Komárom-Esztergom Megyei Hírlap, 2005. január (10. évfolyam, 1-25. szám)
2005-01-13 / 10. szám
4 2005. JANUÁR 13., CSÜTÖRTÖK HÍRLAP Szántóföldi körkép A kukorica kivételével a múlt év december végére az országban mindenhol végeztek a betakarítási munkákkal - tartalmazza a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium szerdai jelentése, amelyet a szakemberek a megyei tapasztalatok alapján állítottak össze. Napraforgóból mintegy 480 ezer hektáron takarították be a termést, összesen mintegy 1,22 millió tonnát. A hektáronkénti termésátlag 2,5 tonna volt. Szójából 26800 hektárról 67000 tonna termést takarítottak be, és a hektáronkénti termésátlag e növénynél is 2,5 tonna volt. A burgonya vetésterülete valamivel meghaladta a 29000 hektárt a múlt évben. Erről a területről mintegy 730 ezer tonna termést szedtek fel a gazdálkodók. A termésátlag hektáronként elérte a 24,8 tonnát. A cukorrépát 60 ezer hektárról szedték fel, a termésátlag hektáronként meghaladta az 50 tonnát. Az össztermés pedig valamivel meghaladta a 3 millió tonnát. A kukoricát - amelynek betakarítása elhúzódott - tavaly december végéig 97-98 százalékban takarították be a gazdálkodók a földekről. Ez azt jelenti, hogy 1,2 millió hektárról 8,52 millió tonna termés került a magtárakba. A termésátlag hektáronként 7,1 tonna volt átlagosan. Jó ütemben halad a magágyelőkészítés, az előirányzott mintegy 2,2 millió hektár 80-85 százalékán végeztek a mélyszántással a gazdálkodók. Tavaly december elejére az őszi káposztarepcéből 125 ezer, az őszi árpából 176 ezer, a rozsból 47 ezer, a tritikáléból 158 ezer, míg az őszi búzából 1,132 millió hektáron került földbe mag. A vetések állapotminősítését követően a szakemberek szerint az őszi káposztarepce, illetve az őszi kalászos gabonafélék meghatározó többsége kedvező fejlettségű állapotban kezdte az áttelelést. Gyengébb vetési minőségű táblák csak ott találhatók, ahol az elővetemény késői betakarítású kukorica volt. Jó ütemben halad a magágyelőkészítés Megújuló energiaforrások: hazánkban 3 százalékos arány Magyarországon a megújuló energiaforrások felhasználása az összes energiafelhasználáson belül valamivel több mint 3 százalékot tesz ki, ezen belül a biomassza-felhasználás 85 százaléknyi. Az Európai Unióban az energiaszükséglet mintegy 7 százalékát fedezik megújuló energiaforrások, aminek mintegy felét a biomassza teszi ki. Minderről Ebele Ferenc, a Magyar Agrárkamara főtitkára, illetve Heinz Kopetz, az osztrák biomassza-szövetség elnöke azon a szerdai sajtótájékoztatón beszélt, amelyen bejelentették: a közép-európai biomassza-konferenciát január 26-29. között az ausztriai grazi vásárközpontban rendezik meg. Az uniós támogatással rendezendő konferencián a megújuló energiaforrások kínálta lehetőségekről adnak szakmai tájékoztatást a közép-európai országok szakembereinek. Az agrárkamara főtitkára szerint a biomasszából nyerhető energiafelhasználás növelése Magyarországon nemcsak gazdasági, hanem politikai kérdés is. Ezért is szorgalmazza a szervezet például azt, hogy a biodízel, illetve a bioetanol üzemanyagként, hasonlóan több nyugateurópai országhoz, élvezzen adómentességet MTI Csökkent a vezetékes vonalak száma A bekapcsolt vezetékes fővonalak száma novemberben 6 ezerrel, 3,556 millióra csökkent - közölte a Nemzeti Hírközlési Hatóság szerdán az MTI-vel. Az NHH adatai szerint 2004 októberében 7 ezerrel mérséklődött a fővonalak száma. Egy évvel korábban, 2003 