Dolgozók Lapja, 1987. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-05 / 209. szám

■ Megújulva él és gazdagodik a másfél évtizeddel ezelőtt útjára indított gondolat: legyen minden évben egy olyan hét megyénkben, amikor a könyvtárak szá­mot adnak munkájukról, megmutatják helyüket közművelődésben, a megye szellemi életében. A szán­a­dék hagyománnyá nemesedett, s vele együtt még az is, hogy minden alkalommal egy-egy szakmai törek­vés, új feladat köré szerveződtek a programok. Az elmúlt évben az iskolai könyvtárak fejlesztése, még korábban pedig a hátrányos helyzetű rétegekkel való foglalkozás könyvtári feladatai jelentették a hét ren­dezvényeinek központi gondolatát. Az idén a honismereti mozgalom és a könyvtárak kapcsolatáról esik majd a legtöbb szó a hét folya­mán sorra kerülő rendezvényeken. A tatabányai ese­mények egyúttal a várossá nyilvánítás 40. évforduló­jának ünnepi programjaihoz is kötődnek. A könyvtá­rak helyismeret-helytörténeti gyűjteményei elismert és fontos bázisai az utóbbi években örvendetesen fejlő­dő honismereti mozgalomnak. Növekedett a mozgalom rangja, tekintélye közéletünkben, bővült a segítők, a résztvevők köre, egyre több érték gyarapítja és erő­síti a szűkebb lakóhely és a szélesebb táj, a hazasze­retetét. A könyvtárak számára is hasznosak a kapcsola­tok két szempontból is: egyrészt az eddig gyűjtött anyag teljesíti feladatát , közkinccsé válnak a könyv­tárban őrzött dokumentumok, másrészt e speciális ál­lományrész gyarapításához, feltárásához nyújt segít­séget a mozgalom. A programok helyi, megyei és országos nézőpont­ból kiváló szakemberek tolmácsolásával számba ve­szik az eddig elért eredményeket, s a tapasztalatok cseréjével alakítják majd ki a további tennivalókat. Kívánom, hogy a programok a rendezők szándé­kai szerint sikeresen valósuljanak meg valamennyi­ünk szellemi gyarapodására! Roger Tamás, a József Attila Megyei Könyvtár igazgatója Köszöntő I. Komárom Megyei Könyvtári Hét 1987. szeptmbw 7—í1-ig Végek dicsérete — avagy könyvtárosok a végeken Vértestolnán Adrián Emilné, Vérteskethelyen Balogh Etel, Banán Kassai Pál, Pilisszentléleken Kunczius Ida a könyvtáros Sorolhatnám még így nagybetűvel nyomatékosít­­va, megyénk mely települé­sén ki­s könyvtáros. Csak a példa kedvéért ismerje meg az olvasó még tovább néhányuk nevét: Nagysápról Rábl Béláné­t, Bokodi Józsefnét, Szomódról Akáról Viski Jánost, Naszályról Molnár Bélát. Helyben ugyanis, ahol élnek és dol­goznak, mindenki őket. Ez az egyik oka ismert nagybetűs névelő használa­a­tának. A másik, hogy könyv­tárosként legkevesebb 26, legtöbb 37 éve megszakítás nélkül tevékenykednek. Hozzá kell tennem, fő­állásuk mellett tiszteletbeli díjazásnak aligha nevezhető jelképes összegért. S van még egy harmadik oka is a nagybetűzésnek : a felsorolt települések népességének száma átlagosan 1143 (a leg­kisebb 321, a legnagyobb 2276). Aki mindehhez fel tudja magában idézni Ko­márom megye térképét, vagy rátekint arra, érzékel­heti, hogy ezek a települések a végeken vannak. A könyv­táros szakma még hozzáte­heti, hogy a könyvtári há­lózati rendszerben is ők az utolsó posta, a végállomás. Volna még egy negyedik ok is (lehetne több is), ami ezt a bizonyos nagybetűt in­dokolja, felsorolni azokat az eredményeket, amelyek