Dolgozók Lapja, 1979. november (32. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-13 / 265. szám

2 A „Túszakció" politikai verü­letei Teherántól Washingtonig Hétfőn immár második he­tébe lépett a teheráni „túsz­akció”­­, s végső kimenete­létől függetlenül görgő folyamatokat lavinaként indított el Irán belpolitikájától az iráni—amerikai, a palesztin— amerikai kapcsolatokon át az egész amerikai belpoliti­káig. Nézzük először Irán belpoli­tikáját, azaz a forradalmat. Amikor Khomeini átvette a hatalmat, támogatta az iráni paraszt, a munkás és az ér­telmiség, sőt a tőkét képviselő, burzsoá kereskedő is. Sajátos szövetség alakult ki a vallás, a népi tömegek és síita a burzsoázia között, amelynek nyomán egyrészt a főleg val­lási vezetőkből alakult forra­dalmi kormány, másrészt a hajdani polgári ellenzék egyik kiemelkedő alakjának, Bazargannak a személyén át koalíciós irányítást vélhettünk felfedezni Iránban. A kezdeti lelkesedés összhangját azon­ban hamar követték nézetel­térések, a forradalom továb­bi irányáról, a politikai-tár­sadalmi tartalomról. Az isz­lám köztársaság arculatáról más volt a véleménye Kho­­meininek és más Bazargan­nak, pontosabban az általuk képviselt erőknek. Az egyik oldalon állt a fanatikus sza­kítás mindennel, ami a sah rendszerében volt. A másik oldalon nemzeti megbékélés, mérséklet, az egyenlőség és igazságosság nevében hirde­tett iszlámosítás helyett a ré­gi szerkezeti struktúrákat meghagyó, mielőbbi stabilitás volt a program. Ez az oldal megbukott. Bazargan többszö­ri nekifutás után lemondott. S amikor Khomeini elfo­gadta Bazargan lemondását, röviddel utána következett az a „túszakció", ami egycsapás­­ra ismét a világpolitikai ér­deklődés középpontjába állí­totta Teheránt, ezúttal egyéb vonatkozásokkal együtt. Az iszlám forradalmi ta­nácsnak ugyan­ elfogadható programja van — népszava­­­zás az alkotmányról, elnök- és parlamenti választások előké­szítése, társadalmi, gazdasági átalakítások, ezen belül a mezőgazdaság fellendítése, sürgős népjóléti programok beindítása, külpolitikai téren fokozott szolidaritás az isz­lám országokkal, illetve zsarnokság ellen küzdő népek­­­kel — azonban úgy tűnik, eh­hez a programhoz a felhasz­nált eszközök nem a legmeg­győzőbbek. Semmiképpen sem szolgálja a nemes célokat a luszakció. Washingtonban szinte v­álság­­helyzet alakult ki. Carter, el­nök szombaton elrendelte mindazoknak az iráni diákok­nak az Egyesült Államok­ból való kiutasítását, akiknek tartózkodási engedélye az Amerikai bevándorlási törvé­nyek szerint rendezetlen. Amerikában legalább 50 000 Iráni diák tartózkodik, s kö­zülük a feltételezések szerint sokan megszegték az amerikai beutazási és bevándorlási ren­delkezéseket. Elgondolkoztató az a hír is, miszerint mind Washington­­­ban, mind az Egyesült Álla­mok más városaiban valnak az Irán-ellenes szapp­meg­mozdulások. A rendőrség köz­lése szerint az összetűzések már halálos áldozatot is kö­veteltek, egy iráni diák a Co­lorado állambeli agyonlőtt egy fiatal Denverben ameri­kait, s két továbbit­­ megsebe­sített. Tény, hogy Carter a ka­tonai közbeavatkozásról már lemondott, a diplomatákat