Dolgozók Lapja, 1989. június (44. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-20 / 143. szám
VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEKI DOLGOZÓK A kanadai kormány egyelőre erkölcsi támogatást nyújt Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke hétfőn délelőtt az Országházban fogadta Guy Charbonneau-t, a kanadai szenátus elnökét, aki Szűrös Mátyásnak, az Országgyűlés elnökének meghívására tartózkodik Magyarországon. A kanadai politikus találkozott az alternatív mozgalmak képviselőivel is. Guy Charbonneau a budapesti Gellért Szállóban Derek Fraser nagykövet társaságában fogadta a nemzetközi sajtó képviselőit és válaszolt kérdéseikre. Elmondta, hogy vendéglátóival, Szűrös Mátyással, Straub F. Brúnóval, Medgyessy Péternök-helyettessel, miniszterelvalamint Beck Tamás kereskedelmi miniszterrel tartott megbeszéléseit két terület uralta: egyrészt a gazdasági és kereskedelmi kérdések, másrészt a magyar parlamentben érlelődő változások, parlamenti reform. A gazdasági és politikai kérdések egymással összefonódva vetődtek fel. Guy Charbonneau benyomásait úgy foglalta össze, hogy a gazdaság jelenlegi súlyos válságából a felelős magyar vezetők a gazdasági hatékonyság javításában keresik a megoldást, ennek feltétele pedig a külföldi tőke eddiginél nagyobb arányú bevonása lenne. A maga részéről hangot adott annak a véleményének, hogy az új magyar parlament legitimitása nagyobb garanciát jelent majd a külföldi befektetőknek, és akkor lesz majd reális lehetőség a működőtőke-import érdemi növelésére. A magyar befektetési játékszabályok szerinte ma még nem megfelelőek. Arra vonatkozóan, hogy a tervezett reformok tényleg megvalósulnak-e, csak az új parlament nyújthat támpontot. A kanadai kormány addig is erkölcsi támogatást nyújt a magánbefektetők magyarországi vállalkozásaihoz — jelentette ki Charbonneau. A kanadai szenátus elnöke hangsúlyozta, hogy a magyar export a legnagyobb kedvezményes kereskedelmi elbánásban részesül a kanadai piacon; a két ország szakértői két hete tartottak újabb tárgyalási fordulót a kettős adóztatás eltörléséről és a két kormány között tárgyalások hogy milyen folynak arról, biztosítékokat nyújtsanak a kanadai üzletemberek befektetéseihez.magyarországi Guy Charbonneau, aki maga is közgazdász és üzletember, utalt arra, hogy kanadai cégek már most is több százmillió dolláros magyarországi befektetések terveit mérlegelik és úgy ítélte meg, hogy 500 millió —egymilliárd dollárt is elérhetnek a kanadai befektetések Magyarországon. Guy Charbonneau hétfőn délután elutazott Budapestről, a Ferihegyi repülőtéren Horváth Lajos, az Országgyűlés alelnöke búcsúztatta. Tanácskoztak a független A többpártrendszerű politikai struktúra kialakulása szükségszerűvé teszi Magyarországon a hatalom megosztását — hangsúlyozta Schmidt Péter államjogász, az Országgyűlés független képviselőcsoportjának hétfői ülésén tartott előadásában. Rámutatott: fel kell építeni a parlamentáris rendszert, s ki kell alakítani a hatalom különböző intézményeit. A köztársasági elnöki funkcióról szólva kiemelte, hogy közjogi méltóságnak a megválasztása nem a lakosság feladata, mert az ellentétes lenne a parlamentarizmus rendszerével. Az alkotmányozási folyamatról szólva úgy vélte, hogy nem időszerű még az alkotmánybíróság, illetve a köztársasági elnök intézményének létrehozása. Ennek az új alkotmány elfogadását követően kell megtörténnie. Az alkotmánnyal kapcsolatban kifejtette, hogy az új alaptörvényt az új Országgyűlésnek kellene