Komárom-Esztergom Megyei Hírlap, 2004. június (9. évfolyam, 126-151. szám)
2004-06-23 / 145. szám
2004. JÚNIUS 23., SZERDA Fidesz: ne szüntessék meg az önkormányzati bérlakásépítési támogatást! A Fidesz arra szólítja fel a kabinetet, hogy ne szüntesse meg az önkormányzati bérlakásépítési támogatási programot. A hírek szerint a kabinet meg kívánja szüntetni a programot, és helyette hitelt ajánlana a bérlakásépítésre az önkormányzatoknak - mondta Szita Károly, a Fidesz önkormányzati tagozatának elnöke, Kaposvár polgármestere keddi sajtótájékoztatóján. A politikus elmondta, hogy az önkormányzatok súlyos anyagi gondokkal küzdenek, további hitelek felvételére nincs lehetőségük. Közölte, hogy a bérlakásépítési programot az Orbán-kormány idején indították 2002-ben, 20 milliárd forinttal. Szita Károly elmondta, hogy a kormányváltás után ezt az összeget 2003-ban 10 milliárdra, majd az idei költségvetésben 3,6 milliárdra csökkentették. Hozzátette: az idei pályázatot nem írták ki, és a kormányzat eddig nem adott egyértelmű választ arra a kérdésre, hogy megszünteti-e a programot. A Fidesz önkormányzati tagozatának elnöke arra szólította fel Lamperth Mónika belügyminisztert: fogalmazza meg egyértelműen, hogy mi a kabinet terve az önkormányzati lakásépítési programmal. Szita Károly emlékeztetett arra, hogy Medgyessy Péter kormányfő az országgyűlési választási kampányban négy év alatt 25 ezer önkormányzati bérlakás építését ígérte. Lamperth Mónika: a Fidesz a felelős A Fidesz a felelős azért, hogy hétfőn nem született döntés a választási törvény módosításáról a parlamentben - jelentette ki Lamperth Mónika belügyminiszter keddi sajtótájékoztatóján. „Meggyőződésem, hogy az Országgyűlésben a Fidesz a felelős azért, hogy nem született döntés, hogy nem született kétharmados törvény” - mondta Lamperth Mónika, hozzátéve, hogy a párt azt is jelezte, nem volt hajlandó az EP-választások előtt egyeztetni a kérdésről. Közölte: a kormány ugyan a külképviseleteken történő elektronikus szavazást támogatja, de nyitott minden más értelmes megoldásra is, így például hétfőn támogatta az MDF levélben történő szavazásról szóló javaslatát. A belügyminiszter elmondta, hogy levelet juttat el a frakcióvezetőknek, amelyben arra kéri őket, hogy július 15-ig írásban tegyék meg javaslataikat a külföldön történő szavazás lebonyolításáról, és az egyeztetés után a módosító javaslatról akár a parlament őszi ülésszakának első plenáris ülésén is megszülethetne a döntés. A Fidesz alelnöke, Pokorni Zoltán egy keddi televíziós műsorban közölte: az Országgyűlés hétfői ülésén pártja azért nem támogatta jogszabály megváltoztatását, mert a kormány nem a korábbi négypárti megállapodásnak megfelelő választási törvénymódosítási tervezetet akarta elfogadtatni. Lamperth Mónika az MTI kérdésére erre reagálva azt mondta: valóban volt egy politikai szándéknyilatkozat, amelyet a pártok máius 16-án írtak alá, s ez arról szólt, hogy a jogbiztonság helyreállítása, a szabályozás súlyos hiányosságainak megszüntetése, valamint a törvények összhangjának megteremtése érdekében felül kell vizsgálni a választásokra vonatkozó hatályos jogi szabályozás egészét. Hozzátette: a Fidesz akkor azt mondta: nem hajlandó az EP-választások előtt egyeztetni a kérdésről, azt javasolta, hogy őszre kell halasztani a probléma megtárgyalását. Úgy fogalmazott, ez az ügy nagyon fontos, így a Fidesznek félre kellene tenni presztízs szempontjait. „Szinte kizártnak tartom, hogy a Fideszben nincs egy jogász, aki mérlegeli annak