novemberében 3,601 mihó fővonal volt bekapcsolva. A vonalszámmal együtt novemberben a 100 lakosra jutó fővonalszám is csökkent, az októberi 35,27-ről 35,22-re. Az egy fővonalra jutó kezdeményezett hívások átlagos időtartama az októberi 220,9 percről 224,3 percre emelkedett novemberben. Gazdaság APEH-tájékoztató Adótörvény változások 2005-től Az év elejétől az adótörvények több paragrafust érintően módosultak. A könnyebb eligazodás érdekében, és természetesen a helyhiány miatt több részletben ismertetjük az adózók szélesebb körét érintő változásokat. A legalapvetőbb és legnagyobb kört érintő változás az összevonandó jövedelem adójának meghatározásához szükséges ) adótábla kétkulcsossá tétele. Éves szinten az eddigi 800 ezer jövedelem helyett 1,5 millió forintig 18 százalék az adó mértéke, az fejlett pedig 38 százalék. Az adótábla kedvező változása viszont nem jelenti azt, hogy ténylegesen magasabb lesz az adózott jövedelmünk, mert az adókedvezmények változásai ellenkező irányban hatnak. A nem összevonandó, a törvény szerinti külön adózó jövedelmek (például ingó-Az év elejétől az adótörvények több paragrafust érintően módosultak. A könnyebb eligazodás érdekében és természetesen a helyhiány miatt több részetben ismertetjük az adózók szélesebb körét érintő változásokat. A különböző adókedvezményeket érintően inkább korlátozások léptek életbe. A kedvező változások azonban, hogy az eddigi súlyos fogyatékossági kedvezmény (személyi kedvezmény), és az összege már nem fix összegű (eddigi havi 2000 forint volt), hanem mindig az aktuális, az év első napján érvényes havi minimálbértől függ, annak az 5 százaléka lesz. 2005-ben ez az érintetteknek havi 2850 forint kedvezményt jelent. A másik előnyös módosítás a közcélú adományokkal kapcsolatos. Az idei évtől akkor is jár az adomány után az adókedvezmény, ha közoktatási intézményben folyó képzést (például: alapítványi iskola) finanszíroz. A lakáshitel-törlesztéssel kapcsolatos kedvezménnyel kapcsolatban kedvező és szigorító változás is történt. Kedvező, hogy a törvény szerinti 5 éves időbeli korlát azokra nem vonatkozik, akik a hitel igénybevételénél gyermekvállalásra tekintettel megelőlegező kölcsönt kaptak, vagy nem vehettek igénybe szoc. pol. kedvezményt. Ezekben az esetekben a kedvezmény minden évben olyan évre igénybe vehető, amikor a családi pótlékra jogosult gyermek van. Szigorodott a kedvezmény alapja, mert ezután csak a törlesztés, előtörlesztés, kamat, kezelési költség és hitelfolyósítási díj címén befizetett Adómértékek, adójóváírás és ingatlanértékesítés, tőkejövedelmek, lakásbérbeadás stb.) adómértéke 20 százalékról 25 százalékra nőtt. A minimálbér 57000 forintra történő emelésével az úgynevezett kiegészítő adójóváírás maximális összege is nőtt (540 forint/hó-ról 1260 forint/hóra), amely továbbra is biztosítja a minimálbér „adómentességét”. Az adójóváírás 2005-ben is a bér 18 százaléka, maximum havi 9000 forint és továbbra is teljes összegben jár annak a magánszemélynek, akinek az éves összes jövedelme (jogosultsági határ) nem haladja meg az 1.350.000 forintot. Az 1.350.000 és 1.950.000 forint közötti éves jövede- adókedvezmények összeg számítható bele. A 2004-es jövedelemkorlátok megmaradtak, és a 100000 forintos (több alább felsorolt kedvezményre vonatkozó) korlátba sem kell beszámítani. A további változások az adókedvezmények különböző szigorításaival kapcsolatosak. Bizonyos kedvezmények esetén a törvény