diplomáciai úton akarja ki­szabadítani, amire viszont Te­herán semmi hajlandóságot­­ sem mutat. Teheránban időközben újabb fejlemény, hogy a túszokat fogva tartó diákok hétfőn öt­napos éhségsztrájkba kezdtek a sah kiadatását célzó követe­lésük alátámasztására, az Iránnal szembeni amerikai politika elítélésének demonst­rálására, s egyidejűleg hang­súlyozták: nem elégszenek meg azzal, ha a sah az Egye­sült Államokból távozik. Re­­za Pahlavinak Teheránban kell felelnie bűneiért. Időközben újabb közvetítő­ként jelentkezett Ziaul Hak. pakisztáni elnök, azonban ez a kísérlet­­ sem kecsegtet legkevesebb eredménnyel, an­n­­ak ellenére, hogy Iránnak Pakisztánnal jók­ a kapcsola­tai. Khomeini közben visszavo­nult Qum városába, hogy pi­henjen; itt fogadta Bugnilit, a Vatikán Annibale küldöt­tét. Hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok Iránt kato­nai intervencióval és gazdasá­gi blokáddal fenyegeti. Egyút­tal elutasította azt a javasla­tot, hogy a pápa közvetítsen a sah ügyében, ragaszkodik ah­hoz, hogy a nép ítéljen Reza Pahlavi felett. Szadat még a múlt hét vé­gén felajánlotta a volt" "iráni sahnak, hogy repüljön az elnöki különgépen Kairóba. Állítólag a sah ezt a meghí­vást el is fogadta, amint egészségi állapota lehetővé te­szi az utazást, Egyiptomba re­pül. A tisztázatlan iráni esemé­nyek között szerepelnek hí­rek a nemzetiségi politikáról is. A legújabb: megölték Irán Kurdisztán tartományának csendőrparancsnokát. A me­rényletet a parancsnok egyik kurd tisztje követte el. Részle­tekről nem érkezett jelentés. Bárhogy is végződik a „túsz­­akció", tény, hogy Irán szerzett vele újabb, az nem isz­lám köztársaságért lelkesedő híveket, s bármit­­ tesz Car­ter, nem járul hozzá az újabb választási harcok sikeréhez — jóllehet ezen kívül is számos tényező szól ellene az ameri­kai közvélemény szerint. — vvér — AZ ÉPÍTŐIPARI SZÁLLÍTÁSI VÁLLALAT GYŐRI SZÁLLÍTÁSI ÜZEMEGYSÉG TATABÁNYAI KIRENDELTSÉGE egy garázsmestert és két szervizmunkást keres felvételre JELENTKEZNI LEHET: ÉPFU Kirendeltség Tatabánya II., Búzavirág u. 6838 Cement-és Mészművek Lábatlani Gyára pályázatot hirdet fejlesztési csoportvezetői éstink munkakör betöltésére Jelentkezhetnek: Műszaki Egyetem gépészmérnöki karán végzett fiatal szakemberek. Jelentkezést a gyár személyzeti és oktatási osztályára kérjük. Címünk: 2511 Lábatlan, Pf. 17. 6621 DOLGOTOK LAPJA Egy genfi konferencia A svájci konferencia-város­ban hétfőn összeült a Namíbia jövőjével foglalkozó nemzet­közi konferencia. A tanácsko­zás az ENSZ égisze alatt, dr. Kurt Waldheim főtitkár ja­vaslata alapján kezdődött meg; a téma a világszervezet törté­netének egyik legrégibb, szün­telenül visszatérő kérdése. Több mint egy évtizede szinte nincs közgyűlési ülésszak, amelyen ne hoztak volna ér­vényes határozatot arról, hogy Namíbia, vagyis Délnyugat-Af­­rika helyzete tarthatatlan, hogy ezt a hatalmas földdara­bot a pretoriai rezsim teljesen jogtalanul tartja katonai meg­szállása alatt és kezeli gyar­mataként. A mostani genfi konferencia egyik konkrét témája: ötven kilométer széles és ezer (!) kilométer hosszú demilitari­­zált övezet