súlyát, hogy nem születik meg a választási törvény ezen egy pontban történt módosítása” - tette hozzá A kétharmados országgyűlési támogatást igénylő választási törvény módosítására azért lenne szükség, mert az alkotmány értelmében biztosítani kell a külképviseleteken történő szavazást is. Az EP-választáson ezt külön jogszabályban tették lehetővé a pártok, de ez nem alkalmazható más választások esetén. Hétfőn a parlamentben a választási törvényt módosító javaslattal kapcsolatban a belügyminiszter sajnálkozását fejezte ki, hogy az Országgyűlés nem támogatta a házszabálytól való eltérést. Mint mondta: a ház alkotmányos mulasztást követ el azzal, hogy nem hozott döntést a külföldön történő szavazás biztosításáról. n AVZA n i1 mííSiTííh n iliűin 11 iliní itiltini ii iiHii BELPOLITIKA Magyarország az Európa Tanácshoz fordul, ha nem szűnnek meg a vajdasági magyarok elleni támadások Magyarország fenntartja azon álláspontját, hogy az Európa Tanácshoz fordul, ha nem szűnnek meg a vajdasági magyarok elleni támadások, ugyanakkor bízik a szerb demokratikus erőkben - jelentette ki a belügyminiszter kedden Budapesten. „A Magyar Köztársaság bízik a szerb demokratikus erőkben és abban, hogy megakadályozzák az atrocitásokat” - mondta sajtótájékoztatóján Lamperth Mónika annak kapcsán, hogy Nenad Csanak vajdasági parlamenti elnök közölte: „megengedhetetlen”, hogy a magyar belügyminiszter szabadkai látogatásán a szerb hatóságok hatáskörébe tartozó dolgokkal foglakozott. Arra az újságírói kérdésre, hogy pontosan mikor fordulnának az Európa Tanácshoz, milyen haladékot adnának Szerbiának, azt válaszolta: „nem fogunk késlekedni”. A belügyminiszter múlt pénteken a vajdasági önkormányzati és helyi közösségi vezetők tanfolyamának megnyitóján, Szabadkán arról beszélt: Magyarországot aggodalommal tölti el, hogy az utóbbi időben bántalmazások, atrocitások és gyalázkodások érik a vajdasági magyarokat. Amennyiben ezek nem szűnnek meg, vizsgálatot kezdeményez az Európa Tanácsban, hogy - szükség esetén - a szervezet szankciókkal vessen véget ennek. Nenad Canak vajdasági parlamenti elnök hétfőn közölte: „megengedhetetlen”, hogy a magyar belügyminiszter a szerb hatóságok hatáskörébe tartozó dolgokkal foglalkozik, ugyanakkor a politikus úgy látta, hogy a szerb belügyminiszternek azonnal le kellett volna mondania a Vajdaságban megszaporodó „soviniszta incidensek” miatt. Nenad Canak azt firtatta a Beta belgrádi hírügynökségnek adott nyilatkozatában, „miként lehetséges, hogy egy szomszédos állam belügyminisztere olyasmivel foglalkozik, ami ennek az országnak az elemi rendjére és békéjére vonatkozik”. Ombudsmani vizsgálat a rendőrségnél A rendőri szerveknél előfordulnak olyan munkakörülmények, amelyek sértik vagy veszélyeztetik a dolgozók vagy akár az ügyfelek alkotmányos jogait - közölte az állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános helyettese kedden az MTI-vel. „Megállapítottam azt is, hogy ezek a körülmények olyan objektív problémákra vezethetők vissza, melyeket csak hosszabb távon és valószínűleg jelentős anyagi ráfordítással lehet megoldani” - áll Takács Albert közleményében. A dokumentum szerint több, korábban vizsgált egyéni panasz elemzését követően az idén márciusban indított vizsgálatot annak áttekintésére, hogyan érvényesülnek az alkotmányos alapjogok a rendőrség hivatásos állományának, köztisztviselőinek, közalkalmazottainak munkakörülményeiben. A vizsgálati helyszíneken - az ORFK Készenléti Rendőrségnél, budapesti és vidéki kapitányságokon, valamint