Komárom Megyei Dolgozók Lapja, 1958. február (13. évfolyam, 10-17. szám)
1958-02-01 / 10. szám
i ± ■ MAí^sAsarx * m ^GYEI ^ VILÁG PPOLCTAIBAI Effi'ESUJETEK! |___________^az_mszmp e$ a megyei tanács lapja- \ Kommunista értelmiségiek ankétja Tatabányán AZ ÜZEMI DEMOKRÁCIÁRÓL VÁLÁS UTÁN Új üzemággal gyarapodott a Bakonyszombathelyi Állami Gazdaság Két évvel ezelőtt új üzemággal gazdagodott a Bakonyszombathelyi Állami Gazdaság. A Fejér megyei halászati tröszt öt halastavat adott át. A halastavak rendkívül elhanyagolt állapotban voltak, hiszen az eredetileg 50 holdas vízfelület helyett az átvétel idején csak 17 holdra kiterjedő víztükör volt. A gazdaság gondos kezelésssel, tisztítással már 35 holdra növelte a víztükröt. Az elmúlt évben halágyat és vezérárkot készítettek a hajmási tavakon. 1957-ben a feketevízpusztai nádast is megkapta a gazdaság. Az állandó munkavállalók most a gépjavításon kívül a halastavak környékén tevékenykednek. Megéri a halászati üzemág a ráfordított munkát és költséget, mert az elmúlt évben is mintegy 49 mázsa halat értékesítettek és most is egy és két nyaras pontyokból 40—42 mázsára tehető mennyiség van. Idén a tervek szerint 75 mázsa áruhalat kell a gazdaságnak előállítani. Az üzem vezetőinek elgondolása szerint a gázkoronáik megemelésével, a tavak víztükrének maximális biztosításával néhány éven belül 2—2,5 vagon áruhalat akarnak termelni. Új tó létesítésével is szeretnék a halászati üzemágat továbbfejleszteni. A Csatár— Koromla-pusztai — másra nem használható — 65,5 kh-nyi kiterjedésű völgyet szeretnék tóvá alakítani. Ezt a Bakonyból lefolyó Torrens víz táplálná. Az új halastó előmunkálatai 920 000 forintba kerülnének, és ez a költség hat év alatt teljes egészében megtérülne. Kinevezték a nehézipari miniszter első helyettesét A Minisztertanács Lévárdi Ferencet, a Dorogi Szénbányászati Tröszt igazgatóját kinevezte a nehézipari miniszter első helyettesévé. A nehézipari miniszter első helyettesét szerdán iktatták be hivatalába. Nagyrészt saját erőből bővíti gazdasági épületeit a battyánpusztai Virágzó termelőszövetkezet Megyénk egyik termelőszövetkezete, a élenjáró battyánpusztai az elmúlt esztendőben is félmillió forintot ruházott be saját erejéből. A szövetkezeti vagyon gyarapítására ebben az esztendőben is legalább ekkora összeget szánnak. A kukoricaszárítón, kerti traktoron, robotmotorokon kívül sertéselletőt, borházat és borospincét építenek. Az 52 férőhelyes sertésellető megépítése azért vált szükségessé, mert a sertések eddig egy 120 férőhelyes istállóban voltak elhelyezve. Ez az istálló most a szarvasmarhaállomány gyarapításával szükségessé válik. Mivel termőre fordul az 1955-ben telepített öt hold szőlő, a 12x25 méteres (300 hektoliter bor befogadására alkalmas) borpincére és a sfe&ázra is nagy szük-Csak a sertésellető, a borház és a borpince 550 000 forintba kerül. E beruházás nagyobb részét, 350 000 forintot saját erőből fedez a termelőszövetkezet. TÉLEN A TATAI HALGAZDASÁGBAN A szedőhálóval gyönyörű, legalább kétkilós tükörpontyot emel ki az egyik halász a medencéből. Finom rántott hal és halászlé lesz belőle. Nagy Zsigmond, a Tatai Halgazdaság főagronómusa szerint az utóbbi időben 1200 mázsa halat, pontyot, süllőt és harcsát szállítottak a budapesti piacokra, és más városi halszaküzletekbe. — Az őszi halászatot, mely terven felül jól sikerült — mondja, december 10-ig befejeztük. Most már csak a tárolómedencékben levő nagy mennyiségű halat szedjük össze és szállítjuk a piacokra. A jövő évi haltenyésztésre a halgazdaság felkészült. Háromszázhúsz mázsa halivadékot telepítettek a telelőbe. A tatai Nagytó, a Cseke-tó ilyenkor már befagy. A vizet vastag jégpáncél