Komárom-Esztergom Megyei Hírlap, 2003. október (8. évfolyam, 229-254. szám)
2003-10-25 / 249. szám
6 2003. OKTÓBER 25., SZOMBAT (jermatamadasok Irakban amerikai katonák ellen Két irakit lelőttek amerikai katonák a péntekre virradó éjjel Bagdadtól északkeletre, Baakúba közelében, miután az irakiak gránátvetővel támadtak egy amerikai konvojra Iraki gerillák lelőttek egy amerikai katonát az észak-iraki Moszul városában. Egy iraki rendőrhadnagy azt mondta, hogy az amerikaiak, akiket Hib Hib faluban ért a támadás, lövéseket adtak le a merénylők irányában, és mindkettőt azonnal megölték. Az amerikai hadsereg még nem erősítette meg az incidens hírét, ahogy azt a másik, szemtanúktól származó értesülést sem, miszerint a fővárostól nyugatra fekvő Fallúdzsában péntek reggel egy út mentén elhelyezett pokolgép megrongált egy amerikai Humvee terepjárót, több amerikai katona sérülését okozva Ha a hír igaz, akkor ez volt a hatodik , egymást követő nap, amelyen támadás érte az amerikaiakat a szunnita városban. Egy iraki meghalt csütörtök este a főváros déli bejáratánál, egy piactéren, ahova gránátlövedék vagy Katyusa rakéta hullott - közölte pénteken a körzet rendőrfőnöke. Egy másik lövedék ugyanabban a körzetben, ad-Dúrában egy épülőfélben lévő, üres házba csapódott be - tette hozzá Iraki gerillák pénteken lelőttek egy amerikai katonát az észak-iraki Moszul városában. A 101-es légideszant hadosztály katonája Moszul nyugati részén egy gabonaraktárat őrzött, amikor megtámadták. Az amerikai belehalt lőtt sebeibe - jelentette be pénteken az amerikai középső parancsnokság. Az amerikai hadsereg pénteken őrizetbe vett egy iraki fegyverkereskedőt a fővárostól 25 kilométerre délre fekvő Mahmudíja településen. A férfi páncéltörő rakétagránátokkal üzletelt. Egy RPG ára 500 dollár körül mozog Irakban. Bagdadba érkezett Paul Wolfowitz amerikai védelmi miniszterhelyettes, aki három hónapon belül immár másodszor jár a közép-keleti országban. Tervei szerint járőrözni megy majd amerikai katonákkal, és találkozik a nemzetközi hadosztály lengyel parancsnokával. Felajánlások Irak újjáépítésére Az adományozó országok madridi konferenciáján részt vevő államok pénteken megnevezték pénzügyi felajánlásaik összegét Irak újjáépítésére. A Világbank becslése szerint az iraki újjáépítéshez 56 milliárd dollár szükséges, egy éven belül 17,5 milliárd dollárt kell előteremteni. Az amerikai külügyminiszter egy francia lapnak adott interjújában hangsúlyozta az Egyesült Államok segíteni kívánja az iraki népet. Ijád al-Alavi, az iraki ideiglenes kormányzótanács elnöke a konferencia második napján, pénteken 77 ország képviselői előtt mondott nyitóbeszédében arról szólt, hogy hazája nem fogja elfelejteni azokat, akik a szükség órájában megsegítettek. A politikus hangsúlyozta, hogy a helyreállítási munkák sikere esetén erős demokrácia jönne létre a térségben, és véget vethetne a hosszú ideje tartó erőszaknak. Japán 5 milliárd dollárt ajánlott fel, ebből 1,5 milliárd pénzügyi segély, amelyet még 2004- ben átutalnak. A maradék 3,5 milliárd dollár alacsony kamatozású kölcsön. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) 4,25 milliárdos, a Világbank pedig 3-5 milliárd dolláros kölcsönről döntött, amelyet három, illetve öt év alatt folyósítanának Bagdadnak. A Világbank ezenkívül késznek mutatkozik arra, hogy 125 millió dollárt kölcsönözzön iraki kis- és közepes vállalkozások számára Az Európai Unió nevében Franco Frattini olasz külügyminiszter 2004-re megígérte a már bejelentett 200 millió eurót. Az egyes tagállamok pótlólagos megajánlásaival az EU kereken 700 millió eurót fordít Irak támogatására Franciaország és Németország egyelőre nem volt hajlandó megnövelni eredeti felajánlásait - mindkét ország nehezményezi, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának Irak ügyében meghozott múlt heti határozata nem ruházta fel elegendő hatalommal a világszervezetet az iraki helyreállításban, és nem tűzött ki pontos határidőt a hatalom irakiak kezébe