Dolgozók Lapja, 1987. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-05 / 209. szám
■ Megújulva él és gazdagodik a másfél évtizeddel ezelőtt útjára indított gondolat: legyen minden évben egy olyan hét megyénkben, amikor a könyvtárak számot adnak munkájukról, megmutatják helyüket közművelődésben, a megye szellemi életében. A szánadék hagyománnyá nemesedett, s vele együtt még az is, hogy minden alkalommal egy-egy szakmai törekvés, új feladat köré szerveződtek a programok. Az elmúlt évben az iskolai könyvtárak fejlesztése, még korábban pedig a hátrányos helyzetű rétegekkel való foglalkozás könyvtári feladatai jelentették a hét rendezvényeinek központi gondolatát. Az idén a honismereti mozgalom és a könyvtárak kapcsolatáról esik majd a legtöbb szó a hét folyamán sorra kerülő rendezvényeken. A tatabányai események egyúttal a várossá nyilvánítás 40. évfordulójának ünnepi programjaihoz is kötődnek. A könyvtárak helyismeret-helytörténeti gyűjteményei elismert és fontos bázisai az utóbbi években örvendetesen fejlődő honismereti mozgalomnak. Növekedett a mozgalom rangja, tekintélye közéletünkben, bővült a segítők, a résztvevők köre, egyre több érték gyarapítja és erősíti a szűkebb lakóhely és a szélesebb táj, a hazaszeretetét. A könyvtárak számára is hasznosak a kapcsolatok két szempontból is: egyrészt az eddig gyűjtött anyag teljesíti feladatát , közkinccsé válnak a könyvtárban őrzött dokumentumok, másrészt e speciális állományrész gyarapításához, feltárásához nyújt segítséget a mozgalom. A programok helyi, megyei és országos nézőpontból kiváló szakemberek tolmácsolásával számba veszik az eddig elért eredményeket, s a tapasztalatok cseréjével alakítják majd ki a további tennivalókat. Kívánom, hogy a programok a rendezők szándékai szerint sikeresen valósuljanak meg valamennyiünk szellemi gyarapodására! Roger Tamás, a József Attila Megyei Könyvtár igazgatója Köszöntő I. Komárom Megyei Könyvtári Hét 1987. szeptmbw 7—í1-ig Végek dicsérete — avagy könyvtárosok a végeken Vértestolnán Adrián Emilné, Vérteskethelyen Balogh Etel, Banán Kassai Pál, Pilisszentléleken Kunczius Ida a könyvtáros Sorolhatnám még így nagybetűvel nyomatékosítva, megyénk mely településén kis könyvtáros. Csak a példa kedvéért ismerje meg az olvasó még tovább néhányuk nevét: Nagysápról Rábl Bélánét, Bokodi Józsefnét, Szomódról Akáról Viski Jánost, Naszályról Molnár Bélát. Helyben ugyanis, ahol élnek és dolgoznak, mindenki őket. Ez az egyik oka ismert nagybetűs névelő használaatának. A másik, hogy könyvtárosként legkevesebb 26, legtöbb 37 éve megszakítás nélkül tevékenykednek. Hozzá kell tennem, főállásuk mellett tiszteletbeli díjazásnak aligha nevezhető jelképes összegért. S van még egy harmadik oka is a nagybetűzésnek : a felsorolt települések népességének száma átlagosan 1143 (a legkisebb 321, a legnagyobb 2276). Aki mindehhez fel tudja magában idézni Komárom megye térképét, vagy rátekint arra, érzékelheti, hogy ezek a települések a végeken vannak. A könyvtáros szakma még hozzáteheti, hogy a könyvtári hálózati rendszerben is ők az utolsó posta, a végállomás. Volna még egy negyedik ok is (lehetne több is), ami ezt a bizonyos nagybetűt indokolja, felsorolni azokat az