Komárom Megyei Dolgozók Lapja, 1958. február (13. évfolyam, 10-17. szám)

1958-02-01 / 10. szám

i ± ■ MAí^sAsarx * m ^GYEI ^ VILÁG PPOLCTAIBAI Effi'ESUJETEK! |___________^az_mszmp e$ a megyei tanács lapja- \ Kommunista értelmiségiek ankét­ja Tatabányán AZ ÜZEMI DEMOKRÁCIÁRÓL VÁLÁS UTÁN Új üzemággal gyarapodott a Bakonyszombathelyi Állami Gazdaság Két évvel ezelőtt új üzemág­­gal gazdagodott a Bakony­szombathelyi Állami Gazda­ság. A Fejér megyei halászati tröszt öt halastavat adott át. A halastavak rendkívül elhanya­golt állapotban voltak, hiszen az eredetileg 50 holdas vízfelü­let helyett az átvétel idején csak 17 holdra kiterjedő víztü­kör volt. A gazdaság gondos kezeléss­sel, tisztítással már 35 holdra növelte a víztükröt. Az elmúlt évben halágyat és ve­zérárkot készítettek a hajmási tavakon. 1957-ben a feketevízpusztai nádast is megkapta a gazda­ság. Az állandó munkavállalók most a gépjavításon kívül a halastavak környékén tevé­kenykednek. Megéri a halászati üzemág a ráfordított munkát és költsé­get, mert az elmúlt évben is mintegy 49 mázsa halat érté­kesítettek és most is egy és két nyaras pontyokból 40—42 má­zsára tehető mennyisé­g van. Idén a tervek szerint 75 mázsa áruhalat kell a gazdaságnak előállítani. Az ü­zem vezetőinek elgondo­lása szerint a gázkoronáik meg­emelésével, a tavak víztükré­nek maximális biztosításával néhány éven belül 2—2,5 va­gon áruhalat akarnak termel­ni. Új tó létesítésével is szeret­nék a halászati üzemágat to­vábbfejleszteni. A Csatár— Koromla-pusztai — másra nem használható — 65,5 kh-nyi ki­terjedésű völgyet szeretnék tó­vá alakítani. Ezt a Bakonyból lefolyó Torrens víz táplálná. Az új halastó előmunkálatai 920 000 forintba kerülnének, és ez a költség hat év alatt teljes egészében megtérülne. Kinevezték a nehézipari miniszter első helyettesét A Minisztertanács Lévárdi Ferencet, a Dorogi Szénbányá­szati Tröszt igazgatóját kine­vezte a nehézipari miniszter első helyettesévé. A nehézipari miniszter első helyettesét szer­dán iktatták be hivatalába. Nagyrészt saját erőből bővíti gazdasági épületeit a battyánpusztai Virágzó termelőszövetkezet Megyénk egyik termelőszövetkezete, a élenjáró bat­­­tyánpusztai az elmúlt eszten­dőben is félmillió forintot ru­házott be saját erejéből. A szövetkezeti vagyon gyarapí­tására ebben az esztendőben is legalább ekkora összeget szánnak. A kukoricaszárítón, kerti traktoron, robot­motorokon kívül sertéselletőt, borházat és borospincét építenek. Az 52 férőhelyes sertéselle­­tő megépítése azért vált szük­ségessé, mert a sertések eddig egy 120 férőhelyes istállóban voltak elhelyezve. Ez az is­tálló most a szarvasmarha­állomány gyarapításával szük­ségessé válik. Mivel termőre fordul az 1955-ben telepített öt hold szőlő, a 12x25 méte­res (300 hektoliter bor befoga­­dására alkalmas) borpincére és a sfe&ázra is nagy szük-Csak a sertésellető, a bor­ház és a borpince 550 000 fo­rintba kerül. E beruházás na­gyobb részét, 350 000 forintot saját erőből fedez a termelő­­szövetkezet. TÉLEN A TATAI HALGAZDASÁGBAN A szedőhálóval gyönyörű, legalább kétkilós tükörpon­­tyot emel ki az egyik halász a medencéből. Finom rántott hal és halászlé lesz belőle. Nagy Zsigmond, a Tatai Halgazda­ság főagronómusa szerint az utóbbi időben 1200 mázsa ha­lat, pontyot, süllőt és harcsát szállítottak a budapesti pia­cokra, és más városi halszak­­üzletekbe. — Az őszi halászatot, mely terven felül jól sikerült — mondja, december 10-ig befe­jeztük. Most már csak a tá­rolómedencékben levő nagy mennyiségű halat szedjük össze és szállítjuk a piacokra. A jövő évi haltenyésztésre a halgazdaság felkészült. Három­százhúsz mázsa halivadékot te­lepítettek a telelőbe. A tatai Nagytó, a Cseke-tó ilyenkor már befagy. A vizet vastag jégpáncél