Dolgozók Lapja, 1984. március (39. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-25 / 72. szám
, Szénássy Árpád: Heténytől Pápáig Tarczy Lajos életútja Jókai Mór így emlékezik: „Tarczy Lajos volt--legkitűnőbb tanár a főiskolán. Ő magyarázta a természettant és a felsőbb mathézist. Hát még az előadásai! Azt élvezet volt hallgatni..." Petőfi Sándor egyik levelében pedig azt írta: amikor Pápára került, „itt némileg csillámlani kezdett szerencsecsillagom. Tarczy, a derék Tarczy az, kinek mindent köszönhetek."’ Szénássy Árpád mérnök, a szlovákiai Komárom járási Nemzeti Bizottsága művelődési osztálya engedélyével, a hetényi helyi nemzeti bizottság támogatásával jelentette meg a Tarczy Lajos életútját ismertető könyvecskéjét. Alapos, tisztes munkát végzett a szerző, hogy a hetényi születésű tudós tanár életművét olvasóival megismertethesse. „Esők tragédiát, történelmi megrázkódtatást átélt kis faluban — ahol Végh Mihály hetényi református lelkész második neje, Vajda Júlia, Csokonai Lillája lakott — született Tarczy Lajos, az országos hírnevű természettudós, a természettudományi, matematikai, bölcsészeti és szépirodalmi író” —• ezekkel a sorokkal kezdi dolgozatát a szerző. Komáromba, majd Pápára került. Itt csupán néhány munkájának címét idézve kívánunk utalni e tudós férfiú sokoldalú érdeklődésére, s felkészültségére. Könyvet írt Népszerű égrajz, Természettan, Elemi számtudomány az alsóbb iskolák számára címmel, válogatást jelentetett meg a német költészetből; a Kisfaludy Társaság 1838-ban jó arannyal jutalmazta a Dráma hatása és literatúránk drámaszegénysége című pályamunkáját; foglalkozott a „földtan”-nal, „gazdasági géptan”-nal, mezőgazdaságtannal, növénytermesztéssel, baromfitenyésztéssel. Cikket publikált a polgári büntetésről, írt a gőzhajóról és vasútról, a tüzelésről és a szénről (1840). István bácsi Naptárában két „pályakoszorúzott irata" látott napvilágot. ..Mit tegyünk, hogy kisebb gazdaságunk után minél többet pénzelhessünk" (1860), és „Utasítás kezdő gazdák számára" (1861). A teljesség igénye nélkül jeleztük Tarczy Lajos sokoldalúságát, hiszen filozófiával is foglalkozott, mintagazdaságot létesített, önképző Társulatot vezetett, szerkesztői munkát végzett. Tudományos társasági tagsága (1840-ben már az MTA rendes tagja), királyi tanácsosi címe (1880) azt is jelzik, hogy elismerés kísérte munkásságát. Ám legalább annyira maradandó elismerés, amit Jókai így fogalmazott: ..az iskolán kívül is folyton gondja volt tanítványaira. Nemcsak tanítónk, hanem nevelőnk volt." Szénássy Árpád alapos kutatómunkával, nagy szer=^==zeretettel idézte fel ebben a művében Hetény szülöttének emlékét. Elismerést érdemelt a könyv stílusának szépsége, olvasmányossága. S maga a törekvés, hogy Tarczy születésének 175. évfordulójáról méltóképpen emlékezett meg a szerző. Több ez, mint csupán helytörténeti dolgozat: tudománytörténeti és kultúrhistóriai munka is egyben. — jenkei — Tarczy Lajos életútja A Kritika márciusi száma A Kritika márciusi számának kiemelkedő közleménye Aczél György: A nemzetiségi jogegyenlőségi törvény a szocializmusban címmel a Magyarországi Német Rajk László születésének 75. évfordulójáról E. Fehér Pál emlékezik meg, „Egy nagy élet tanulságai" címmel. A hónap nagy történelmi évfordulói közül 1848 tel Demokratikus Szövetségénak VI. kongresszusán, múlt év december 3-án elhangzott hozzászólása. A hozzászólás lényegét egy idézettel lehet legjobban érzékeltetni: „Valljuk, hogy a nemzetiségi kérdés igazságos és tartós megoldását csak a szocialista társadalom, a szocialista demokrácia fejlődése hozhatja meg. A szocializmus egyik alapvető jellemzőjének tartjuk a nemzetiségi politika lenini elveinek maradéktalan érvényesítését.” márciusára emlékezve két könyvet ismertet a folyóirat: Deák István: Kossuth Lajos és a magyarok 1848— 49-ben és Varga János: Kereszttűzben a Pesti Hírlap. — Az 1919-es évfordulóval összefüggésben „Osvát és a Tanácsköztársaság” címmel Fráter Zoltán közli a Kritika tanulmányát — 1944. március 19., a német megszállás napját és ennek következményeit Nagy Kázmér: „Az a márciusi hajnal" című írása idézi. 