eredményeket, amelyek az elmúlt évtizedekben általuk, közreműködésükkel születtek. Ehhez azonban számokat, adatokat kellene ismertetni Évtizedekben mérhető, nem látványos szolgálat ez, benne annak az élménye is, amikor már a könyvtárhasználók újabb generációit is fogadhatja a falu könyvtárosaként. A hivatásszeretet tartja őket ezen az önként választott pályán, mely arra képes, hogy elviselje a hiánnyos működési feltételeket, a változó értékrendek új határait. Ők teszik dolgukat, mert hivatásuknak érzik. A könyvtáros fogalma a köztudatban azonosult a nagy városi, megyei, vagy még nagyobb könyvtárak függetlenített munkatársaival. Éppen ezért most, XVI. Könyvtári Hét alkalamával tartjuk, tartottam időszerűnek és szükségesnek róluk tisztelettel szólni a végek dicsérete hangján. Nélkülük azok a bizonyos nagy könyvtárak önmagukba zárt műhelyek maradnának, a hálózat ezeken pontokon megszűnne léteznni, mert nem volna képes, vagy csak részben teljesítené azt, amire rendeltetett. Még valamit el kell mondani, bármilyen ellentmondásnak tűnik is majd. Ennek az írásnak nem csak az a célja, hogy megyénk lakosságának figyelmét ráirányítsa tiszteletdíjas községi könyvtárosaink hivatásszerető tevékenységére. Az is szándéka, hogy helybéliekkel, a helybeli is a helybéliekkel, a helybeli illetékes vezetők figyelmével is ugyanezt tegye. Mert igaz ugyan, hogy a több éve, évtizede munkálkodó községi könyvtárosaink a község életébe olyan természetességgel épültek bele, ahogy írtam, de ez a tény a személyükkel, az általuk képviselt üggyel, annak fejlesztésével való rendszeres törődést nem nélkülözheti. Nem ugyanis, hogy törvényszerű ami természetes, az az idők múlásával megszokottá is váljon. Nem mintha az itt említett és (elnézést kérve) az itt helyszűke miatt fel nem sorolt végeken dolgozó munkatársaink sok éveskenységét a szakma és tévéfenntartó erkölcsi elismerés sel eddig is meg nem becsülte volna. Többen kaptak a közművelődési dolgozókat megillető elismerést, egyszer és többször is, Miniszteri Dicséretet, Szocialista Kultúráért kitüntetést. Csak azért szóltam, mert a tárgyi, működési feltételek folyamatos jobbítása a bizonyítottan meglévő személyi ambíciókat is megsokszorozni képes. Szerencse Ferencné QQijOoapáK A könyvtári hét programja A Hazafias Népfront Komárom Megyei Honismereti Bizottsága, a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Komárom Megyei Szervezete, a Közalkalmazottak Szakszervezete Komárom Megyei Könyvtáros Alapszervezete, a Szakszervezetek Komárom Megyei Tanácsának Központi Könyvtára és a József Attila Megyei Könyvtár gondozásában sorra kerülő programok: Szeptember 7.: TATABÁNYA 40 ÉVE VÁROS Az ünnepi programsorozat jegyében József Attila Megyei Könyvtárban 9.00 órától : A XVI. Komárom Megyei Könyvtári Hét megnyitója: Dr. Havas Miklós, a Hazafias Népfront Komárom Megyei Bizottságának titkára A honismereti mozgalom helyzete és feladatai. Előadó: Halász Péter, a Honismeret c. folyóirat szerekesztője A helyismereti gyűjtemények szerepe és jelentősége, kapcsolatai a honismereti mozgalommal. Előadó: Lisztes László főmunkatárs, Bács-Kiskun Megyei Könyvtár, Kecskemét A honismereti mozgalom és a könyvtárak kapcsolata. Komárom megyei tapasztalatok. Előadó: Tapolcainé dr. Sáray Szabó Éva főmunkatárs, József Attila Megyei Könyvtár, Tatabánya. A tatabányai Bányász Körzeti Könyvtárban 14.00 órától: Szakszervezeti könyvtárosok munkamegbeszélése. A munkahelyi könyvtárak és az üzemtörténetírás. Előadó: Haraszthy Mihály szakreferens A Közművelődés Háza, Tatabánya. Szeptember 8. kedd,10.00 Esztergom, Tanítóképző Főiskola A honismereti híradók szerkesztőinek országos tanácskozása. Vitaindítót mond: Halász Péter, a Honismeret c. folyóirat szerkesztője. Szeptember 9. szerda 9.30 Komárom, Jókai Mór Városi Könyvtár „Az én módszerem..Pedagógusok, könyvtárosok, szülők tapasztalatcseréje az olvasóvá nevelésről. Vendég: dr. Nagy Attila, az OSZK—KMK olvasáskutatási osztályának vezetője. 14.00 Tardosbánya, Községi Könyvtár Tata város és körzete könyvtárosainak munkamegbeszélése. A helytörténeti—helyismereti munka a könyvtárakban. Előadó: Tapolcainé dr. Sáray Szabó Éva a József Attila Megyei Könyvtár főmunkatársa. Szeptember 10. csütörtök 17.00 Oroszlány, Városi Könyvtár Könyvtárosok és könyvterjesztők közös továbbképzése. — A könyvtárak feladatai a helytörténeti munkában. Előadó: Móczik Andrásné, az oroszlányi Városi Könyvtár munkatársa. — A könyvterjesztés időszerű feladatai. Előadó: Jeney István, a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat igazgatóhelyettese. 16.00 Az oroszlányi Helytörténeti Kör összejövetele. — 50 éves az oroszlányi szénbányászat. Előadó: Kőbányai Ferenc az Oroszlányi Bányászati Múzeum vezetője. Szeptember 9. szerda 14.00 Esztergom, Babits Mihály Városi Könyvtár Esztergomi írószobák... (A Balassa Társaság sorozata) Bemutatkozik: Zsalus Zajovits Ferenc. Házigazda: Nagyfalusi Tibor, az Esztergomi Babits Mihály Városi Könyvtár igazgatója. Szeptember 11. péntek 10.00 Tata, Móricz Zsigmond Városi Könyvtár A nemhivatásos könyvkiadás helyzete. Előadó: Jávori Jenő főelőadó, Művelődési Minisztérium, Kiadói Főigazgatóság. Kiállítások: — Nemhivatásos kiadók kiadványai Komárom megyében. — 100 éve született Magyary Zoltán. Vertes József grafikája * 12 Ritkaságok a könyvtárban A komáromi Jókai- és helyismereti gyűjtemény Városunk szülöttének, Jókai Mór halálának ötvenedik évfordulóján, 1954-ben vette fel intézményünk az író nevét. Elődöm, Roger Tamás ekkor határozta el, hogy a Jókai-életművet reprezentáló könyvgyűjteményt alakítanak ki. A ma már mintegy ezer könyvtári egységnyi (könyv, periodikum, kivágat, aprónyomtatvány, térkép, kotta, kézirat, mikrofilm, hangszalag) gyűjtemény egyharmad részét Jókai művei, illetve a róla szóló tanulmányok képezik: az 1894—98 között kiadott száz kötetes Nemzeti díszkiadás, az 1962. évtől megjelenő — közel száz kötet — Kritikai Kiadás sorozat, több tucat első kiadású mű. Utóbbiak közül az 1846-ban megjelent HÉTKÖZNAPOK című regényt emelem ki, mivel ez volt kötetben megjelent első műve és megírását Komáromban fejezte be. Gyűjtjük a történelmi Komáromra, a városkörnyékre, a volt Komáromi járásra, illetve a város, városkörnyék szülötteire, itt tevékenykedőkre vonatatkozó irodalmat, azok műveit. Könyvritkaságaink legrégibb darabja 336 éves. Bécsben adták ki, és a komáromi erőd parancsnokának ajánlja a szerző. Az 1705-től működő komáromi nyomda termékei