borítja. A bent maradt halaknak levegőre van szükségük, ezért a halgaz­daság egyes dolgozói azzal fog­lalkoznak, hogy a nyolc-tíz centiméter vastagságú jégen lékeket vágnak. Más dolgozók az eddig használt halászháló­kat foltozgatják és a halszállító kosarakat javítgatják. Nagy főagronómus egy újdonságot is mond, éspedig azt, hogy az eddigi kenderhálók helyett a jövőben már a halgazdaság perlonhálókkal fog dolgozni, amely ugyan drágább, de sok­kal hosszabb élettartamú. A Nagytó környékén ezek­ben a napokban különös mun­ka folyik. A tó elszlaposodott részét vízágyúkkal mosatják és a jövő évre mintegy száz katasztrális holddal növelik a vízgazdaság területét. És még egy érdekes hír a tatai házi­asszonyok számára. A halgaz­daság ebben az évben három­ezer darab kacsát nevel a vízi­­szárnyastelepen. ELSŐ LÉPÉSEK Rövid hír adta tudtul a na­pokban: Ácson Új Esztendő néven megalakult megyénk első idei új termelőszövetke­zete. Tizennégyen határozták el a szövetkezet megalakítását ja­nuár 9-én. Azóta a létszám már éppen a kétszeresére sza­porodott. Három volt tsz-tag kivételével valamennyien most először ismerkednek a szövet­kezeti gazdálkodással. És a legérdekesebb a tagság élet­kora. Mindössze két idősebb ember van közöttük, a többiek majdnem valamennyien fiata­lok. Közel száz hold szántón és tizenkét hold szőlőn kezde­nek a gazdálkodáshoz. A szán­tó több mint fele öntözéses te­rület. Ezért — mint Búza László, a szövetkezet kezde­ményezője és elnöke mondja — főképpen a kertészetre és az aprómagtermelésre helyeznek súlyt, hiszen ez jövedelmezőbb, s termelése egyaránt szolgálja a szövetkezet tagjai és a nép­gazdaság érdekeit. Paprika, ká­poszta, paradicsom, vöröshagy­ma — ezek lesznek többek kö­zött az új tsz főbb terményei. A meglevő szőlőterülethez pe­dig tavasszal újabb két holdat kívánnak telepíteni. A vesszőt már meg is rendelték hozzá. — Tudjuk — mondja az el­nök —, hogy a szövetkezet életképessége nem utolsósor­ban az állatállománytól függ. Most még nem telik többre, mint négy lóra, de az ősszel beszerzünk 100—200 anyajuhot, 1959-ben pedig megteremtjük saját tehénállományunkat. Gondoskodunk a szükséges ta­karmányról is, már az idén ve­tünk zabosbükkönyt és lucer­nát. Az állatállományt a­ ma­­gunk termelte takarmánnyal akarjuk majd ellátni. A községben — ahol az el­lenforradalom előtt jól műkö­dő tsz volt — nagy az érdeklő­dés az „Új Esztendő” munká­ja iránt. A belépések sora még nem zárult le, többek között egy tízholdas középparaszt is érdeklődött a belépés lehető­ségei iránt. De a többség — köztük a volt tsz-tagok több­sége is — még tartózkodó. Vár­­ják, hogyan boldogul majd az új szövetkezet. S ez csak a kö­vetkező időkben válik el. tervek, az első lépések azon­­­ban kétségtelenül biztatóak. A dorogi járási tanács segítsége a termelőszövetkezeteknek A dorogi járási tanács mező­­gazdasági osztálya felülvizsgál­ta a területén működő ter­melőszövetkezetek 1958. évi ter­veit. A felülvizsgálat során té­telről tételre elbeszélgettek a tsz-elnökkel és a tsz könyve­lőivel. Közösen vitatták meg a tervezet m­osságait is,erényeit és hiá­A 12 termelőszövetkezeti terv közül többnél a termé­szetbeni és pénzbeni részese­dés arányának módosítására, a termékek állami úton történő értékesítésének szorgalmazá­sára, a helyes tartalékolásra , az indokolt hiteligényekre hív­ták fel a tsz-vezetők figyelme Újbóli átdolgozásra csak leányvári, az esztergomi, és a a máriahalmi tsz-ek terve szorul. „TITÁN“ néven pasztellszínű zomán­cot készítettek, amelyet a zománcedények gyártásánál játsza*lnak majd fék A tö­megc­ikkipar 195S. évi tervé­ben újfajta cilinderes-, to­vábbá épület­- és bútorzár ké­szítése is szerepel és kombi­nált zsebkést is forgalomba hoznak. Biztosítsuk az elért életszínvonal