Dolgozók Lapja, 1983. január (38. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-13 / 10. szám

iSSS. Jamilr Tf.. csutárt3k iS •• _í^| Gombát i télen? ! Igen! — A városi ember téli,3 hétvégi kirándulásain, a vidé­­­ki közvetlen környezetében, gyakran találkozik fák olda­­­lán, tüskökön, kidőlt fa törzse-5 ken növő ragadósan nyálkás­­ tetejű gombával, a téli fülőké­­ vel. 3. Akácgombának is nevezik,­­ mert főleg az akác tönkjén for­­­­dul elő. Fagyálló, azaz, ha a gyenge fagy éri, nem károso­­­dik, felengedés után is fo­­­gyasztható. Csoportosan terem, kalapja­­­nak színe rozsdás sárga, kö­­zépen kissé sötétebb. Fontos 3 ismertetőjegye a kalap ragadós 4 nyálkás bevonata, ezért sokan­­ idegenkednek tőle, pedig létfel­ i tételének, fagyállóságának ez­ egyik biztosítéka. Jellegzetes 3 halszaga is segít abban, hogy 3 ne tévesszük össze a sárga kén-3 virággombával, ami viszont 3 mérgező. (Mint a neve is utal 3 rá, a mérgező gomba kénsárga, 3 lemezei olívzöldek.) 3 A téli fülőke tönkje meg­ 3 nyúlt, csöves, a tövénél össze­ 3 nőtt, sok tönk nő ki egy tőről. 3 Felhasználás előtt a tönköt el­­ kell távolítani, mert az szívós,­­ ehetetlen. A gombáról hideg vízzel lemossuk a először lom­bot, és egyéb szennyeződést, majd leforrázzuk, hogy elve­szítse nyálkásságát, utána hi­deg vízzel leöblítjük, szitán vagy szűrőn lecsurgatjuk. Hú­sa kemény, rugalmas, nagyon jó levesnek, pörköltnek, salátá­nak, egyéb gombás ételekhez. Gál Mózes d­e­m­­­o­z­o­ic r . sm » . \ • K­omolyra f­o­rd­ít­va...D­ ­ecember 31-i lapunk utol­só oldalán, szilveszteri hangulathoz illő tréfás aláírás­sal tettünk közzé két fotót, amelyeken Szabó János és Vanya János kéményseprők voltak. (Amint ezen a képen is ők láthatók.) Ismerőseik köré­ben vicctémává váltak. Ezúton kérünk tőlük elnézést. Nem számítottunk arra, hogy lesz, aki az ártatlan mókázást is visszájára fordítja. Ezért most komolyra for­dítjuk a szót, és a kéménysep­rők hétköznapjairól adunk rö­vid tudósítást. A Komárom megyei Ké­ményseprő és Tüzeléstechnikai Vállalat dolgozói évente 40 ezer kéményt vizsgálnak meg, illet­ve tisztítanak ki. Erőművek ké­ményei, szellőzőberendezései és kazánok rendszeres karbantar­tásán kívül lakossági szolgálta­tást is végeznek megyénkben. Korszerű műszerekkel mérik a kémények és különböző tüzelő­­berendezések működésének ha­tásfokát, ellenőrzik a füst szén­dioxid és szén-monoxid tartal­mát. Szépünkön: műszeres léghu­­zatmérés. Cikkünk nyomán Személyi mulasztás nem történt Múlt év december­­ 16-án tettük közzé Baumgertner Ist­­vánné tatai olvasónk levelét. Miért késnek a vonatok? cím­mel. A panaszos azt kifogá­solta, hogy november 25-én késett az Oroszlányi—Tatabá­nya között közlekedő személy­­vonat, így nem érte el a ta­tai csatlakozást. A MÁV ■ komáromi főnökségének illetékese, Szem­­möri Sándor megvizsgálta Tő­panaszt és az alábbiakat hoz­a­ta tudomásunkra. — A kérdéses napon Tata­bánya alsóról, 15.17-kor induló 7934. számú vonat mozdonya közvetlenül az indulás előtt meghibásodott úgy, hogy szolgálatképtelenné vált. Saj­nos az állomáson másik moz­dony nem állt­ rendelkezésre, így azt egy távolabbi vonatról kellett levenni, és Tatabánya