az elmúlt évtizedekben általuk, közreműködésükkel szület­tek. Ehhez azonban számo­kat, adatokat kellene is­mertetni Évtizedekben mérhető, nem látványos szolgálat ez, benne annak az élménye is, amikor már a könyvtár­­használók újabb generációit is fogadhatja a falu könyv­tárosaként. A hivatásszeretet tartja őket ezen az önként válasz­tott pályán, mely arra képes, hogy elviselje a hiá­n­­nyos működési feltételeket, a változó értékrendek új határait. Ők teszik dolgu­kat, mert hivatásuknak ér­zik. A könyvtáros fogalma a köztudatban azonosult a nagy városi, megyei, vagy még nagyobb könyvtárak függetlenített munkatársai­val. Éppen ezért most, XVI. Könyvtári Hét alkal­a­mával tartjuk, tartottam időszerűnek és szükségesnek róluk tisztelettel szólni a végek dicsérete hangján. Nélkülük azok a bizonyos nagy könyvtárak önmaguk­ba zárt műhelyek maradná­nak, a hálózat ezeken pontokon megszűnne létez­n­ni, mert nem volna képes, vagy csak részben teljesí­tené azt, amire rendeltetett. Még valamit el kell mon­dani, bármilyen ellentmon­dásnak tűnik is majd. Ennek az írásnak nem csak az a célja, hogy me­gyénk lakosságának figyel­mét ráirányítsa tiszteletdíjas községi könyvtárosaink hi­vatásszerető tevékenységére. Az is­ szándéka, hogy helybéliekkel, a helybeli is­ a helybéliekkel, a helybeli il­letékes vezetők figyelmével is ugyanezt tegye. Mert igaz ugyan, hogy a több éve, évtizede munkál­kodó községi könyvtárosa­ink a község életébe olyan természetességgel épültek bele, ahogy írtam, de ez a tény a személyükkel, az ál­taluk képviselt üggyel, an­nak fejlesztésével való rend­szeres­­ törődést nem nélkü­lözheti. Nem ugyanis, hogy törvényszerű ami termé­szetes, az az idők múlásá­val megszokottá is váljon. Nem mintha az itt említett és (elnézést kérve) az itt helyszűke miatt fel nem so­rolt végeken dolgozó mun­katársaink sok éves­kenységét a szakma és tévé­fenntartó erkölcsi elismerés­­ sel eddig is meg nem be­csülte volna. Többen kap­tak a közművelődési dol­gozókat megillető elismerést, egyszer és többször is, Mi­niszteri Dicséretet, Szocia­lista Kultúráért kitüntetést. Csak azért szóltam, mert a tárgyi, működési feltéte­lek folyamatos jobbítása a bizonyítottan meglévő sze­mélyi ambíciókat is meg­sokszorozni képes. Szerencse Ferencné QQijOoapáK A könyvtári hét programja A Hazafias Népfront Komárom Megyei Honismereti Bizottsága, a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Komárom Megyei Szervezete, a Közalkalmazottak Szakszervezete Komárom Megyei Könyvtáros Alapszervezete, a Szakszervezetek Komárom Megyei Tanácsának Központi Könyvtára és a József Attila Megyei Könyvtár gondozásában sorra kerülő programok: Szeptember­ 7.: TATABÁNYA 40 ÉVE VÁROS Az ünnepi programsorozat jegyében József Attila Megyei Könyvtárban 9.00 órától : A XVI. Komárom Megyei Könyvtári Hét megnyitója: Dr. Havas Miklós, a Hazafias Népfront Komárom Megyei Bizottságának titkára A honismereti mozgalom helyzete és feladatai. Előadó: Halász Péter, a Honismeret c. folyóirat szerekesztője A helyismereti gyűjtemények szerepe és jelentősége, kap­csolatai a honismereti mozgalommal. Előadó: Lisztes László főmunkatárs, Bács-Kiskun Megyei Könyvtár, Kecskemét A honismereti mozgalom és a könyvtárak kapcsolata. Komárom megyei tapasztalatok. Előadó: Tapolcainé dr. Sáray Szabó Éva főmunkatárs, József Attila Megyei Könyvtár, Tatabánya. A tatabányai Bányász Körzeti Könyvtárban 14.00 órától: Szakszervezeti könyvtárosok munkamegbeszélése. A mun­kahelyi könyvtárak és az üzemtörténetírás. Előadó: Haraszt­hy Mihály szakreferens A Közművelődés Háza, Tatabánya. Szeptember 8. kedd,­­10.00 Esztergom, Tanítóképző Főiskola A honismereti híradók szerkesztőinek országos tanácskozása. Vitaindítót mond: Halász Péter, a Honismeret c. folyóirat szerkesztője. Szeptember 9. szerda 9.30 Komárom, Jókai Mór Városi Könyvtár „Az én módszerem..Pedagógusok, könyvtárosok, szülők tapasztalatcseréje az olvasóvá nevelésről. Vendég: dr. Nagy Attila, az OSZK—KMK olvasáskutatási osztályának veze­tője. 14.00 Tardosbánya, Községi Könyvtár Tata város és körzete könyvtárosainak munkamegbeszélése. A helytörténeti—helyismereti munka a könyvtárakban. Előadó: Tapolcainé dr. Sáray Szabó Éva a József Attila Megyei Könyvtár főmunkatársa. Szeptember 10. csütörtök 17.00 Oroszlány, Városi Könyvtár Könyvtárosok és könyvterjesztők közös továbbképzése. — A könyvtárak feladatai a helytörténeti munkában. Előadó: Móczik Andrásné, az oroszlányi Városi Könyvtár munkatársa. — A könyvterjesztés időszerű feladatai. Előadó: Jeney István, a Művelt Nép Könyvterjesztő Válla­lat igazgatóhelyettese. 16.00 Az oroszlányi Helytörténeti Kör összejövetele. — 50 éves az oroszlányi szénbányászat. Előadó: Kőbányai Ferenc az Oroszlányi Bányászati Mú­zeum vezetője. Szeptember 9. szerda 14.00 Esztergom, Babits Mihály Városi Könyvtár Esztergomi írószobák­..­. (A Balassa Társaság sorozata) Bemutatkozik: Zsalus Zajovits Ferenc. Házigazda: Nagyfalusi Tibor, az Esztergomi Babits Mihály Városi Könyvtár igazgatója. Szeptember 11. péntek 10.00 Tata, Móricz Zsigmond Városi Könyvtár A nemhivatásos könyvkiadás helyzete. Előadó: Jávori Jenő főelőadó, Művelődési Minisztérium, Kiadói Főigazgatóság. Kiállítások: — Nemhivatásos kiadók kiadványai Komárom megyében. — 100 éve született Magyary Zoltán. Vertes József grafikája * 12 Ritkaságok a könyvtárban A komáromi Jókai- és helyismereti gyűjtemény Városunk szülöttének, Jókai Mór halálának ötvenedik év­fordulóján, 1954-ben vette fel intézményünk az író ne­vét. Elődöm, Roger Tamás ekkor határozta el, hogy a Jókai-életművet reprezen­táló könyvgyűjteményt ala­kítanak ki. A ma már mintegy ezer könyvtári egy­ségnyi (könyv, periodikum, kivágat, aprónyomtatvány, térkép, kotta, kézirat, mik­rofilm, hangszalag) gyűj­temény egyharmad részét Jókai művei, illetve a róla szóló tanulmányok képezik: az 1894—98 között kiadott száz kötetes Nemzeti díszki­adás, az 1962. évtől megje­lenő — közel száz kötet — Kritikai Kiadás sorozat, több tucat első kiadású mű. Utóbbiak közül az 1846-ban megjelent HÉTKÖZNAPOK című regényt emelem ki, mivel ez volt kötetben meg­jelent első műve és megírá­sát Komáromban fejezte be. Gyűjtjük a történelmi Komáromra, a városkör­nyékre, a volt Komáromi járásra, illetve a város, vá­roskörnyék szülötteire, itt tevékenykedőkre vonat­at­kozó irodalmat, azok mű­veit. Könyvritkaságaink legrégibb darabja 336 éves. Bécsben adták ki, és a ko­máromi erőd parancsnoká­nak ajánlja a szerző. Az 1705-től működő komáro­mi nyomda termékei közül több, mint száz eredeti