anyagi alapjait JÓVÁHAGYTA AZ 1958 AS NÉPGAZDASÁGI TERVET AZ ORSZÁGGYŰLÉS A héten ült össze az ország­­gyűlés első idei ülésszaka. Az ülésszak több fontos kérdésről tanácskozott, olyan kérdések­ről, amelyek nagy jelentősé­gűek országunk egész további fejlődése szempontjából. Az egyik ilyen fontos kér­dés a kormány bizonyos fokú átalakítása. Az országgyűlés egyhangúlag megválasztotta a dr. Münnich Ferenc elvtársat Minisztertanács elnökévé, Apró Antal elvtársat a Mi­nisztertanács első elnökhelyet­tesévé, Bertke Valéria elvtárs­nőt művelődésügyi miniszter­ré, Kádár János és Kállai Gyula elvtársakat pedig ál­lamminiszterré. Ez a változás — mint Münnich elvtárs az országgyűlésen elhangzott fel­szólalásában mondotta — ,a kormány vezetésében nem je­lent semmiféle politikai válto­zást”. Münnich elvtárs erről a kérdésről a következőket mon­dotta: „Nem titok az, hogy Kádár elvtárs és én ugyanah­hoz a politikai párthoz tarto­zunk, amelynek tudományos elmélete a marxizmus—le­­ninizmus. Ideológiai állásfog­lalásunk, gondolkodásmódunk tehát közvetlenül egyezik, eddig is együtt alkalmaztuk a­­ tudományos elméletet az OT~ szag életére. Feltehető, joggal és indokoltan feltehető, hogy e­z a jövőben is így lesz... Ez egy belső erőátcsoportosítás az új helyzetben, amikor elértük a konszolidáció bizonyos fo­kát és mértékét és amikor ma­ga a helyzet, a párt, a kor­mány, a dolgozó néptömegek érdekei megkívánják, hogy differenciáltabban dolgozzunk, mélyebben hatoljunk a dolgok lényegébe és lássuk: az, amit fenn elhatároztunk, a népi de­mokráciánk legalsóbb sejtjé­ben is ugyanolyan ugyanolyan módon, szellemben ugyanolyan minőségben való­és­­ul-e meg, mint ahogy azt el­határoztuk. Ezért van szükség erre az erőátcsoportosításra.” A kormány beszámolóját az országgyűlés egyhangúan elfo­gadta. A vitában nyolcan szó­laltak fel, s valamennyien ki­fejezték helyeslésüket a forra­dalmi munkás-paraszt kor­mány eddigi tevékenysége, va­lamint további tervei iránt. A vitában többek között fel­szólalt Komócsin Zoltán, KISZ első titkára, aki elmon­­­dotta, hogy a KISZ-nek jenleg már 225 000 tagja vomj.­Az országgyűlés vitájának másik igen fontos napirendi pontja az 1958. évi terv tár­gyalása volt. A tervet Kiss Árpád, az Országos Tervhiva­tal elnöke ismertette. — A párt és a kormány célja — hangsúlyozta —, hogy az idei tervévben fenntartsuk az el­múlt évben felemelt életszín­­vonalat és biztosítsuk annak anyagi megalapozottságát, to­vábbá az ország külkereske­delmének egyensúlyát és népgazdaság jövő fejlődésének a előfeltételeit. Mindezt a nép­gazdaság erőforrásainak igény­­bevételével és helyes felosztá­sával, döntően saját erőnkre támaszkodva Az életszínvonal anyagi megalapozását az ipar és a mezőgazdaság termelésének tervezett emelkedése bizto­sítja. Ennek érdekében a terv az ipari termelés 7,3 százalé­kos, a mezőgazdasági term­e­lés 4,6 százalékos, és ezek alap­ján a nemzeti jövedelem 4,3 százalékos emelkedését nyozza elő. A terv szerint i­a­a nemzeti jövedelemnek kere­ken 90 százalékát fordítjuk fo­gyasztásra felhalmozásra,és tíz százalékát A szocialista ipar termelése az idén 9,5 százalékkal halad­ja meg az 1955-ben elért szín­vonalat. Számottevően emel­kedik a termelés többek kö­zött szénből, kőolajból, ce­mentből. 