történő átadásáról. Az Egyesült Államok kongresszusa előtt egy 18 hónap alatt folyósítandó 20 milliárd dolláros segélycsomag tervezete fekszik. John Snow amerikai pénzügyminiszter csütörtök este úgy ítélte meg, hogy a madridi konferencia megfelelő pénzösszeget fog előteremteni. Úgy vélekedett, hogy a konferenciának üzenetértéke van, mégpedig az, hogy a nemzetközi közösség felelősséget érez az iraki nép sorsáért. Meglepetést okozott azonban Szaúd-Arábia, amely Irak leggazdagabb szomszédállamaként csak kölcsönt ajánlott fel Irak számára 500 millió dollár értékben. Más források szerint Rijád egymilliárdos támogatást ígért Bagdadnak. Powell: segíteni akarjuk az irakiakat Rekordnagyságú felajánlásra számít az Irak helyreállításának finanszírozása céljával Madridba összehívott adományozó konferencia résztvevőitől az amerikai külügyminiszter, annak dacára, hogy a háborúval szembehelyezkedő Párizs, Berlin és Moszkva nem hajlandó hozzájárulni a költségekhez. A madridi a valaha megrendezett legnagyobb ilyen típusú rendezvény, meggyőződésem, hogy minden korábbinál magasabb összeggel fogjuk zárni a tanácskozást - fejtette ki Colin Powell a párizsi Le Figaróban pénteken közölt interjúban. Elégedetten állapította meg, hogy az arab ország háború utáni újjáépítésében való részvétel iránt jelentős nemzetközi érdeklődés mutatkozik, a találkozón 128 magánvállalkozás, köztük számos arab ország befektetői képviseltetik magukat, 15 miniszter van jelen a csütörtökön kezdődött kétnapos konferencián. A francia lap kérdésére válaszolva Powel elhatárolódott a New York Times egyik minapi kommentárjának minősítésétől, amely távolságtartó magatartása miatt Franciaországot, az Egyesült Államok ellenségének titulálta A külügyminiszter szerint Washingtont ugyanaz a szándék vezérli, mint a háborút annak idején ellenző Franciaországot, Németországot és Oroszországot: a lehető legrövidebb időn belül vissza akarja adni Irak szuverenitását. HÍRLAP Nemzetközi élet / Újabb incidensek Gázában Az izraeli hadsereg csütörtök este a Gázai övezetben megölt egy palesztint, aki néhány perccel előbb megsebesített három izraeli katonát a Gázai övezetben lévő Necarim zsidó telepen. A Hamász és az Iszlám Dzsihád szélsőséges palesztin szervezetek együtt vállalták az akciót. Izraeli tisztségviselők szerint a támadók két nőt és egy férfit öltek meg, míg egy nőt súlyosan, egy férfit pedig könnyebben megsebesítettek. A hadsereg szóvivője megerősítette a hírt, hozzátéve, hogy a támadás a telepen belüli katonai bázis ellen irányult, s mind a három izraeli halott, mind a két sebesült katona volt. Izraeli katonák üldözőbe vették a két palesztint, és az egyiket megölték - mondták katonai tisztségviselők. A Hamász és az Iszlám Dzsihád szélsőséges palesztin szervezetek együtt vállalták az akciót, hangszórón adva hírül a dzsabalíjai menekülttáborban, hogy a két szervezet egy-egy tagja hajtotta végre. Megerősítették azt az izraeli közlést, hogy egyiküket - a Hamász-tagot - lelőtték, az Iszlám Dzsihád tagjának viszont sikerült elmenekülnie. Elmondták még, hogy a 22 éves Hamász-tag a dzsabalíjai menekülttábor lakója volt. A merénylet nyomán nagyszámú izraeli katona érkezett Necarimba, felszólítva lakóit, hogy ne hagyják el házaikat. A Gáza városától délnyugatra lévő, elszigetelt zsidó telepre többször próbáltak már behatolni palesztin szélsőségesek, ezért a katonák szigorúan őrzik azt. Néhány órával előbb Gus Katif zsidó telep közelében öltek meg izraeli katonák egy palesztint, aki előzőleg megsebesített három telepest. Az övezetben egymillió palesztin és hétezer zsidó telepes él. Közös alakulatot terveznek Boszniába a közép-európai nemzetek Fordulópontnak nevezte az osztrák vezérkari főnök a Közép-Európai Nemzetek Együttműködése Békeműveletekben (CENCOOP) történetében a szervezet miniszteri szintű grazi tanácskozását Roland Erti ezt pénteken Grazban jelentette ki azon a sajtóértekezleten, amelyen Ausztria, Horvátország, Magyarország, Szlovákia, Szlovénia, Románia