Dolgozók Lapja, 1982. február (37. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-09 / 33. szám
Markáns arcélek Mióta gyakoriak a televízióban a régi Hollywoodi filmek, egyre ellenszenvesebbek lesznek számomra a bennük szereplő ,,kemény fiúk”. Akik megtalálhatók az újabb nyugati filmekben is, legtisztábban azonban az amerikai filmváros prezentálta őket. A hollywoodi átlagfilmekben legkristályosabb megjelenési helyük és idejük: legénylakás, éjfél után. Keményfiú, többnyire csodakocsin, hazaérkezik egy estélyről. Egyedül, mert a társaságban lerázta magáról a legszebb nőket is. Frakkban, vagy szmokingban érkezik, fölkattintja a villanyt. Faburkolat, rusztikus stílbútorok, bőrgarnitúra. Bársarok. Keményfiú estélyiben whiskyt tolt magának. Jeget tesz bele. Szódát. Némaság. Csak a szóda sziszeg. Erőteljes, kemény sugár. Férfias. Keményfiú ajkához emeli a metszett kristálypoharat. Iszik. Nézi magát a tükörben. Markáns vonásait, kemény arcélét, szigorú szemöldökét, tökéletesen ápolt haját és bajuszát, keskeny csukott száját. Arany cigarettatárcát vesz elő, rágyújt. Arany öngyújtóval Mélyen beszívja a füstöt. Lassan kifújja. Bodor füstfelhő lengi körül tükörképét, melyről mély megvetés sugárzik. Megvetése mindennek szól, ami nem erős whisky, pácolt dohány, bőrgarnitúra, szmoking — szóval férfiasság. Ugyanez westernben: whisky az öntésnél, cowboyöltözék, pisztoly. Kemény az ökle, csípőből tüzel, megvédi a nőt, akit molesztálnak. De, akit otthagy, mert ő keményfiú. Csak a lova és a colt. Meg a whisky. Mindkettő csak hasonszőrűek közt érzi jól magát. A szmokingos a klubban, a cowboy a kocsmában. Csak itt alakulnak ki emberi kapcsolataik. Ahol mindenki tiszteletteljesen megveti a másikat. Együtt isznak, füstölnek, unatkoznak. Szemük sarkából figyelik egymást: nincs-e valami új, a férfiasságot növelő szerelése, gesztusa, szava. Hogy átvehessék, utánozhassák. Még férfiasabb keményfiúk lehessenek. Asszony, család, gyerek nélkül. Mert az nem férfias. A munka sem. Sosincs állandó foglalkozásuk sem a klubtagoknak, sem a tehenészeknek. Csak alkalmi elfoglaltságot vállalnak. Jó fizetségért. Kockázatos üzletet, nyaktörő kalandot. Féllábbal avagy a sírban. Ettől kemények ezek a fiúk.börtönben. Pedig gyengék. .Nem merik vállalni az élet nehézségeit. Nem mernek vállalni semmiféle felelősséget, semmiféle gondot, kötelezettséget. Meghátrálnak a munkavállalás felelőssége, a családfenntartás gondja, a gyermeknevelés nehéz feladata elöl. Ezek a kemény fiúk — gyávák. Megfutnak az élet nehézségei elől, amely csak verejtékes munkáért.ad kevés kenyeret. S a kenyérgond gyakran megmérgezi a családok életét, nehezen lehet csak megmenteni a felborulástól a kis közösség csónakját. És ezer veszély, betegség leselkedik a gyerekekre is, míg felnőnek, saját lábukra állnak. S akkor sem az elnyűtt szüleiknek lesznek majd hálásaik, nem őket bámulják mindennapi hősiességükért, hanem a keményfiúkat. Akik közül a hollywoodi filmekben mindig ott lábatlankodik egy-két rajongó, bámuló fiatal Örül, ha tüzet adhat, ha megtörölheti a csizmáját, foghatja a ló kantárszárát. S közben eltanulja, hogyan kell igazi keményfiúnak lenni. Mert ő is az lesz, ha megnő.................................... Ennyit a markáns arcélű, hódító, szívtipró, férfias keményfiúkról. Azért foglalkoztam kissé részletesebben velük, mert egy kritikus legutóbb erősen ostorozta az egész magyar kritikát. Hogy csak úgy általában lenézi a giccset, a westernt, a sci-fit. Ha nem indokolja konkrét elemzéssel, miért ítéli el őket, mi az, amit ártalmasnak tart bennük. Nos, az elmondottakért tartom ártalmasnak a kommerszfilmek keményfiú típusát. Akikről egyébként filmenként is megmondtam a véleményemet annak idején. Mert nem kenyerem az alaptalan általánosítás. Most azonban, hogy ömlesztve kapjuk az ilyen filmeket egy-egy színész életművének bemutatása ürügyén, kénytelen voltam általánosítani. Ingrid Bergman, Humphrey Bogart vagy bárki más akármelyik filmje_______________ ben tanulmányozhatjuk a keményfiúk típusát. Nem hiányoznak egyetlen hollywoodi filmből sem. Bizonyítékul annak, hogy egy felbomló világ még eszményképekként is csak torz embereket képes felmutatni. Homoródi József De hát A tévé