borítja. A bent maradt halaknak levegőre van szükségük, ezért a halgazdaság egyes dolgozói azzal foglalkoznak, hogy a nyolc-tíz centiméter vastagságú jégen lékeket vágnak. Más dolgozók az eddig használt halászhálókat foltozgatják és a halszállító kosarakat javítgatják. Nagy főagronómus egy újdonságot is mond, éspedig azt, hogy az eddigi kenderhálók helyett a jövőben már a halgazdaság perlonhálókkal fog dolgozni, amely ugyan drágább, de sokkal hosszabb élettartamú. A Nagytó környékén ezekben a napokban különös munka folyik. A tó elszlaposodott részét vízágyúkkal mosatják és a jövő évre mintegy száz katasztrális holddal növelik a vízgazdaság területét. És még egy érdekes hír a tatai háziasszonyok számára. A halgazdaság ebben az évben háromezer darab kacsát nevel a víziszárnyastelepen. ELSŐ LÉPÉSEK Rövid hír adta tudtul a napokban: Ácson Új Esztendő néven megalakult megyénk első idei új termelőszövetkezete. Tizennégyen határozták el a szövetkezet megalakítását január 9-én. Azóta a létszám már éppen a kétszeresére szaporodott. Három volt tsz-tag kivételével valamennyien most először ismerkednek a szövetkezeti gazdálkodással. És a legérdekesebb a tagság életkora. Mindössze két idősebb ember van közöttük, a többiek majdnem valamennyien fiatalok. Közel száz hold szántón és tizenkét hold szőlőn kezdenek a gazdálkodáshoz. A szántó több mint fele öntözéses terület. Ezért — mint Búza László, a szövetkezet kezdeményezője és elnöke mondja — főképpen a kertészetre és az aprómagtermelésre helyeznek súlyt, hiszen ez jövedelmezőbb, s termelése egyaránt szolgálja a szövetkezet tagjai és a népgazdaság érdekeit. Paprika, káposzta, paradicsom, vöröshagyma — ezek lesznek többek között az új tsz főbb terményei. A meglevő szőlőterülethez pedig tavasszal újabb két holdat kívánnak telepíteni. A vesszőt már meg is rendelték hozzá. — Tudjuk — mondja az elnök —, hogy a szövetkezet életképessége nem utolsósorban az állatállománytól függ. Most még nem telik többre, mint négy lóra, de az ősszel beszerzünk 100—200 anyajuhot, 1959-ben pedig megteremtjük saját tehénállományunkat. Gondoskodunk a szükséges takarmányról is, már az idén vetünk zabosbükkönyt és lucernát. Az állatállományt a magunk termelte takarmánnyal akarjuk majd ellátni. A községben — ahol az ellenforradalom előtt jól működő tsz volt — nagy az érdeklődés az „Új Esztendő” munkája iránt. A belépések sora még nem zárult le, többek között egy tízholdas középparaszt is érdeklődött a belépés lehetőségei iránt. De a többség — köztük a volt tsz-tagok többsége is — még tartózkodó. Várják, hogyan boldogul majd az új szövetkezet. S ez csak a következő időkben válik el. tervek, az első lépések azonban kétségtelenül biztatóak. A dorogi járási tanács segítsége a termelőszövetkezeteknek A dorogi járási tanács mezőgazdasági osztálya felülvizsgálta a területén működő termelőszövetkezetek 1958. évi terveit. A felülvizsgálat során tételről tételre elbeszélgettek a tsz-elnökkel és a tsz könyvelőivel. Közösen vitatták meg a tervezet mosságait is,erényeit és hiáA 12 termelőszövetkezeti terv közül többnél a természetbeni és pénzbeni részesedés arányának módosítására, a termékek állami úton történő értékesítésének szorgalmazására, a helyes tartalékolásra , az indokolt hiteligényekre hívták fel a tsz-vezetők figyelme Újbóli átdolgozásra csak leányvári, az esztergomi, és a a máriahalmi tsz-ek terve szorul. „TITÁN“ néven pasztellszínű zománcot készítettek, amelyet a zománcedények gyártásánál játsza*lnak majd fék A tömegcikkipar 195S. évi tervében újfajta cilinderes-, továbbá épület- és bútorzár készítése is szerepel és kombinált zsebkést is forgalomba hoznak. Biztosítsuk az elért életszínvonal