elfogadnia, addig csupán széles körű társadalmi vitának van helye a koncepcióról. Érvként említette meg, hogy az 1985-ben megválasztott mai parlament ugyan legitim, de a politikai struktúrában végbement változások következtében már nem tudja tükrözni a társadalom tényleges erővonalait. Az ülésen részt vevő Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke a törvényelőkészítő munkával kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy átmeneti helyzetben vagyunk, ezért már a többpártrendszer során szükséges kialakulása akceptálni az új pártok és szervezetek véleményét. A vitában több képviselő megkérdezte: az új pártok megjelenésével van-e egyáltalán esélyük a következő választásokon az egyéni jelölteknek? Schmidt Péter szerint a következő választásokon mindenképpen van, 10 év múlva azonban nem lesz. Dr. Balla Éva képviselő, az alkotmányozási folyamattal kapcsolatos aggályként megemlítette, hogy nem tudni, mennyire illenek majd bele az új alkotmányba az eddig elfogadott, illetve az ezután jóváhagyandó törvények. Schmidt Péter végül arról szólt, hogy a tudomány önmagában nem tud jó alkotmányt létrehozni, mert ez elsősorban a politika feladata. Felhívta a figyelmet a sarkalatos törvények és az alkotmány összhangjának szükségességére. A független képviselők ülésének második napirendi pontja a Szabad Demokraták Szövetségének bemutatkozása volt. Kőszeg Ferenc ügyvivő elmondta: az SZDSZ ellenzéki szervezet, amely 1988 novemberében jött létre. Értelmezésük szerint ellenzék jelenléte fontos réssze a normálisan működő parlamenti demokráciának. Az SZDSZ véleménye szerint rendszerváltásra van szükség, ez egyrészt a politikai szisztéma, másrészt a rezsimváltás szükségességét foglalja magában. A szervezet szerint ugyancsak fontos feladat, hogy Magyarország visszataláljon az európai integrációba. Az SZDSZ szerint nem létezik harmadik út a keleti és a nyugati fejlődés között, hanem az egyikből vezet az út a másikba. Juhász Pál, az SZDSZ gazdaságpolitikai koncepciójáról szólva kiemelte, hogy az a magántulajdon elvén alapszik. Az SZDSZ sürgeti az olyan új közösségi tulajdonformák kialakítását is, amelyek hozzájárulnak az állami tulajdon mai tartalmatlan formájának megszüntetéséhez. A koncepció fő elemei közé sorolta a magánvállalkozások létrehozását és bővítését korlátozó jogszabályok megszüntetését; az államháztartás mindent átfogó jellegének megszüntetését; a külföldi működő tőke beáramlását elősegítő garanciák megteremtését. Solt Ottilia, az SZDSZ szociálpolitikai elképzeléseiről szólva hangsúlyozta: többpártrendszer önmagában a nem tudja megoldani a szociális problémákat, csupán több esélyt ad a gondok megoldására. Megkülönböztetett figyelmet érdemelnek azok az ellátások (családi képviselők pótlék, gyermekgondozási segély, minimális munkanélküli-segély), nyugdíj, amelyek állampolgári jogon illetik meg az adott személyt. Ugyancsak fontos szerepet szánnak az önkéntes, önálló vagyoni alapon álló biztosítói rendszernek. Az SZDSZ rendkívül fontosnak tartja a leszakadt kisebbséggel szegényekkel való foglalko azást.★ Elsősorban az egyes művészeti ágak és médiák, valamint a közoktatás gondjairól esett szó az Országgyűlés kulturális bizottságának hétfői ülésén a Parlamentben. A testület együttesen tárgyalta az 1988-as állami költségvetés, valamint a Művelődési Minisztérium, a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Rádió és a Magyar Televízió költségvetésének végrehajtásáról, továbbá a tanácsok elmúlt évi gazdálkodásáról szóló jelentéseket. Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága hétfőn a Parlamentben Cselőtei László elnökletével ülést tartott. A testület a tavalyi költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésről hallgatott meg tájékoztatót, majd megvitatta az adóreform tapasztalatait s korszerűsítésének koncepcióját, valamint az államháztartás reformjáról szóló előterjesztést. Varga Béla tiszter-helyettes pénzügymielmondta: az élelmiszer-gazdaság jó pénzügyi esztendőt zárt. Igaz ugyan, hogy az ágazat nyeresége az előző, 1987-es évi csaknem 28 milliárd forintról 24 milliárd forintra csökkent, ám a tervezettet 12,6 százalékkal meghaladta. Az élelmiszer-feldolgozó ipar 13,4 milliárdos nyeresége szintén több az előirányzottnál, ám 3,2 milliárd forinttal elmaradt az egy évvel korábbitól. A mezőgazdasági nagyüzemek beruházása — az 1987. évi, viszonylag nagymértékű növekedés után — mintegy 25 százalékkal kisebb volt 1988-ban. Konzum Bank Rt. Tatán Másodiknak az országban A Konzum Bank Részvénytársaság Tatán nyitotta meg második fiókját, s további hatot kívánnak az ország különböző területén üzemeltetni. Az ünnepélyes megnyitón Maráczi Béla vezérigazgatóhelyettes elmondotta, hogy a Konzum Bank induló, jegyzett alaptőkéje 850 millió forint volt, s 430 részvényest tartottak nyilván. A Fogyasztási Szövetkezetek 85 százalékban képviseltetik magukat a részvényesek között, a részvénytőke hányadában 59 százalékos a részesedés. Tervük, hogy a banki szolgáltatást bővítik és korszerű számítógéppel, telefaxszal és telexszel szerelik fel a fiókot. Megyénkből öt áfész és egy lakásszövetkezet van a részvényesek között, s öröm, hogy ez a bank vállalkozott először az országban árubörze szervezésével. Létrejötte gyorsítja középbankká való szerveződést, és fokozatosan készül a számla vezetésére, valamint kiterjedt információs szolgálatot kíván kiépíteni. Megyei DEMISZ-esek beszélgettek június 16-ről „Határkő volt az a nap...” Hétfőn délelőtt szövetségi tanácsülést tartott a DEMISZ Komárom Megyei Szövetsége, ahol többek között Nagy Imre és társai temetése eseményeiről nyilvánítottak véleményt. Tették ezt azért, mert álláspontjuk szerint a pénteki események meghatározzák a DEMISZ és az MSZMP viszonyát. Mázi Gábor, a szövetség elnöke vitaindítójában elmondta, fontosnak tartja, hogy az ifjúság hangját hallassa még akkor is, ha ezek a vélemények szélsőségesek lesznek, esetleg Elmondta még az elnök, hogy mélyen megrázta a temetés, megdöbbentette, hogy tizen-, húszon-, harmincéves embereket soroltak fel a kivégzettek között. Vajon mit tehetett a 18 éves fiú, hogy a legdrágábbal, az életével kellett fizetnie? Hogyan lehet az, hogy az MSZMP nem foglal állást abban, hogy milyen a viszonya 1956—57-es eseményekhez! Aztán szájról szájra járt a szó és a következő gondolatok hangzottak el a fiatalok szájából: — Ebben az országban harminc vagy kevesebb évenként válnak majd a bűnösökből hősök és a hősökből bűnösök? Miért beszélt a temetésen a FIDESZ képviselője az egész magyar ifjúság nevében, bár meglehet, nem tehet róla, így konferálták be. Egy tisztességes rehabilitációval a szívem mélyén egyetértettem volna, de ez így nekem egy kicsit erőltetetteek tűnt. Hogy miért tiltakozik az igazságérzetem? Hát hogy lehet hónapok alatt átértékelni a történelmet, amit évtizedekig tanultunk? — Nem így tanultuk — szólt az egyik legfiatalabb generációt képviselő —, mindig is kitértek az 56-os események értékelése, tanítása elől. Emlékszem, négy sor volt a tankönyvünkben