a rendőrség Egészségügyi és Pszichológiai Egyesített Központjában - szerzett tapasztalatok értékelése még tart, a végleges jelentés várhatóan szeptemberre készül el. Az ombudsman közölte: a vizsgálat során különös figyelmet fordít az egészséges környezethez való jog érvényesülésére, az öltözők, a tisztálkodó és közösségi helyiségek állapotára, a hivatásos állomány laktanyai elhelyezésére. Az első fokú intézmények esetében az ügyfélfogadás körülményeit, a csapatszolgálatot ellátók körében pedig az emberi méltósághoz való jog érvényesülését is vizsgálja - tájékoztatott közleményben. HÍRLAP Kökény Mihály: az egészségügy konfliktusai csak piaci eszközökkel nem kezelhetők Az egészségügyben tapasztalható konfliktusok pusztán piaci eszközökkel nem kezelhetők, a többletfinanszírozásnak a változást kell elősegítenie - közölte az egészségügyi miniszter kedden Budapesten. „Ezek a konfliktusok pusztán piaci eszközökkel nem kezelhetők, persze fontos szerepe van a piacnak. A több pénz változások nélkül csak az egyenlőtlenségeket képes újratermelni. Van jogos finanszírozási többletigény az egészségügyben, de annak az alkalmazkodást, a változást kell elősegítenie” - mondta Kökény Mihály egy, az egészségügy, a piac és a gazdaság kapcsolatáról rendezett konferencián. Hozzátette: a konfliktusokat az idézi elő, hogy a magyar egészségügyi intézményrendszerben a kapacitások, az erőforrások elosztása egyre nagyobb ellentmondásban van a lakosság szükségleteivel. A magánbefektetői szerepvállalás fontos az intézményi modernizációban, egyedül az állam nem tudja megoldani az egészségügy növekvő anyagi igényeit A kormány a szolgáltatói oldalon kíván a forráselosztásban érdemi érdekeltségi változásokat elérni. „Nincs szó a nemzeti kockázatközösség felbontásáról, mint ahogy nincs szó arról, hogy a többletterheket a lakosságra hárítsuk” - közölte. Kökény Mihály szerint az egészségügy konfliktusai azt mutatják, hogy az egészségügy szereplői változást akarnak, „még akkor is, hogyha sokszor megjelennek olyan érdekcsoportok, amelyeket a status quo fenntartása motivál”. Matejka Zsuzsanna, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) igazgatója elmondta: a demográfiai változások és a technológiai fejlődés miatt növekedni fognak az egészségügy költségei, ezért meg kell szüntetni a felesleges gyógykezelések számát és növelni kell a rendelkezésre álló pénzek felhasználásának hatékonyságát. Nagyobb teret kell nyernie a nappali típusú, illetve a krónikus ellátásoknak és a rehabilitációnak. A gyógyszerkassza alakulásával kapcsolatban elmondta: a gyógyszergyártók az elmúlt években a termelői árakat nem emelték, „az alacsony árú termékek vonatkozásában államilag engedélyezett termelői áremelésekre került sor éppen azért, hogy a piacról ezek a termékek ne kerüljenek ki”. Lényegében nem az árak emelése okozza a kiadások növekedését, hanem az, hogy a terápiában áttérnek az olcsóbb, korábban forgalomba került készítményekről a drágábbakra, valamint egyes betegségek korai időszakában finanszíroznak későbbi időszakra való drágább terméket. A kiadásokat az befolyásolja, hogy milyen a megoszlás a kiadások finanszírozásában a lakosság és az állam között. „Ebben el kell azt is ismerni, hogy az utóbbi két évben a gyógyszergyártók is hozzájárultak ahhoz, hogy a gyógyszerkiadások finanszírozhatók legyenek” - közölte Matejka Zsuzsanna „Minél drasztikusabban beavatkozik az állam a gyógyszerpiacba, annál nagyobb a gyógyszertámogatási kiáramlás" - tette hozzá. Magyar-jordán gazdasági