anyagi alapjait JÓVÁHAGYTA AZ 1958 AS NÉPGAZDASÁGI TERVET AZ ORSZÁGGYŰLÉS A héten ült össze az országgyűlés első idei ülésszaka. Az ülésszak több fontos kérdésről tanácskozott, olyan kérdésekről, amelyek nagy jelentőségűek országunk egész további fejlődése szempontjából. Az egyik ilyen fontos kérdés a kormány bizonyos fokú átalakítása. Az országgyűlés egyhangúlag megválasztotta a dr. Münnich Ferenc elvtársat Minisztertanács elnökévé, Apró Antal elvtársat a Minisztertanács első elnökhelyettesévé, Bertke Valéria elvtársnőt művelődésügyi miniszterré, Kádár János és Kállai Gyula elvtársakat pedig államminiszterré. Ez a változás — mint Münnich elvtárs az országgyűlésen elhangzott felszólalásában mondotta — ,a kormány vezetésében nem jelent semmiféle politikai változást”. Münnich elvtárs erről a kérdésről a következőket mondotta: „Nem titok az, hogy Kádár elvtárs és én ugyanahhoz a politikai párthoz tartozunk, amelynek tudományos elmélete a marxizmus—leninizmus. Ideológiai állásfoglalásunk, gondolkodásmódunk tehát közvetlenül egyezik, eddig is együtt alkalmaztuk a tudományos elméletet az OT~ szag életére. Feltehető, joggal és indokoltan feltehető, hogy ez a jövőben is így lesz... Ez egy belső erőátcsoportosítás az új helyzetben, amikor elértük a konszolidáció bizonyos fokát és mértékét és amikor maga a helyzet, a párt, a kormány, a dolgozó néptömegek érdekei megkívánják, hogy differenciáltabban dolgozzunk, mélyebben hatoljunk a dolgok lényegébe és lássuk: az, amit fenn elhatároztunk, a népi demokráciánk legalsóbb sejtjében is ugyanolyan ugyanolyan módon, szellemben ugyanolyan minőségben valóésul-e meg, mint ahogy azt elhatároztuk. Ezért van szükség erre az erőátcsoportosításra.” A kormány beszámolóját az országgyűlés egyhangúan elfogadta. A vitában nyolcan szólaltak fel, s valamennyien kifejezték helyeslésüket a forradalmi munkás-paraszt kormány eddigi tevékenysége, valamint további tervei iránt. A vitában többek között felszólalt Komócsin Zoltán, KISZ első titkára, aki elmondotta, hogy a KISZ-nek jenleg már 225 000 tagja vomj.Az országgyűlés vitájának másik igen fontos napirendi pontja az 1958. évi terv tárgyalása volt. A tervet Kiss Árpád, az Országos Tervhivatal elnöke ismertette. — A párt és a kormány célja — hangsúlyozta —, hogy az idei tervévben fenntartsuk az elmúlt évben felemelt életszínvonalat és biztosítsuk annak anyagi megalapozottságát, továbbá az ország külkereskedelmének egyensúlyát és népgazdaság jövő fejlődésének a előfeltételeit. Mindezt a népgazdaság erőforrásainak igénybevételével és helyes felosztásával, döntően saját erőnkre támaszkodva Az életszínvonal anyagi megalapozását az ipar és a mezőgazdaság termelésének tervezett emelkedése biztosítja. Ennek érdekében a terv az ipari termelés 7,3 százalékos, a mezőgazdasági termelés 4,6 százalékos, és ezek alapján a nemzeti jövedelem 4,3 százalékos emelkedését nyozza elő. A terv szerint iaa nemzeti jövedelemnek kereken 90 százalékát fordítjuk fogyasztásra felhalmozásra,és tíz százalékát A szocialista ipar termelése az idén 9,5 százalékkal haladja meg az 1955-ben elért színvonalat. Számottevően emelkedik a termelés többek között szénből, kőolajból, cementből. 