és Svájc védelmi minisztereinek, illetve minisztériumi vezetőinek a tanácskozásáról számolt be. Az osztrák tömegtájékoztatás beszámolója szerint Grazban elvi megállapodás született arról, hogy a hét állam közös alakulatot állít fel, amely Bosznia-Hercegovinában teljesíthet majd szolgálatot azután, hogy az Európai Unió 2004-ben átveszi a NATO-tól a nemzetközi erők parancsnoklásának a feladatait. Az osztrák vezérkari főnök szerint az egység nagyságáról még nem született döntés, de feltehetően 120 és 800 fő közötti nagyságú alakulatot állítanak fel. Philipe Weltl svájci védelmi államtitkár a sajtóértekezleten kijelentette, hogy a CENCOOP nem tervezi tagországai számának a növelését, tevékenységi körét azonban bővíteni szeretné. Orosz-ukrán határviszály Moszkva magyarázatot kér Kijevtől arra, mi indokolja Ukrajna magatartását a Kercsi-szorosban - jelentette ki Mihail Kaszjanov miniszterelnök pénteken Moszkvában, ahol a két ország közötti határviszály ügyében az ukrán fél kezdeményezésére Viktor Janukovics ukrán kormányfővel egyeztetett. Az orosz és az ukrán miniszterelnök nem tudott végleges megoldást találni a két ország közötti határviszály kérdésében. Megfigyelők szerint a háttérben az áll, hogy a térségben olajkincs van. Oroszország és Ukrajna között amiatt alakult ki feszültség, hogy Oroszország töltést kezdett építeni az Azovi-tengert a Fekete-tengerrel összekötő Kercsi-szorosban az ukrán fennhatóságú Tuzla szigete irányában. A krasznodari hatóságok a szeptember 29-én kezdődött védőgátépítést környezetvédelmi indokokkal támasztották alá, azzal érveltek, hogy a tenger rombolja a Tamari-félsziget partját. Kijev viszont úgy látja, Ukrajna területi integritása forog veszélyben. Leonyid Kucsma elnök kedden rendeletet írt alá arról, hogy Ukrajna, területi szuverenitásának megsértése esetén a NATO, az ENSZ és az EBESZ, valamint az ukrán szuverenitást garantáló atomhatalmak segítségét fogja kérni. A töltést már csak 120-150 méter választja el Tuzlától, ahol az ukrán határőrség lőállásokat épített ki és tankcsapdákat állított fel. Az ukrán hadsereg a napokban rakétagyakorlatot tartott a Krímben. Az orosz és az ukrán miniszterelnök nem tudott végleges megoldást találni a határviszályra Mihail Kaszjanov orosz kormányfő a másfél órás egyeztetés után közölte, hogy nem jutottak kompromisszumra az Azovi-tenger és a Kercsi-szoros, illetve a Tuzla földnyelvnél épülő orosz védőgát ügyében. A felek mindazonáltal időlegesen feloldották a feszültséget, amely egyes elemzők szerint a katonai összeütközés küszöbére sodorta a két államot. Moszkva és Kijev abban egyezett meg: Tuzla sorsáról közösen döntenek, felgyorsítják az erre irányuló egyeztetéseket. Moszkva vállalta, hogy nem újítják fel a gát építését, amíg orosz és ukrán környezetvédelmi szakértők állást nem foglalnak a kérdésben, Kijev pedig arra kötelezte magát, hogy kivonja a határőrcsapatokat a vitatott hovatartozású szigetről - mondta Kaszjanov. Szavai szerint Ukrajnának be kell fejeznie az alaptalan erőfitogtatást. Úgy vélte, Kijev kitalált indokok alapján fújja fel az ügyet. Azt mondta, az orosz államvezetést megdöbbentette, hogy Ukrajna ilyen erődemonstrációt hajtott végre egy környezetvédelmi építkezés miatt. Az orosz kormányfő úgy látja- a felek legkorábban 2-3 hónap alatt tudnak majd megoldást találni az Azovi-tengeri határkijelölés kérdésében. Négyórás általános sztrájk a nyugdíjreform ellen Itáliában Milliók szüntették be a munkát péntek reggel Olaszországban, hogy a nagy szakszervezeti szövetségek által meghirdetett négyórás általános sztrájk keretében, a nagyvárosokban rendezett felvonulásokon tiltakozzanak a kormány tervezett nyugdíjreformja ellen. A szakszervezetek szerint 80-90 százalékos volt a sztrájk, de számos vállalatnál és intézménynél teljes volt a munkabeszüntetés. Milánóban kétszázezren vettek részt a felvonuláson és tömeggyűlésen, Rómában százötvenezren, Torinóban és Bolognában 70-70 ezren, és csaknem száz olasz városban volt kisebb-nagyobb