róla... — Ahhoz ott kellett volna lenni a temetésen, hogy érezzétek a légkört. Bizony, nemcsak a hús és a kenyér ára érdekli az embereket. Határkő volt az a nap! Az MSZMP-nek viszont presztízsvesztés. Azzal is foglalkozzunk már, hogyha szerintünk ez a párt egy szabad, demokratikus választáson veszít, akkor nekünk fiataloknak legyen jelöltünk. Arra kellene törekedni, hogy soha olyan párt ne legyen hatalmon, amelyik azt az abszurd helyzetet lehetővé tette ... Tíz éve nincs kibontakozás. A választásokon olyan győztes erő kell, amely felvállalja a hibákat, és végre tesz is a népért... Lehet, hogy érte a temetésen a tömeget hipnózis, de a nép nem érezte ott magát becsapva ... Mázi Gábor összefoglalta a vitát: Biztos, hogy a véleményeink szélsőségesek, és nagy az érzelmi indíttatásunk is. De mi egyet szeretnénk, hogy a jövő generációja a történelemkönyvekből az igazságot tanulja majd. Monos Zsuzsa Nyílt levél A Dorogi Szénbányák KISZ-bizottsága, csatlakozva a Budapest XI. kerületi KISZ- bizottsága, valamint a FIDESZ hasonló álláspontot képviselő kerületi TILTAKOZIK szervezeteihez Orbán Viktor 1989. június 16-án, Nagy Imre és társai temetésén,elmondott beszédében tett felelőtlen kijelentése ellen, melyet a magyar ifjúság egésze nevében tett. Kérdezzük, hogy Orbán Viktor hány fiatal véleményét, gondolatát tolmácsolta az említett beszédben? Úgy gondoljuk, hogy az általa képviselt szervezet egyetértésével meghirdetett kegyelet és megbékélés napját nem a lázító és vádaskodó szavak tehetik emlékezetessé. Az általuk és egyébként általunk is hirdetett demokratizálódást véleményünk szerint nem az ilyen és hasonló megnyilvánulások fogják előbbre vinni. A beszédhez csak néhány szót hadd fűzzünk még hozzá, más tollából, az Új Fórum címlapjáról: „Aki Nagy Imre nevét akarja zászlójára tűzni, írja mellé a marxizmust, szocializmust is. Aki tagadja mindazt, amiért a mártír a halált is vállalta, az ne akarja megörökölni a glóriáját.” Dorog, 1989. június 19. Dorogi Szénbányák KISZ-bizottsága A DEMISZ vezetőinek nyilatkozata A nemzeti gyász és megbékélés napján, június 16-án elhangzott beszédek közül különös érdeklődést váltott ki — az ifjúság és az idősebb korosztály körében is — Orbán Viktor megnyilatkozása. A Demisz több tagszervezete is reagált az elhangzottakra telexen, levélben, telefonon, szóban, közülük az V. kerületi KISZ-bizottság a nyilvánosság előtt is. A gyászbeszédről politikai vitát nyitni" méltatlan lenne, mi ezt nem tesszük. Orbán Viktor szavait a fiatalok és magyar ember világosan minden meg tudja ítélni. Viktor az ifjúság nevében szólt, de csak egy kisebbség szavait mondta. Aki gyászszertartáson választási beszédet mond — tegye ezt akár egyéni vállalkozásként, vagy mások bíztatására — az maga minősíti magát. Mi, akik a KISZ-ben nőttünk fel, a saját példánkból látjuk, milyen súlyos hibákhoz vezet a kizárólagosság. Látjuk azt, hogy milyen jelent egy valóban veszélyeket hibás, a szélsőségektől sem mentes politikát és modellt felváltani egy másik kizárólagossággal. Mi, a Demisz vezetői is a megbékélést, a békés átmenet fontos állomását láttuk június 16-ában. A közös út keresésének fékezője lehet minden újabb demagógia, minden egységes kezelési mód, amely a mai magyar hatalmi vezetésben nem tudja elválasztani egymástól az előrevivőt, a múlttal reálisan számot vető, hatalmához görcsösen ragaszkodó, a múltjából és pozíciójából építkező erőktől, amely szándékosan összemossa gay Imrét, Nyers Rezsőt, Pozs- Ribánszki Róberttel és társaival.