4 Győri balettest A mozdulat költészete Nem hiszem,hogy költészet csak az írásban létezhet. A legelvontabb szett ág, a zene éppen műveúgy, a mint a tánc megteremtette maga törvényei szerint költészetét. Csakhogy az irodalom és a zene leírható, bármikor elővehető, ilyenfajta időtlenségéhez nem fér kétség. A balett ennél sokkal esendőbb műfaj, húszon nem léphet ki az időből. Csak abban a pillanatban hat, amikor a színpad megelevenedik. Markó Iván igen nagy feladatra vállalkozott társulatával. Nem valamiféle egyirányú, konkrét történést mutatnak be a színpadon — csupán villanásokat. Vagyis a táncnak nem külső jelentése válik fontossá, nem a mozdulatok az elsődlegesek, hanem a balett nyomán keletkező belső rezdülések. A költészet. Ravel Boleróját tizenhárman táncolják. Hat fekete pár és a Vágy. A színpadon hat vörös bársonyszék — ennyi a díszlet. A vörös és fekete ebben az esetben nem romantikus értelemben érdekes, msztikus, inkább impresszióhangulatteremtő erő. A tánc a Boleró ütemére lüktet, s ki kell mondani: Markó Iván koreográfiája filozófiai is egyben. Ez a tánc mindent tud a világról, amit tudni lehet. Ismeri a hiányt, a kiteljesedést, a vívódást és szerelmet , az emberarcú zófiát. A megszüntetés filom és megölés gyötrő dilemmáit, a filozófia alaptételeinek érzéki formáit. ” Érdemes idézni Markó Ivánt: „Ha megszeretek egy zenét, szeretnék megmártózni benne, ahogy csak a sima tükrű, tavakban lehet. Alábukni, elsüllyedni, amíg a lélegzet bírja. Ilyenkor nem elég egyszer, kétszer, szinte szünet nélkül hallanom kell. Aztán a hangok látomássá, a látomások pedig mozdulatokká válnak bennem. Ezek a szerelmes találkozások a zenével minden mozgást komponáló művész — koreográfus — álmai. A győri balettest olyan zenékből áll, melyek hosszú idő óta más, más formában visszatérnek az életembe. Sokszor megkérdezik: mennyi ideig készülök egy balettra? Ilyenkor zavarba jövök. Mondjam, hogy húszharminc évig? inkább hallgatok.” Ha szavakban hihetünk is ennek a hallgatásnak , annál erőteljesebben szólal meg Markó Iván a táncban. Sajnos sohasem láthattam élőben Bejárt koreográfiáit, így azt sem tudhatom pontosan, mennyit tanult tőle a magyar művész. Annyi viszont pontosan látható és érezhető: Markó önálló világot teremtett a színpadon. Hiszen nem arról van szó, hogy csupán a balett klasszikus elemeit hajította a sarokba. Nem a piruettek és a tipegések fontosak nála, hanem az ember belső rezdüléseinek kivetítése a mozdulatokba. S ehhez sokféle eszközt felhasznál a népi tánclépés-motívumoktól kezdve egészen a Bejart-i találmányokig. Mindezt a Győri Balett tánckara teremti meg következetesen a színpadon. Első pillanatban talán furcsának tűnik, hogy ebből latból még egyetlen a társa, táncos neve sem röppent fel olyan bombasztikus erővel, mint Budapesten, vagy Pécsett. Pedig a legtöbben igen magas fokon baletteznek. Talán ez is az egyik titka a győrieknek: nem egy-egy táncos, hanem az egész műsor hat a nézőre. Győrben estéről estére költészet teremtődik — mozdulatokból. Vadorai József Hasznosan A népfrontbizottságok és a közművelődési intézmények együttműködését fejleszteni kell, mert a hasonló célokat együttes erővel könyebb megoldani. Nem az a fontos, hogy melyik szerv, avagy intézmény „jegyez” egy-egy hasznos kezdeményezést, a hangsúly a hasznosságon van. Ez hangzott el többek között a Hazafias Népfront megyei elnökségének legutóbbi ülésén. Szó esett az eddig végzett közös munkáról. A politikai kultúra terjesztése például éppúgy zajlik a művelődési otthonokban, rendezvényein, mint a HNF Az együttműködés jelentős területe a barátsági munka, a magyar —szovjet baráti társaságok tevékenysége, de a művelődő kisközösségek is sokszor közös szervezésűek: kertbarátkörök, nőklubok működnek szerte a megyében. Oroszlányban Gólyafészek-klubot kismamák alapítottak. Almásneszmélyen Csokonai-kör működik, honismereti mozgalom területén régi és tervszerű a kapcsolat: az idén tizedszer , rendeznek honismereti tábort. A kapcsolatok sokszor szubjektív tényezőkön alapulnak, egyes személyekhez kötődnek és helyenként formálisak. Ezeket mindenütt javítani kell, s tervszerűbbé tenni a közös munkát, kivált a kisközségek, társközségek nehezebb körülmények között funcionáló közművelődése területén. Az eddigieknél jobban kell támogatni sokkal a szervezeti formákon kívül kialakuló, egyes személyekhez fűződő kezdeményezéseket. Az arra alkalmas személyiségek körül kialakuló légkör meghatározó szerepet tölthet be a közéletben, mint például Skoflek István életműve Tatán. Az a célszerű, ha az informális tevékenység egybeesik a formálissal — ezért akár az utóbbit is közelíteni kell az előbbihez. e. n. 1. Fölébredt a vén folyam Aki figyelte, megérezte dobbanó szívének ritmusát. Mert végre mozdult, nyújtózott egyet, haragos hullámokat küldött partra ... és a lábunkahoz szelídült. Mi pedig rácsodálkozunk minden tavasszal, élvezzük a szép varázst, ahogy fecsegve csobog, ahogy szeretteti magát, ahogy felhőket fürdet, ahogy feledteti velünk a csendet, ami rajta feszült hónapokig ... Újszülött hullámkönnyei csattannak akkorát, hogy a Börzsöny is karámból visszazengi, szabadult csikóként kergetőznek a hátán pajkos szélsuhancai, ébresztgetik az elszáradt bokrokat, s a fákon rügyet fakasztanak. Varázs az is, ahogy az első csónak rácsattan a víztükörre, ahogy az első útra indul. Mozdul minden, a Duna üzen: —■ jön már a nyár, készüljetek! Én majd tükre leszek a Napnak, s kitárulkozom nektek is, akik szerettek engem ... —mészáros—jusztin POLGOZÓK LAPJA 1984. március 25., vasárnap