közül több, mint száz eredeti könyv, újság, plakát található. A legrégibb ezek közül az 1740. évi kiadású „Florilegium sponsalitum canonico morale” amelynek kiadó szövege a következő: „A komáromi Schmid Miklós nyomása szerint, aki polgár és nyomdász. „Az 1783-ban megjelent Szent Írás teológiája és az 1790-es években kiadott Mindenes Gyűjtemény kötetei mellett számtalan 18—19. századi magyar nyelvű művet sikerült megvásárolnunk. Féltve őrizzük városunk szülöttének, Szinnyei Józsefnek egy kézzel írt füzetét az 1862—1882-es évek Komáromáról Igen jó a kapcsolatunk a városi tanáccsal. Kiadványaikból külön kérésünk nélkül juttatnak. Pl. Tanácstagi Híradó, Komárom—Komárno. Közös feladatok a két településcsoport általános rendezési tervében. Komárom, Szőny, Almásfüzitő településcsoport általános rendezési terve, városépítési koncepció, tanácsülési jegyzőkönyvek, stb. Fontosnak tartom a honismereti szakkörökkel kiépített jó kapcsolatot. Ennek eredményeképpen a különböző pályázatokra írt dolgozataik egy példányát nekünk ajándékozzák a tanulók. Értékes munkákhoz jutunk úgy is, hogy az egyetemi, főiskolai záródolgozatukhoz anyagot gyűjtőktől is kérünk egy példányt: Ács község szólásai; Földrengések, árvizek, Komáromban; Közösségi nevelés a nevelőotthonokban (Dobiros), stb.István GyermekváKülön katalógusokban tuk fel a gyűjteményt, tárA folyóiratokat, gyűjteményes köteteket analitikusan is. Pl. a csaknem ötven évet átfogó komáromi iskolai értesítők, a különbözőek, a Honismeret évkönyaz Új Forrás helyismereti vonatkozású tanulmányai. Tárgyszó katalógust állítottunk össze a Lapok városunkkal Komáromi kapcsolatos cikkeiből. A 65 évfolyamnyi anyagot, helyismereti tanácsadónk folyamatosan cédulázza. Egy másik fiók Komárom hadtörténeti bibliográfiáját tartalmazza, amely ugyancsak tanácsadónk „Komárom erődök városa” című könyvének „mellékterméke.” A gyűjtemény használói elsősorban felnőttek, de elég sok az általános- és középiskolás is. 1974-ben indítottuk helyismereti tanácsadói szolgáltatásunkat. Kecskés László, városunk helytörténésze, helyismereti témájú számtalan és cikk szerzője heti könyv egy alkalommal várja könyvtárunkban az érdeklődőket. 12 év alatt több, mint 600 tájékoztatást jegyzett fel, egyötödét általános, csaknem ennyit középiskolai tanulók, 57 százalékban felnőttek és 5 százalékban egyetemi hallgatók részére. Ez idő alatt 98 Komáromot, a megye szülötteit ismertető előadást tartott könyvtárunkban. Évente előadásokat szervezünk évfordulós, vagy egyéb aktuális témából a Múzeumbarát kör, illetve az általános- és középiskolák honismereti szakkörösei számára. Pl. A Tanácsköztársaság megyei eseményei. 60 éve alakult a KMP. 25 éve alakult a KISZ, Aranymosás, Csokonai Lillája, Szinnyei József, Kulcsár István, Klapka György, Jászai Mari, Táncsics Mihály, stb. Jó dolog, hogy a középiskolai honismereti szakkörök első foglalkozásaikat általában itt tartják. Ekkor bemutatják a gyűjteményt, és minden tanuló (többségük bejáró) feladatul kapja lakóhelye múltjának, jelenének ismertetését, így később visszajönnek kutatni. E lap hasábjain, illetve a Komárom megyei városban 21 esetben könyvjelent meg a gyűjteménnyel kapcsolatos írás. 1987. szeptember 5., szombat