tárgyalás Magyarország érdekelt a Jordániával folytatott gazdasági kapcsolatok élénkítésében, mivel közelkeleti regionális szerepe, kedvező földrajzi adottságai révén célországként és tranzitútvonalként egyaránt kedvező együttműködési lehetőségeket kínál - mondta Puch László (MSZP) az Országgyűlés Gazdasági Bizottságának elnöke Abd al-Hadi al-Madzsalival, a jordán nemzetgyűlés elnökével folytatott tárgyaláson. Hozzátette: a kétoldalú áruforgalom 2003-ban 18,7 millió dolláros magyar export és 2,4 millió dolláros import mellett ugyan mindössze 21,1 millió dollárt tett ki, ám ez nem a szabályozás vagy a szándék hiánya miatt alakult így Puch László szerint a szűk jordán exportkínálat okozza az alacsony volumenű magyar importot. Kitért arra, hogy Jordánia legfontosabb exporttermékére, a foszfátra Magyarországon nincs igény, míg a textiltermékek és a déligyümölcsök árai nem versenyképesek. A legfontosabb magyar exportcikk a mobiltelefon, a sajt, az alufólia, a gyógyszeripari termékek, az izzólámpa és a fagyasztott zöldségek. Közölte: a magyar exportőröknek komoly pénzügyi segítséget jelent, hogy az Eximbank 1998-ban 10 millió dollár értékű vevőhitel-megállapodást kötött a jordán Housing Bankkal. Újabb lökést adhat a két ország gazdasági kapcsolatainak az egyeztetés alatt álló beruházásvédelmi megállapodás aláírása Emlékeztetett arra, hogy az 1964-es diplomáciai kapcsolatfelvétel után csaknem 40 év telt el, mire Jordánia 2003-ban tiszteletbeli konzulátust nyitott Magyarországon Hazai tükör Rossz anyagi helyzetben vannak a kórházak Az elmúlt hetekben több kórház jelezte, hogy adósságállománya és kifizetetlen számláinak értéke növekedett - közölte Golub Iván, a Magyar Kórházszövetség elnöke az Országgyűlés Egészségügyi Bizottságának keddi budapesti ülésén. A januártól bevezetett teljesítményvolumen korlátos finanszírozása bevételcsökkenést, az energiaár-emelés és az új gyógyszerár-megállapodás pedig növekvő kórházi kiadást eredményez - mondta. Jövő januártól csaknem 7,5 milliárd forint veszteség éri a kórházakat, ha a gyógyszergyártók úgy alakíthatják a nem támogatott gyógyszerek árait, ahogy akarják - közölte Golub Iván. „Nagyon örülnénk, ha a kórházügyre is előkerülne néhány milliárd, mint ahogy előkerült a gyógyszerekre” - mondta a szövetség elnöke. Rácz Jenő, az egészeiségügyi tárca helyettes államtitkára közölte: a gyógyszercégekkel folytatott megállapodás soán a kórházi készítményekre „nem volt lehetőség kitérni”, de a tervek között szerepel ennek a kérdésnek a rendezése is Pap Péter, a nagykanizsai kórház gazdasági igazgatója elmondta, hogy az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete felmérette 73 kórház vagyoni helyzetét, s műszaki állapotát. Ágyanként 1 millió 772 ezer forintra lenne szükség ahhoz, hogy az intézmények megfeleljenek a minimális feltételeknek, j Ezekben a kórházakban az épületekre 52,8, a gépekre, műszerekre 16,4, a belső közművek felújítására 11 milliárd forintot kellene költeni - jelentette ki Dózsa Csaba, az egészigségbiztosítási pénztár fői igazgató-helyettese azt is mondta, hogy a címzett | támogatásokat kellene célzottabban elosztani. j ) Az intézményekben átfolgó rekonstrukciót kellene folytatni. Az új eljárások és eszközök befogadása helyett az alapinfrastruktúra visszapótlására kellene nagyobb figyelmet is fordítani - közölte. Schvarcz Tibor, a bi- izottság MSZP-s elnöke az MTI-nek elmondta: a nyáron négypárti egyeztetést szeretnének arról, hogy mely területek föllöslegesek az ellátói struktúrában.