műsorából „Lehet egy kérdéssel több?” (Lakatos Ferenc karikatúrája) DOLGOZÓK NAPJS Felhívás A Komárom megyei Művelődési Központ a Népművelési Intézet jóváhagyásával és a támogatásával 1982. júliusában megyében egyénileg vagy szakkörben dolgozó fafaragóknak tábort szervez. A tábor a tatai Jávorka Sándor Mezőgazdasági Szakközépiskolában működik majd, feladatai között szerepel egyebek között a tatai 9. számú óvoda udvarának a kialakítása. Jelentkezni 1982. március 15-ig telefonon, személyesen vagy írásban lehet a következő címen: 2890 Tata, Váralja u. 4. Komárom megyei Művelődési Központ: Telefon: 169: 528. SI ■ [UNK] ■ 198? február 9., tadd sjMMMWWWmi IMéreeuffelvonásosok az Ódry Színpadán Az Ódry Színpadon Major Tamás osztálya bemutatja Meliére: Kényeskedők és A képzelt beteg c. színművét. A képen: Molnár Ildikó, Németh János, Zillich Beatrix. 1 I! Színház a kis településeknek A Komárom megyei Művelődési Központ kezdeményezése Három évvel ezelőtt, amikor nagy múltú Déryné Szín aház megszűnt, s örökébe a Népszínház lépett, a közművelődésben dolgozók úgy gondolták, hogy a központi színházi jellegű előadások száma ugyan csökkenni, de a produkciók színvonala emelkedni fog. A gyakorlatban dolgozók nagyon hamar csalatkoztak reményeikben. A Déryné Színház jelentős számú előadását a Népszínház a nem megfelelő játszási helyekre való hivatkozással nem vállalta. Ott pedig, ahol továbbra is biztosított színházi előadásokat, nem tudta a színvonalat tartani. Az átszervezés negatív következménye az lett, hogy a kis településeken hiányzott a színházi előadás. Annál is inkább sajnálatos ez, mert általában a kisebb telpülések éppen ez időszaktól kezdődően egyre nehezebben jutottak és jutnak hivatásos vagy amatőr művészek produkcióihoz, szűk költségvetési kereteik, illetve e produkciók megemelkedett árai miatt. A holtpontról 1981-ben a Komárom megyei Művelődési Központ igyekezett továbblépni. A lehetséges megoldás megtervezésénél igen jelentős segítséget nyújtottak az Országos Közművelődési Tanács, illetve az Állami Ifjúsági Bizottság által — éppen e problémák megoldására kiírt — pályázatok. Az e pályázatokból nyert pénzösszegekből tervezte, s indította el Komárom megyei Művelődési Központ a szolgáltatási rendszerét, amelynek legfőbb célja a kis településeken élők, s ezen belül is főleg a fiatalok kulturális ellátásának javítása. Természetesen a művelődési központ e gét nem előzmények nélkül tevékenysétervezte. Szolgáltatási munkájával éppen az utóbbi években egyre több települést látott el ifjúsági és gyermekműsorral, amatőr produkciókkal. Különösen hasznos tapasztalatokkal szolgált Téli Falusi Esték és a nyári Vándor a színház szervezése. A művelődési központ nagyon szűkre szabott lehetőségei elsősorban amatőregyüttesek szerepeltetését tették lehetővé, és sajnos megyénk amatőrmozgalma nem nyújt olyan választási lehetőséget, amellyel több évre színes, változatos műsorokat lehetne biztosítani művelődési intézményeinknek. A pályázatokkal nyert összegekkel viszont a művelődési központ szolgáltatási tevékenységét minőségileg magasabb szinten tervezhette meg ez évre. Mire fordíthatja a központ e támogatásokat? — Az ifjúsági létesítmények és táborok kulturális ellátására, a kis településeken “élő ‘ fiatalok (színházi és hangverseny-látogatásának támogatásaira, a közművelődési szolgáltatórendszer továbbfejlesztésére, és a gyermek- és ifjúsági színházi ^^előadások szervezésére. Az e célokra érkezett összegekből a művelődési központ Komárom megye közel 50 kis településének közművelődését érintő szolgáltatási rendszert hozott létre. Ennek legfontosabb része hogy hat központi településen öt előadásból álló felnőtt- és három előadásból álló gyermekbérleti sorozatot indított. E bérletek a központi település körzeti, vagy városkörzeti településeit is érintik. Az előadásokra a körzetekből autóbusszal kell beszállítani a közönséget. A bérleti előadások és a közönség szállításának teljes költségeit a művelődési központ fedezi. A bérletek árából az előadás mértéke szerint 20, illetve 30 százalékban részesednek a területi művelődési intézmények. Komoly gondot jelentett a művelődési központnak, hogy megfelelő színvonalú előadásokat tudjon biztosítani