Dolgozók Lapja, 1971. május (26. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-04 / 103. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! 1971. május 4. KEDD AZ MSZMP­ KOMÁROM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXIV. évf. 103 sz. Ara: 80 fillér A munka­­kongresszus h­ árom és fél millió szervezett dolgozó képviseletében gyűlnek ma egybe a főváros Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házának sok fontos tanácskozást lá­tott nagytermében a magyar szakszervezetek XXII. kong­resszusának küldöttei. Az elmúlt hónapok egymást követő nagy belpolitikai ese­ményei, a párt X. kongresszusa, majd a képviselő- és fa­­tanácstag-választások után a szakszervezetek kongresszusa is választ ad majd a kérdésre: hogyan állta ki a próbát a gyakorlatban az elmúlt négy esztendőben folytatott politika? Jóllehet a kérdésre igenlő választ adott, s a cselekvés­re irányította a figyelmet a párt kongresszusa, majd ezt követően a választásokon hazánk felnőtt lakossága, a szak­­szervezeti kongresszus ezek után következő állásfoglalását mégsem tekinthetjük formálisnak. Aki csak egy kicsit szemmel tartotta a kongresszust megelőző szakszervezeti is tanácskozásokat, vagy tanulmányozta a SZOT nemrég nyilvánosságra hozott kongresszusi jelentését, láthatja: a négy esztendő jelentős eredményei mellett a megoldás­ra érett problémák sokaságát tárják majd a kongresszus elé. A kongresszusi jelentés nyilvánosságra hozása is mu­tatja: a Szakszervezetek Országos Tanácsa is akarja tágíta­ni a kongresszusi terem falait, azt akarja, hogy a szervezett dolgozók együtt gondolkodjanak, alakítsák ki véleményü­ket nemcsak a szakszervezetek tevékenységéről, hanem a munkájukat, a mindennapi életüket érintő sok-sok kérdés­ről is. Már a kongresszus előtt a dolgozóknak módjuk nyílt arra, hogy ennek a fontos dokumentumnak az ismeretében lássák el újabb megbízatásokkal képviselőiket. Évekkel ezelőtt, amikor még sok formális voná­s volt a szakszervezeti mozgalomban és nem is rendelkezett a mai önállósággal, szűkebb volt tevékenységének hatóköre és természetesebb megosztottabb, korlátozottabb a felelőssé­ge is. Az elmúlt években azonban megnőtt a mozgalom szerepe, önállósága államunk demokratikus rendszerében. A népgazdasági tervezésben ma már egyetlen lényeges köz­ponti intézkedést sem hagynak jóvá a szakszervezetek vé­leményének előzetes kikérése nélkül: közismert, hogy meg­kapták a szakszervezetek a vétójogot; vannak kérdések, amelyekben nem lehet dönteni egyetértésük nélkül, mások­ban anélkül, hogy kikérnék véleményüket. A kongresszusi jelentés bírálja az üzemi demokrácia fejlődését gátló vezetői magatartást, munkamódszereket; javasolja az iparágak, az üzemek közötti bérarányok felül­vizsgálatát; intézkedéseket javasol a vállalati nyereség hajszolásból eredő áremelések ellen épp úgy, mint a szo­ciális intézkedések, beruházások elhanyagolása ellen; munkásszállók építését, a régiek korszerűsítését, stb. Egy­oldalú lenne azonban a szakszervezetek szerepének növe­kedését csak az érdekképviselet nézőpontjából szemlélni. A mozgalomnak ugyanennyire fontos feladata, hogy segí­tője, szervezője legyen az építő munkának, a szocialista munkaversenynek, a dolgozók szakmai képzésének, kultu­rális nevelésének. Kezdeményeznie, támogatnia kell min­den olyan tevékenységet, amely közvetlenül vagy közvetve eredményesebbé teszi az építő munkát és megteremti az alapot a dolgozók élet- és munkakörülményeinek további javításához. Minden jel arra mutat, hogy a kongresszus egyik köz­ponti kérdése lesz az üzemi és a szakszervezeti demokrá­cia továbbfejlesztésének témája. A demokratizmus erősí­tését szinte mindenütt igényelték a kongresszust előkészí­tő tanácskozások felszólalói. Ma már minden feltétel adott ahhoz, hogy növeljük a dolgozók részvételét a vállalati gazdálkodásban, a döntések kialakításában. Feladat szakszervezeteken belüli demokrácia növelése, erősítése is,­­ Sok helyütt ugyanis csak a választott szervek hatásköre bő­vült, csak