létrehozása, rész­ben az angolai határ mentén. Az indítványt még a néhai Neto angolai elnök tette. Ne­ki is, mai utódainak is sok­szor kellett szembenézniük Na­míbia irányából dél-afrikai szárazföldi- és légitámadással. Legutóbb néhány nappal ez­előtt követelt számos halálos áldozatot ilyen barbár akció. A fegyvermentes övezet probléma lényegét természete­­­sen nem érinti. De a pretoriai magatartásra éppen az a jel­lemző, hogy még egy ilyen na­gyon korlátozott célú tanács­kozásra is vonakodik­ elmenni. Talán nem utolsósorban azért, mert a Genfben magát kép­viseltető öt nyugati hatalom (USA,­Anglia, NSZK, Kanada, Franciaország) közül akad olyan, amely sokkal többet tö­rődik Pretoria érdekeivel, mint az elnyomott namíbiai nép jö­vőjével. Harmat Endre Fogyasztási szövetkezetek kongresszusa a Kremlben Hétfőn Moszkvában, a Kremlben megkezdődött szovjet fogyasztási szövetkeze­­­tek X. kongresszusa. A 62 mil­lió szövetkezeti részjegytulaj­donos képviseletében több mint másfél ezer­ küldött tanácskozik a fogyasztási szövetkezetek munkájának eddigi eredmé­nyeiről, a további fejlesztés fő irányvonaláról. A fogyasztási szövetkezetek elsősorban a falusi lakosság és a kisebb települések ellátásá­ban töltenek be igen fontos szerepet a Szovjetunióban, de nagy fontosságú termelő- és felvásárló tevékenységük is. A szövetkezeti áruházak, étke­zők ma mintegy 155 millió embert szolgálnak ki, a több mint 368 ezer szövetkezeti áruház, üzlet az ország kiske­reskedelmi forgalmának csak­nem egy harmadát bonyolítja le. A kongresszuson számos or­szág képviselteti magát. A ma­gyar küldöttséget Szlamenicky István, a SZÖVOSZ elnöke ve­zeti. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT: Az USA nem vásárol olajat Irántól Caut £­ T,.i..’per­kai..elnök hét­főn személyesen is bejelen­tette,­,.hogy az­­ Egyesült Álla­mok , leállítja az olaj vásárlá­sát Iránból. Az,, elnök a tv­és rádióhálózatok által egye­nes adásban közvetített nyi­latkozatában figyelmeztetett: a döntés­ nehézségeket okozhat az ország energiaellátásában, ezért, a kormánynak és a tör­vényhozásnak további olajta­­karékossági intézkedéseket kell hoznia. Az­­ elnök mindenesetre a helyzet­ nehézségeit hangsú­lyozta és felhívta a lakossá­got, csökkentse energiafo­gyasztását, hogy megbirkóz­hassan­ak a nehézségekkel. Carter ismét arról beszélt, hogy a teheráni nagykövetsé­gen fogva tartott túszok biz­tonsága az elsőrendű. Véle­ménye szerint „elfogadhatat­lan” követelést állítottak Washingtonnal szemben a nagykövetség elfoglalói, akik — mint ismeretes — az Egye­sült Államokban volt­­ak kiadatását tartózkodó követelik. Nyolc nap után ez volt az első alkalom, hogy az elnök személyesen foglalkozott a nyilvánosság előtt az iráni helyzettel — miután mind több bírálat érte állítólagos „gyengesége” miatt. 