könyv, újság, plakát talál­ható. A legrégibb ezek közül az 1740. évi kiadású „Flori­­legium sponsalitum canoni­­co morale” amelynek kiadó szövege a következő: „A komáromi Schmid Miklós nyomása szerint, aki polgár és nyomdász. „Az 1783-ban megjelent Szent Írás teoló­giája és az 1790-es években kiadott Mindenes Gyűjte­mény kötetei mellett szám­talan 18—19. századi ma­gyar nyelvű művet sikerült megvásárolnunk. Féltve őrizzük városunk szülöttének, Szinnyei József­nek egy kézzel írt füzetét az 1862—1882-es évek Komá­­rom­áról Igen jó a kap­csolatunk a városi tanáccsal. Kiadványaikból külön kéré­sünk nélkül juttatnak. Pl. Tanácstagi Híradó, Komá­rom—Komárno. Közös fel­adatok a két településcso­port általános rendezési tervében. Komárom, Szőny, Almásfüzitő településcsoport általános rendezési ter­ve, városépítési koncep­ció, tanácsülési jegyző­könyvek, stb. Fontosnak tartom a honismereti szak­körökkel kiépített jó kapcso­latot. Ennek eredményekép­pen a különböző pályázatok­ra írt dolgozataik egy példá­nyát nekünk ajándékozzák a tanulók. Értékes munkák­hoz jutunk úgy is, hogy az egyetemi, főiskolai záródol­gozatukhoz anyagot gyűj­tőktől­ is kérünk egy pél­dányt: Ács község szólásai; Földrengések, árvizek, Ko­máromban; Közösségi neve­lés a nevelőotthonokban (Dobi­ros), stb.István Gyermekvá­Külön katalógusokban tuk fel a gyűjteményt, tár­A folyóiratokat, gyűjteményes köteteket analitikusan is. Pl. a csaknem ötven évet át­fogó komáromi iskolai érte­sítők, a különböző­­ek, a Honismeret évköny­az Új Forrás helyismereti vonat­kozású tanulmányai. Tárgyszó katalógust állí­tottunk össze a Lapok városunkkal Komáromi kapcso­latos cikkeiből. A 65 év­­folyamnyi anyagot, helyis­mereti tanácsadónk folya­matosan cédulázza. Egy má­sik fiók Komárom hadtörté­neti bibliográfiáját tartal­­mazza, amely ugyancsak ta­nácsadónk „Komárom erődök városa” című köny­­­­vének „mellékterméke.” A gyűjtemény használói elsősorban felnőttek, de elég sok az általános- és középiskolás is. 1974-ben indítottuk helyismereti ta­nácsadói szolgáltatásunkat. Kecskés László, városunk helytörténésze, helyismereti témájú számtalan és cikk szerzője heti könyv egy alkalommal várja könyvtá­runkban az érdeklődőket. 12 év alatt több, mint 600 tájékoztatást jegyzett fel, egyötödét általános­, csak­nem ennyit középiskolai ta­nulók, 57 százalékban fel­nőttek és 5 százalékban egyetemi hallgatók részére. Ez idő alatt 98 Komáromot, a megye szülötteit ismertető előadást tartott könyvtá­runkban. Évente előadáso­kat szervezünk évfordulós, vagy egyéb aktuális témá­ból a Múzeumbarát kör, illetve az általános- és kö­zépiskolák honismereti szakkörösei számára. Pl. A Tanácsköztársaság megyei eseményei. 60 éve alakult a KMP. 25 éve alakult a KISZ, Aranymosás, Csoko­nai Lillája, Szinnyei József, Kulcsár István, Klapka György, Jászai Mari, Tán­csics Mihály, stb. Jó dolog, hogy a középiskolai honis­mereti szakkörök első fog­lalkozásaikat általában itt tartják. Ekkor bemutatják a gyűjteményt, és minden tanuló (többségük bejáró) feladatul kapja lakóhelye múltjának, jelenének ismer­tetését, így később vissza­jönnek kutatni. E lap hasábjain, illetve a Komárom megyei városban 21 esetben könyv­jelent meg a gyűjteménnyel kap­­­csolatos írás. 1987. szeptember 5., szombat

Next