a képviseleti demokrácia fejlődött. Pedig lega­lább ennyire fontos a közvetlen demokrácia fejlődése a dolgozók tevékeny bekapcsolódása a szakszervezeti mun­kába. A szakszervezeti közvélemény nem szenzációs döntése­ket vár a kongresszustól, hanem reális értékelést a végzett munkáról és olyan munkaprogramot, amely egységbe fogja a három és fél millió szervezett dolgozó törekvéseit, erőfe­szítéseit, s tág teret ad az alkotó kezdeményezéseknek. zeretettel üdvözöljük a kongresszus valamennyi résztvevőjét, — köztük — a külföldi testvér szakszer­vezetek képviselőit - és sok sikert kívánunk fele­­lősségteljes megbízatásuk teljesítéséhez! S i „Lilla van itt” Parádés győzelem! Mai számunkban: Színpompás seregszemle megyénk városaiban, falvaiban Gyorslista a lottó jutalomsorsolásáról 1-3 old. 4. old. 6. old. 7. old. Színpompás seregszemle megyénk városaiban, falvaiban A szombat reggeli — őszre országos jelentőségű termékü­ Milliónyi apró ötlet ked- izmus leninizmus, a szoci­­gg két az autóalvázat hozták el vesség jellemezte a fiatalok alizmus és a nemzetközi mun­emlékeztető — idő sem tartot­ta vissza az ünnepre felkészült dolgozókat. Az egész megyé­ben megtartották a május el­sejei felvonulás­aikat. a felvonulásra. Az élelmiszer­ menetét. A Tanítóképző Inté­­kásszolidarítás ügye mellett, ipar dolgozói „nyakláncként" zet hallgatói például kézen­ , kolbászt, címerként óriáskif­ fogva vonultak fel a kisdobo­ /\ ()tUdTOM ()(Ul­lit mutattak be. A Komárom­sokkal megyei Építőipari Vállalat egy tatabányai magasház ma­kettjével színesítette a mene­tet. A szolgáltató szövetkeze­tek, a Praktika, a fodrászok, és . . „...Az SZTM töb­b mint négyezren voltak az Az üzemek sorát a SZIM utcák(>n ^ ^ délötti­i órákban, felvonulók és néze­lődik egyaránt. A menet a Maró gépgyárának nyitották meg. S rendre ér­tek­ a rrasuKa, a hoaraszok, es­keztek a díszemelvény elé az Martirok útjáról vonult a 16.­­ . . . , k dolgo­­zomái­ a megye és a város vezetői, a többiek szintén mesterségük üzemelt. h • . . . , kai-ligetben emelt tribünhöz, köztük Havasi Ferenc, az jelképeivel jöttek el az an- 7­olnak l °‘v ' Az oktatási intézmények u-én-MSZMP Központi Bizottságé- népségre, nak tagja, a megyei pártbi- Dorogon ... . , „Tz_. Az oktatási intézmények kép­epségre­ vonult a Ä MIM dolga- viselőit nevelők és tanulók ha-A Szocialista Munka Üzeme zir­^' K ’ . .. . ladtak az élen, elsőként a orok, ifjugárdisták, énekkari gyermekvárosiak. A város an­­tagok ékelődtek be a zászló­ népi rendezvényének elnöksé­­erdővel tarkított tömegbe, De melyben helyet Mokri Pál, az MSZMP foglalt be­ A délutáni órákban színvo­­márom megyei Bizottságának nalas kultúr- és sportműsor titkára, Komárom országgyű­­szórakoztatta a város lakosság lesi képviselője, a város és a gát­­járás párti és állami vezetői s a szomszédos Komarno kép­viselői is, nagy tapssal kö­szöntötte a Kiváló Vállalat és a Szocialista Munka Vállalat a május elseje reggelén végig címmel kitüntetett Gabona fel­­öntötte az utcákat az aranyat vásárló, a két élüzemük, érő eső. Ezekben a percekben Vasöntöde és a Vasbetonelem­ a úgy tűnt, hogy az időjárás gyár, az elismerő oklevéllel esetleg akadályozza a felvő- kitüntetett Nyomdaipari Vál­­lalást. Az eső azonban csak­ falat és a város más üzemei­­hamar elállt és a seregszem­­nek, intézményeinek dolgozóit, se sokszínű virágot bántott. A képviselőit. A menet végén megbeszélt időpontra több újdonságként a helyi autóklub ezer ember érkezett a gyüle- gépkocsisora tűnt fel, lobogó­­kezőhelyekre. A Május 1. Ru- díszben. A kocsisor hagyár dorogi üzemének dől- dudaszóval állt meg a harsány dísz­j , , gozói gyáruk névnapját is kő" tribün előtt, úttörők szabad­dolgozói öntudatos­an fogad- szöretve pattogó ritmusú moz-­tak az emelvényhez, s virág* tak lesi. az őket megillető udvoz­­galmi dalokat énekeltek a vá* csokrokat nyújtottak át az el­A szocialista brigádok rakozás perceiben nökség tagjainak. Ezután a sokaságot lehetetlen felsorol­­ni. A seregszemle