37 000 darabbal több televíziós készüléket, 54 000 darabbal több mosógépet és 2 millió párral több bőrcipőt gyártunk, mint tavaly. Az ipari termelésben a nehézipar részesedése a tavalyi 54 százalékról 55,6 százalékra emelkedik. A gépipar termelése ,10,4 százalékkal lesz nagyobb. A mezőgazdasági termelés 4,6 százalékos növekedésén belül a növénytermelés színvonala körülbelül az elmúlt évinek megfelelő marad, az állattenyésztésé viszont 12,4 százalékkal emelkedik. Ez utóbbi előirányzatot reálissá teszi az, hogy a takarmányba(Folytatás a 2. oldalon.) Oroszlányban új üzemi épületeket fejeznek be — elkészül a XX-as akna fürdője Az Oroszlányi Szénbánya Vállalat 1958-ban ismét nagy összegeket fordít ipari és kommunális beruházásokra. Csaszlava elvtárs, a beruházási osztály vezetője elmondta, hogy elsősorban a koncentrációs tervben szereplő XIX-es, XX-as és a III-as lejtős akna beruházásait fejezik be. A XIX-es aknán megépítik ebben az esztendőben a fürdő- és műhelyépületeket, megoldják az akna külszíni szállítását. A XX-as aknán befejezik a fürdő és a műhelyek építkezését. A főszállító aknaházban elvégzik a gépészeti szereléseket. A III-as lejtősaknánál irodaépület, fürdőépület, transzformátorház és egyéb más külszíni nyában építmény épül. A házsompot, szivattyúkamrát és trafókamrát építenek. Ezenkívül a XVIII-as aknánál befejezik a kompresszorházat, s megépítik beszálló aknai gépházat,az új Sor kerül a központi műhely építésének megkezdésére is. A vállalat központi emeletes irodaházával szembeni területen, modern emeletes épületben helyezik el az új központi műhelyt, melyet a jövő esztendőben fejeznek be. Ugyancsak befejezik az évekkel ezelőtt megkezdett bányamentő állomást a XVI-os akna közelében. Az „Arany Csille” étteremmel szembeni területen több emeletes szállóépületet építtet a tröszt, több mint hatmillió forintos költséggel. A szállóban 250 bányászt helyeznek el, lesz a szállóban klubterem, társalgó és 1000 személy számára meleg ételt biztosító konyha étteremmel. Az ipari beruházások közé tartozik, hogy a vállalat a XVI-os és a XVIII-as akna közötti utat 700 000 forintos költséggel bitumenes kezeléssel átépítteti. A városban levő utak és utcák építését folytatják. Ebben az évben sor kerül a Fürst Sándor, a Petőfi Sándor utcák és a Rákóczi út kiépítésére. Ugyancsak nagyarányú csatornázási munkákat végeznek, valamint a múlt évben elkészült utcákat rendezik és parkosítják, s a végleges közvilágítást is megépítik. Sikeres év után az esztergomi „Úszó falu“ Halászati Termelőszövetkezetben Megyénk egyedüli halászati termelőszövetkezete az esztergomi „Üsző Falu." Kevesen ismerik ezt az ősrégi foglalkozású, tizenhét tagú kollektívát, pedig 1945 január 1-től soksok tonna halat adtak az esztergomi és a környéki piacokra. Sokan nem gondolnak az esztergomi Szigeti-vendéglőben a jó halpaprikás, vagy az ízletes kívántotthal fogyasztása közben arra, hogy a halászok esőben, csípős szélben küzdve a háborgó Dunával, fogják a jó falatnak alkalmas süllőket, harcsákat, pontyokat, márnákat és halmokat. Méghozzá nem is akármilyeneket. A jó öreg Duna nevelte, kiváló tulajdonságú folyami halakkal kedveskednek ők a halszeretőknek. Mert övéké a határfolyó déli fele a komáromi vasúti hídtól az esztergomi hideglelős keresztig. Ezen a hatvan kilométer hosszú, 3 900 holdnyi víztükrön portyázhat az „Úszó Falu” halászgárdája. A négy brigád motorosokkal szeli a vizet Esztergomtól Komáromig és vissza. Apáktól, dédapáktól és szépapáktól öröklött szenvedéllyel, lelkesedéssel és nagy-nagy szakértelemmel űzik ezt a szép foglalkozást. És az örök vadász-halász szenvedély az élvezet mellett nagy haszonnal is jár. Az „Úszó Falu" gárdája az elmúlt esztendőben annyi halat fogott ki a vén Dunából, hogy egy-egy halászra 27 mázsa jut belőle. A legjobb eredménnyel a Papp-brigád (Papp Ottó, Gyurics Lajos, Mogyoróssi József és Hendás Ferenc) dolgozott. Egyenként 475 munkaegységet téliesítettek. Mivel a zárszámadás szerint egy-egy munkaegységre 76 forintot fizet az „Úszó Falu", a Papp-brigád tagjainak évi jövedelme meghaladja a 36 000 forintot. A zárszámadás után újabb sikerekben gazdag esztendőre készül az „Üsző Falu” tagsága.