37 000 darabbal több televíziós készüléket, 54 000 darabbal több mosógépet és 2 millió párral több bőrcipőt gyártunk, mint tavaly. Az ipa­ri termelésben a nehézipar részesedése a tavalyi 54 szá­zalékról 55,6 százalékra emel­kedik. A gépipar termelése ,10,4 százalékkal lesz nagyobb. A mezőgazdasági termelés 4,6 százalékos növekedésén belül a növénytermelés szín­vonala körülbelül az elmúlt évinek megfelelő marad, az állattenyésztésé viszont 12,4 százalékkal emelkedik. Ez utóbbi előirányzatot reálissá teszi az, hogy a takarmányba­­(Folytatás a 2. oldalon.) Oroszlányban új üzemi épületeket fejeznek be — elkészül a XX-as akna fürdője Az Oroszlányi Szénbánya Vállalat 1958-ban ismét nagy összegeket fordít ipari és kom­munális beruházásokra. Csasz­­lava elvtárs, a beruházási osz­tály vezetője elmondta, hogy elsősorban a koncentrációs tervben szereplő XIX-es, XX-as és a III-as lejtős akna beruházásait fejezik be. A XIX-es aknán megépítik ebben az esztendőben a fürdő- és műhelyépületeket, megold­ják az akna külszíni szállítá­sát. A XX-as aknán befejezik a fürdő és a műhelyek építke­zését. A főszállító aknaházban elvégzik a gépészeti szerelése­ket. A III-as lejtősaknánál iro­daépület, fürdőépület, transz­formátorház és egyéb más kül­színi nyában építmény épül. A há­zsompot, szivattyú­kamrát és trafókamrát építe­nek. Ezenkívül a XVIII-as ak­nánál befejezik a kompres­­­szorházat, s megépítik beszálló aknai gépházat,az új Sor kerül a központi műhely építésének megkezdésére is. A vállalat központi emeletes iro­daházával szembeni területen, modern emeletes épületben he­lyezik el az új központi mű­helyt, melyet a jövő esztendő­ben fejeznek be. Ugyancsak befejezik az évekkel ezelőtt megkezdett bányamentő állo­mást a XVI-os akna közelé­ben. Az „Arany Csille” étterem­mel szembeni területen több emeletes szállóépületet építtet a tröszt, több mint hatmillió forintos költséggel. A szálló­ban 250 bányászt helyeznek el, lesz a szállóban klubterem, társalgó és 1000 személy szá­mára meleg ételt biztosító konyha étteremmel. Az ipari beruházások közé tartozik, hogy a vállalat a XVI-os és a XVIII-as akna közötti utat 700 000 forintos költséggel bitumenes kezelés­sel átépítteti. A városban levő utak és ut­cák építését folytatják. Ebben az évben sor kerül a Fürst Sándor, a Petőfi Sándor utcák és a Rákóczi út kiépítésére. Ugyancsak nagyarányú csator­názási munkákat végeznek, va­lamint a múlt évb­en elkészült utcákat rendezik és parkosít­ják, s a végleges közvilágítást is megépítik. Sikeres év után az esztergomi „Úszó falu“ Halászati Termelőszövetkezetben Megyénk egyedüli halászati termelőszövetkezete az esz­tergomi „Üsző Falu." Kevesen ismerik ezt az ősrégi foglalko­zású, tizenhét tagú kollektívát, pedig 1945 január 1-től sok­­sok tonna halat adtak az esztergomi és a környéki piacokra. Sokan nem gondolnak az esztergomi Szigeti-vendéglőben a jó halpaprikás, vagy az ízletes kívántotthal fogyasztása közben arra, hogy a halászok esőben, csípős szélben küzdve a hábor­gó Dunával, fogják a jó falatnak alkalmas süllőket, harcsá­kat, pontyokat, márnákat és halmokat. Méghozzá nem is akármilyeneket. A jó öreg Duna nevelte, kiváló tulajdonságú folyami halakkal kedveskednek ők a halszeretőknek. Mert övéké a határfolyó déli fele a komáromi vasúti hídtól az esz­tergomi hideglelős keresztig. Ezen a hatvan kilométer hosszú, 3 900 holdnyi víztükrön portyázhat az „Úszó Falu” halászgárdája. A négy brigád mo­torosokkal szeli a vizet Esztergomtól Komáromig és vissza. Apáktól, dédapáktól és szépapáktól öröklött szenvedéllyel, lelkesedéssel és nagy-nagy szakértelemmel űzik ezt a szép foglalkozást. És az örök vadász-halász szenvedély az élvezet mellett nagy haszonnal is jár. Az „Úszó Falu" gárdája az elmúlt esztendőben annyi halat fogott ki a vén Dunából, hogy egy-egy halászra 27 mázsa jut belőle. A legjobb eredménnyel a Papp-brigád (Papp Ottó, Gyurics Lajos, Mogyoróssi József és Hendás Ferenc) dolgo­zott. Egyenként 475 munkaegységet téliesítettek. Mivel a zár­számadás szerint egy-egy munkaegységre 76 forintot fizet az „Úszó Falu", a Papp-brigád tagjainak évi jövedelme megha­ladja a 36 000 forintot. A zárszámadás után újabb sikerekben gazdag esztendőre készül az „Üsző Falu” tagsága.

Next