e bérleti sorozatokba. Ennekben együttműködési szerződést érdekekötött a Győr-Sopron megyei Művelődési Központtal. Fogadjuk a Győr-Sopron megyeiek két saját szervezésű színházi előadását. Ezeken kívül a Komárom megyei Művelődési Központ saját lehetőségeivel létrehoz ebben az évben két színházi előadást, törekedve arra, hogy e színházi előadások kis települések színpadain is előadhatóak legyenek. A színházi előadásokat a győri Kisfaludy Színház művészeivel biztosítja. Mindezek mellett a művelődési központ ügyelt arra, hogy megyénk legjobb amatőregyütteseit is szerepeltesse (Monteverdi Kórus, Bányász Táncegyüttes, KOMÉP Színpad), továbbá megfelelő színvonalú hivatásos produkciókkal is biztosítsa az előadássorozat sikerét. Színesíti még a bérletsorozatot a nyári Vándorszínházon megismert szegedi Kisopera klasszikus vígjáték előadása is. A színházi előadások mellett a szolgáltatási rendszer széles körben igyekszik átfogni és segíteni a művelődési és oktatási intézmények munkáját. A megyei művelődési központban dolgozó szakemberek szerint mindezek mellett e szolgáltatási tevékenység alkalmas arra is, hogy a központ és a területi intézmények együttműködése javuljon. megyei Művelődési Központ megyei tevékenységében természetesen a szolgáltatás csak részterület. Ebben az évben a közművelődési gyakorlatot segítő új kezdeményezések indultak, amelyek megfelelő alapként szolgálhatnak a továbblépésre a korszerűbb közművelődési gyakorlat érdekében. Solecki Szilárd Komárom megyei Művelődési Központ 17. Hemingway MariájaMindegyik kollégám, akivel együtt dolgoztam a „Casablancában”, kiváló színész volt, de a forgatás tisztázatlansága miatt alig tudtuk megismerni egymást. Az biztos, hogy megcsókoltam trumphrey Bogártól, de alig ismertem meg.‘ Barátságos volt és udvarias, de mindig bizonyos távolságot éreztem közöttünk. Megfélemlített. Éppen a „Sólyom nyomában” című filmjét adták a mozikban, amit a „Casablanca” forgatása alatt többször is megnéztem. Azt reméltem, hogy ezen a módon jobban megismerhetem Bogartot. Mialatt a „Casablanca” állóképeit készítettem, csöngött a telefon. David O. Selznik volt a készüléknél, és azt mondta: „Hallo, Maria!” Megvan a szerep: Én voltam Hemingway Mariája! Az „Akiért a harang szól” külső felvételeit a Sierra Nevadában forgatták. Mikor hosszú autóút után elértem a filmes csapat táborát, odajött hozzám Gary Cooper, aki a férfi főiszerepet alakította, ránk nevetett és azt mondta: „Jó napot. Elpirultam zavaromban.Maria!” Szerettem Mariát. Mindent elolvastam, amit Hemingway erről a lányról írt. Napokra bezárkóztam, hogy eggyé váljak Mariával. Mariának Robert Jordánba, az amerikaiba kellett beleszeretnie. És azon vettem észre magamat, hogy a forgatási szünetekben Gary Coopert figyelem, akiben azt a férfit láttam, akibe Mariának bele kell szeretnie. Nem tudtam levenni róla a szemem. Mikor Hemingway visszajött Kínából, megkérdeztem, látta-e már a filmet. „Igen” —, „ötször”. Nagyon boldog vagyok, válaszoltam, hogy ennyire tetszett. „Nem” — mondta. „Bementem, hogy megnézzem, de az első öt perc után már kint is voltam. Kihagyták az elejéről a legjobb jeleneteimet. Később ismét bementem,mert azt mondtam magamnak, meg kell néznem az egész filmet, mielőtt ítélek. — mondta meglepetésemre. Megint láttam valamit, megint kimentem és így tovább, öt fájdalmas látogatásba került, míg az egész filmet megnéztem. Most már tudja, mennyire tetszett a film!" A „New York Times” azt írta: „Hemingway könyvét meggyőzően vitték filmre.” Charles Boyer-val 1943-ban játszottam a „Lady Alquist házában”. Az első forgatási napon a szerelmi jelenetek nagyon komikusak voltak. Meg kellett érkeznem egy pályaudvarra, Boyer-hoz futni, odaadóan a karjaiba omlani és megcsókolni. Valójában egy ládán állt, mert kisebb volt, mint én. És vigyáznom kellett arra, hogy a nagy izgalomban meg ne lökjem a ládát. Charles Boyer volt a legintelligensebb nész, akivel valaha sztegyütt dolgoztam, legis kedvesebb partnereim egyike. Egy évvel később ezért a szerepért kaptam az első Oscar-díjamat. Következik: 18. Válaszúton: • ..." ÉLETEM’ • .* 7 •••• .'■. 7 7 v . -Á ' -• fc • ■ [UNK] ■ Jjfö'. .. ,K. ,^v-ZAA Az „Akiért a harang szól” című filmben Gary Cooperrel