bizonyította, hogy a város életében milyen fontos és nagyszerű szerepet játszanak a nődolgozók. Nem akadt egyetlen üzem, vállalat, intézmény vagy hivatal, ahon­nan hiányoztak volna a nők. A felvonulási köszöntőből sok női szocialista brigád és ki­váló nődolgozó nevét ismer­hettük meg. Tatabányán táttság első titkára, Kreszner László, a megyei tanács vb elnöke, Budai Károly, az SZMT vezető titkára, a me­gyei párt-vb tagjai, a fegyve­res testületek, a különböző társadalmi szervezetek, üze­mek vezetői és képviselői vo­nultak az ünnepi men­­t élén. Ezután elfoglalták helyüket a dísztribünön, ahonnan kö­szöntötték a másfél órán át vonuló, legalább 25 ezer fő­nyi tömeg színpompás árada­tát. A nagy felvonulás első cso­portját a Tanácsköztársaság veteránjai alkották. Ezután a mozgalmuk évfordulóját ün­neplő lelkesítő úttörők és kisdobosok felvonulásának le­hettek tanúi az ünnepség a szemerkélő eső ellenére is résztvevői. A különböző nem- sok ezer ember köszöntötte a retek népviseletébe öltözött pajtásokból álló tánccsoport ügyes produkciót nyújtott a díszemelvény előtt. A cementgyáriak üzemük kicsinyített mását hozták, kéményekből füst szállt a so­­­rok fölé. A felirat azt hirdet­te, hogy a Szocialista Munka nemzetközi munkásosztály ünnepét. A város utcái, köz­épületeit, lakóházai fellobo­gózva várták ,a felvonulók ti­tka ki­’cikádját. A parkok-címet, megszerzett XI­a akna Esztergomban ______ A művelődési ház előtt fel­­hűvös idő ellenére is majálist­ban üdén pompáztak a tavasz sorakozott fanfárosok jelezték, hangulatot teremtett az ideig­­első virágjai. Már a kora rég- hogy a délelőtt tíz megkezdődött felvonulás órakor lenesen hazánkban állomásozó el- egyik szovjet alakulat fúvós­­beli órákban zeneszó ébresz­tette az esztergomiakat, érte a dísztribünt. A díszes­ zenekarának térzenéje, a szí­­nesség tagjai, amelyet a járás nős­ tarka, táncos műsor, s vezetői, szovjet vendégek, va- liget fái közt elhelyezett b v­­a­lam­int" a kitüntetett dolgozók fék körüli forgatag, és a munkásmozgalom vele- A szőnyi pártklubban déle­lőtt ünnepséget rendeztek, az úttörők műsorának bemutató­jával, délután sportműsor szí­nesítette a község ünnepi rendezvényei­t.^Előző nap a de­„„ „ .­­T . . , lutáni órákban az alakuló ün* ra menete­t. Nehez volna meg­ népi tanácsülés már a május ránjai alkottak, a dísztribün­ről köszöntötték a felvonuló­kat. Elől az ifjúság haladt, út­törők, gimnazisták, majd a különböző üzemek hosszú b­­elseje felemelő hangulatát előkészítette. A komáromi Dobi István térin, melyik üzem felvonu­lása­­ volt a legszebb. Az erő­mű, a Volán 18-as számú vál­lalatának dorogi üzeme, a­ho- Gyermekvárosban is sokáig régi kiskereskedelmi vállalat, emlékezetes marad ez a nap, a bányagépgyár, az anyagét- m­elynek fényét tábortűz J és látó üzem a Fémmunkás Vár- tűzijáték emelte. Az almásfa­­lalat dorogi gyáregysége, s le- fi 01 főtelepen is barát le­hetne sorolni a többi gyár fel- “Ti,,TM!, f ^ ^­­ “ ,,, ma­ ius köszöntése, délután el­vonuló dolgozóinak menetet, dekes .sportrendezvényekkel. Mind mind egy-egy vörös vi- este színházi előadással. tág volt ez a munkásosztály — nagy nemzetközi ün­nepenek Oroszlávylottl­ Gyára cím birtokosai halad- Pontosan ti 2 órakor nak a menetben. Az aknámé- szólaltak a katonazenekar dorogi*­raokjában leítők nehéz munkájuk szín fanfárjai és elindult a dolgo­t.erőt, egy vágatot építettek zók ünnepi menete. A sor elé- Több mint egyórás menet a városi tanácsnál felállított fel a menetben gördülő teher­­jé,r a város vezetői haladtak, haladt végig a járási székhely díszemelvény előtt vonult fel autóra. A Komárom megyei majd az iskolások üde, tarka utcáin, hitet téve a szabadság at ünneplő tömeg, ahol a vár Fémipari Vállalat munkásai ser­ege következett. gukért küzdő népek, a msrx­ (Folytatás « 3. ok­om.) Úttörök a tatabányai menet élén A Cement- és Mészművek ötletes makettje Esztergomban a Városgazdálkodási Vállalat dolgozói magas­ra emelték szakmájuk jelképét, az örökzöldből font koszorút

Next