alsóra hozni. Ezért a pana­szolt vonat csak 41 perces késéssel, 15.58-kor indulhatott el. A késést az oroszlányi igen szoros fordulóidő miatt nem­ lehetett csökkenteni, akkor a csatlakozási időt sem hosszabbíthattuk meg, mert ezzel további késeteket okoztunk volna. Az utas saj­nos ezért maradt le a vonat­ról. A késést olyan előre nem látható esemény okozta, amit azonnal nem tudtunk elhárí­tani. Személyi mulasztás nem történt, de a kellemetlenségért a levélíró szíves elnézését kér­jük. Zsugorodó kifli? Troli Kalmárt tatabányai ol­vasónk a Dózsakertben lakik, a 60-as számú ABC-bolt kö­zelében Számos alkalommal szóvá tette a bolt és a pék­ség vezetőjénél, hogy némelyik kifli — véleménye szerint — nem felel meg az előírt súly­nak, r­óval kisebb, mint a szabványos. Az 1.30-as kifli sokszor nem üti meg azt mértéket, mint az 50 filléres. a Hogyan lehetséges, hogy se­lejtes kiflik is forgalomba ke­rülhetnek ? — teszi fel a kér­dést olvasónk, amire a Tata­bánya és környéke Sütőipari Vállalat illetékesei válaszol­nak : A levélírót személyesen fel­kerestük és panaszát meghall­gatva a következő intézkedé­seket tettük: mivel a termé­kek osztása kisüzemi osztó­gépen 30 darabonként törté­nik, előfordulhat, hogy hi­bás préselés egy-két termék következtében súlya kisebb lesz ami maga után vonja a térfogat csökkenését is. beszámolóknak az ilyen pék­A árut nem szabad kiadni az üzemből. Mivel ez mégis elő­fordult, a felelős dolgozókat fi­gyelmeztetésben részesítet­tük, és a minőségi bérük 50 százalékát elvontuk. Troll Kálmánt ezekről­ a tényekről levélben is értesí­tettük, aki személyes találko­zásunkkor fenti intézkedésün­ket elfogadta és kielégítőnek tart­ta. Köszönjük a sütőipar gyors és precíz válaszát! Csöpp, csöpp... * Közmegelégedéssel szem­léltük Tatán, a Május 1 úti autóbuszmegállókban elké­szült, a városképbe illő szép utasvárókat. Mindaddig örültünk, amíg a decemberi eső meg nem tréfálta az utasokat. Hiába álltak be az eső elől, vagy ültek le a padra, mert egyik nev­­e nyakára csepe­­gett az esővíz, a másiknak a ruházata lett nedves az ülőkére befolyt esőtől. Nem tudjuk, mi az oka, hogy a fa­rtú tetőn át beesik az eső, de mindenképpen süríősen lapítani kellene a rejtett hibán”. Húsz*­ T,evente Tat­a ...HA ÜLÜNK, HA ÁLLUNK, MINDENÜTT AZUNK. Kresz­vetélkedő Kresz-vetélkedőn részt Komáromban, az vettünk Gyula kollégiumban. A Alpári ver­seny négy izgalmas fordulóból állt, amelyeket a kollégium vezetősége állított össze. Bemelegítésül Kresz-totót töltöttünk ki, majd közlekedé­­­si táblákat kellett felismer­nünk. A harmadik fordulóban szóbeli kérdésekre válaszol­tunk, s végül, jobb feladat egy a legizgalma­keresztrejt­vény megfejtése volt. Ezután eredményhirdetés kö­vetkezett. Egy csapat kapott maximális pontszámot, kettő második helyezést ért el. A nyertesek csokoládét kaptak jutalmul. A többi versenyző sem szom­orkodott, hiszen ők is tapasztalatokat szerezhettek a közlekedés terén. Szeretnénk, ha minél több ilyen vetélkedőn vehetnénk részt. Hamrák Gyöngyi l. oszt. tanuló. Széchenyi I. Közgazdasági Szakközépiskola, Komárom | ^TTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTrT1 Caricin, Sztálingrád, [ Volgograd fiz emlékezések idejét éljük. A te­levízió ismét fel­________ idézi a Don-ka­nyarban történt harcokat és a második magyar hadse­­reg tragédiáját, ahol 1943. január 12-én, 250 ezer ma­gyar katona állt a Don partján, s közülük 1943. má­jusáig csak kb. 40 ezer ember került haza. Mintegy 60 ezer ember maradt szovjet fogságban. A többi? Azok elestek, éhen pusztultak, megfagytak. Miért? Ugyanebben az időben pecsételődött meg, ettől dé­lebbre, a Volga partján a 6. német hadsereg sorsa. Sztálingrád neve örökre belevésődött a történelembe, és a második világháború fordulópontjának számított, amikortól kezdve már csak a vereséget ismerhette meg az ellenség. Sztálingrádot korábban Caricin-nek hívták. A város neve tatár eredetű és „sárga homokot” jelent. A 17. és 18. században fontos kereskedelmi és határvédelmi központ. 1670-be­n Sztyepán Razin parasztfelkelői rövid időre elfoglalják. A városnak 1917. után újra fontos szerep jut, mert november 17-én itt is kikiáltják a szovjethatalmat. Mint tudjuk, ennek a hatalomnak már születésekor védekeznie kellett a belső és külső ellenség ellen. Voltak persze szövetségesei is, a nem­zetközi proletariátus körében. 1918.­­nyarán a magyar Nikii Gyula vezérlete alatt itt alakult meg egy 1200 fős magyar internacionalista csapat, amely aztán Bu­­gyonnij marsall híres lovas hadseregében vett részt a védelmi harcokban. Már 1918 augusztusában Krasz­­nov fehér generális csapatai támadják a várost, majd 1919-ben Gyenikin, külföldről is támogatott tiszti csa­patai indítanak nagy offenzívát. 1920. januárjában szabadult fel aztán a város, és 1925-ben vette fel az­­ acélváros, azaz Sztálingrád ne­vét, mintegy jelképezve azt a szerepet, amelyet ez város az ország ipari fejlődésében játszott. Felépült a a híres traktorgyár, amelyből napi 144 traktor hagyta el az üzemet, hogy segítse az ország mezőgazdaságának szocialista átalakulását. De ezt a fejlődést megszakította a második világ­háború. Miután a németek 1941. telén vereséget szen­vedtek Moszkva alatt, a Kaukázus irányába fordultak, hogy átjutva azon, elérjék a bakui olajmezőket. De útjukat állta a hős város. 1942. szeptember 3-án több mint negyedmi­lliós hadsereggel megkezdik a város ostromát. De a védők szívósan ellenállnak. A­ trakto­rok helyett tankok futnak le a gyártószalagokról, egye­nesen a frontvonalba. Híressé válik Vaszilij Zajcev mesterlövész jelszava: „Nem hátrálunk, a Volga túlsó partján, nincs számunkra hely!” és ama hőstett, ami­kor Pavlov őrmester és maroknyi csapata 58 napig védte a rábízott háztömböt. (A város lakói, utóbb fel­­ajánlásként 58 nap alatt építették fel ezt.) 1942 november 19-én új szakaszba ért a harc, mert ekkor ellentámadásba lendült a szovjet hadsereg és 4,5 nap alatt bekerítette a német hadsereget. A vá­rosban változatlanul tombolt a harc. A pályaudvar például öt nap alatt 15-ször cserélt gazdát. A németek közben a központi kikötőt is elfoglalták, de ezután már csak a „védekezésre futottak erejükből. 