jövedelemkorlátot vezetett be. Amíg az éves összes jövedelem nem éri el a 6 millió forintot, addig továbbra is igénybe vehetőek a fizetendő adó mértékéig a kedvezmények, 6 millió és 6,5 millió forint között pedig csökkenteni kell a kiszámított összeget a 6 millió forint feletti jövedelem 20 százalékával, és 6,5 millió forint felett ezen adókedvezmények egyáltalán nem érvényesíthetőek. Ugyanezen kedvezményeknél további korlátként bevezetésre került a 100000 forintos maximális levonási határ. Ennél nagyobb összegű kedvezményt nem lehet igénybe venni. Az említett „korlátos” adókedvezmények a következők: a tandíj, a közcélú adományok, a biztosítások, és a tevékenységi (őstermelői, szellemi) kedvezmények. A sulinetes felnőttképzési adókedvezményt is bele kell számítani a 100000 forintos maximum igénybevételi határba, de a jövedelemkorlát itt megmaradt a 2004 júliusától hatályos 3,4 millió, illetve csökkentett összeggel 4 millió forint. A sulinet, felnőttképzési és tandíj kedvezménynél szigorító előírás, hogy a nemnél az adójóváírás arányosan csökken úgy, hogy az 1.950.000 forint feletti jövedelemnél megszűnik. A magánszemély a munkáltatójától nyilatkozat leadásával kérheti az adóelőleg megállapításánál az adójóváírás figyelembevételét. Tehát ez a kedvezmény az adóelőleg kiszámításánál nem jár automatikusan. Kedvező módosítás, hogy ezentúl az ingatlanértékesítésből származó jövedelmet nem kell figyelembe venni az adójóváírásra való jogosultsági határ számításánál. Eddig sajnos sokan elvesztették az adójóváírásukat, mert eladták valamilyen ingatlanukat és az ebből keletkező jövedelem összegével már túllépték az 1.350.000 forintos határt. A törvény a jövőben nem számolja bele ezt az összeget az éves összes jövedelembe. befizetésről kiállított, költségelszámolásra alkalmas bizonylaton fel kell tüntetni az igazolás kiadásának tényét az igazolást kiállítónak. Költségként tehát a számlát csak akkor lehet érvényesíteni, ha adókedvezményt részben sem számolt el senki. A családi kedvezmény összege nem változott, de itt is jövedelemkorlát lépett életbe. Évi 8 millió forintig teljes egészében igénybe vehető a kedvezmény (természetesen továbbra is az adó mértékéig), majd 8 millió forint felett a kiérdemelt kedvezményt arányosan csökkenteni kell a felette lévő rész 20 százalékával. Például egy gyermeknél a kedvezmény 36 ezer forint, ami 180 ezernek a 20 százaléka, tehát a kedvezmény a 8 millió 160 ezer forint feletti jövedelmet szerző szülőnél nem jár. A kétgyermekes szülőnél a kedvezmény 96 ezer forint, ez 480 ezer forint 20 százaléka, tehát a kedvezmény a 8 millió 480 ezer forint felett nem jár. A felső határ tehát a gyermekek számától függően nő, így egy 4 gyermekes szülőnél 10,4 millió forint. Természetesen, ha a másik szülő nem éri el a 8 millió forintot, ő teljes mértékben igénybe veheti amennyiben van annyi fizetendő adója. A különböző önkéntes kölcsönös biztosító pénztári befizetések kedvezményei 2005-ben jövedelemkorláthoz nem kötöttek, viszont a törvény hatályos szövege szerint ezek a kedvezmények 2006. január 1-jétől megszűnnek. APEH Komárom-Esztergom Megyei Igazgatósága, Tájékoztatási és Koordinációs Osztály KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI HÍRLAP Komáromi Nyomda és Kiadó Kft. 2900 Komárom, Igmándi út 1. hu Tel: 34/342-248, 344-185, Fax: 34/342-361 Szerkesztőség: Tel.: 34/343-970, Fax: 34/540-520 E-mail: nyomda@komarominyomda.hu, hirlap@komarominyomda.hu