tiltakozó gyűlés. A legnagyobb olasz szakszervezeti szövetségek, a Cgil, a Cisl és az Uil az ellen tiltakoznak - és nem zárnak ki újabb hasonló akciókat sem -, hogy Lauio Berlusconi kormánya 2008-tól kezdődően jelentősen szigorítaná a nyugdíjba vonulás feltételeit, 65 évre (nőknél 60 évre) emelné a nyugdíjkorhatárt, és legalább negyven esztendő szolgálati időhöz kötné azt. A jelenlegi szabályozás szerint viszont 57 év a korhatár, és elegendő 35 év munkaviszony. A Berlusconi-kormány ideje alatt ez már a harmadik hasonlóan nagyszabású szakszervezeti akció: legutóbb tavaly áprilisban volt általános (nyolcórás) sztrájk Olaszországban a szakszervezetek felhívására, akkor húsz év óta példátlan méretű munkabeszüntetéssel - amelyen akkor 13 millió ember vett részt - tiltakoztak a munkaügyi reformok ellen. Pénteken zárva maradtak az iskolák és az egyetemek, a bankfiókok és a posták, délelőtt fél tíztől négy órára leálltak a vonatok, a tömegközlekedés, a hajók négyórás késéssel indulnak a kikötőkből. A sztrájk nyomán a légi közlekedés is leállt kora délután, az Alitalia olasz légitársaság 24 ezer utasa maradt a repülőtereken, mivel 155 pénteki járatot töröltek. Öt taggal bővült az ENSZ Biztonsági Tanácsa Algéria, Benin, Brazília, a Fülöp-szigetek és Románia lesznek az ENSZ Biztonsági Tanácsának új tagjai a jövő év január elsejétől. Mind az ötöt ellenszavazat nélkül, a közgyűlés 191 tagországából több mint 170-nek a voksával választották meg két évre. Az eredményt Julian Hunte, a közgyűlés Saint Lucia-i soros elnöke jelentette be helyi idő szerint csütörtökön, és gratulált az új BT-tagoknak, amelyek Bulgáriát, Guineát, Kamerunt, Mexikót és Szíriát váltják fel. Egy név nélkül nyilatkozó amerikai tisztségviselő megjegyezte: a jelölések körüli egyetlen „dráma” a színfalak mögött történt, amikor az Egyesült Államoknak júliusban baráti nyugat-afrikai országok támogatásával sikerült elérnie, hogy Líbia helyett Algéria kerüljön a szavazásra felterjesztendő öt ország közé Baloldali terroristákat tartóztattak le Olaszországban Féltucat szélsőbaloldali terroristát vettek őrizetbe az olasz hatóságok péntekre virradóra Rómában, Bolognában és Szardínián, s csaknem száz házkutatást is végrehajtottak, elsősorban Toscanában. Római bejelentés szerint az őrizetbe vett személyek feltehetően az újjáéledő Vörös Brigádok terrorszervezethez tartoznak. A terroristáknak a hatóságok szerint közük volt több korábbi merénylet végrehajtásához, így Massimo D’Antona munkaügyi szakértő négy évvel ezelőtti meggyilkolásához és egy februári firenzei postarabláshoz is. A munkaügyi szakértő 1999 májusában történt meggyilkolását 28 oldalas dokumentumban vállalta magára a Vörös Brigádok-Harcoló Kommunista Párt (BRPCC), amely addig hosszú évekért át nem hallatott magáról. A BRPCC nevéhez fűződik a Marco Biagi professzor, a munkaügyi kérdések másik szakértője elleni merénylet is. 46 bányász rekedt a mélyben Oroszországban Negyvenhat bányász 700 méteres mélységben rekedt egy elárasztott, dél-oroszországi szénbányában; a hatóságok pénteki közlése szerint megmentésük két napot is igénybe vehet. A bányászok sorsáról nem tudni semmit, nincs velük kapcsolat. A Rosztov megyei Sahti város Zapadnaja bányájának dolgozói csütörtök este szigetelődtek el a külvilágtól annak következtében, hogy 200 méteres mélységben talajvíz tört be a fővágatba, az áramszolgáltatás megszűnt, a lift és a szellőztető berendezés leállt. A baleset idején 71 bányász tartózkodott a mélyben, de 25-nek sikerült a felszínre jutnia A vízbetörés oka állítólag az, hogy - elsősorban pénzhiány miatt - nem végezték el a már használaton kívül járat teljes lezárását. Szakértők szerint a víz egy régi, 65 évvel ezelőtt épített betonvágaton keresztül ömlött a bányába egy föld alatti tó közelében. A Rosztov megyei kormányzó helyettese közölte, hogy a mentést 163 ember végzi. A bányászok feltételezett helyéhez két szomszédos bányából kísérelnek meg járatot vágni, hogy azokon keresztül mentsék ki őket.