1943. januárjában aztán felszólítják a német csapa­tok parancsnokát, Paulus tábornokot a kapitulációra, de Hitler nem járul hozzá, így tovább folyik a pusztí­tás. Végül aztán február 1-én megtörténik a fegyver­­letétel 140 ezer német katona pusztult itt el. 91 ezer, köztük 24 tábornok, vonult hadifogságba. Most másfél éve, módomban v­olt ebben a városban, — mai nevén Volgográdban — járni. Szinte feleleve­nedett lelki szemeim előtt az az idő, amikor ez a vá­ros, a Volga folyó innenső partja volt a végső határ. Szemben a szállodánkkal a pályaudvar. Mellettünk az állami áruház pincéjében Paulus utolsó hadiszállása volt. 100 méterre tőlünk a központi kikötő, amelyet a túlról jövő csapatok elsőnek rohammal visszafoglaltak. Jártam a Pavlov-háznál és annál a ma­lomnál, amit örök mementóként, eredeti állapotban hagytak. És Mamajev-kurgán, a várost uraló magaslaton is jártam, a aminek minden rögét vérből és vasból gyúrták. Sok­szor rohamozta meg ezt a magaslatot az ellenség, 1919-ben is, 1942-ben is. Ma ez egy emlékmű-komple­­xum, a tetején „a haza megvédésére hívó anya” 86 méteres szobra. A pantheonban, Schubert zenéje hall­ható, és örök láng világítja meg a falak vörös lobo­góit, amiken tízezer elesett szovjet harcos neve szere­pel. Áldozatuk nem volt hiábavaló, mert tudták, hogy a szülőhazájukat védik. És ma, 30 év múltán. Caricin—Sztálingrád—Volgog­rad, az ősi város, ismét virágzik. A lakosság száma immár túllépte az egymilliót, és épül a 80 kilométer hosszúságú — várost átszelő — metró is. Olbricht Vilmos Komárom lUiiUiiiiUUUiUUlUUUililiUUUUUUiUUUlU‘UC 3 Válasz az olvasónak Egyeiire nem épü­l meg az összeköté­s! Magyar Imre tatabányai ol­vasónk arról írt, hogy a közel­múltban költöztek Kertváros­ba, és sajnálattal vették tudo­másul, hogy Újváros megkö­zelítése milyen sok időt vesz igénybe, rengeteg időt vesz el az emberek szabadidejéből a bejárás. Kéri, tudjuk, meg, hogy a korábbi években em­legetett, a két városrész kö­zött­ tervezett út mikor ké­szül el?­­!Vasónk sajnos hiába re­mél kedvező választ. A Kert­várost Újvárossal összekötő út szükségességét mindenki elismeri, hiszen tulajdonkép­pen még ennél is többről van szó. Ez a­­ szakasz a Kisbér­c felé menő országos főforgal­mat lebonyolító út része len­ne — s majd lesz is, — egyben csatlakozást biztosítana az új autópályára. Csakhogy a jelenlegi gaz­dasági helyzetben senki sem tudja a költségeit viselni. Jól­lehet nem is városi erőforrás kérdése. A megyei tanács és a KPM közös beruházásáról van szó, amibe vasúti érdekeltség is közrejátszik. Ez utóbbi, vagyis a vasúti különszintű pálya megépítése, valamint az út új nyomvonalon vezetése, az ezzel járó szanálás stb. mind-mind növelik az építési költségeket, éppen ezért a­ VI. ötéves tervből­­ kénytelenek voltak törölni. Az út terve kész, a VII. öt­éves tervben újra szerepel a megvalósítása, de garancia arra sincs, hogy akkor elkészül. Több ilyen igény is van a me­gyeszékhelyen, azok között az első ennek az útnak a megépítése.összekötő Belátható időn belül tehát nincs kilátás arra, hogy tervezett, valóban nagyon ész­- szerű módon, jelentősen lerö­vidüljön az út Tatabánya- Kertváros és Újváros között.. Az sem lehet választadó ol­vasónk számára, hogy a váro­s szerkezeti adottságai miatt Felsőgalláról sem tart rövidebb ideig Újváros elérése, mint Kertvárosból. N. P.

Next