1379. november 13., kedd Ár- és béremelések Bulgáriában Bulgáriában vasárnap este átfogó bérrendezés és számos árucsoportra kiterjedő áreme­lési programot jelentettek be. A határozat értelmében no­vember 12-től emelkedik a ke­nyér, a tej, a különböző tejter­mékek, a sertés, a baromfi-, és a marhahús, valamint külön­böző egyéb hentesáruk, a cu­kor, a rizs, az étolaj, külön­böző zöldség- és gyümölcs­­konzervek,­­kompotok, továbbá a szeszes italok ára. Az áreme­lés mértéke az egyes élelmi­szerfajtáknál különböző, a sze­szes italoknál átlagosan 45 százalék. Ugyancsak november változik több építőanyag 12-től ára is. Az áremelés mértéke itt átlagosan 40 százalék. December 1 -től emelkedik az áramszolgáltatási és a fűtési díjszabás, a meleg víz, a barna­szén, és a brikett ára. Január 1-től drágább lesz 1980. a postai díjszabás,­­ és emelik egyes sajtótermékek árát. A mozi- és színházjegyek ára idén december 1-től emelke­dik. Az áremelések negatív hatá­sának ellensúlyozására a hatá­rozat előírja a bérek és a kü­lönböző szociális juttatások jelentős, átlagosan 25-30 száza­lékos emelését, a minimumbér az eddigi 80 leváról 100 levá­­ra, a kezdő diplomás szakem­berek alapfizetése egyes kate­góriákban az eddigi 105 levá­ról 155 levára, más kategóri­ákban az eddigi 92 leváról 135 levára emelkedik. Lényegesen magasabb lesz a családi pótlék (egy gyermek esetén az eddi­gi 5 leva helyett 15 leva, két gyermek esetén az eddigi 20 leva helyett­ 40 leva, három gyermek esetén az eddigi 55 leva helyett 85 leva), az egye­temisták ösztöndíja és a nyug­díj. Bevezetnek több új szo­ciális juttatást is. A három éven aluli gyermeket nevelő anyák a családi pótlékon és egyéb eddig is folyósított se­gélyeken kívül havonta tíz le­va pótsegélyt kapnak, s ugyan­csak havi tíz leva ösztöndíjat kap minden, 16. életévét betöl­tő diák, aki eddig valamilyen okból semmilyen ösztöndíjat nem kapott. A felnőttek ellenállnak Kampány Kínában a nikotin és az alkohol ellen A kínai fővárosban egy idő óta új kampány folyik, ezúttal a dohányzás és az alkoholfogyasztás ellen. A mozikban állandó műsoron van a dohányzás ártal­mairól szóló film, s az egyik utcai hirdetőtáblán a következő rés olvasható, figyelmezte­„Egyetlen csepp nikotin elegendő há­rom ló megöléséhez”. A hivatalokban feltűntek „tilos a dohányzás” jelzé­­­sek s a gyárak és az üze­mek hirdető tábláin a leg­gyakoribb jelszó az, hogy a dohányzás és az alkohol­­fogyasztás elutasítása hosszú élet legfőbb biztosí­­­téka. A kampány a jelek szerint ért el bizonyos si­­kert a középiskolás fiatalok körében. Miután a középis­kolákban ismét betiltották a „kulturális forradalom” éveiben megengedett do­hányzást és az alkoholfo­g_____________ gyasztást, a kampány szer­vezői szerint lényegesen megváltozott a helyzet korábbihoz képest, amikor a is a diákok nyolcvan szá­zaléka dohányzott rendsze­resen és fogyasztott szeszes italt. Most mindkét káros szenvedély kiszorult az is­kolák falai közül, de arra nincs statisztika, hogy fiatalok az iskolán kívül is a tartózkodnak-e a doh­ány­­zástól és az alkoholtól. Bevallottan kudarcot szenvedett a dohányzás és az italozás elleni kam­pány a pekingi felnőttek körében. A szervezők sze­rint a sajtóban a rádióban és a televízióban kampány hatására a folyó fel­nőttek egy része ideig-órá­­ig lemond ugyan a do­hányzásról, vagy az alko­holfogyasztásról, de rövid idő múlva ugyanott foly­tatja, ahol abbahagyta. Budapest hidjai • A 100 éves magyar hídépítés története 