, a műszakot pedig kétszeresen kifizették. Mindezeken feltétlenül változtatni kell. A bányászt kifárasztja a pótműszak. Tizenhat órát a föld alatt tartózkodni nagy munkát jelent. Helyes szervezéssel ezen változtatni lehet és nem akkor kell nekiállni a hiba kijavításának, amikor már a körmünkre ég a dolog, így nemcsak a bányász piheni ki magát, hanem nagy pénzösszeget is megtakarítunk államunknak. Simon Pál vájár, VI-os akna