1. Már csak egy emléktábla Reggelente egy ország hall­gatja a rádiót, hol van torló­dás a budapesti Duna-hidakon. Hiányzik a Petőfi-híd nagyon, amióta átépítik, ugyancsak torlódnak a járművek a többi ötön. Előtte meg a Margit-hi­­dat kellett a megszokott for­galom elől zárva tartani. S ak­kor sem volt könnyű, amikor a Szabadság-hidat hozták rend­be. És — ha az építők elkészül­nek a Petőfi-híddal — követ­kezik az Árpád-híd, kiszélesí­tik, hogy­­ megfelelhessen az egyre növekvő forgalomnak. Fontosak ezek a budapesti Duna-hidak, napról meggyőződhetünk róla, napra Nem­csak a főváros két részét, Pes­tet és Budát kötik össze, ha­nem az ország két részét: Du­nántúlt a Dunán-innennel, az Alfölddel, a Tiszántúllal, Sza­bolccsal. Amikor harmincöt esztendővel ezelőtt valamennyi Duna-híd pilléreire és szerke­zeteire felszerelték a fasiszták az ekrazitkötegeket, jól tudták, hogy mit cselekszenek. Nem­csak a hidakat akarták ezzel elpusztítani, hanem az orszá­got is kettészakítani, tönkre­tenni: ha nekik takarodniuk kell, semmi se maradjon utá­nuk. És ha ma áll mind a hat budapesti Duna-híd, az bizo­nyítéka annak, hogy az alko­tás, a munka erősebb a pusztí­tásnál. Történetünk a százéves magyar hídépítés krónikájának legfényesebb lapjaira kívánko­zik. M­eg­k­ezdőd­i­k a hídcsata Először egy olyan hídról kell szólni, ami nincs. Budán, a Bem rakparti csupán egy tábla kőmellvéden emlékeztet rá: „Ezen a helyen állott Kossuth-híd. Dolgozóink hősi­­ és önfeláldozó munkája 8 hó­nap alatt építette a fasizmus által esztelenül elpusztított Du­­na-hidak ideiglenes pótlására. 1946. január 18-án, a fasiszták utolsó budapesti hídrobbantása első évfordulóján adták át forgalomnak. Nemes feladatá­a­­ak betöltése után 1960-ban le­bontották”. Miért kellett lebontani egy hidat? Azért, mert tönkre­ment, elöregedett. 1945 márciu­sában — még nem is szabadult fel az ország egész területe —, amikor hozzáláttak a tervezés­hez, már tudták, hogy csak ideiglenes jellegű állandó hi­dat között lehet ilyen körülmények építeni. A hangsúly azonban az állandón volt. A hitleristák nemcsak a buda­pesti Duna-hidakat, hanem a szélesen hömpölygő folyamon átvezető valamennyi hidat fel­robbantották. A szovjet hadse­reg egységei pontonhidakat épí­tettek, illetőleg ahol lehetett — például a Szabadság-hídon vagy a Margit-hídon — pon­tonelemekkel pótolták a hiány­zó hídszelvényeket. Ezek azon­ban nem állhattak ellent egy jégzajlásnak, amellyel a követ­kező télen okvetlenül számol­ni kellett. Megindult tehát a harc a felszabadult ország el­ső hídjáért. Ahogy akkor, mai fülnek talán kissé fellengzősen hangzónak mondták: m­egkez­­dődött a hídcsata.. Abból, ami volt az első teendő: a híd helyé­nek megválasztása, vagyis az ütközet helyének kijelölése. A lehető legegyszerűbben jártak el. Megnézték, hol a legkeske­nyebb Budapestnél a Duna és elhatározták, hogy oda nyolc végleges pillérre ideiglenes fa­hidat építenek. A pillérek el­lenállnak majd a jégzajlásnak, a fahíd építése viszonylag gyorsan megy. Csakhogy má­jusra, amikor már dolgoztak, építették a pilléreket, de még fogalmuk sem volt, milyen Épül a Kossuth-hia

Next